A magyar nemzeti erekly�k �si eredete. (A magyarok �sei a piramis�p�t�k n�pe?)

<p>A magyar nemzeti erekly�k �si eredete.<br />
 <a target="_self" href="http://api.ning.com:80/files/Y7OZBoCrhzv8kkYZTckNEh4htiBRIcDuC6ugfeTXtQ8GZpM3DUFrjpr3UzFb0YOTjoRs1aFbFUpJNfk81eysI0jnU2fYU5MQ/magyar_nemzeti.jelkepek002.gif"><img class="align-full" src="http://api.ning.com:80/files/Y7OZBoCrhzv8kkYZTckNEh4htiBRIcDuC6ugfeTXtQ8GZpM3DUFrjpr3UzFb0YOTjoRs1aFbFUpJNfk81eysI0jnU2fYU5MQ/magyar_nemzeti.jelkepek002.gif?width=750" width="750" /></a></p>
<p>(A magyarok �sei a piramis�p�t�k n�pe?)</p>
<p>A magyars�g mai nemzeti jelk�peinek eredet�hez, a szakr�lis erekly�ink<br />
 evol�ci�j�nak ismerete n�lk�l nem tudunk k�zel f�rk�zni. Ahhoz, hogy<br />
 legal�bb az eredet�ket behat�rolhassuk, ismerni kell a n�p val�di<br />
 sz�rmaz�s�t, az igazi gy�kereit. A mai vil�gunkban egyre ink�bb<br />
 elhallgatott, �s a sz�rmaz�sunkat jegel� t�rsadalmi gyakorlatban, a<br />
 t�rt�nelemtudom�nyok nem a nemzeti erekly�ink val�di ismeret�nek a<br />
 tan�t�sa fel� haladnak.</p>
<p>Ameddig nem tiszt�z�dik a magyar n�p val�di eredete, addig nem lehet a<br />
 nemzeti erekly�ink pontos ismeret�r�l sem sz�. A hivatalos<br />
 t�rt�nelemtan�t�ssal szemben, �s nem a Magna Hung�ria �shaza te�ria<br />
 ment�n, egyre er�sebben kezd kibontakozni egy kis-�zsiai,<br />
 mezopot�miai, de ak�r egyiptomi �shazai k�p a vit�k sor�n. Ebben a<br />
 tanulm�nyomban kihangs�lyozom a magyars�g sz�rmaz�s�nak �jabb<br />
 bizony�t�kai szerint, a nemzeti jelk�peink val�di �s bizony�that�<br />
 eredet�t. Hogy milyen sikerrel, nem csak rajtam fog m�lni.<br />
 Sz�nd�komnak megfelel�en, bevezet�sk�nt a mell�kc�m k�rd�s�vel kezdem<br />
 a le�r�somat.</p>
<p>Igen! A leghat�rozottabban �ll�tom, hogy az elfelejtetett<br />
 piramis�p�t�k n�p�nek titk�ban, a magyar �st�rt�net val�dis�ga<br />
 rejtezik. Mit gondol az olvas� arr�l, hogy a Szent-Istv�n �ta eltelt<br />
 ezer �v, de k�l�n�sen a R�k�czi szabads�gharc lever�se (1711) �ta,<br />
 m�gis mi folyik a K�rp�t-medencei magyars�g t�rt�nelemtudat�val? A<br />
 vil�gt�rt�nelem legnagyobb m�rt�k� t�rt�net hamis�t�sa! Ez a folyamat<br />
 olyan j�l siker�lt, hogy a mai magyar emberek m�r �gy halnak meg, hogy<br />
 fogalmuk sincs arr�l, hogy �k a f�ldt�rt�net legf�nyesebb �kori<br />
 t�rt�nelm�vel rendelkez� n�p tagjaik�nt �ltek. Tal�n ez a<br />
 tudatlans�gban tart�s m�g nagyobb kegyetlens�ge az elk�vet�knek, mint<br />
 maga a hamis�t�s. Nincs sok ill�zi�m! A mintegy ember�lt�nyi<br />
 t�rt�nelemtudom�nyi mag�nkutat�saim eredm�nyek�nt a kezembe ker�lt<br />
 �kori t�rt�nelm�nk rejtv�nykulcsa, miszerint a magyars�g sz�rmaz�sa az<br />
 �kori Egyiptomi-birodalom Hunmagyar �llamalkot� nemzetis�g�ig<br />
 vezethet� vissza, a teljes �rtetlens�g veszi k�r�l. Pedig sokszor az<br />
 els�re hihetetlennek t�n� dolgok adj�k mag�t az igazs�got<br />
 eredm�nyk�nt. Ennek a tudat�ban kezdtem hozz� a val�s�g<br />
 k�zz�t�tel�hez. A magam r�sz�r�l a legt�bbet, amit egy �tlagember adni<br />
 tud a n�p�nek, elv�geztem. A tov�bbiakban a n�pt�l �s a vezet�it�l<br />
 f�gg a magyars�g igaz t�rt�nelm�nek az �jra megtal�l�sa.</p>
<p>A n�mi t�rt�nelmi �rdekl�d�ssel rendelkez� ember a rengeteg t�rt�nelmi<br />
 kutat�sr�l sz�l� h�rad�sok, k�nyvek k�z�tt alig-alig tud eligazodni.<br />
 Megint az egyszer�s�t� gondolkod�st kell, el�venn�nk seg�ts�gk�ppen.<br />
 Az adathalmazb�l ki kell tudni v�logatni azokat az elemeket, amelyek<br />
 t�mpontokat ny�jthatnak az elemz�sben. Ehhez k�t �t is alkalmazhat�.<br />
 Egyikn�l a r�gm�ltb�l indulunk �s �rkez�nk el a m�ba, a m�sikn�l a<br />
 m�t�l indulunk el �s pr�b�lunk a m�ltba jutni, ameddig csak lehet. Az<br />
 els� �t logikailag �rtelmetlen, mert ami nem bizonyoss�g, abb�l<br />
 egyszerûen kiindulni sem lehet, igaz �tra. �rdekes, hogy a magyar<br />
 t�rt�nelemtudom�ny – legal�bbis a tan�tott – ezzel a m�dszerrel �l.<br />
 Kijel�li a magyar �shaz�t, a Magna Hung�ri�t, �s ebb�l vezeti le a<br />
 magyars�g sz�rmaz�s�t. Teljesen t�v�t, tov�bb nem is foglalkozom vele.</p>
<p>A sokkal logikusabb �t a m�t�l, vagyis ha a mai ismert biztos<br />
 t�nyekb�l indulunk ki, �s haladunk a r�gm�ltba. Enn�l a form�n�l<br />
 legal�bb az �t eleje biztosan igaz �t, �s kev�sb� lehet elt�vedni<br />
 rajta. A t�rt�nelemben n�h�ny le�rt adat mellett csak a k�zvetett<br />
 bizony�t�kok, a legmodernebb �sszehasonl�t� nyelv�szeti vizsg�latok,<br />
 �s r�g�szeti adatok alapj�n lehet k�vetkeztetni r�gm�lt esem�nyekre.<br />
 �n csak a t�rt�nelemk�nyvekben le�rt �r�sos adatokb�l tudok<br />
 k�vetkeztet�seket levonni. A tudom�nynak lehetnek m�dszerei az<br />
 �ll�t�saim igazol�s�ra.</p>
<p>Vegy�k a k�z�piskolai t�rt�nelmi atlasz els� oldal�n az emberis�g<br />
 �skori fejl�d�se lapot, �s rajzoljuk fel r� a magyars�gr�l sz�l�<br />
 �r�sos adatokat a mai id�pontt�l kezdve visszafel�. Legyenek az adatok<br />
 a k�vetkez�k: 1. K�rp�t-medence, 2. Etelk�z, 3. Lev�dia, 4.<br />
 Kaz�r-birodalom, 5. Al�n n�p szomsz�ds�ga, 6. Maeotis, a monda<br />
 szerint, 7. Hun-orsz�g a Kauk�zusban (4-5. szd), 8. Szk�ta-birodalom,<br />
 9. Szavard magyarok, 10. �sir�ni sz�egyez�s ter�lete, 11. Sum�r<br />
 sz�egyez�s ter�lete, 12. �kori Egyiptom. Szinte 100%-os pontoss�ggal<br />
 tudjuk meghat�rozni a magyars�g t�rzsfejlõd�s�nek, �s �llamis�ga<br />
 t�rt�net�nek nagy pontoss�g� eredet�t. Ha ehhez a modern tudom�ny<br />
 adatait feldolgozhatn�nk, megkapn�nk a magyar �sis�gnek, megb�zhat�,<br />
 m�sok �ltal is elismerhet� t�rt�net�t.</p>
<p>K�rdezhetik, mi�rt nem ezt tan�tj�k az iskol�kban? Ez teljesen<br />
 �rthetetlen magyar viselked�sm�d. A Magna Hung�ri�r�l alkotott tan�t�s<br />
 csak abb�l a meggondol�sb�l lehet �rthet�, mintha egy l�thatatlan<br />
 hatalom �rdek�ben, maga a magyar hatalom v�ltoztatta meg valamikor az<br />
 �st�rt�net�t. �gy t�nik, hogy ez a t�rekv�s sz�ntsz�nd�kkal, a magyar<br />
 t�rt�nelem meghamis�t�s�val k�v�nja megzavarni az �sszetartoz�s<br />
 �rz�s�t, az �sis�gtudatot, hogy ezzel megossza a magyars�got, ami a<br />
 magyar �llamis�g elveszt�s�hez is elvezethet. Sajnos ez eddig nagyon<br />
 is j�l siker�lt, l�tjuk a Trianoni esem�nyekben. De a tov�bbiakban<br />
 maradjunk a c�mbeli k�rd�sk�rn�l.</p>
<p>Hogyan lehet �rtelmezni azt a t�rt�nelmi v�leked�st, hogy az �korban<br />
 egy eg�sz Egyiptomi-birodalmat alkot� (de nem csak azt!), az akkori<br />
 legmagasabb kult�r�t megteremt� n�p csak �gy nyomtalanul, emberest�l<br />
 elt�nik a semmis�gben? Hogyan magyar�zhat� az a t�ny, hogy az<br />
 Egyiptomi-birodalmat m�r �vsz�zadok �ta kutatj�k r�g�szek m�s<br />
 tud�sokkal egy�tt, �s nem akadnak a nemzetis�g�nek t�rt�nelmi<br />
 nyomaira? Ez akkora tudom�nytalans�g, hogy a tov�bbi k�vetkeztet�sek<br />
 levon�s�t az olvas�ra kell b�znom.</p>
<p>N�h�ny magyar sz�rmaz�s� t�rt�nelemtud�s (nem finnugor t�rt�n�sz), �s<br />
 lelkes t�rt�nelemkutat� nyom�n �n is eljutottam, a fentiek szerint, a<br />
 magyar �st�rt�neti kutat�saimban id�ben visszafel� eg�szen Egyiptomig.<br />
 �s itt az olvas�val el kell fogadtatnom m�s kutat�k eredm�nyeit, hogy<br />
 az Egyiptomi-birodalom �kori n�pess�ge hunmagyar nemzetis�g� �s<br />
 �magyar nyelv� embereket jelent! Az �kori t�rt�nelem nagy r�sze az<br />
 egynyelv� (magyar) n�pek t�rt�net�r�l sz�l, l�sd a Biblia b�beli<br />
 nyelvzavar t�tel�t. Ezt a gondolatot a mai Hung�ria n�vnev�nk<br />
 egyez�s�g�vel bizony�tom. Az angolok, a n�metek �s a szl�vok �sei, a<br />
 magyarokr�l alkotott n�pnev�kben ezt mindig is tudt�k. �rdekes m�don<br />
 pont azok felejtett�k el, akik bel�l�k sz�rmaztak.</p>
<p>A magyars�g sz�rmaz�s�nak bizony�t�s�t a nemzeti erekly�ink eredet�vel<br />
 szeretn�m a cikk tov�bbi r�sz�ben elv�gezni. Kapcsol�dni szeretn�k a<br />
 Magyar K�zt�rsas�g Alkotm�ny�nak sz�vegez�s�ben a 76. paragrafus (1),<br />
 (2) pontjaihoz, melyek a nemzeti z�szl� �s a c�mer megfogalmaz�s�r�l<br />
 sz�lnak, mert ezek eredete a legkev�sb� tiszt�zott t�rt�nelmi k�rd�sei<br />
 a magyars�gnak. Szerintem az alkotm�nynak kellene rendelkeznie a<br />
 Szent-Korona �s a koron�z�si jelv�nyek szerep�r�l is a magyar<br />
 k�z�letben. Ez�rt javasoln�m kieg�sz�teni hat�lyos alkotm�nyunkat a<br />
 76. � (3) pontjak�nt a koron�z�si jelv�nyeink megnevez�s�vel. Ebben a<br />
 tanulm�nyomban m�r a fenti kieg�sz�t�s szerint t�rgyalom a nemzeti<br />
 erekly�ink t�mak�reit. Pr�b�ltam a kialakul�sukr�l t�j�koz�dni<br />
 szakk�nyvekben, de nem jutottam k�zelebb a t�m�hoz. Egyetlen magyar<br />
 szerz� sincs abban a helyzetben, hogy ismern� a magyar erekly�k biztos<br />
 eredet�t. Nem volt m�s lehet�s�gem, saj�t kutat�sokat kellett v�geznem<br />
 e k�rd�sk�rben.</p>
<p>Hogyan k�vetkezhetett el az a t�rsadalmi s�t�ts�g a magyar n�pre, hogy<br />
 egyszer�en senki sem tudja a magyar �llami jelk�pek eredet�nek hiteles<br />
 t�rt�net�t? Minden n�pre jellemz� kell legyen, hogy a kialakul�suk<br />
 ut�n az �llami jelk�peik szerves fejl�d�sen mennek kereszt�l. Minden<br />
 n�p fennmarad�sa a saj�t �sis�g�n kereszt�l megval�sul� folyamat. Az a<br />
 n�p, amelyik elveszti az �sszetartoz�s szimb�lumait, a v�g�t�letre,<br />
 vagyis a megsemmis�l�sre van k�rhoztatva. Ehhez k�t �t vezet. Vagy<br />
 nincs �sis�ge egy n�pnek, vagy sz�nd�kosan elveszik a megsemmis�t�sre<br />
 �t�ltetett n�p �sis�g�t. Ezzel �sszezavarva az egy�v� tartoz�s<br />
 �rz�seit, �s �gy idegen hatalmak kiszolg�l�iv� v�lva, lassan<br />
 beolvadnak azok nemzetis�g�be.</p>
<p>Eredetileg nem volt sz�nd�komban m�s szerz�kt�l id�zni a c�mertannal<br />
 kapcsolatos m�veikb�l, de egy esetben kiv�telt kell tennem. Egyszer�en<br />
 nem tudom felfogni, hogyan lehet olyan elk�peszt�en len�z� m�don ehhez<br />
 a szent k�rd�sk�rh�z ny�lni, mint ahogy Bert�nyi Iv�n a Mec�n�s<br />
 K�nyvkiad�n�l 1993-ban kiadott, �j magyar c�mertan k�nyv�ben a 70.<br />
 oldalon teszi: „Elk�pzelhet�, hogy egyszer�s�tve – az akinek nincs<br />
 c�mere, oroszl�nt visel – elv hat�s�ra rajzolt fant�ziac�merr�l van<br />
 sz�". A k�rd�ses esetben II. Andr�s (1205-1235) kir�lyunk h�t<br />
 oroszl�nt �br�zol� kir�lyc�mer�r�l �r a szerz�. �n csak annyi<br />
 komment�rt f�z�k a megd�bben�semhez, hogy a t�ma ir�nti magasztoss�g,<br />
 k�pes lett volna a teljesk�r� tudatlans�got is ellens�lyozni. II.<br />
 Andr�s kir�lyunk �s k�rnyezete, m�g a legpontosabb ismertekkel<br />
 rendelkezett a magyar n�p eredet�t illet�en. �k m�g tudt�k, hogy a<br />
 magyars�g sz�rmaz�sa abb�l a kult�rk�rnyezetb�l ered, ahol az<br />
 oroszl�nok �shonosan �lnek, �s ahol a hetes szent sz�mmisztika szerint<br />
 szervez�d�tt a n�p �llama �s vall�sa.</p>
<p>Nagyon �rdekes lenne elemezni egy t�rt�n�sznek, hogy mik�nt fogadta el<br />
 az orsz�ggy�l�s a mai �llami jelk�pek haszn�lat�t, ha senki sem ismeri<br />
 a pontos eredet�t? Vagy ez a mai �llamvezet�st, a t�bbp�rtrendszert<br />
 m�r nem is �rdekli? Itt egy nagyon sarkalatos nemzeti k�rd�sr�l lenne<br />
 sz�, de ennek felt�r�sa egy m�sik �r�s feladata lehet. De az is<br />
 megk�rdezhet�, vajon akik elfogad�sra javasolt�k a mai jelk�peinket,<br />
 azok tudt�k-e az eredeteiket? A t�bb t�zezer diplom�s magyar t�rt�n�sz<br />
 mi�rt nem ismeri a magyar szimb�lumok igazi eredet�t? Szint�n rejt�ly!<br />
 Hogy mi�rt siker�lt nekem r�bukkanni rem�lhet�leg a val�s�gra, nem<br />
 m�snak, csak annak k�sz�nhet�, hogy val�sz�n�leg �n �stam a<br />
 legm�lyebbre a magyar t�rt�nelem r�gm�ltj�ban.</p>
<p>A mai meghat�roz� t�rt�n�szeink k�z�l n�h�nyan od�ig mer�szkedtek,<br />
 hogy megk�rd�jelezik a r�nk maradt magyar �sgeszt�ink hiteless�g�t.<br />
 Pedig ezekben a le�r�sokban a sz�ntiszta igazs�g ker�lt le�r�sra.<br />
 Semmi m�st nem kellett volna tenni egy nemzeti elk�telezett tud�snak,<br />
 csak a fellelhet� �sgeszt�ink �sszedolgoz�s�t elv�gezni egy �j magyar<br />
 �st�rt�netben. Ugyanis a teljes igazs�g nem egyenk�nt, hanem az �sszes<br />
 �sgeszt�ban van le�rva, n�h�ny ellentmond�s felold�s�val. Egy irodalmi<br />
 le�r�s sohasem tartalmazhatja a teljes igazs�got, erre a szubjekt�v<br />
 elemek sem adnak lehet�s�get. Csak eml�tem, hogy tal�n a K�zai kr�nika<br />
 megy legmesszebbre vissza a magyar �st�rt�netben, az Evil�t f�ldj�ig<br />
 (V�r�s-tenger �szak-keleti szarva). De a le�r�sokban eml�t�st tesznek<br />
 a forr� �g�vi eml�kekr�l, mint Dank�li�r�l, Eti�pi�r�l, N�bi�r�l,<br />
 Egyiptomr�l is. Mi�rt nem tud a magyar k�zv�lem�ny ezekr�l a<br />
 dolgokr�l? Pedig �n is ezekb�l a gondolatokb�l indultam ki kutat�saim<br />
 sor�n.</p>
<p>A t�rt�neti le�r�sok t�rv�nyszer�s�gei alapj�n fel kellett t�teleznem,<br />
 hogy a magyars�g �llami szimb�lumai nem az ut�bbi ezer �v term�ke, de<br />
 m�g csak nem is honfoglal�s korabeli. Hogyan t�telezheti fel a<br />
 finnugor t�rt�n�szet, hogy csak �gy �ssze�ll h�t t�rzs, �s elfoglalnak<br />
 egy nagy orsz�got, a K�rp�t-medenc�t ter�letileg �s a lakoss�ggal<br />
 egy�tt? De ha m�g el is foglalhatj�k, hogyan tarthatj�k meg �llamilag<br />
 egys�gesen hossz� id�szakra? Egy ilyen feladatot csak m�r el�z�leg<br />
 hossz� �vezredekig egys�ges�lt, egygondolkod�s� n�ppel lehet<br />
 elv�gezni. Minden logikai jel szerint, a magyars�g m�r a honfoglal�s<br />
 el�tt �vezredekig egy�tt �l�, egys�ges�lt t�rsadalmat felt�telez, a<br />
 sikeres �j �llamis�ga megalkot�s�hoz.</p>
<p>De hol lehet azaz �shaza, amelyikben a fejlett t�rsadalmi tudatunk<br />
 kialakult? A finnugor t�rt�n�szek semmivel sem bizony�that� Magna<br />
 Hung�ria �shazak�pe, a fentiek szerint elvetend� �ll�spont. Ezzel<br />
 kapcsolatban pont arr�l �rnak, hogy pog�ny �s barb�r n�p voltunk.<br />
 Persze lehettek az Ural k�rny�k�re v�ndorolt peremlak� (permi) magyar<br />
 ajk� n�pr�szek arrafel�, de nek�nk a n�p t�rzs�t, vagyis a n�p<br />
 k�zponti magj�t kell megtal�lnunk. A fenti tizenk�t pont szerinti<br />
 magyar tart�zkod�si helyek ismertet�s�t�l ebben a tanulm�nyban<br />
 eltekintek. A magyar n�p szerves fejl�d�s�ben csak a tizenkettedik,<br />
 teh�t az �kori egyiptomi jelenl�t�nkkel foglalkoznom, a nemzeti<br />
 jelk�peink kialakul�s�nak ismertet�s�ben.</p>
<p>A megnevezett alkotm�nytervezethez igazodva, a nemzeti szimb�lumaink<br />
 k�z�l a k�rd�ses eredet�eket – a re�lis hipot�zisem szerint – az<br />
 al�bbi csoportos�t�sban t�rgyalom:</p>
<p>1. 76.� (1) pontja: Magyarorsz�g z�szlaja.</p>
<p>2. 76.� (2) pontja: Magyarorsz�g c�mere, a Szent Koron�val.</p>
<p>3. 76.� (3) pontja: Koron�z�si jelv�nyek.</p>
<p>1. Magyarorsz�g z�szlaja.</p>
<p>Nemzeti jelk�peink eredet�nek meg�rt�s�hez csak a h�romsz�n�<br />
 piros-feh�r-z�ld trikol�r kialakul�s�nak a t�rt�nelmi folyamat�n<br />
 kereszt�l vezet az �t. A magyars�g t�rt�nelmi kialakul�s�nak a<br />
 fentiekben v�zlatpontszer�en le�rt �tj�b�l, most az emberileg<br />
 bel�that� �t v�g�r�l induljunk visszafel� a m�ba. Kezdj�k a nemzeti<br />
 sz�neink eredet�nek kialakul�s�val munk�nkat. Felt�telezem, hogy �n�k<br />
 m�lt�nyolt�k azt a k�r�semet, hogy fogadj�k el az �kori Egyiptom<br />
 nyelv�nek az �magyart, minden tov�bbi bizony�t�s n�lk�l. Vannak<br />
 kutat�k, akik ezt a munk�t m�r eklat�nsan elv�gezt�k Ez�rt a<br />
 tov�bbiakban csak az egyiptomi �llamalakulat kialakul�s�val, kell<br />
 foglalkoznom. Az �z�nv�z Biblia �ltali megeml�kez�s�t is k�vet�en a<br />
 N�lus folyam �szaki r�sz�re, a V�r�s-tenger Puntia ter�let�r�l, a<br />
 k�s�bb hunoknak nevezett n�pess�g v�ndorolt. Megalakult az<br />
 als�-egyiptomi Bothon �s Esthon N�lus menti orsz�g a hunok n�p�b�l.<br />
 Nemzeti kialakul�suk kezdete mintegy nyolcezer �vvel ezel�ttre tehet�.<br />
 A honi-hunok f�v�rosa Menfer (Menfisz), nemzeti sz�n�k a v�r�s. A<br />
 nemzeti sz�n�knek kett�s eredete van. Els� megk�zel�t�sben a Puntia<br />
 k�r�li v�r�s sivatagr�l eredezik. De szerintem a m�sodik megk�zel�t�s<br />
 is fontos, ugyanis a v�r�s a harcos, a n�p magj�t k�r�lvev� v�d�<br />
 nemzetr�szek szimb�lum�t is jelenti.</p>
<p>A N�lus Asszu�n (Asszonyhon) k�rny�k�re az elsivatagosod� Eti�p<br />
 magasf�ld k�rzet�b�l a mag n�pe telepedett meg, �s alak�totta ki a<br />
 fels�-egyiptomi Mag�r vagy ink�bb a H�t�r �llamalakulatot Tebu (Th�ba)<br />
 f�v�rossal. Ez az �llamalakulat k�pz�d�se is mintegy nyolcezer �vvel<br />
 ezel�ttre tehet�. Ennek az �llamalakulatnak a nemzeti sz�ne a feh�r<br />
 (feh�r magyarok). A sz�n jelk�p eredete legval�sz�n�bb �rtelme a<br />
 tisztas�g, m�rmint a nemzetts�g magt�rzse, k�zponti eleme �rtelemben.<br />
 A mag n�p�re jellemz� volt az anyas�g tisztelete, egy ter�let�t<br />
 nevezt�k Asszonyhonnak (Asszu�n) is. Az egyiptomi vall�sban a n�is�g<br />
 sz�ne az ez�st (feh�r) volt, �s a hold szimb�lum�val jelezt�k. Ebb�l a<br />
 vall�si k�rb�l ered a Nagy Boldogasszony kifejez�s�nk. Vajon<br />
 v�letlen-e, hogy Szent Istv�n kir�lyunk a magyarok boldogasszony�nak,<br />
 Szent (Sz�z) M�ri�nak [�s-Ma (anya)] aj�nlotta fel a meg�resedett<br />
 magyar tr�nt? A term�kenys�gi vall�sok eredete is ide kapcsol�d�<br />
 fogalmak.</p>
<p>A hunmagyars�g k�t legjelent�sebb t�rzs�nek kialakul�s�r�l a<br />
 legr�videbben �rtam. M�r itt kell megeml�tenem, hogy a N�lus d�lebbi,<br />
 N�bia �s Eti�pia t�j�k�n egy �jabb t�rzs, m�gpedig a fekete-magyarok,<br />
 eredeti nev�k�n a Kus n�p szervez�d�tt �llamalakulatba. Az �<br />
 n�pnev�kben a kusok mellett, a fekete �s mez�s n�valakok is<br />
 el�fordulnak. A mez�sb�l ak�r k�vetkeztethet�nk a nemzeti sz�n�kre,<br />
 ami a z�ld is lehetett. Azt hogy milyen nyelven besz�ltek, az �r�sos<br />
 �s uralkod�i n�vk�pz�sben a magyar jelleg domin�l.</p>
<p>Egyiptom �kori t�rt�nelm�b�l tudjuk, hogy a N�lus ment�n kialakul�<br />
 �llamalakulatok – a rend tekintet�ben – sokszor egym�s ellen is<br />
 fell�ptek. Els�k�nt a hunok, majd v�laszk�nt a magyarok hajtottak<br />
 v�gre egym�s elleni h�bor�kat. Az id�sz�m�t�s el�tt 3400-3200 k�r�l<br />
 lezajlott utols� ilyen akci�t k�vet�en, a D�l-Egyiptomi kir�ly M�nes<br />
 (M�n-�s) legy�zte az �szak-Egyiptomi Osiris (Hun-�s�r) kir�ly�t. A<br />
 tr�nvisz�lyt – a Tud� nev� f�pap k�zvet�t�s�vel – egy<br />
 nemzetegys�ges�l�s k�vette. A politikai mag�llapod�s szerint l�trej�tt<br />
 a kett�s kir�lys�g int�zm�nye. Vagyis a mindenkori f�ra� mindk�t<br />
 orsz�gr�sz ura lett, �s a k�z�s �llami jelk�peket is egys�gesen<br />
 kezelt�k. Teh�t l�trej�tt a piros-feh�r egyiptomi nemzeti<br />
 sz�nkombin�ci�. Ez a sz�nkombin�ci� m�g ma is, a k�t fels� sz�nt<br />
 alkotja Egyiptom lobog�j�ban.</p>
<p>T�bbsz�ri s�rl�d�sok k�vetkezt�ben i. e. 1990 t�j�k�n a 12. dinasztia<br />
 f�ra�i megh�d�tj�k a Kusf�ldet is. Ezt �gy kell �rteni, hogy egy �jabb<br />
 �llamsz�vets�gben a Kusf�ldet harmadikk�nt, a kett�s Egyiptom<br />
 �llamalakulat�ba tagos�tj�k. Ezzel kialakult az egys�ges, szinte az<br />
 eg�sz N�lus menti ter�leteknek egy nemzetk�nt t�rt�n� m�k�dtet�se,<br />
 vagyis az els� teljesk�r� Magyar-Egyes�lt-�llamok szervezete. Volt<br />
 id�szak, amikor a fekete kusok adt�k Egyiptom f�ra�it.</p>
<p>K�rdezheti az olvas�, mi k�ze van ezeknek az esem�nyeknek a magyar<br />
 nemzeti trikol�rhoz? Szerintem nagyon is sok. Meg�rt�s�hez a<br />
 t�rt�nelemben ugorjunk most mintegy 4 ezer �vet. M�ris a magyar<br />
 honfoglal�s 895. �v�nek esem�nyein�l vagyunk. Milyen sz�n� z�szl�k<br />
 alatt vonultak be �rp�d hadai az orsz�gba? Egyes le�r�sok szerint a<br />
 v�r�s sz�n alatt, m�s le�r�sok szerint pedig az �rp�d-s�vos<br />
 piros-feh�r cs�kozotts�g� z�szl�k alatt. Mindk�t sz�njelk�p, mint m�r<br />
 tudjuk Egyiptomi eredetre mutat. A v�r�s harcos n�pess�get, a hun<br />
 n�pelemet, a v�r�s sz�n jelk�pezi. A piros-feh�r s�vozotts�g az<br />
 egys�ges�lt hunmagyarokat jelk�pezi. De vajon ezt bizony�tani is<br />
 lehet?</p>
<p>Az �rp�d honfoglal�s kori esem�nyekn�l ne felejts�k el azt a t�nyt,<br />
 hogy erre az id�szakra Egyiptomb�l a magyar ajk� n�pelem m�r ezer �ve<br />
 kiszorult. A hely�nket perzs�k, g�r�g�k, r�maiak, arabok �s v�g�l a<br />
 t�r�k�k foglalt�k el. A magyar elem csak nyomokban, a kopt kult�r�ban<br />
 fedezhet� m�g fel. Az Egyiptomi �shaz�b�l kiszorult magyar �rja<br />
 (ki�rad�) n�pess�g Kis-�zsi�n �s a Kauk�zuson kereszt�l mintegy ezer<br />
 �v alatt jutott el sorban utols� �llom�s�hoz, a K�rp�t-medencei<br />
 v�gleges �llamalap�t�s�hoz. A t�ma szerint ezzel a k�rd�sk�rrel is<br />
 csak a nemzeti sz�nek m�rt�k�ig foglalkozom. M�g annyit �rok r�la,<br />
 hogy a honfoglal�s kori K�rp�t-medence �slakoss�g�t �gy kell<br />
 elk�pzelni, mint az Egyiptomb�l �s a Kauk�zus k�rny�k�r�l m�r<br />
 el�z�leg, �vezredek alatt ki�rad� n�pelemek kir�lys�gainak orsz�g�t.<br />
 Sok kiskir�ly, sz�tes� hatalmi szerepk�rrel.</p>
<p>Nemzeti sz�neink eredet�nek meg�rt�s�hez, �lmos �s �rp�d vez�rek<br />
 dinaszti�ja t�rt�nelmi titkainak le�r�s�val juthatunk a legk�zelebb.<br />
 Az �rp�d csal�di n�vt�rt�net�r�l r�viden:</p>
<p>1. �gek (�gyek) fejedelem – nagyapja �rp�dnak – dunai magyar honb�l<br />
 sz�rmaz� kir�lyfi.</p>
<p>2. Emese – nagyanyja, �gek feles�ge – Kauk�zus menti Hun kir�lyl�ny.</p>
<p>3. �lmos – �rp�d apja – nev�nek �magyar jelent�se: �l�-M�s, vagyis a<br />
 R� napisten �l� m�sa (�l� isten), helyettes hun kir�ly, egyiptomi<br />
 eredet� szakr�lis uralkod�i (f�ra�) n�v sz�rmaz�k, �s nem az �lom<br />
 fogalom v�ltozata. Kir�lyi feladata a k�rp�t-medencei honegyes�t�si<br />
 folyamat politikai v�grehajt�sa.</p>
<p>4. �rp�d – �lmos fia – s�t�tes arc� katonai vez�r. A nev�nek �magyar<br />
 jelent�se: �r = �r + (a)pa + d = d�m, szent hely. �rtelme: �r- ap�d,<br />
 vagyis a F�ld-szent-ura (Ptah), szint�n szakr�lis egyiptomi eredet�<br />
 uralkod�i n�v, �s nem �rp�cska k�pz�s� fogalom. Hacsak annyiban nem,<br />
 hogy az �rpa n�v�ny is az �rp�d �skir�lyr�l kapta a nev�t. A<br />
 N�lus-delta els� hun uralkod�j�nak neve teh�t �rp�d volt, mintegy 5-8<br />
 ezer �vvel ezel�tt. A hun n�p az �sapj�nak istens�g�t tisztelte benne.<br />
 A honfoglal� �rp�d vez�rnek kir�lyfik�nt feladata volt a<br />
 k�rp�t-medencei honegyes�t�s katonai feladatainak a v�grehajt�sa.</p>
<p>A r�vid ismertet�sb�l vil�gosan kit�nik, hogy a magyar honfoglal�si<br />
 folyamat, nem egy pillanatnyi katonai veres�ghez kapcsol�d�,<br />
 p�nikszer� menek�l�si strat�gia eredm�nye. A honegyes�t�s<br />
 levezet�s�hez dinaszti�k k�z�tti �vtizedek alatt lej�tsz�d� politikai<br />
 folyamatok adt�k a motiv�ci�t. �s az sem kiz�rhat� t�ny, hogy mag�t az<br />
 esem�nyt a k�rp�t-medencei uralkod� k�r�k kezdem�nyez�sek�nt<br />
 �rt�kelj�k. Az egyre er�s�d� nemzetk�zi nyom�s (n�met-r�mai)<br />
 elh�r�t�sa �rdek�ben n�s�lt be �gek a hun kir�lyi csal�dba, hogy egy<br />
 kedvez� katonai helyzetben v�grehajt�sra ker�lhessen a nevezetes<br />
 t�rt�nelmi esem�ny. �s a kedvez� politikai helyzet 895-ben l�trej�tt,<br />
 megval�sult az egys�ges k�rp�t-medencei magyar �llam.</p>
<p>De m�g ad�s vagyok a nemzeti z�szl�nk t�rt�net�b�l az eredet pontos<br />
 meghat�roz�s�val. A figyelmes olvas� m�r a felvezet�sb�l meg�rthette,<br />
 hogy a magyar �llamis�g eredete sokkal, de sokkal r�gebbi ezer �vn�l.<br />
 Vajon mi�rt kapott egyiptomi szakr�lis kir�lyi elnevez�seket az �rp�d<br />
 dinaszti�ja? Egy ilyen mozzanat soha sem lehet v�letlen. �rp�d �s<br />
 csal�dtagjai az�rt kaptak Egyiptomi kir�lyi elnevez�seket, mert az<br />
 �sis�g�ket, szakr�lis eredet�ket �k eg�szen a hunok �sapj�ig, a<br />
 hunf�ld �sur�ig, t�bb mint �tezer �vre vezett�k vissza. Egy ilyen<br />
 n�vv�laszt�s sohasem �p�lhet hazugs�gra. Legfeljebb egy kicsit<br />
 sz�nesebb� tehet� a val�s�gban, de hogy holtbiztosan val�s�gos alapja<br />
 van a folyamatnak, az megk�rd�jelezhetetlen. Ebb�l a t�rt�nelmi<br />
 megfontol�sb�l m�r nem neh�z meghat�rozni, a magyar nemzeti lobog�<br />
 sz�nkialakul�s�t.</p>
<p>A nemzeti trikol�rban a fels� sz�n a v�r�s, m�sk�ppen a piros sz�n. A<br />
 hun n�pelem nemzeti eleme is a piros (v�r�s). A honfoglal� �rp�d az�rt<br />
 v�laszthatta z�szlaj�nak a v�r�s sz�nt, mert � �nmag�t hun<br />
 sz�rmaz�s�nak tartotta. De az�rt haszn�lhatta a piros-feh�r �n.<br />
 �rp�ds�vos lobog�t is, mert az �tezer �ves �jb�li testv�res�l�s<br />
 k�vetkezt�ben a n�p a hunmagyar n�pnevet vette fel, vagyis a piros �s<br />
 feh�r sz�nek egy�tt jelentik a hunmagyar n�pet. Teh�t, a nemzeti<br />
 z�szl�nk k�t sz�n�nek az eredete teljesen bizony�that�an, az �kori<br />
 Egyiptomi-birodalom sz�nei. Jelk�pezi a k�t n�pt�rzs �jra<br />
 egys�ges�l�s�t. Meg kell jegyeznem, hogy a K�rp�t-medencei magyars�g<br />
 is mindk�t n�pelemet megszem�lyes�ti. Hogy m�gis a magyar n�pn�v lett<br />
 a saj�t elnevez�s�nkben a domin�ns, ez az akkori politikai �s katonai<br />
 er�viszonyok szerint alakult. Lehet, hogy a honfoglal�st megel�z�<br />
 rejt�lyes, alig ismert Kievi-csata d�nt�tte el a k�rd�st, de ez a<br />
 megkezdett folyamatot nem h�tr�ltatta.</p>
<p>A harmadik sz�n, a z�ld eredete kiss� hom�lyosabb. A magyar<br />
 sz�l�shagyom�nyb�l k�zismert az a mondat, hogy „piros feh�r z�ld, ez a<br />
 magyar f�ld". A f�ld a meleg �g�vi Afrik�ban, mindig z�ld sz�n� a<br />
 rajta lev� n�v�nyekt�l. Kiv�ve a sivatagi t�jakat. Teh�t az �si magyar<br />
 f�ldre m�r a r�mel�s miatt is illik a z�ld sz�n. De �n m�g k�t m�sik<br />
 alternat�v�t is elk�pzelhet�nek tartok. A Kusf�ld lak�it a f�leg<br />
 legeltet� gazd�lkod�suk miatt, mez�snek is h�vt�k. Kusf�ld<br />
 beilleszt�se a birodalomba el�id�zhette a harmadik n�pt�rzs nemzeti<br />
 erekly�inek a haszn�lat�t is. A Kus szobrok k�gy�val �s a napkarika<br />
 �br�zol�sa mellett, felvethette a z�ld mez� szimb�lum�nak a felv�tel�t<br />
 is. De erre nincsenek bizony�t�kaim. A m�sik alternat�va szerint az<br />
 Egyiptomiak a V�r�s-tengert is a nagy z�ldnek h�vt�k. Ennek<br />
 bizony�t�s�ra tudom�nyos adatok is l�teznek. Teh�t jelk�pezheti a z�ld<br />
 sz�n a sz�rmaz�si ter�let�nket szimboliz�l�, egykor nagy z�ldnek<br />
 nevezett mai V�r�s-tenger k�rny�k�t.</p>
<p>Az �korb�l els�sorban a csatajelenetek z�szl�i maradtak fent az<br />
 ut�korra. Ezek t�bbnyire a n�pelemek fels�gjeleit takarj�k. De a<br />
 nemzeti sz�nek m�st is mutathatn�nak �gy, mint a magyarokn�l, az eg�sz<br />
 nemzet sz�njelk�pek�nt a piros-feh�r-z�ldet. Magyarorsz�gon a K�pes<br />
 Kr�nika �br�zol�s�ban m�r a 11. �s a 12. sz�zadban biztosan megjelenik<br />
 a z�ld sz�n, els�re a h�rmashalom z�ld sz�nez�s�ben. Az akkori kr�nika<br />
 k�sz�t� biztosan nem az ujj�b�l szopta a sz�nez�s mik�ntj�t, ez�rt<br />
 meg�llap�that�, hogy a z�ld sz�n is a szakr�lis r�gm�ltba vezet el<br />
 minket.</p>
<p>Nem tudom meg�llni, hogy ne �rjak a csod�latom legfels�bb fok�n a<br />
 magyars�g g�niusz�r�l, a csod�latos els�dleges �kori vil�gkult�r�t<br />
 megalkot� n�pr�l m�g egy gondolatsort a nemzeti z�szl�nk kapcs�n. M�r<br />
 tettem eml�t�st arr�l, hogy a n�p k�zponti �n. mag-t�rzs�ben, a feh�r<br />
 magyarok vall�s�ban a legcsod�latosabb emberi megnyilv�nul�sk�nt, a<br />
 legnagyobb tiszteletben az anyas�got �ltett�k. Ennek kifejez�si<br />
 jelk�pe a feh�r sz�n, mint a tisztas�g csod�lat�nak a<br />
 visszat�kr�z�d�se. Ha �gy tetszik a figyelm�kbe aj�nlom, hogy a n�p�nk<br />
 anyas�gi tisztelete a nemzeti trikol�rba szakr�lisan is bele van<br />
 k�dolva. Mit gondolnak, mi�rt a feh�r sz�n a nemzeti z�szl�nk k�z�ps�<br />
 s�vja? Az �sis�gb�l �rthet� meg, hogy a n�p fennmarad�s�t a legnagyobb<br />
 m�rt�kben az anyas�g v�delme biztos�tja. A k�z�ps� feh�r s�v szinte<br />
 k�rk�r�sen v�dve ker�lt elhelyez�sre a nemzeti trikol�rban. Fel�lr�l a<br />
 harcos piros t�rzsek, alulr�l pedig t�mogatja a n�p f�ldje a z�ld,<br />
 vagyis a j�l megv�lasztott �l�hely, mint a hon ami orsz�got is jelent.<br />
 Tal�n az eg�sz vil�gon sincs m�g egy n�p, amelyik az orsz�gz�szlaj�ba<br />
 is belek�dolta a tud�s�t, ami egyenesen a term�szet t�rv�nyeit<br />
 szem�lyes�ti meg. K�rem, gondolj�k v�gig!</p>
<p>A nemzeti z�szl�nk eredet�nek le�r�s�t ezzel befejezettnek tekintem.<br />
 Egyben kijelentem, hogy a Magyar Nemzeti Z�szl� keletkez�s�nek eredete<br />
 mintegy �tezer �vre visszavezethet�, az Egyiptomi-birodalom<br />
 kialakul�s�nak az idej�re. Ha valaki a fejteget�seim nyom�n m�g mindig<br />
 k�telkedik az �ltalam le�rtakban, azt aj�nlom, hogy n�zze �t a<br />
 vil�gunk jelenlegi orsz�gz�szl�inak sz�n�ssze�ll�t�s�t. A nemzetek<br />
 z�szl�inak sz�nk�pe szinte pontosan lefedi az �korb�l az orsz�gokat<br />
 megalkot� nemzets�geket. Ha a mediterr�n �s eur�pai ter�leteket<br />
 n�zz�k, behat�rolhat�, ahol magyar sz�rmaz�s� n�pr�szek tart�san<br />
 megfordultak. A piros, a feh�r, a piros-feh�r, �s a piros-feh�r-z�ld<br />
 �sszetev�j� F�ldk�zi-tenger k�rny�ki orsz�gz�szl�kat megjelen�t� n�pek<br />
 k�z�tt lehet keresni a magyar n�p leszakadt rokonn�peit. Ha ezt �gy<br />
 figyelembe venn�nk, nagyon sok rokonn�pre tal�lhatn�nk r� ebben a<br />
 term�szeti t�jegys�gben.</p>
<p>2. Magyarorsz�g c�mere.</p>
<p>Nagyon nehezen tudom megem�szteni azt a t�nyt, hogy a haz�ban nincs<br />
 egyetlen t�rt�n�sz�nk sem, akinek az ut�bbi legintenz�vebb 300 �ves<br />
 t�rt�nelemhamis�t�si gyakorlat k�vetkezt�ben, a nemzeti (kis) c�mer�nk<br />
 eredet�r�l �rdemleges mondanival�ja lenne. T�bb forr�somat nem<br />
 t�rt�n�sz �rta. A nem tud�s eredm�nye lehet, hogy nem a le�r�k hib�ja,<br />
 mert a t�rt�n�szi forr�sok cenz�r�zott jelleg�ek. Az eredetekr�l<br />
 �tadott tud�sanyagb�l meg�llap�that�, hogy a megsz�laltatott tud�sok<br />
 Szent Istv�n kor�ig k�pesek visszamer�lni a m�ltba, de minden<br />
 hat�rozotts�g n�lk�l. A k�vetkeztet�sem egy�rtelm�. Teh�t, egyetlen<br />
 magyar t�rt�n�sznek sincs semmif�le eredeti forr�sa, a nemzeti<br />
 jelk�peink val�di eredet�r�l. Ezen okb�l nem v�llalj�k a tov�bbi<br />
 kock�zatot. Ez pedig nagyon nagy baj. Akkor a mai t�rt�n�szeink most<br />
 mik�nt szolg�lj�k a magyar nemzet megmarad�s�t? Erre a k�rd�sre a<br />
 v�laszom: sehogy! �gy nem lehet a magyar nemzetet a j�v�nek<br />
 megtartani. A harmadik �vezred elej�n a biztos �sis�ggel nem<br />
 rendelkez� n�pekre a teljes felold�d�s v�r a nagy nemzetk�zi<br />
 (globalista) k�z�ss�gekben. Ha nincs biztos �sis�g, elveszik az �llam<br />
 is. De ez m�r nem az �n bajom lesz.</p>
<p>�rdekes m�don, konkr�t bizony�t�kok n�lk�l m�gis megfejthet� az<br />
 �sis�g�nk eredete. �s kijelenthetem – egy k�zel ember�lt�nyi<br />
 t�rt�nelmi mag�nkutat�saimnak k�sz�nhet�en – a kev�s tudom�nyos adat<br />
 ellen�re m�gis megfejtettem az els�dleges �kori Indomediterr�n<br />
 vil�gkult�ra rejtv�nykulcs�t. Term�szetesen, m�s kutat�k eredm�nyein<br />
 kereszt�l. Ez a rejtv�nykulcs csak akkor nyithatja ki az �sis�g�nk<br />
 titkos ajtaj�t, ha maga a n�p is akarja. Sajnos meg kell �rtenem, hogy<br />
 az Eur�pai Uni� alj�ig leszeg�ny�tett magyar k�zv�lem�nynek ezer m�s<br />
 baja van, mint a magyars�g val�di sz�rmaz�s�val foglalkozni. Pedig<br />
 mindenkinek tudnia kellene, hogy a nemzet felz�rk�z�s�nak Eur�p�hoz<br />
 els�sorban az �si t�rt�nelm�nk ismeret�n kereszt�l vezet az �t. Ennek<br />
 �rdek�ben k�n�lom fel a nemzet sz�m�ra az �sszetartoz�sunk erekly�inek<br />
 sz�rmaz�stan�ban a val�di tudom�nyos ig�ny� feldolgoz�s folytat�s�t.</p>
<p>A Magyar K�zt�rsas�g 1989-ben az �n. r�gi „kis magyar c�mert"<br />
 v�lasztotta nemzeti c�mer�nek. A n�gy alkot�r�sz�nek a c�mertana<br />
 tiszt�n, vonz�an egyszer�. A c�mer alakj�ra jellemz� a hegyes talp�<br />
 has�tott pajzs. Els� mezeje v�r�ssel �s ez�sttel h�tszer v�gott.<br />
 M�sodik mezeje v�r�s alapon a z�ld h�rmashalmot, �s rajta az<br />
 aranykoron�s foglalatban �ll� kett�s keresztet tartalmazza. A pajzson<br />
 a magyar szent korona nyugszik. N�zz�k sorban a n�gy mot�vum<br />
 k�rd�sk�r�t.</p>
<p>2/a. A pajzs els� mezeje.</p>
<p>A kisc�mer els� szimbolik�ja megjelenik a k�z�pkori k�zepes �s nagy<br />
 �llamc�mer�nkben is. Mindh�romban megtal�lhat� a pirossal �s ez�sttel<br />
 h�tszer v�gott n�gy ez�st (feh�r) s�v. Els�k�nt teh�t az �rp�ds�vok<br />
 k�rd�sk�r�t kell meg�rten�nk. A rendelkez�semre �ll� forr�sok le�rj�k,<br />
 hogy a n�gy s�v nem a n�gy foly�nk, a Duna, a Tisza, a Dr�va, �s a<br />
 Sz�va mot�vum�t hordozza mag�ban, hozz�t�ve, hogy a v�g�sok az �rp�dok<br />
 csal�di sz�neit, csal�di jeleit szimboliz�lj�k. Ez az�rt is igaz<br />
 lehet, mert �k nem a K�rp�t-medence sz�l�ttei, �s a bevonul�suk el�tt<br />
 m�r haszn�lt�k e jeleket. M�r csak az a k�rd�s, akkor milyek korb�l<br />
 eredeznek? A magyar nemzeti trikol�rn�l ismertetett szakr�lis<br />
 le�r�sb�l m�r tudnunk kell, hogy az �rp�d csal�di hagyom�nya az<br />
 Egyiptomi-birodalom Hun t�rzs�nek �sapj�ig – mely az els� �rp�d<br />
 �llamalap�t�t isten�ti meg – vezetik vissza a sz�rmaz�sukat, t�bb mint<br />
 �tezer �vvel ezel�ttre. Az egyiptomi �si napvall�sban (t�zim�d�s), a<br />
 term�szeti tan�t�saikban a n�gy alapelem jelz�s�re �sid�k �ta<br />
 haszn�lt�k az oroszl�n oldal�ra felrajzolt n�gy s�v jelk�p�t, sokszor<br />
 a v�ll�n egy csillaggal. Hogy mi�rt az oroszl�nok oldal�ra rajzolt�k?<br />
 Ebben a tanulm�nyban csak annyiban k�v�nom r�szletezni, hogy szakr�lis<br />
 �sszef�gg�s van az oroszl�n �kori neve a magura, �s a magyar n�v<br />
 eredete k�z�tt. A nevek etimol�gi�ja teljesen azonos.</p>
<p>Minden r�szlet n�lk�l ezen a p�ld�n szeretn�m szeml�ltetni a<br />
 t�rt�nelmi mag�nkutat�saim k�zben el�rt eredm�nyeimet. A kezembe<br />
 ker�lt t�rt�nelmi kiadv�nyokb�l kigy�jt�ttem minden olyan �kori nevet<br />
 �s szavakat, amelyek magyar jelent�s� fogalmakat takartak. Megalkottam<br />
 egy t�bb mint �tsz�z szavas �kori magyar sz�t�rat. A folyamat k�zben<br />
 el�g nagy gyakorlatra tettem szert r�gi magyar szavak elolvas�s�ra �s<br />
 a meg�rt�s�re. Eszerint a magura sz� h�romtag� �si sz��sszet�tel: mag<br />
 = mag n�pe (magyar) + ur = �r + ra = R� a napisten megnevez�se. Egy<br />
 nagyon gyakori �si �r�stechnik�r�l is kell sz�lnom. A m�ssalhangz�s<br />
 �r�sm�dokban, mint a rov�s�r�sban is a szavakban, ahol k�t azonos vagy<br />
 hasonl� �r�sjegy� m�ssalhangz� ker�lt egym�s mell�, mint eset�nkben az<br />
 ur-ra sz�tagokn�l, a k�t m�ssalhangz�t egyber�tt�k. Akik kev�sb�<br />
 ismert�k az �r�s nyelv�t, �gy vett�k �t a szavakat, ahogy �rva voltak,<br />
 eset�nkben az ura kifejez�s szerint. Az eredeti nyelven m�g az ur-ra<br />
 m�sk�nt a r�-�r �rtelmet jelentette. �sszeolvasva vegyes hangrendben:<br />
 magura = napisten-mag(yar)-�r(a) kifejez�s�t adja, �tvitt �rtelemben a<br />
 n�p kir�lya jelent�ssel. Az �si mag-kir�lyok �nmagukat a h�moroszl�n<br />
 hatalm�hoz �s erej�hez hasonl�tott�k. Az „oroszl�n az �llatok kir�lya"<br />
 mese-mond�sa, az emberis�g �skor�ban keletkezett, �s csod�latos<br />
 tisztas�ggal maradt fenn a napjainkra. A magyar sz�ban a mag + y =<br />
 ja�, j� szavunk hasonul�sa + ar (�r) +ra (napisten) sz�tagok<br />
 �sszeolvasva adj�k a R�-napisten-j�-n�pe kifejez�st. Az i, �s y bet�k<br />
 kiejt�s�ben a j m�ssalhangz�nk hangalakja is felismerhet�, mint a<br />
 J�n-tenger (Mare-i�nium) kiejt�s�ben. A „gy" kett�sbet�nk az y l�gy�t�<br />
 hat�s�val keletkezett. Teljesen egy�rtelm� a fogalmak keletkez�s�nek<br />
 azonoss�ga.</p>
<p>Visszat�rve t�m�nkhoz, m�r m�s kutat�k bizony�tott�k, hogy az<br />
 �rp�ds�vok szimbolik�ja megegyezik a napvall�sban a term�szet n�gy<br />
 alapelem�nek a vall�si �br�zol�s�val. Ez a n�gy alapelem a v�z, a<br />
 leveg�, a f�ld �s a t�z. M�ig hat�an t�k�letesen megfelelnek a f�ldi<br />
 bioszf�ra �letfelt�teleinek. Az �br�zol�si m�djuk megjelenik az<br />
 egyiptomi f�ra� jelk�peken, de magyar vonatkoz�sban p�ld�ul az<br />
 esztergomi v�rk�polna fal�n is, a kereszt�nys�g el�tti id�b�l. A<br />
 k�z�pkori c�meralkot�ink bizony�that�an ismert�k az �si mot�vumok<br />
 eredet�t, �s haszn�lt�k is a c�merek kialak�t�s�ban.</p>
<p>A mai magyar kisc�merre jellemz�, hogy a n�gy jelk�p�nek a c�mertana<br />
 az eredeti motiv�ci�kb�l, az egyszer�s�t�s ok�n, m�r nem tartalmazza<br />
 az �st�rt�net�nk minden mozzanat�t. Az els� mezej�nek h�tszer v�gott<br />
 v�r�s �s ez�st s�vjai, a n�gy elem �s a hetes sz�mmisztik�n k�v�l, m�r<br />
 mentesek miden m�s szimb�lumt�l, az eml�tett h�t oroszl�nt�l is.</p>
<p>Az els� r�szben le�rtam az Egyiptomi-birodalom hunmagyar n�p�nek az<br />
 egys�ges�l�s�t. A mintegy �tezer �ve kialakult egys�ges n�p nemzeti<br />
 sz�nkombin�ci�ja a v�r�s (piros) �s a feh�r. A feh�r sz�nr�l tudjuk,<br />
 hogy azt ez�stsz�nnel is jel�lt�k, ami az anyas�g tisztelet�t<br />
 jelk�pezte. M�sk�nt, a f�ra� (napisten m�sa) uralkod�k�nt az arany<br />
 karika (gl�ria) mellett, a kir�lyn� a holdistenn� (ez�st) k�p�ben<br />
 jelent meg a mot�vumokban.</p>
<p>A pontosabb meg�rt�s a v�g�sok sz�m�ban van elrejtve. A h�tszeres<br />
 sz�nv�lt�s, az �si magyar t�rsadalmi szervezet hetes sz�mmisztik�j�b�l<br />
 eredezik. Az egyiptomi H�torsz�g, mint a Th�ba k�r�li magyar t�rzs<br />
 �llami szervezete, a hetes sz�m szerint �p�lt fel. Ugye mindenki<br />
 tudja, hogy az id�sz�m�t�sunkban az egy h�t, mint a h�t napjai,<br />
 szint�n ebb�l a kult�rvil�gb�l ker�lt megalkot�sra a mai napjainkig<br />
 hat�an. Ez a kisug�rz�s k�pz�d�tt le a Kis-�zsia Hettita kir�lys�ga<br />
 kialakul�s�ban is m�g az �korban. De a h�tfej� s�rk�ny, a magyar<br />
 n�pmes�k szerepl�j�nek az eredete is, ide vezethet� vissza. A hetes<br />
 sz�mmisztika k�sz�n vissza a Biblia teremt�s m�tosz�b�l is. Szerintem<br />
 minden olvas� tud a honfoglal�s mond�j�ban a h�t vez�r<br />
 v�rszerz�d�s�r�l, mely vall�si mot�vuma szint�n a H�torsz�gig, 5-8<br />
 ezer �vre mutatja a magyar c�mer fejl�d�s�nek az �tj�t.</p>
<p>A kisc�mer els� mezej�nek h�tszer v�gott jelk�p�r�l �sszefoglal�an<br />
 elmondhatom, hogy eredete �tezer �vn�l r�gebbre vezethet� vissza.<br />
 Eg�szen az �skor v�g�ig, az �r�sbelis�g kezdet�ig. Az �r�sbelis�g<br />
 kezdeteit �gy kell �rten�nk, hogy sokszor az els� �r�s a nemzetts�gek<br />
 jelrendszereiben, jelk�peiben ker�lt megalkot�sra. A k�z�s jelk�pek<br />
 meg�rz�se a fejl�d� t�rzsek legfontosabb �letfenntart� folyamataiv�<br />
 v�ltak. A n�pekk� sz�tv�l� emberis�g, am�g tehette, �rizte, v�dte<br />
 nemzeti szimb�lumait. A magyar n�pek is ezt a magatart�st k�vett�k,<br />
 am�g tehett�k. �polt�k az �sis�g�ket, ha m�sk�nt nem a mond�ikban. A<br />
 k�z�pkori nagycsal�dok fenn�ll�s�ig a nagysz�l�k mes�lt�k az unok�knak<br />
 sz�jr�l sz�jra. A modern �jvil�gunkban m�r a nagycsal�dok is<br />
 sz�testek, megsz�nt a hagyom�nyterjeszt�s �salapja. Az iskol�kban<br />
 pedig a tanterv szerint csak az tan�that�, amit a mindenkori hatalom<br />
 megenged. Tal�n e n�h�ny ok is k�zrej�tszik az �si hagyom�nyaink<br />
 hom�lyba s�lyeszt�s�ben.</p>
<p>Meg kell pr�b�lni �jra fel�leszteni hiteles �sis�g�nket, hogy a<br />
 nemzet�nk is fennmaradhasson. Ennek �rdek�ben a t�rt�nelemtudom�ny<br />
 eredm�nyeinek felhaszn�l�s�val vissza kell menn�nk az �ton a<br />
 r�gm�ltba, ameddig csak lehet. �gy, ahogy �rp�d honfoglal� vez�r�nk �s<br />
 k�rnyezete tette ezeregysz�z �ve. �k els�sorban az Egyiptomi-birodalom<br />
 els� uralkod�j�ig, az �rp�d csal�d �sapj�ig, �s a magyar<br />
 �llamszervezet hetes sz�mmisztik�j�nak az eredet�ig ny�ltak vissza,<br />
 mert m�g hitelesen tudt�k az �sis�g�ket.</p>
<p>Azt nem lehet vitatni, hogy nemzeti c�mereink az �tezer �v alatt<br />
 szerves fejl�d�sen mentek kereszt�l. Ennek sor�n a k�z�pkorban is t�bb<br />
 c�merv�ltozat alakult ki. De ez nem azt jelenti, hogy a c�mer<br />
 alapmot�vumai is a k�z�pkorb�l eredeznek. A magyar c�meralakulatok<br />
 minden esetben a szakr�lis r�gm�ltb�l mer�tettek, de a mindenkori<br />
 kir�lyaink sz�rmaz�studata szerint. A l�nyeg az, hogy el�sz�r a mez�<br />
 h�tszer v�gott szimbolik�ja a Th�ba f�v�ros� H�torsz�g magyar, �s a<br />
 Menfisz f�v�ros� Bot �s Esthon hun n�p�nek az egys�ges�l�s�t k�pezi<br />
 le, a vall�s hetes miszt�riuma szerint. M�sodszor a term�szeti tud�s<br />
 n�gy alapelem�nek a vall�si tan�t�s�t k�dolja fel�nk. Az �sszefoglal�s<br />
 �rdek�ben ism�tlem: a Hung�ria n�pnev�nk eredet�t, �s a n�gy �selem<br />
 mondanival�j�t tartalmazza a c�mer�nk els� mezeje.</p>
<p>2/b. A z�ld h�rmashalom.</p>
<p>A magyar kisc�mer m�sodik mot�vuma a v�r�s alapon a z�ld h�rmashalom<br />
 jelk�pe. Eredet�r�l a legnagyobb tan�cstalans�g jellemzi<br />
 t�rt�nelemtudom�nyunkat. A 18. sz�zadi magyar c�mertan m�r a<br />
 T�tra,-F�tra,-M�tra szimb�lum�nak tartja. M�sik helyen le�rj�k, hogy a<br />
 portug�l Macedo (mintha magyar sz�rmaz�s� n�vvel �lln�nk szemben)<br />
 1687-ben �r els�k�nt r�luk, mint a h�rom legnagyobb hegy szimb�luma,<br />
 de nem nevezi meg �ket. Azt sem veszi figyelembe a magyar t�rt�n�szet,<br />
 hogy a K�pes Kr�nika a 11. sz�zadban m�r le is rajzolja, m�gpedig z�ld<br />
 sz�nez�ssel. Akkor m�gis ki �r r�la els�k�nt?</p>
<p>Ha tov�bb megy�nk vissza a t�rt�nelmi �vezredekben, az Egyiptomi<br />
 hieroglif�s �r�sokban m�r legal�bb �tezer �ve megjelenik a h�rmashalom<br />
 hieroglifai jele a r�nk maradt sz�vegekben. Ez a jel nagyon egyszer�,<br />
 egy r�vid v�zszintes has�b fels� oldal�t h�rom hull�mjelben rajzolt�k,<br />
 �s minden esetben orsz�g vagy ter�let le�r�sa kapcs�n haszn�lt�k.<br />
 Gondoljunk csak vissza az el�z� fejezet n�gy s�v jelk�p�re. Ha a n�gy<br />
 f�gg�leges vonallal is jelzett n�gy elem �br�j�nak tetej�t �sszek�tj�k<br />
 egy hull�mvonallal, azonnal a h�rmashalom �br�j�t kapjuk eredm�ny�l.<br />
 Tal�n v�letlen mot�vum �sszecseng�ssel �llunk szemben, a n�gy s�v �s a<br />
 h�rmashalom keletkez�s�ben? Nem, minden esetben a magyar jelk�pek<br />
 egys�ges szerves fejl�d�s�nek vagyunk tan�i.</p>
<p>Felmer�l� k�rd�s, mi�rt jel�lt�k az egyiptomi hieroglifa�r�sokban a<br />
 k�l�nb�z� orsz�gnevekben a ter�letet a h�rmashalommal? Ennek a<br />
 gyakorlata is k�nnyen �rthet�. M�r az �skorban az embercsoportok a<br />
 saj�t fels�gter�leteiket j�l megismerhet�, de fontosabb, hogy j�l<br />
 v�dhet� ter�letekben jel�lj�k meg. E t�rekv�sek c�ljaira a foly�kkal<br />
 �s hegyekkel (k�vel) elhat�rolt ter�letek feleltek meg a legjobban. A<br />
 mai k� szavunk eredete az �skorba ny�lik vissza, gondoljunk a hat�rk�<br />
 napjainkig fennmaradt kifejez�sre. A k� fogalma a t�jsz�l�sok szerint<br />
 ka, k�, k� �s k� v�ltozatokban szerepel. P�ldak�nt a magyar �sk�<br />
 (�s-k�), az izraeli Jerik� (J�-�ri-k�), az egyiptomi Horka (Hor-ka) a<br />
 szent s�lyomisten orsz�ga �s a Marokk� (Ma�ri-k�) fogalmakat eml�tem.<br />
 A hegyekkel k�r�lz�rt �l�helyek szimb�lum�v� v�l� k� (hegy) h�rmas<br />
 jel�l�s�ben a „h�rom a magyar igazs�g" mot�vuma fedezhet� fel. Ezen a<br />
 helyen a szenth�roms�g magyar eredet�re is utalnom kell. Az �seink a<br />
 vall�sukban a h�rmas mot�vumk�nt a teremt�,-megtart�,-puszt�t�<br />
 term�szeti er�ket tisztelt�k a szenth�roms�gban. De ugyanazt a<br />
 szerencs�snek v�lt h�rmas tagoz�d�st takarja az �kori N�lus menti<br />
 h�rom magyar n�pt�rzs egys�ges�l�si folyamata, amely az Egyiptomi<br />
 Birodalom f�nykor�t jellemezte, az id�sz�m�t�s el�tti m�sodik<br />
 �vezredben.</p>
<p>Teh�t, a magyar c�merben megjelen� h�rmashalom eredete is az �skorba<br />
 vezet minket. A jelk�pekben, mint a hieroglif�kban az orsz�gnevek<br />
 le�r�s�ban a magyar szerencsesz�m mot�vumaik�nt a h�rmashalom<br />
 jelk�p�vel fejezt�k ki az orsz�gokat, a nevek megjel�l�se mellett. Az<br />
 sem v�letlen, hogy a h�rmashalom a magyar c�merekben a z�ld sz�nnel<br />
 ker�lt �br�zol�sra m�r a K�pes Kr�nik�ban is, legal�bb h�rom esetben.<br />
 Mit gondolnak, az egyiptomi Gizai-fenns�k h�rom nagy piramisa, vajon<br />
 nem az �si �shaza meghat�roz� hegyeinek (Eti�p magasf�ld) lek�pez�se,<br />
 �s a h�rmashalom jelk�p�nek gyakorlati megval�s�t�sa? Ha j�l<br />
 v�giggondoljuk, hogy a h�rmashalom szimbolik�ja lehet a nemzeti<br />
 c�mer�nk legr�gebbi jelk�pe, amely ak�r t�zezer �vekre is<br />
 visszany�lik, jel�l�se csak az �lett�r z�ld sz�ne lehet. Ezek a<br />
 motiv�ci�k annyira �sszef�ggenek egym�ssal, hogy megk�rd�jelezhetetlen<br />
 a fejl�d�s�k logik�ja.</p>
<p>2/c. Az aranykoron�s foglalat� kett�s kereszt.</p>
<p>A kisc�mer harmadik mot�vuma a z�ld h�rmashalmon �ll� aranykoron�s<br />
 foglalat� kett�s kereszt. Szerintem a legk�nnyebben a kett�s kereszt<br />
 eredete �rthet� meg a magyar c�mertanban. A nemzeti sz�neink<br />
 kialakul�sakor �rtam a hunmagyar egys�ges�l�sr�l. Id�sz�m�t�sunk el�tt<br />
 3200 t�j�k�n a Tud� (Th�th) f�pap jelent�s k�zrem�k�d�s�vel l�trej�tt<br />
 a k�t N�lus menti magyar t�rzs egys�ges�l�se. Tudjuk, hogy az<br />
 uralkod�i szimb�lumok is egys�ges�ltek. Ugyancsak l�trej�tt a k�t n�p<br />
 vall�si jelk�peinek az �sszevon�sa is egy rendszerbe. A magyar n�pek<br />
 �skori legjelent�sebb vall�si embl�m�ja a nyakba akaszthat� k�roszt�<br />
 kereszt volt. Ilyen keresztek ker�ltek el� a magyarorsz�gi �sat�sok<br />
 sor�n jelent�s sz�mban, �s nem csak a honfoglal�s kori leletekb�l.</p>
<p>A keresztek a le�r�sokban az egyenl�sz�r�, de a hosszabb sz�r�<br />
 kialak�t�sukr�l is �rulkodnak. �rtelm�k a k�roszt�son alapul. Csak<br />
 nagyon r�viden �rom le, hogy a magyar n�pek hitvil�g�ban a legf�bb<br />
 isten megjel�l�s�re a k�r �br�zol�s�t haszn�lt�k. A k�r sehol sem<br />
 kezd�dik, �s sehol sem v�gz�dik eszmeis�ge, az isten �r�kk�val�s�g�t<br />
 t�kr�zte. �gy gondolt�k, hogy a k�r az maga az egy �s oszthatatlan<br />
 teremt� �sanya, val�j�ban maga a term�szet. Az egy istent a napban<br />
 v�lt�k megtal�lni. A magyar n�pek egyetlen istene a R� (r�), a<br />
 napisten volt. Neve val�sz�n�leg a „r�s�t" �sszef�gg�sben is<br />
 fennmaradt. Minden m�s, az isten �br�zol�s�ra alkalmas jelens�get az<br />
 isten m�s�nak tartott�k. Ezek szerint az eg�rt�l az oroszl�nig, a<br />
 f�ra�kon kereszt�l a papokig a megnevez�sekben az isten m�s�t<br />
 tekintett�k benn�k. P�ld�ul a Ram�s (R� napisten f�ldi m�sa), Ramses<br />
 (R�-m�s-�s) f�ra�nevek a fentiek szerint k�pz�dtek. �gy im�dt�k �ket,<br />
 mint az �R KHEPE (az �r k�pe) az egyiptomi napvall�sban „oh, te<br />
 egyetlen, oh te t�k�letes".</p>
<p>A k�rt, mint a term�szet eg�sz�t, v�gtelennek (oszthatatlannak)<br />
 tartott�k, de a r�szeit megnevezhett�k. A napvall�s papjainak a<br />
 legf�bb tan�t�sa, a term�szet n�gy alapelem�nek a megismertet�s�t<br />
 jelentette. A n�gy ez�sts�v eredet�n�l m�r �rtam a jelens�gr�l. A k�r<br />
 k�tszeri �tl�s oszt�s�val el�rt szimbolika, a kereszt lett a magyars�g<br />
 napvall�shoz tartoz�s�nak a jelk�pe, mely egyik form�j�ban nyakba<br />
 akasztva �kszerk�nt hordt�k.</p>
<p>A hunmagyar egys�ges�l�sben a k�t keresztet visel� n�p szimbolik�ja az<br />
 uralkod�i jelv�nyek egybeszerkeszt�s�vel, a kett�s kereszt<br />
 megalkot�s�val z�rult. A kett�s kereszt azt jelentette, hogy a mindk�t<br />
 orsz�gr�szben megkoron�zott egyeduralkod� a f�ra�, mindk�t<br />
 �skereszt�ny n�p ura lehetett. L�thatjuk, mennyire egyszer�, �s az<br />
 �korba visszavezethet� eredet� a kett�s kereszt szimbolik�ja.</p>
<p>Nem mehet�nk el a z�ld h�rmashalmon �ll� kett�s kereszt aranykoron�s<br />
 foglalat� �br�zol�sa mellett sem sz� n�lk�l. Az aranykorona, m�sk�nt<br />
 az �rkarika, az �szaki hun n�p kir�lyainak a koronat�pus�t jelk�pezi.<br />
 Az arany nev�be a legjelent�sebb hunmagyar vall�si felfog�s titka van<br />
 belek�dolva. Mint m�r �rtam a napvall�sban, az egyisten im�d�sa<br />
 jellemezte a legfontosabb magyar vall�si felfog�st, b�rmerre<br />
 k�nyszer�ltek sz�tv�ndorolni az �rja n�pr�szeink. Az arany szav�ban a<br />
 hieroglifa, de a rov�s�r�s szerint is egybe van r�va az ar (�r, ember)<br />
 �s a ra (R�, a napisten) fogalma. A rov�s�r�s l�nyeg�ben a hieroglifa<br />
 �r�s egyszer�s�tett v�ltozata. A m�r ismert szab�lya szerint, ha k�t<br />
 sz�tag azonos m�ssalhangz�ja ker�l egym�s mell�, egybeszerkesztik<br />
 �ket. Az arany szav�ban is egy k�z�s „r" bet�vel �rt�k le a f�m<br />
 fogalm�t. A rov�s�r�s tud�i – a m�gus paps�ga – ezt a szab�lyt j�l<br />
 ismert�k. Ahhoz, hogy megfejthet�ek legyenek az �kori magyar �r�sos<br />
 eml�kek, nek�nk is alkalmazni kell.</p>
<p>M�gis mit jelent az �magyar nyelv arany szava? Az el�z� bekezd�sb�l az<br />
 ar-ra kett�s sz�tagja m�r �rthet�, vagyis a r�-�r (napisten)<br />
 �rtelemben. Az egyik megold�sban az arany sz�ban az ny r�sz jelent�s�t<br />
 m�r a magura �s a magyar szavakn�l le�rt etimol�gia szerint �rthetj�k<br />
 meg. Jelentheti a nemzet vagy ink�bb a n�p sz� els� bet�j�t, az y<br />
 pedig a j� magyar n�phez tartoz�s k�pz�se hasonul�s�ban az „ny"<br />
 kett�sbet�nk eredet�t. �sszeolvasva a szavunk mai �rtelme megegyezik:<br />
 arany = �r-r�-j�-n�pe jelk�p�vel, vagyis a napisten-j�-gyermekei<br />
 jelent�s�vel. Csak megeml�tem, hogy az arany latin neve az Aurum<br />
 etimol�giailag a magyar fogalomb�l sz�rmazik.</p>
<p>M�sik megold�sban szint�n egy magyar nyelvi szab�llyal �llunk szemben.<br />
 A n�vel�t sokszor egybe�rt�k (r�tt�k) a n�vsz�val, mely a ford�t�i<br />
 elt�r�sek eredm�nyek�nt, a jelent�sben is �j sz�t alkotott. E<br />
 feldolgoz�s szerint az arany sz�, a + ra + ny fonetikus k�pet mutatja.<br />
 Mind a h�rom sz�tag jelent�s�t m�r ismerj�k az el�z�ekb�l. Ezek<br />
 szerint is a magyarok �ltal j�l ismert sz�t, az arany fogalm�t �rj�k<br />
 le. Ezzel a megold�ssal a fogalom �rtelme: arany = a-r�-j�-n�pe<br />
 jelk�pe, vagyis a napisten-j�-gyermekei. Mindk�t megold�s<br />
 eredm�nyk�nt, ugyan azt a jelent�st hordozza mag�ban. Az �kori magyar<br />
 n�pek az egy�v� tartoz�s jelk�p�t az arany f�m m�gikus tulajdons�gaiba<br />
 k�dolt�k. Tal�n le�rhatom, hogy az �korban az arany m�g nem<br />
 egy�rtelm�en a gazdags�got szimboliz�lta, ink�bb a napvall�shoz<br />
 tartoz�s kifejez�s�re volt haszn�latos ritu�lis jelk�p.</p>
<p>Feltehet� k�rd�s, akkor mi�rt tal�lhat� m�s n�pek szimb�lum�ban<br />
 szint�n kett�s kereszt, ha ez �kori magyar n�pi ereklye? A k�rd�sre<br />
 adand� v�lasz ism�t egyszer�. Egyes t�rt�n�szek szerint a kett�s<br />
 kereszt magyar �br�zol�sa biz�nci eredet�, �s III. B�la kir�ly<br />
 (1172-1196) kori magyar �tv�tel. A val�s�g ezzel szemben az, hogy pont<br />
 a ford�tottja az igaz. A kett�s kereszt egyiptomi �magyar eredet�, �s<br />
 biz�nci az �tv�tel. Mint �rtam a kett�s kereszt eredete i. e. 3200<br />
 �ves. A biz�nci cs�sz�rs�g pedig t�bb mint h�romezer �vvel k�s�bbi<br />
 �llamalakulat, vagyis i. u. 395-ben v�lik �n�ll�v� ez a hatalmi<br />
 szervez�d�s. Mely ter�leteken alakult meg a Keletr�mai Birodalom?<br />
 Els�sorban a Kis-�zsia �s a Fekete-tenger nyugati r�sz�n, valamint a<br />
 Balk�n-f�lszigeten. Milyen n�pek lakt�k egykoron ezeket a ter�leteket?<br />
 Az Egyiptomb�l ki�rad�, �s a h�d�t�k �ltal ki�z�tt hunmagyar t�rzsek<br />
 csoportjai. Az ilyen alap� n�pess�gre r�telep�l�, �s vel�k<br />
 egybeolvadva m�s nemzetis�gekk� v�l� �j n�pek, az ut�n tr�k, maced�n,<br />
 bolg�r, g�r�g, szl�v stb. nevek alatt adt�k Biz�nc n�pess�g�t. Ha<br />
 tudom�nyosan megvizsg�lhatn�nk, hogy milyen nemzetis�geket takarnak a<br />
 felsorolt n�pnevek, igen nagy meglepet�sben lehetne r�sz�nk, de err�l<br />
 egy m�sik tanulm�nyban szeretn�k �rni. A Maced�nok Nagy S�ndor<br />
 vezet�s�vel i. e. 365-ben m�g Egyiptomot is elfoglalt�k, j�l ismert�k<br />
 az egyiptomi uralkod�i jelk�peket. Azzal a tudattal, hogy a<br />
 soknemzetis�g� orsz�g n�peit csak egys�ges szimbolik�val lehet<br />
 �sszetartani, v�laszthatt�k a k�s�bbi cs�sz�rok az egys�ges�t� kett�s<br />
 keresztet uralkod�i jelk�pp�. Ha a kett�s keresztet III. B�la hozza be<br />
 az orsz�gba, akkor mi�rt �br�zoljuk Szent Istv�n kir�lyt is a kett�s<br />
 kereszttel �s a napkarika gl�ri�val a fej�n, a budai v�rnegyedben<br />
 fellelhet� lovas szobr�n? A szobor k�sz�t�je tudhatta m�g, hogy az<br />
 �llamis�gunk megszem�lyes�t� kir�lya is napkir�ly sz�rmaz�s� volt?<br />
 Ebb�l a jelens�gb�l is meg�rthet�, hogy nemzeti jelk�peink ered<

<!DOCTYPE html>
<html lang="hu">
<head>
<meta charset="utf-8" />
<title>52_Ibolya_08_08 - SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K </title>
<meta name="robots" content="noodp,noydir" />
<meta name="description" content="Szent Korona T�rsas�g Bar�ti K h�rei �s kapcsolatainak �ttekint�se a Netlogon. Szent Korona T�rsas�g Bar�ti K fot�i, vide�i, bar�tai, �s m�g sok minden m�s. Vess r�juk egy pillant�st." />
<meta name="keywords" content="Profil, 52_Ibolya_08_08, Netlog" />
<meta name="verify-v1" content="lDb9thhytUOG9A2Np2MennawzQgfgY6pKJd9c/2UGhY=" />
<meta name="verify-v1" content="kGelPyF7du2LLVkgUZ6pueaDEo7gbXnaat2/Jx1uvuU=" />

<meta name="google-site-verification" content="W7Jn42z1Xk6eOTB5KyhZ0-MUKuJtMmOUYkKgHJ2Z9xI" />
<meta name="google-site-verification" content="VqZQtjQxSenqyv5PCJgvSuW475zjV-aLNPLR4yUFs_U" />
<link rel="canonical" href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08" />
<link type="image/x-icon" rel="Shortcut Icon" href="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/251619/s/i/common/favicon.ico" />
<link rel="apple-touch-icon" href="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/174687/s/i/common/apple-touch-icon.png" />
<link rel="search" href="http://hu.netlog.com/opensearch/" type="application/opensearchdescription+xml" title="Keres�s " />
<link rel="alternate" type="application/rss+xml" title="SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K k�pei a Netlogon" href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08/feed/view=photo" />
<link rel="alternate" type="application/rss+xml" title="SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K blogja a Netlogon" href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08/feed/view=blog" />
<link rel="alternate" type="application/rss+xml" title="SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K vide�i a Netlogon" href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08/feed/view=video" />

<link rel="alternate" type="application/rss+xml" title="SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K leg�jabb zen�i a Netlogon" href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08/feed/view=music" />
<link rel="alternate" type="application/rss+xml" title="SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K besz�l�sai" href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08/feed/view=shouts" />
<link rel="alternate" type="application/rss+xml" title="SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K utols� m�dos�t�sai" href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08/feed/view=recentupdates" />
<script>
 window.name = "_opener";
  // Redirect if ajax URL is found
 (function() {
 var myLoc = window.location.toString();
 var idxUrl = myLoc.indexOf("#/");
 if (idxUrl > 0)
 {
 myLoc = myLoc.replace(/(.+)#\//, '');
 window.location = 'http://' + window.location.hostname + '/' + myLoc;
 }
 })();
 </script>
<script>
 var ComCore = {};
 ComCore.configValues = {
 staticURL : "http://v4.netlogstatic.com/v6.00/4141/",
 skinStaticURL : "http://v4.netlogstatic.com/v6.00/skins",
 rootURL : "http://hu.netlog.com",
 photoStaticURL : "http://hu.netlogstatic.com/",
 bubbles : { "enabled" : true },
 debug: false,
 country: "HU",
 abuseV2: true, language: "hu",
 backstage: true,  jsPostErrors: false,
 usingOldLogs: true,
 dialogHideIframes: true };
 ComCore.Tracker = {
 "source": "external",
 "medium": "url"
 };
 ComCore.Login = {
  userID: 76118801,
 topUserID: 56712384,
 topNickname: 'sztez',
 nickname: "52_Ibolya_08_08",
 userType: "GROUP",
 distro: "hu",
 gender: "MALE",
 age: 27,
 avatarUrl: "http://s6.netlogstatic.com/hu/p/tt/76118801_16295604_3612028.jpg",
 userAgent: navigator.userAgent,
   _isPremium: true,
 _isBackstage: false,
 user_status: "OFFLINE",
  country: "HU",
 loggedIn: true };
 ComCore.TopLogin = {
 // @todo stijn: remove this dummy function
 getNickname: function(){
 return ComCore.Login.topNickname;
 }
 };
  </script>
<link href="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/273400/s/c/compiled_group_netlog.css" rel="stylesheet"/>

<!-- Start static StyleSheetFiles-->

<link href="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/273389/s/c/compiled_netlog.profile.css" rel="stylesheet"/>
<link href="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/272544/s/c/compiled_logs.css" rel="stylesheet"/>
<!-- End static StyleSheetFiles-->
<!--[if lt IE 7]><link href="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/273393/s/c/compiled_ie6styles.css" rel="stylesheet" /><![endif]-->
<!--[if IE 7]><link href="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/273393/s/c/compiled_ie7styles.css" rel="stylesheet" /><![endif]-->
<script src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/271330/s/j/compiled_group_head.js" ></script>
<meta http-equiv="X-XRDS-Location" content="http://hu.netlog.com/openidxrds" />
<link rel="openid2.provider" href="http://hu.netlog.com/go/openid/server" />
<link rel="openid2.local_id" href="http://hu.netlog.com/go/openid/user/76118801" />

<link rel="openid.server" href="http://hu.netlog.com/go/openid/server" />
<link rel="openid.delegate" href="http://hu.netlog.com/go/openid/user/76118801" />
<script type="text/javascript" src="http://static.pbc.com/js/ultimatepay-api.js"></script>

<meta property="og:title" content="" />
<meta property="og:description" content="Szent Korona T�rsas�g Bar�ti K h�rei �s kapcsolatainak �ttekint�se a Netlogon. Szent Korona T�rsas�g Bar�ti K fot�i, vide�i, bar�tai, �s m�g sok minden m�s. Vess r�juk egy pillant�st!" />
<meta property="og:site_name" content="Netlog" />
<meta property="og:image" content="http://s6.netlogstatic.com//p/tt/0_3942840_3612028.jpg" />
<meta property="fb:app_id" content="113676795360635" />

</head>
<body id="profile" class="distro_hu noJS profile ltr">
<!-- DEBUG -->
<ul id="accessibility">
<li><a href="#menuPrimary">Ugorj a navig�l�shoz</a></li>
<li><a href="#menuSecondary">Ugorj a m�sodlagos navig�l�shoz</a></li>
<li><a href="#content">Ugorj a tartalomhoz</a></li>
</ul>
<div class="scripts">

<!-- Begin Top Trackers -->

<!-- End Top Trackers -->
<script>
  ComCore.Server = { Number: "551" };
   ComCore.Page.pageSection = "profile/profile";
   ComCore.Page.pageIdentifier = "f28cf6d797580ae0e3914ee85d01f3cf";
  document.domain = 'netlog.com';
 </script>
<div id="javascriptError" style="display: none;">
<div>
<a id="javascriptErrorCloseButton" href="javascript:void(0);">Bez�r�s</a>
<p id="javascriptErrorMessage">
</p>
</div>
</div>

</div>
<div id="headerWrapper">
<div id="header" class="clearfix day_28 week_43">
<a href="/" id="logo"  title="Netlog f�oldal">Netlog</a>
<div id="userMenu" class="right">
<a title="Profilom megtekint�se" href="/sztez">
<img class="avatar right" src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/tt/56712384_14058892_4110130.jpg" />
</a>
<p class="left textAlignRight">

<a href="/sztez" id="userNickname">sztez</a>
<a id="userStatusToggle" title="�llapotod m�dos�t�sa" href="#">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconStatus iconStatusOnline" />
<span id="userStatus" class="ONLINE">
online
</span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconDownAlt" />
</a>



<a id="menuPrimarySettings" href="/go/settings" class="userSettings">be�ll�t�sok</a>&nbsp;-&nbsp;<a href="/go/login/action=logout" class="userLogout">kijelentkez�s</a>
</p>
<ul id="userStatusMenu" class="textAlignRight" style="display: none;">
<li id="userStatusMenuONLINE" class="selected"><a href="#" rel="ONLINE">online</a></li>
<li id="userStatusMenuBUSY"><a href="#" rel="BUSY">elfoglalt vagyok</a></li>
<li id="userStatusMenuBRB"><a href="#" rel="BRB">r�gt�n j�v�k</a></li>
<li id="userStatusMenuPHONE"><a href="#" rel="PHONE">telefon�lok</a></li>
<li id="userStatusMenuAWAY"><a href="#" rel="AWAY">nem vagyok a g�pn�l</a></li>
<li id="userStatusMenuLUNCH"><a href="#" rel="LUNCH">eb�delek</a></li>
<li id="userStatusMenuINVISIBLE"><a href="#" rel="INVISIBLE">rejtve</a></li>
</ul>
</div>
<div id="shortcuts" class="right">

<ul id="shortcutsContent">
<li>
<a class="shortcut moreLink" title="Mutasd a gyorsbillenty�ket" id="shortcutsReveal" href="#">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="ui uiShortcutsReveal" alt="" />
</a>
</li>
<li class="shortcutsStatistics hide">
<a class="shortcut" title="Statisztik�id megtekint�se" href="/go/logs/visitors"></a>
</li>
<li class="shortcutsPhoto hide">
<a class="shortcut" title="K�p hozz�ad�sa" href="/go/manage/photos/view=add"></a>
</li>
<li class="shortcutsBlog hide">
<a class="shortcut" title="�j blogbejegyz�s �r�sa" href="/go/manage/blog/view=add"></a>
</li>
<li class="shortcutsVideo hide">
<a class="shortcut" title="Vide� felt�lt�se" href="/go/manage/videos/view=add"></a>
</li>
<li class="shortcutsShout hide">
<a class="shortcut" title="Besz�lok!" href="/sztez/shouts/add=1&reply=52_Ibolya_08_08" ajaxify="/go/ajax/action=showShoutsDialog&reply=52_Ibolya_08_08" rel="dialog" id="shortcutsShout"></a>
</li>
<li>
<a class="shortcut" title="�zenetek" href="/go/messages/">
<span class="counter fnt2" id="messageCount">999</span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="ui uiShortcutMessages" />
</a>
</li>
<li>
<a class="shortcut" title="�rtes�t�sek" href="/go/logs/notifications">
<span class="counter fnt2" id="notificationCount">1</span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="ui uiShortcutNotifications" />
</a>
</li>
</ul>
</div>
<form id="search" class="right" method="post" action="/go/search/view=groups">

<input id="contactListToggle" type="hidden" ajaxify="/go/ajax/contactlist/action=getList&selector=contactDropDownList" rel="ajaxOnce" />
<input type="text" id="q" name="q" value="" placeholder="Keress csoportokat" autocomplete="off" class="text" />
<input type="hidden" name="referrer" value="profile" />
<input type="submit" value="Keres�s" id="submit" name="submit" class="buttonFancy buttonFancySmall inline" />
<div id="contactDropDownList" class="contactDropDownList dropDownList loading" style="display: none">
<div class="contactListContainer">
<div style="text-align: center; padding: 10px;">
<span class="dimmed">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/257746/s/i/common/loader.gif" style="vertical-align: middle" />

Bar�tlista bet�lt�se...
</span>
</div>
</div>
</div>
<script>
 var contactListToggle = $('contactListToggle');
 var contactDropDownList = $('contactDropDownList');
 var q = $('q');
 if (contactDropDownList && q && contactListToggle)
 {
 var loadContacts = function () {
 if (contactListToggle.readAttribute('rel'))
 {
 var ajax = new Ajax.Request(contactListToggle.getAttribute('ajaxify') + '&hide=1', { method: 'get' });
 contactListToggle.removeAttribute('ajaxify');
 contactListToggle.removeAttribute('rel');
 }
 };
 var focus = function () {
 if (contactListToggle.readAttribute('rel'))
 {
 //contactDropDownList.toggle().select('li').invoke('show');
 loadContacts();
 }
 }
 q.observe('focus', focus);
 q.observe('onfocusin', focus);
 q.observe('click', loadContacts);
 }
 </script>
<style>.contactDropDownList{width:275px;margin:0;border:5px solid #191919;padding:0;top:28px;left:auto;right:-5px;background:#fff;text-align:left;}.rtl .contactDropDownList{text-align:right;right:auto;left:-5px;}.contactListContainer{overflow-x:hidden;overflow-y:auto;max-height:200px;}.contactDropDownList li{position:relative;line-height:14px;border-bottom:1px solid #ddd;zoom:1;}.contactDropDownList .contactListProfileLink{display:block;padding:5px 3px;}.contactDropDownList .contactListProfileLink:hover{text-decoration:none;background:#ddd;}.contactDropDownList .avatar{height:30px;width:40px;margin:0 5px 0 0;}.rtl .contactDropDownList .avatar{margin:0 0 0 5px;}.contactDropDownList .contactListMessageLink{position:absolute;right:0;top:0;padding:10px 10px 0;}.rtl .contactDropDownList .contactListMessageLink{right:auto;left:0;}</style> </form>
<ul id="menuPrimary" class="clearfix">
<li id="menuPrimaryExplore" class="first"><a href="/" rel="home">Tall�z�</a></li>
<li id="menuPrimaryManage"><a href="/go/manage">Int�z�</a></li>
<li id="menuPrimaryLogs"><a href="/go/logs">Napl�k</a></li>
<li id="menuPrimaryFriends"><a href="/go/friends/find">Bar�tok <span id="friendCount" style="display: none;">0</span></a></li>
<li id="menuPrimaryPlay" class="last"><a href="/play/">J�t�kok</a></li>
</ul>

</div>
</div>
<div id="adInit">
<script>
   ComCore.Page.tags={};
 ComCore.Page.tags.sh={};
 ComCore.Page.tags.rm={};
  </script>
</div>
<div id="wallpaper">
<div id="contentWrapper">
<div id="content" class="clearfix content">
<link href='http://s6.netlogstatic.com/v6.00/skins/0/custom/skin.css' rel="stylesheet" media="screen" />

<link id="customSkinCssInclude" href="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/skins/0//custom/01/compiled_skin.css" rel="stylesheet" type="text/css" /><style id="customSkinInlineCss" type="text/css">
      .skin
      {
       font-family: Arial,sans-serif;
       font-size: 12px;
      }

      #skinUserBar h1,
      .skin h2,
      .skin h3,
      .skin h4,
      .skin dt
      {
       font-family: Arial,sans-serif;
      }

      #skinUserBar h1
      {
       font-size: 26px;
      }

      .skin h2
      {
       font-size: 20px;
      }

      .skin h3
      {
       font-size: 14px;
      }

      .skin h4,
      .skin dt
      {
       font-size: 12px;
      }
      
      #skinheader {
       height: auto;
      }
      
   #profile #content, #manage #content {
         background-image: url('http://s6.netlogstatic.com/hu/p/oo/76118801_2866046_pattern_55159.jpg?v=3')!important;
         background-position: top center;
        }</style><div class="pageManage pageADMIN">
<div id="topshadow">
</div>
<div class="skinheaderWrapper">
<div id="skinheader">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/oo/76118801_11235938_skin_55159.jpg?v=3" alt="" />  </div>
</div>
<div class="skinWrapper clearfix customSkin">
<div id="profileSidebar" class="profileSidebarWide">
<ul class="profileSideBarMenu">
<li class="profileUserType profileUserTypeGroup">Csoport</li>
<li class="addFriend isFriend">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/mygroups" class="clearfix disabled">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconCheck" />
<span>Csoport tulajdonosa</span>
</a>
<input type="hidden" id="confirmTextRemoveFromGroup" value="Biztosan kil�psz ebb�l a csoportb�l?" />
<a href="/go/manage/groups/action=stop&amp;stopid=76118801" class="clearfix" onclick="return confirm($('confirmTextRemoveFromGroup').value);">
<span>L�pj ki a csoportb�l</span>

</a>

</li>
<li class="divider"></li>
<li>
<div class="addToControl clearfix" id="addToControl4503d2a1c9c165fafa2212e6d1fb11c5_">
<a href="#" class="toggleLink clearfix">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconEmbed" />
<span>Beilleszt�s ide:</span>

</a>
<ul class="skinEdit embedOptions editControls editControlsList" style="display: none;">
<li>
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/groups/action=addRelatedPage&toUserID=76118801">
csoport SZENT KORONA T�RSAS�... </a>
</li>
</ul>
<form action="" method="post" class="addToPageTypes" style="display: none;">

<input name="addToPageTypes" type="hidden" value="%5B%5D" />
</form>
</div>
<script>
 ComCore.Queuer.add(function()
 {
 var filenames = ['/s/j/class.controls.addto.js'];
 ComCore.BootLoader.loadJavascriptFiles(filenames, false, function()
 {
 new ComCore.Controls.AddTo('addToControl4503d2a1c9c165fafa2212e6d1fb11c5_');
 });
 });
 </script>
</li>
<li>
<a href="/go/messages/send/item=-aHR0cDovL2h1Lm5ldGxvZy5jb20vZ3JvdXBzLzUyX0lib2x5YV8wOF8wOC8_" rel="dialog" class="clearfix newDialog">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconShare" />

<span>
Megh�v�s
</span>
</a>
</li>
</ul>
<div class="profileSideBarManage">
<ul class="profileSideBarManageMenu clearfix" id="pageManageBar">
<li>

<a class="menuItem clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/dashboard">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconDashboard" />
<span>Dashboard</span>
</a>
</li>
<li>
<a class="menuItem clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconSettings" />

<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconMinimize" />
Int�z�
</span>
</a>
<ul style="display: none;">
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/profile">
<span>

<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconUser" />
Profil
</span>
</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/photos">
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconPhotos" />

K�pek
</span>
</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/blog">
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconBlog" />
Blog
</span>

</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/brands">
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconBrands" />
M�rk�k
</span>
</a>

</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/groups">
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconGroups" />
Csoportok
</span>
</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/forum">
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconForum" />
F�rum
</span>
</a>
</li>
<li>

<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/videos">
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconVideos" />
Vide�k
</span>
</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/events">

<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconEvents" />
Rendezv�nyek
</span>
</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/music">
<span>

<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconMusic" />
Zene
</span>
</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/polls">
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconPolls" />

Szavaz�sok
</span>
</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/links">
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconLinks" />
Linkek
</span>

</a>
</li>
</ul>
</li>
<li>
<a class="menuItem clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/logs">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconLogs" />
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconMinimize" />

Napl�k
<span class="counter" id="notificationCount" style="display: none;">0</span>
</span>
</a>
<ul style="display: none;">
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/logs/todos">
<span>Tennival�k</span>

</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/logs/recentupdates">
<span>Leg�jabb friss�t�sek</span>
</a>
</li>
<li>

<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/logs/visitors">
<span>L�togat�k</span>
</a>
</li>
</ul>
</li>
<li>
<a class="menuItem clearfix" id="pageManageMenuMessagesToggle" href="/groups/52_Ibolya_08_08/messages">

<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconInbox" />
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconMinimize" />
�zenetek
<span class="counter" id="messageCount">1</span>
</span>
</a>
<ul style="display: none;">
<li>

<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/messages">
<span>Sz�lak <span class="counter">1</span></span>
</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/messages/filter=unread" title="Itt van minden be�rkezett �zenet, amit m�g nem olvast�l.">
<span>Olvasatlan</span>

</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/messages/outbox">
<span>Elk�ld�tt</span>
</a>
</li>
<li>

<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/messages/send">
<span>�j �zenet</span>
</a>
</li>
</ul>
</li>
<li>
<a class="menuItem clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/friends">

<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconFriends" />
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconMinimize" />
Tagok
<span class="counter" id="friendCount" style="display: none;">0</span>
</span>
</a>
<ul style="display: none;">
<li>

<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/friends">
<span>�ttekint�s</span>
</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/friends/requests">
<span>Felk�r�sek</span>
</a>

</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/friends/history">
<span>El�zm�nyek</span>
</a>
</li>
</ul>
</li>
<li>
<a class="menuItem clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/settings">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconEmbed" />
<span>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconMinimize" />
Be�ll�t�sok
</span>
</a>
<ul style="display: none;">
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/settings/privacy/view=profileaccess">
<span>Profil hozz�f�rhet�s�ge</span>
</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/settings/contribution">
<span>Jogok</span>

</a>
</li>
<li>
<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/settings/notifications">
<span>�rtes�t�sek</span>
</a>
</li>
<li>

<a class="clearfix" href="/groups/52_Ibolya_08_08/settings/delete">
<span>Elt�vol�t�s</span>
</a>
</li>
</ul>
</li>
</ul>
</div>
</div>

<div class="skin clearfix customSkin">
<div id="skinUserBar" class="clearfix">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08" id="skinUserBarAvatarLink">
<img class="avatar" src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/tt/76118801_16295604_3612028.jpg" alt="52_Ibolya_08_08 profiloldala" />
</a>
<h1>
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08">SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K</a>
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/257746/s/i/common/icons/groups.png" title="Csoport" /> <a href="/go/explore/groups/view=browse&amp;categoryID=4" class="dimmed" style="font-size: 14px; vertical-align: 3px;">[ T�rsadalom ]</a> </h1>

<div class="tagline">
Adjon Isten !Szebb J�v�t ! :Magyar K�z�ss�gi Oldal !!! Nemzeti Egys�gben Gondolkodok!Szent Korona-tan alapj�n !Magyar,legyen hited s �jb�l l�szen orsz�god!Hajr� Magyarok!Hajr� Magyarorsz�g !</div>
<div class="skinUserbarStats">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/myfriends" class="ajaxLink level_down">
132 tagok</a>
-
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/logs/visitors" class="ajaxLink level_down">690 l�togat�k</a>
</div>
<hr class="clearBoth" />

<ul id="skinUserBarMenu" class="clearBoth swapUnderline">
<li><a href="/groups/52_Ibolya_08_08/photo">K�pek (22)</a></li>
<li>
| <a href="/groups/52_Ibolya_08_08/myfriends">Tagok</a>
</li>
<li>| <a href="/groups/52_Ibolya_08_08/forum">F�rum</a></li>
<li>| <a href="/groups/52_Ibolya_08_08/blog">Blog</a></li>
<li>| <a href="/groups/52_Ibolya_08_08/mygroups">Csoportok</a></li>
<li>| <a href="/groups/52_Ibolya_08_08/video">Vide�k</a></li>
<li>| <a href="/groups/52_Ibolya_08_08/shouts">Besz�l�sok</a></li>
<li>| <a href="/groups/52_Ibolya_08_08/polls">Szavaz�sok</a></li>
</ul>
</div>
<div class="info" id="trackingVisitDontLog" style="display: none;">
L�togat�sod nem lesz r�gz�tve.
</div>
<div class="info" id="trackingVisitDoLog" style="display: none;">
L�togat�sod r�gz�tve lesz.
</div>
<div class="clearfix">
<div class="skinItem clearfix" id="nicknameForum">

<h2>
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/forum">F�rum</a></h2>
<table id="profileForumOverview" class="profileTable dimmedBorder" style="margin-bottom: 5px;">
<tr class="dimmedBorder zebra">  <td>
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/forum/messageid=39719">ID�ZETEK</a>

<small class="dimmed">m�jus 28., szombat   19:15</small> </td>  <td class="swapUnderline" style="width: 180px">

<div class="avatar male small">
<a href="/sztez" title="sztez | f�rfi" class="imageWrap person">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/tt/56712384_14058892_4110130.jpg" alt=""  />
</a>
</div>
&nbsp;<small><a href="/sztez">sztez</a></small>
</td>  <td class="swapUnderline">
<small>Itt: <a href="/groups/52_Ibolya_08_08/forum/topicid=1919">Arch�v</a></small>

</td>  <td class="swapUnderline" style="width: 70px">
<small><a href="/groups/52_Ibolya_08_08/forum/messageid=39719/#comments">1 hozz�sz�l�sok</a></small>
</td>  </tr>
</table>
<a class="more" href="/groups/52_Ibolya_08_08/forum">M�g t�bb f�rumbejegyz�s</a>
</div>

<div class="halfColumn left" id="leftComponents">
<div class="profileComponentWrapper clearfix">
<div class="componentActions swap skinItem">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/layout" class="componentActionManage">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconSettings" />
<span>Int�z�</span>
</a>
</div>

<div class="skinItem nicknameCustomPhoto" id="nicknameCustomPhoto3612028">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/photo/photoid=3612028#photos"><img src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/oo/76118801_15357281_3612028.jpg"/></a>
<ul class="photoMeta clearfix"></ul>
</div>
</div>
<div class="profileComponentWrapper clearfix">
<div class="componentActions swap skinItem">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/layout" class="componentActionManage">

<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconSettings" />
<span>Int�z�</span>
</a>
</div>
<div class="skinItem nicknameCustomPhoto" id="nicknameCustomPhoto3612665">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/photo/photoid=3612665#photos"><img src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/oo/76118801_11233354_3612665.jpg"/></a>
<ul class="photoMeta clearfix">
<li class="embed"><a href="/go/manage/layout/action=addPagePhoto&amp;photoid=3612665">Be�p�tve a profilomba</a></li>
</ul>
</div>
</div>
<div class="profileComponentWrapper clearfix">
<div class="componentActions swap skinItem">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/layout" class="componentActionManage">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconSettings" />
<span>Int�z�</span>

</a>
</div>
<div class="skinItem nicknameCustomPhoto" id="nicknameCustomPhoto3615657">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/photo/photoid=3615657#photos"><img src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/oo/76118801_14988498_3615657.jpg"/></a>
<ul class="photoMeta clearfix">
<li class="embed"><a href="/go/manage/layout/action=addPagePhoto&amp;photoid=3615657">Be�p�tve a profilomba</a></li>
</ul>
</div>

</div>
<div class="profileComponentWrapper clearfix profileComponentWrapperAbout">
<div class="componentActions swap skinItem">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/profile" class="componentActionManage">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconSettings" />
<span>Int�z�</span>
</a>
</div>

<div id="nicknameAbout" class="skinItem clearfix">
<h2>
N�vjegy: SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K</h2>
<p class="smiley">
---------BEMUTATKOZ�S !----------------


Tisztelt Olvas�ink, magyar Testv�reink!


Haz�nkban t�bb mint 60 �ve nincs val�di �s teljes sajt�szabads�g. Pontosabban soha nem is volt. A t�j�koztat�st z�mmel mindig a nemzetidegen (gyakran f�rtelmesen gal�d) �rdekek ir�ny�tott�k. De olykor az�rt a magyars�g is hallathatta hangj�t. N�ha megfogalmaz�dhattak olyan gondolatok is, amelyek a K�rp�t-medence �slak�inak (a sum�r, szabir, szk�ta, hun, avar folytonoss�got k�pvisel� magyars�gnak) t�nyleges sors�r�l, v�gyair�l, k�zdelmeir�l, dics�s�g�r�l vagy kudarcair�l tud�s�tottak. Ferd�t�sek, negat�v elfogults�gok, elhallgat�sok �s g�nyos felhangok n�lk�l. Voltak id�k, amikor senki sem mert benn�nket ny�ltan gyal�zni �s szembek�pni, vagy r�h�gve megfosztani a sz�l�s, a v�dekez�s, a v�laszad�s, a szolidarit�s jog�t�l. Sajnos, jelenleg nem ilyen korban �l�nk.

Az �vezredeken �t s�lyos �ldozatokkal meg�rz�tt Nagy-Magyarorsz�g egyre kev�sb� a mi�nk. Nemcsak az�rt, mert Trianonban g�tl�stalanul sz�tvagdost�k, hanem az�rt, mert k�ls� �s bels� �rul�ink, ellens�geink moh�s�gukban m�g megmaradt f�ld�nkre, javainkra is szemet vetettek. Ez�rt folyton-folyv�st z�llesztenek, gyeng�tenek, irtanak benn�nket mind fizikailag, mind anyagi, mind mor�lis �s szellemi t�ren. M�r az sem el�g, ha �ntudatlan, nincstelen, rem�nyt vesztett rabszolg�v� v�lunk, �s f�ladjuk eg�szs�ges nemzeti strat�gi�nkat. Kell a hely a t�megesen betelep�l� idegeneknek, a vil�g minden sark�b�l idecs�d�tett barb�r „honfoglal�knak”, akik eleink csonthalm�n s a mi holttest�nk f�l�tt szeretn�k elj�rni gy�zelmi t�ncukat.

Ha meg akarunk maradni, v�llalnunk kell az ellen�ll�st, a szervezett �nv�delmi harcot b�rmi �ron �s b�rmilyen eszk�z�kkel. Nincs id�nk t�tov�zni, nincsenek lehet�s�geink tov�bbi ideol�gi�k, t�rsadalmi k�s�rletek, gazdas�gi-politikai „modellek” kipr�b�l�s�ra. Minden perc dr�ga, minden h�tr�l�s, megalkuv�s a v�gs� pusztul�sunkat hozhatja. Csup�n a mer�sz, kitart�, becs�letes cselekv�s seg�thet. Ebben nem sz�m�thatunk semmilyen m�s n�pre, „testv�rre” vagy sz�vets�gesre, kiz�r�lag magunkra. Csak akkor �rhet�nk el sikert, ha polg�raink java f�lismeri t�rt�nelmi hivat�s�t, �s �nmag��rt hajland� lesz �sszefogni, majd kem�nyen s�krasz�llni a f�ldgoly� legrombol�bb, legd�monibb er�ivel szemben. Ennek a k�ldet�snek, ennek a korparancsnak a f�lt�r�sa, meg�rtet�se, az �nz�s �s a gy�vas�g els�pr�se ma szent k�teless�ge minden hazafinak, valamennyi gerinces �r�stud�nak �s �rtelmis�ginek. Mindny�jan felel�sek vagyunk egym�s�rt, orsz�gunk, fajt�nk boldogul�s��rt. Tilos megfutamodnunk, bajt�rsainkat cserbenhagynunk, vagy t�l�k k�ls� nyom�sra elhat�rol�dnunk.


1989 �ta a r�mes patk�nyb�zben, a v�szesen h�mp�lyg� sajt��radatban, itthon �s k�lf�ld�n megjelent ugyan n�h�ny nemzeti lap (az ut�bbi �vekben pedig n�h�ny internetes honlap), t�bbnyire igen kis p�ld�nysz�mban; azonban mostanra j� r�sz�k kim�lt, mert nem b�rta az alattomos t�mad�sokat, az ellens�ges szabot�zsakci�kat, vagy az olvas�k k�z�ny�t �s p�nztelens�g�t. Ilyen el�zm�nyek ut�n, ilyen lehetetlen, abszurd helyzetben �ngyilkoss�g �j lapot (honlapot) ind�tani. Tal�n csak bolondok, megsz�llott h�v�k, fanatikus n�pbar�tok v�llalkoznak erre. M�gis belev�gunk, mert olyan nagy az igazs�g hi�nya, oly �that� a k�d, oly s�r� a mocs�r, hogy l�tsz�ks�glet minden embers�ges, tisztess�ges �r�s.

Konzervat�v, jobboldali, kereszt�ny erk�lcs�, �si hagyom�nyainkb�l �p�tkez�, nemzeti alapokon �ll�, az egyetemes magyars�g �gy�nek v�gs�kig elk�telezett, ugyanakkor vil�gos, sz�nvonalas, sz�kimond�, harcosan radik�lis (de t�lz�sokt�l mentes!) org�num szeretn�nk lenni. A h�rsz�r�s frissess�g�ben nem tudunk (forr�sok, eszk�z�k hi�ny�ban), nem is �hajtunk versenyezni a d�gv�szt terjeszt�, torz szeml�let�, tisztess�gtelen �s gy�l�lk�d� �js�g-g�lemekkel, ill. internetes mamut-birodalmakkal. Ink�bb a h�rmagyar�z�s, a megfontolt elemz�s, a f�lvil�gos�t�s ter�n �s a nemzetv�delemben pr�b�lunk kiemelked�t ny�jtani. Mert erre van most olthatatlan szomj�s�g, csillap�thatatlan �hs�g honfit�rsaink lelk�ben. Fontos k�z�gyekr�l, �let�nket, sorsunkat, j�v�nket meghat�roz� dolgokr�l hozunk �zenetet, egyszer� szavakkal. Magyar nyelven ki�ltunk, magyar embereknek. Aki minket v�llal, azt mi is v�llaljuk! Rem�lj�k, hogy honlapunkat el�bb-ut�bb f�lfedezik a magyarlakta vil�g �sszes ter�let�n, azaz az anyaorsz�gban, a hat�rainkon t�l �s az emigr�ci�ban is. K�s�bb tal�n t�rol� kapacit�sa, tematik�ja is b�v�lhet, s a jelenlegin�l gyakrabban meg�j�thatjuk, ha Olvas�ink ig�nylik, �s �nzetlen, der�k mec�n�saink akadnak.


Magyarok vagyunk. V�llalnunk kell t�rt�nelm�nket, szok�sainkat, nyelv�nket, kult�r�nkat, szellemi-lelki �rt�keinket, vagyis mindazt, amit n�p�nk az �vezredek sor�n l�trehozott, s mely �r�ks�g tov�bbad�sa n�lk�l �pp legsaj�tabb nemzeti jelleg�nket vesz�ten�nk el. Igyeksz�nk a j�zusi �ton j�rni (nincs m�s �t, csak az Isten �tja!), vagyis a b�lcsess�g, a hit, a rem�ny, a szeretet s a l�lek harm�ni�ja vez�rel benn�nket.


C�lunk a Szent Korona eszmeis�g�n alapul� vonz� Magyarorsz�g f�l�p�t�se, egy olyan t�rsadalom l�trehoz�sa, ahol a k�z�ppontban az emberi jog �s m�lt�s�g �ll, ahol nincsenek elnyom�k �s elnyomottak, ahol sorsunkr�l magunk d�nthet�nk, ahol vezet�inket nem kinevez�ssel helyezik f�l�nk, hanem a saj�t akaratunkb�l v�laszthatjuk meg �ket mind a munkahelyeken, mind a politik�ban, mind az �let b�rmely ter�let�n. (Mi p�ld�ul a f�szerkeszt�nket – Sz�kesi T�k�s Emil Zolt�n is ily m�don helyezt�k a posztj�ra, eddigi tev�kenys�ge elismer�sek�nt.)


Sz�munkra csup�n az istenhit a fontos, de mindenki szabadon h�dolhat vall�s�nak (tartozzon ak�r az �ltalunk prefer�lt kereszt�ny felekezetekhez, vagy k�vessen m�s ir�nyzatokat, pl. az �smagyar m�gus- �s t�ltos-vall�st), amennyiben az nem rombolja a magyars�g �rdekeit, s nem tartozik a devi�ns szekt�k csoportj�ba, vagy a titkos (pl. szabadk�m�ves) szervezetekhez. �gy gondoljuk, hogy n�p�nk ezerf�le megosztotts�g�t nem szabad tet�zn�nk m�g azzal is, hogy hitb�li tabukat �ll�tunk, vagy b�rmif�le vall�si kiz�r�lagoss�gra t�reksz�nk. Vir�gozzon minden vil�gn�zet, filoz�fia �s ideol�gia, ha az hasznunkra v�lhat, �s seg�theti megmarad�sunkat, f�lemelked�s�nket.



Alapj�ban (polg�ri) demokrat�k (antiglobalist�k, antibolsevist�k �s antiliber�lisok) vagyunk, viszont hat�rozottan elutas�tjuk annak valamennyi nyugati �s keleti torz form�j�t, ahol egy-egy hatalmaskod� kisebbs�gi r�teg �nk�nyesen r�telepszik a j�mbor, j�hiszem� t�bbs�gre, tot�lisan kiszolg�ltatva azt a saj�t �nz�, s�t�ni t�rekv�seinek. T�vol �ll t�l�nk, hogy a K�rp�t-haz�ban b�rmely kisebbs�get h�tr�nyosan megk�l�nb�ztess�nk, ugyanakkor nem t�rhetj�k azt sem, hogy a t�bbs�gi magyars�got idegenek diszkrimin�lj�k, vagy �ld�zz�k a saj�t, �si orsz�gunkban.


Az egyetemes szabads�g csak addig terjedhet, am�g m�sok szabads�g�t nem s�rti, azaz sohasem csaphat �t szabadoss�gba. Csak az k�vetelhet b�rmilyen jogot, aki k�teless�geit is teljes�ti nemzet�nkkel szemben. A mi egyik f� feladatunk, hogy megg�toljuk a gonoszs�g, a magyarelleness�g tobz�d�s�t, a s�t�ts�g tov�bbi terjed�s�t, s az igazs�g, a m�lt�nyoss�g f�lmutat�s�val kivezess�k t�velyg� embert�rsainkat az �ltet� f�ny vil�goss�g�ba.


Nek�nk b�rki, b�rhonnan �rhat, ha van mondanival�ja, �s �t�rzi nemzet�nk gondj�t. Cenz�ra n�lk�l megjelenhet, ha bizony�tja j� sz�nd�k�t, �s meg�ti a m�rc�t. Nem titkoljuk: a szeg�nyek �s eltiportak oldal�n �llunk. A szerencs�tlen, elesett, kisemmizett �s megal�zott t�bbs�g�rt vereksz�nk. Kardot r�ntunk zsarnokaink, elnyom�ink, szoci�lliber�lis v�rsz�v�ink ellen. Szembesz�llunk a n�pny�z�kkal, a t�rv�nytelen kiskir�lyokkal s ordas eszm�ikkel. Nem engedj�k, hogy Nagyboldogasszony gy�ny�r� orsz�ga – a t�rt�nelmi Magyarorsz�g – gengszterek paradicsoma, alvil�gi t�rp�k �s vasorr� b�b�k k�jbarlangja legyen! F�lelem n�lk�l, mindenre elsz�ntan, �szint�n �s szabadon besz�l�nk. Belezeng�nk a magyar �jszak�ba, mint egy riad�t f�v� kuruc trombita!


B�r vannak sz�v�nkh�z k�zeli p�rtok �s szervezetek, nem k�v�nunk egyiknek sem sz�cs�ve lenni. Ha k�zl�nk is felh�v�sokat, programokat, �ll�sfoglal�sokat, nem ez a f� c�lunk. Nem a szeletel�s, a megoszt�s, hanem az �sszefog�s szorgalmaz�sa, a sz�les t�megek �rdekl�d�s�nek f�lkelt�se, a legf�j�bb sebek kitapint�sa �s gy�gy�t�sa, az �ntudat �breszt�se, a lehet�s�gek f�lt�rk�pez�se szerepel terv�nkben. Nem keskeny �sv�nyeken, de t�gas horizont alatt �hajtunk j�rni. A politikai ir�nymutat�s mellett has�bjainkon lesz m�g (�s)t�rt�nelem, gazdas�g, sz�pirodalom, m�v�szet, n�prajz, vall�s, sport, humor �s egy�b sz�nes anyag is. Hogy mib�l mennyi, majd eld�nti az id�.


K�v�ncsian v�rjuk �szrev�teleiket, cikkeiket, tanulm�nyaikat. Szalonk�pes, kultur�lt vit�knak, a mi�nkt�l elt�r� n�zeteknek is helyt adunk, ha a magyars�g �rdekeit, erk�lcs�t nem s�rtik. �n�k ne csak olvas�ink legyenek, hanem akt�v munkat�rsaink is egyre nagyobb sz�mban! K�rj�k, seg�tsenek minket a n�pszer�s�t�sben is, s adom�nyokkal is t�mogassanak benn�nket (ak�r mag�nszem�lyk�nt, ak�r csoportosan), mert a kegyetlen sajt�piacon csak �gy tudunk fennmaradni. Nem csup�n t�l�nk, els�sorban �n�kt�l f�gg, hogy a roml�s s a hazugs�g hosszantart�, gy�szos s�t�ts�g�t f�lv�ltja-e a vigasztal�, naps�t�ses, tart�s nemzeti fejl�d�s korszaka. A magyarok Istene �ldja meg eltaposott, szenved� n�p�nket, hogy balsors�b�l v�gre f�lemelkedhessen, �s boldogan sz�rnyalhasson a viharok t�p�zta K�rp�tok felett!


Azon lesz�nk, hogy seg�ts�k elk�b�tott, leg�zolt n�p�nk talpra �ll�s�t �s �ntudatra �bred�s�t, ill. megvil�g�tsuk a helyes �nv�delmi cselekv�s feladatait, m�dozatait.


Az�rt v�gunk bele, mert �gy gondoljuk, hissz�k, hogy a tiszta magyar �rz�s �s gondolat k�zvet�t�se soha, semmikor, a legbarb�rabb id�kben sem f�l�sleges. Mindig akad n�h�ny �szinte hazafi, aki f�lfigyel r�nk, aki �szreveszi, hogy szebben, okosabban, erk�lcs�sebben sz�lunk, mint a hivat�sos b�rtollnokok, s�t arra is r�d�bben, hogy m�sk�ppen nem is �rdemes. Minket kem�nyebb f�b�l faragtak ann�l, hogysem az els� kudarcok ut�n megh�tr�ljunk, s f�ladjuk a tov�bbi k�zdelmet. Am�g er�vel, kitart�ssal b�rjuk, ez nem is k�vetkezhet be, b�rmily mostoha k�r�lm�nyek k�zt kelljen munk�lkodnunk.


V�gs� soron a SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K�RE-Honlap  /itt �j port�l�n / egy szil�rd bazaltk� lesz a magyars�g utols� b�sty�j�ban, melynek szerepe, val�di �rtelme akkor f�nylik f�l igaz�n, ha f�lt�mad �s megmarad a nemzet. Teh�t nem a saj�t t�l�l�s�nk fontos, hanem hogy hasznosan el�relend�ts�k n�p�nk �nmag�ra tal�l�s�t �s �tment�s�t a k�vetkez� sz�zadokba. Ha a magyars�g k�pes kiemelkedni a fojtogat�, b�z�s fert�b�l, akkor mi is sz�m�thatunk az ut�kor megbecs�l�s�re, de ha v�gleg els�llyed, akkor huszadrang� k�rd�s a honlapunk sorsa. Ezt nemcsak nek�nk kell lesz�gezn�nk, hanem azoknak is el kell fogadniuk, akik agg�dnak �rt�nk, �s szeretnek benn�nket.


R�sz�nkr�l ezut�n is meghozunk minden �sszer� �ldozatot honlapunk�rt, s tal�n a j� Isten is r�nk mosolyog egyszer, s p�rtfogolja nemes igyekezet�nket, hogy miel�bb gy�m�lcs�zhessen eg�sz n�p�nk jav�ra. Mi eddig is a magyar igazs�got, szabads�got �s �rt�krendet k�pviselt�k, ezut�n is ezen a r�g�s �ton k�v�nunk j�rni. K�t l�bbal �llunk e v�r�ztatta f�ld�n, de sz�v�nkkel �s szem�nkkel az �gbe is n�z�nk. Elfogadunk minden bar�ti jobbot, de nem k�m�lj�k haz�nk ellens�geit! Ennek az �lethal�lharcnak b�rmi is legyen a kimenetele, rajtunk nem fog m�lni. Ha sokan, egyre t�bben csatlakoznak hozz�nk (ak�r egy honment� mozgalom is kifejl�dhet innen!), vagy t�l�nk f�ggetlen�l hasonl� eszm�k�rt csat�znak, akkor van es�ly a gy�zelemre. Ha magunkra maradunk, �gy buk�sunk elker�lhetetlen, mik�nt az orsz�g� is. K�rj�k teh�t Olvas�inkat, h�s�ggel tartsanak ki mellett�nk, �s seg�ts�k munk�nkat, amiben csak tudj�k, mert ezzel a nemzet �gy�t is szolg�lj�k.

Addig is b� term�st, j� eg�szs�get, t�rhetetlen hitet �s szebb j�v�t k�v�nunk az �sszes haz�nk�rt tenni k�sz magyarnak!


-NAGYAR K�Z�SS�GI OLDAL

-SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K�RE-H�L�ZAT

-MAGYAR-HUN-WIW / Kft: �zemeltet� /

Szerkeszt� bizotts�ga kijelenti, hogy a honlapunkon megjelen� �r�sok tartalm��rt semmilyen felel�ss�get nem v�llal,

mindenkor a szerz�k viselik az erk�lcsi, politikai �s jogi felel�ss�get, �gy a polg�ri jogi, mind a b�ntet� jogi k�vetkezm�nyeket illet�en.


�dv�zlettel:

v.Sz�kesi T�k�s Emil Zolt�n



TISZTELT FELHASZN�L�K !

SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K�R

-ONLINE-H�L�ZAT�NAK


ETIKAI K�DEX�T


SZAB�LYZAT FORM�J�BAN KIV�NJUK K�ZREADNI AZOKAT

AZ ELVI ERK�LCSI ETIKAI �S SZAKMAI SZEMPONTOKAT,

AMELYEK EDDIG �SSZEGY�LTEK,K�VETEND� IR�NYMUTAT�K�NT !!!

.....................................................................................

-T�rsas�gunk k�z�ss�gi,csal�dias,hazafias �rt�kelv�

saj�toss�ga az egym�shoz,a haz�hoz val� h�s�g,a

szem�lyes tisztess�g,valamint a k�zj� eszm�ihez val�

ragaszkod�s �s �ldozatv�llal�s,ezt az �rt�ket igyekszik

�t�r�k�lni a k�vetkez� nemzed�kbe is.

-Tagjaink �polj�k a nemzeti kultur�nkban megtestesitett,

azokat az �let �rtelm�re vonatkoz� ismereteket, eszm�ket,

amelyek az egy�tt�l�s iratlan szab�lyait tartalmazz�k,

igy pl.az elk�lcsi er�nyeket,�rzelmeket,amelyek l�thatatlan


er�vel k�tik �ssze egy k�z�ss�g tagjait.

-K�szek arra hogy egy�ni saj�tos ismereteikket, tud�sukkal,

k�pess�g�kkel a k�z�rdek szolg�lat�ban az orsz�g

�rdekeivel �sszhangban irigyked�s �s gy�l�letmentesen

er�sits�k az egyes�let (bar�ti k�r )m�k�d�k�pess�g�t.

-Tart�zkodnak az igaztalan megnyilv�nul�sokt�l,m�ltatlan

eszk�z�k egym�ssal szembeni ig�nybev�tel�t�l, lekezel�,

t�relmetlen viselked�s�t�l �s minden m�s olyan dolog

megjelenit�s�t�l, amelyek kultur�ltlans�gra utalnak.

-A tagoknak egym�s k�z�tt is be kell tartaniuk a kultur�lt

�rintkez�s szab�lyait.

�poljuk a kapcsolatokat a &quot;testv�r &quot; honlapok tagjaival is.

-A hozz�sz�l�sok val�s�gtartalm��r az �zemeltet�

(Magyar-Hun-Wiw-kft) �s a &quot;Magyar K�z�ss�gi -oldal


(Szent Korona-bar�ti k�r) mint ,,kiad�,,semmilyen felel�ss�get

nem v�llal ,azomban ha egy adott hozz�sz�l�s saj�t vagy

-m�s -jogos �s m�lt�nyozhat� �rdekeit ,illetve k�z�rdeket s�rt,

vagy s�rthet ,azt indokl�s n�lk�l t�r�lheti !!!

-Azt,hogy egy hozz�sz�l�s k�z�ns�ges,er�szakos vagy

fenyeget�-e ( stb ),azt az �zemeltet� feladata eld�nteni az

adott f�rum ,illetve a t�ma jelleg�nek f�ggv�ny�ben.

-C�ljaink megval�sit�s�ban olyan felt�telek biztosit�s�ra

t�reksz�nk ,ahol megtelepedhet a bar�ts�got sug�rz� ,

egy�tt �rz� kapcsolatrendszer,kialakulhat az �szinte,

a nyilt �s a toler�ns alkot� ,,l�gk�r,,.

-A magyars�ggal kapcsolatos fogalmak kapj�k vissza ,,�si,,

hagyom�nyos tartalmukat ,m�g az �jonnan alkalmazott

fogalmak k�rnyezet�ben is, minden magyar�zkod�s

�rtelmezget�s �s jog�szkod�s mentesen.

-Legy�nk hum�nusok,emberk�zpont�,k�rnyezetv�d�k �s

�llatbar�tok !


-Az etikai k�dexben szerepl� szab�lyok megs�rt�se eset�n:

-ir�sbeli figyelmeztet�s ,majd �jabb szab�lys�rt�s eset�n

-kiz�r�s lehet a tag sorsa.


Magyar K�z�ss�gi -oldal

Szent Korona T�rsas�g Bar�ti K�r

Magyar-Hun-WIW-kft (�zemeltet� )


eln�k-igazgat�

v.Sz�kesi T�k�s Emil Zolt�n

2008.10.01</p>
<hr />

<dl>
<dt>Tulajdonosok</dt>
<dd>  <ul class="owners padded swapUnderline">
<li class="clearfix">
<div class="avatar male tiny">
<a href="/sztez" title="sztez | f�rfi | 55 �ves" class="imageWrap person">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/tt/56712384_14058892_4110130.jpg" alt=""  />
</a>
</div>
<a href="/sztez">torboszl�y SZ�KESI...</a>

</li>
</ul>
</dd>
<dt>C�mk�k</dt>
<dd>  <ul class="tags clearfix">
<li><a href="/go/explore/groups/view=tags&amp;tag=Horg�szok" title="Tekints meg m�g t�bb csoportot ezzel a c�mk�vel: Horg�szok">Horg�szok</a></li>
</ul>
</dd>
<dt>Weboldal</dt>
<dd>  <a href="/go/out/view=redirect&amp;url=-aHR0cDovL2h1Lm5ldGxvZy5jb20vZ28vb3V0L3VybD1odHRwJTNBJTJGJTJGc3plbnRrb3JvbmEtdC5ncG9ydGFsLmh1">http://hu.netlog.com/go/out/url=http%3A%2F%2Fsze&hellip;</a>  </dd>   </dl>
</div>
</div>

<div class="profileComponentWrapper clearfix">
<div class="componentActions swap skinItem">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/layout" class="componentActionManage">
<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconSettings" />
<span>Int�z�</span>
</a>
</div>
<div id="nicknameMiniActivityLog" class="skinItem">

<h2>
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/recentupdates">Csoport friss�t�sei</a></h2>
<h3>
Tegnap</h3>
<table class="logs">
<tr class="new">  <td class="itemIcon dimmedBorder blogs_add"></td>  <td class="itemContent dimmedBorder">
<b><a href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08">SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K</a></b> �j blogbejegyz�st �r: <b><a href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08/blog/blogid=385090" title="N�zd meg 52_Ibolya_08_08 blogbejegyz�s�t">My links</a></b>

</td>  </tr>
</table>
<h3>
okt�ber 26., szerda</h3>
<table class="logs">
<tr class="new">  <td class="itemIcon dimmedBorder friends_add"></td>  <td class="itemContent dimmedBorder">

<b><a href="http://hu.netlog.com/majer_kalman">majer k�lm�n</a></b> mostant�l tagja ennek a csoportnak: <b><a href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08">SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K</a></b>       </td>  </tr>
</table>
<h3>
okt�ber 24., h�tf�</h3>
<table class="logs">
<tr class="new">   <td class="itemIcon dimmedBorder friends_add"></td>  <td class="itemContent dimmedBorder">
<b><a href="http://hu.netlog.com/gulyasotto">Guly�s Ott�</a></b> mostant�l tagja ennek a csoportnak: <b><a href="http://hu.netlog.com/groups/52_Ibolya_08_08">SZENT KORONA T�RSAS�G BAR�TI K</a></b>       </td>  </tr>
</table>
<h3>
okt�ber 23., vas�rnap</h3>

<table class="logs">
<tr class="new">  <td class="itemIcon dimmedBorder videos_favorited"></td>  <td class="itemContent dimmedBorder">
<b><a href="http://hu.netlog.com/jozsefmolnar1968">molnar jozsef</a></b> szerint a(z) <a href="/go/explore/videos/videoid=hu-1083317"><b>'M�t� Ottilia - Ott ahol z�g az a n�gy foly�'</b></a> c�m� vide� nem hi�nyozhat t�bb� <a href="http://hu.netlog.com/jozsefmolnar1968/video/view=favorites" title="N�zd meg molnar jozsef vide�it"> a kedvencei k�z�l</a>.
</td>   </tr>
<tr class="new">  <td class="itemIcon dimmedBorder videos_favorited"></td>  <td class="itemContent dimmedBorder">
<b><a href="http://hu.netlog.com/antikelemen">kelemen antal</a></b> szerint a(z) <a href="/go/explore/videos/videoid=hu-1083345"><b>'K�rp�tia - Neveket Akarok Hallani /1956 gyilkosaiv'</b></a> c�m� vide� nem hi�nyozhat t�bb� <a href="http://hu.netlog.com/antikelemen/video/view=favorites" title="N�zd meg kelemen antal vide�it"> a kedvencei k�z�l</a>.
</td>   </tr>
</table>
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/recentupdates" class="more">M�g t�bb friss�t�s</a>
</div>
</div>
<div class="profileComponentWrapper clearfix">
<div class="componentActions swap skinItem">
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/manage/polls" class="componentActionManage">

<img src="http://s6.netlogstatic.com/v6.00/270842/s/i/common/blank.gif" class="icon iconSettings" />
<span>Int�z�</span>
</a>
</div>
<div class="pollComponent clearfix skinItem">
<h2>
<a href="/groups/52_Ibolya_08_08/polls">Szavaz�sok</a></h2>

<div class="warning" id="noOptionSelectedWarningLinkedListComponent" style="display: none;">
<a href="/52_Ibolya_08_08" class="dismiss ignore-proxy" onclick="try { $(this).up('div').hide();  } catch(e) { debug(e); }; return false;">Bez�r�s</a> Nem jel�lt�l meg egyetlen v�laszlehet�s�get sem.
</div>

<div class="warning" id="openAnswerNotAllowedLinkedListComponent" style="display: none;">
<a href="/52_Ibolya_08_08" class="dismiss ignore-proxy" onclick="try { $(this).up('div').hide();  } catch(e) { debug(e); }; return false;">Bez�r�s</a> A v�laszod nem enged�lyezett.
</div>
<div class="success" id="voteSuccessLinkedListComponent" style="display: none;">
<a href="/52_Ibolya_08_08" class="dismiss ignore-proxy" onclick="try { $(this).up('div').hide();  } catch(e) { debug(e); }; return false;">Bez�r�s</a> Szavazatod hozz�adva.
</div>
<div class="error" id="voteErrorLinkedListComponent" style="display: none;">
<a href="/52_Ibolya_08_08" class="dismiss ignore-proxy" onclick="try { $(this).up('div').hide();  } catch(e) { debug(e); }; return false;">Bez�r�s</a> Hiba l�pett fel a szavaz�s k�zben.
</div>

<div class="warning" id="voteDuplicateLinkedListComponent" style="display: none;">
<a href="/52_Ibolya_08_08" class="dismiss ignore-proxy" onclick="try { $(this).up('div').hide();  } catch(e) { debug(e); }; return false;">Bez�r�s</a> M�r r�szt vett�l ebben a szavaz�sban.
</div>
<div class="warning" id="voteNotLoggedInLinkedListComponent" style="display: none;">
<a href="/52_Ibolya_08_08" class="dismiss ignore-proxy" onclick="try { $(this).up('div').hide();  } catch(e) { debug(e); }; return false;">Bez�r�s</a> A szavaz�shoz be kell jelentkezned.
</div>
<div class="warning" id="emptyOpenAnswerWarningLinkedListComponent" style="display: none;">
<a href="/52_Ibolya_08_08" class="dismiss ignore-proxy" onclick="try { $(this).up('div').hide();  } catch(e) { debug(e); }; return false;">Bez�r�s</a> M�g nem adt�l meg v�laszt.
</div>

<div id="pollContainer">
<h3 style="font-size: 120%;">
<a class="swapUnderline" href="/groups/52_Ibolya_08_08/polls/pollid=4530">ELFOGADJ�TOK E A trianoni-dikt�tumot, MINT V�GLEGES T�NYT ???</a>
<span id="pollVoteCountLinkedListComponent" class="skinCounter">12</span>
</h3>
<div class="info" style="margin-bottom: 0.5em;">
M�r r�szt vett�l ebben a szavaz�sban.
</div>

<p class="smiley">
1920.06.04-TRIANON

<img src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/oo/_14130432_3682769.jpg" />

<img src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/oo/_12227821_3682866.jpg" />

<img src="http://s6.netlogstatic.com/hu/p/oo/_5376838_3682877.jpg" />

<object width="336" height="295"><param name="movie" value="http://hu.netlog.com/go/widget/videoID=hu-1083560">
</param>
<param name="wmode" value="window">
</param>
<param name="allowFullScreen" value="true">
</param>
<embed src="http://hu.netlog.com/go/widget/videoID=hu-1083560" type="application/x-shockwave-flash" allowFullScreen="true" wmode="window" width="336" height="295"></embed></object></p>
<hr />
<div id="pollFormLinkedListComponent" style="display: none;">
<form class="form" action="/groups/52_Ibolya_08_08/polls" method="post">
<input type="hidden" name="action" value="vote" />
<input type="hidden" name="pollid" value="4530" />
<input type="hidden" name="pollownerid" value="76118801" />
<ul class="pollForm clearfix">
&

Mit �s mi�rt nem engednek meg m�g ma sem a magyarnak?

(L�ssunk v�gre tiszt�n!)

Val�j�ban rendk�v�l t�k�letes munk�t v�geznek ellenfeleink, akik ak�r csak r�gen, ma is t�k�letesen asszimil�l�dtak be n�peink �s kult�r�nk k�zep�be. Mai n�pnev�ket szinte m�r kiejteni is b�n. Ezt �n sem fogom megtenni. Legal�bb is most ezekben a percekben m�g val�j�ban �gy is gondolom. Azonban k�nnyen lehets�ges, hogy nem tartom be ezen �g�rv�nyem. Szeretn�m elker�lni a fel�j�k ir�nyul� szeretetemnek m�g csak l�tszat�t is. Nem tudom �s nem is akarom szeretni azt, aki mi�ta csak l�tezik �rt n�pemnek, k�l�nb�z� fondorlatos m�don megrabolja �s elhazudja saj�t t�rt�nelm�nk. Ugyanakkor semmilyen form�ban sem k�v�nom embert�rsaim megb�ntet�s�t. Puszt�n azt akarom, hogy l�ssunk m�r tiszt�n. Ki kit gyeng�t. Ki az �SI FAJ? A megrablott vagy az �ldozat. Megjegyzem nem az anyagi vil�g a val�s vil�g. J�zus urunk sem ide a F�ldre gondolja Atyja mell� �ltetni a Hozz� H� gyermekeit. Istent nem el�g elismerni, l�tez�s�t nem tagadni. Istent SZERETNI KELL.

�n nem m�snak, hanem magunknak, MAGYAROKNAK �rok magunkr�l. Sok�vi v�v�d�s ut�n �l�k neki most eme k�nyv meg�r�s�nak. Az ut�bbi egy p�r �vben felt�n�en sok nemzettestv�remet l�tom abban a sz�nalmas helyzetben, melyet nem �rdemel meg. Nem �rdemli meg a Magyar N�p, hogy gy�k�rtelen�l verg�dj�n a n�pek sodr�s�ban. Nem �rdemli meg, hogy ne legyen, ne lehessen b�szke MAGYARS�G�RA. Nem �rdemli meg ez a N�P, hogy ne eml�kezzen ak�r ter�leti nagys�g�ra, ak�r a VIL�G LEGR�GEBBI ALKOTM�NY�RA, AMELY A MAGYAR N�P SAJ�TJA. Akkoriban a magyar n�p Sum�ri�ban a (Bibli�ban Sine�r-nak �rj�k) �lt, �s �r Namu volt a kir�lyunk. Sz�mtalan olyan T�NYT fogok �ll�tani, ami f�j� lesz mindazoknak, akik szeretn�k folytatni N�PEM kizs�km�nyol�s�t ak�r anyagi, de m�g ink�bb erk�lcsi �rtelembe. �n csak egy kis porszeme vagyok ugyan a vil�gnak, de l�tom, tudom �s hiszem, hogy egyszer v�ge lesz e NEMES NAGY �s HATALMAS N�P MEGAL�ZTAT�S�NAK. Sokan �s sok k�nyvet �rtak m�r ebben a t�m�ban. Ez azonban egy kicsit m�s lesz. M�s lesz az�rt, mert r�vil�g�tok VALL�SUNK, ami term�szetesen nem a Katolikus Egyh�z �s szekt�i tant�teleit taglalja. A Judeo-Kriszti�nizmus nem a mienk.

Term�szetesen nem fogom kiker�lni, mert ha valaki k�nyvet vagy b�rmit is �r, azzal c�lja van. Nekem is van. T�bbek k�z�tt az egyh�zak szerep�nek �s l�nyeg�nek tiszt�z�sa. Besz�lni fogok a hal�l el�tti �s ut�ni �letr�l, a vil�g nem hatnapos kialakul�s�r�l, az EGY IGAZ ISTENR�L, ARR�L, AKINEK A HATODIK NAP UT�N NEM KELL MEGPIHENNIE, MERT ELF�RADT SZEG�NY. A mienk nem f�rad�kony �s a mi t�rsaink nem b�nben sz�lettek �s nem mondja, egy sem k�z�l�nk, hogy m�g az im�ja is v�lljon �tokk� �s vagyon�t vigye el az uzsor�s. Ez az ima r�szlet az�rt egy kicsit r�miszt�. Nekem legal�bb is az. F�leg az�rt, mert �n tudom is, hogy hol tal�lhat� �s azt is, hogy ki mondja. Most persze r�gt�n megteszem �n is. A kereszt�ny Biblia � sz�vets�g 109. zsolt�ra. Nevezetesen D�vidnak, az �nekl�mesternek zsolt�ra. Javaslom, hogy nekem senki ne higgye el ezeket a megjel�l�seket, hanem n�zzen gondosan ut�na, nem akarom e becsapni az olvas�t. A magyar n�p a vil�g leg�sibb n�pei k�z� tartozik.

[b]�si ellenfel�nk taktik�ja.
Avagy hogyan tegy�k szolg�nkk� nemcsak a Magyar, hanem a F�ld m�s n�peit?

Kezdj�k, mondj�k �k �s teszik is a gy�k�rtelen�t�s legsz�gyenteljesebb form�j�t, nevezetesen az orsz�got, fajt �s n�pet megszabad�tani a m�r azt �vezredek �ta �sszetart� VALL�S�T�L �s be�p�teni a sz�m�ra idegen isteneket. Teszik ezt legink�bb abb�l a c�lb�l, hogy identit�studatukat megzavarj�k, megossz�k �ldozataik n�p�t, mert �k hossz� t�v� sikereket akarnak el�rni. A hazugs�g �s a megt�veszt�s egy id� ut�n �gy �p�l be a k�ztudatba, mintha igaz lenne. Amikor ezt el�rik, akkor m�r eg�sz j�l �rzik magukat. �k azonban term�szetesen rendk�v�l h�s�gesek �nmagukhoz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az � �ltaluk alap�tott hamis vall�s k�vet�it elismerik a saj�t fajt�jukkal egyen�rt�k�nek. Err�l sz� sincs. Tedd csak fel ezt a k�rd�st egy rabbinak. Mondd rabbi, hogy lehetek �n nem goj? Megd�bbent� v�laszt fogsz hallani. Sehogy. A goj ugyanis nemzsid�t jelent. Teh�t Te nem lehetsz zsid�. Ebb�l pedig egyenesen k�vetkezik, hogy sz�mukra csak szolga lehetsz. Ez nem felt�tlen�l azt jelenti, hogy anyagilag nincstelen. M�g p�nzt is ad. � a lelked akarja elbut�tani. Ezen kereszt�l jut majd a vagyonodhoz, m�rmint az anyagihoz. Elv�gre nem v�letlen�l fosztj�k meg �ldozataikat addigi er�ss�g�kt�l. Err�l sokkal b�vebben fogok majd �rni. E fajnak, mely a s�t�nt�l sz�letett �s oda is t�r majd vissza. Ugye durv�nak t�nik ez a kijelent�s? Ki is az AKI az ilyeneket �s m�g sok m�s hasonl� dolgokat mond? A kereszt�ny Szent Bibli�ban valahogy benn maradt J�ZUS URUNK besz�de a zsid�k ellen. J�n. 8. 44.

Meg k�v�nom jegyezni, hogy mindig igen pontosan a ford�t� nev�vel �s a kiad� pontos megjel�l�s�vel adom meg az igehelyeket, mert sajnos a m� nem igaz�n mutat egys�ges arculatot. A Judeokriszti�nus Szent K�nyv�t, ahogy mondani szokt�k id�nk�nt �gymond revidi�lj�k. �n azt mondom err�l, hogy id�nk�nt meghamis�tj�k. Szer�ny tudom�som szerint a revidi�l�s nem azt jelenti, hogy teljesen m�s szavakat alkalmazunk az eredetinek t�n� szavak helyett �s m�g az igeid�ket is megv�ltoztatjuk. Mindezt term�szetesen meg lehet tenni, de akkor �n meg azt k�rdezem, mit�l Szent ez a K�nyv? Ez a J�n. 8. 44. K�roli G�sp�r ford�t�s�ban a Magyar Bibliat�rsulat gondoz�s�ban jelent meg.

Ti az �rd�g aty�t�l val�k vagytok, �s ti a ti aty�tok k�v�ns�gait akarj�tok teljes�teni. Az ember�l� volt kezdett�l fogva, �s nem �llott meg az igazs�gban, mert nincsen � benne igazs�g. Mikor hazugs�got sz�l, a saj�tj�b�l sz�l, mert hazug �s hazugs�g atyja.

Ugye milyen �rdekes �s megkap�, hogy szeret� J�ZUS URUNK ilyen jelleg� megnyilatkoz�sait is megtal�lhatjuk e nemes �s emelkedett szellemis�g� alkot�sban. Nem v�letlen�l eml�tem az alkot�s sz�t. Vizsg�ljuk csak meg milyen k�r�lm�nyek k�z�tt j�tt l�tre e m�.

A Katolikus Egyh�z, mint olyan, J�ZUS URUNK �ll�t�lagos �ldozati hal�la ut�n csak Kr. u. a III. sz�zad elej�n Nagy Konstantin cs�sz�r �gymond megt�r�se ut�n, Kr. U. 313. k�r�l lett �llamvall�ss�, nagy harcban a Mitraizmussal szemben. A Mithraizmus az�rt szorult csak h�tt�rbe, mert az emberek sz�m�ra kiss� bonyolultnak t�nt. A Mithraizmus nem tudta volna mag�t annyira megnyirb�lni, kev�ss� tenni, hogy el ne vesztette volna �nmaga arculat�t. Maga a mithraizmus az �si mazdaizmus egyik vonulata. T�bbek k�z�tt mark�nsan megtal�lhat� volt benne, tulajdonk�ppen k�zponti mot�vuma volt a Vil�goss�g /J� �s a S�t�ts�g/ Gonosz er�inek egym�s elleni harca. A Vall�s �s beavat�s k�l�nv�laszt�sa, ami k�s�bb egyre �ltal�nosabb� v�lt, �nmag�ban korl�t volt a mithraizmus sz�m�ra, m�gis ez �ltal maradt a Hagyom�ny kereszt�nys�gn�l t�k�letesebb form�ja. �rdekess�gk�nt megjegyzem, hogy ebben a vall�sban is tal�lkozhatunk egy olyan f�val, amilyen a judeokereszt�nys�g � sz�vets�g�ben, m�s n�ven a T�r�ban tal�lhat�. Ez a fa azonban megint nem tilt� fa, (hasonl�an a K�ldeus Bibli�hoz – ez a BIBLIA a mienk) Mithr�sz egyenesen a f�hoz siet �s leveleib�l el�sz�r ruh�t csin�l mag�nak, majd eszik a fa gy�m�lcseib�l. Ez a fa beavat�si szempontb�l ugyanaz, mint �d�m f�ja a Genezis k�nyv�ben, de � a k�zel�be sem mehetett, mert ezt Jehova eleve megakad�lyozta. Pedig �d�m is csak arra �h�tozott, hogy ,,olyan l�gyen mint az Isten”. Mint az �desapja! Hogy mer�szeli? Hasonl�v� lenni, mint az apja? Pfuj! Micsoda dolog. Tanulni? Tudni? Na nem, azt felejtsd el. Mithr�sz viszont miut�n evett is elnyeri a Nap korl�tlan hatalm�t. Miut�n pedig ez is megt�rt�nt eggy� v�lt a s�t�ts�g felett mindig diadalmaskod� Nappal, a R�mai Birodalom v�delmez�je s f�istene lett. E helyett kapt�k az emberek a katolicizmust. Ezekben az id�kben a mostani kereszt�nys�g m�g el�gg� kesze-kusza �llapot� volt. A r�mai katolikus egyh�z csak kisebb p�sp�ks�geket alkottak. P�pas�gr�l, mint olyanr�l nem is igaz�n lehetett besz�lni. Ugyanakkor nem is voltak igaz�n egys�gesek. Ezekb�l azonnal kivil�glik, hogy sz�mtalan neh�zs�ggel k�zd�ttek. Mindegyik p�sp�k t�z karommal v�dte ter�let�t. Az anyagi javak m�r ekkor is er�teljesen hatottak a paps�gra. M�g az olyan egyszer� k�rd�sekben is csak nagy neh�zs�gek �r�n voltak k�pesek megegyezni, mint az Atya �s a Fi� egyl�nyeg�s�ge. Ezt m�g csak tet�zte az a k�rd�s is, hogy J�zus Urunk zsid� volt-e avagy sem. Azt tudjuk, hogy � maga nem tartotta mag�t zsid�nak. A D�vid csal�dj�b�l val� sz�rmaz�s csak k�s�n, a III. sz�zad v�g�n ker�lt - mint k�sei betold�s – az Evang�liumokba a diaszp�r�ban �l� kereszt�ny zsid�s�g k�pvisel�inek k�v�ns�g�ra �s nyom�s�ra. �rius p�sp�k hi�ba tiltakozott e tendencia ellen, �t tettleges b�ntalmaz�s alkalmaz�s�val elt�vol�tott�k a niceai zsinatr�l. Az egyl�nyeg�s�g elfogad�sa az egyh�zi tekint�lyt is �ll�sfoglal�sra k�nyszer�tette. Ez csak a 325-ben megtartott Niceai zsinaton t�rt�nt meg. Ekkor azonban m�g mindig egy rendk�v�l komoly k�rd�ssel kellett megbirk�zni. Mit kezdjenek a Szentl�lekkel. Egyl�nyeg�-e az Aty�val �s a Fi�val vagy sem. E k�rd�s tiszt�z�s�ra m�g mindig v�rni kellett, a k�vetkez� zsinatig.-- Egy�bk�nt ez a tan valahogy nem eg�szen egy�rtelm� a katolikus egyh�znak. Nem is igen lehet rajta csod�lkozni, mert m�g a Bibli�ban is az �ll, hogy Istenem, Istenem, m�rt hagyt�l el engem? E dolgok oly komolyak, nehezek, hogy m�g Aquin�� Szent Tam�snak is szinte megoldhatatlannak tetszik Legal�bbis a ,,Summa Theol�gica”-�b�l ez t�nik ki. L�sd. 223. fejezet. Itt kifejti, hogy a Szentl�lek nem Krisztus apja. Teh�t ha nem fogadja el, Akkor tagadja, m�rmint a Szenth�roms�gtant. Ezek ut�n val�ban kiss� tudathasad�sos, hogy hogy is van az, hogy valaki elhagyja �nmag�t. A Szentl�lek Atyak�nti �s Fi�k�nti elfogad�sa Konstantin�polyban t�rt�nt meg 381-ben. Igen nagy neh�zs�gek �r�n megalkott�k majdnem azt, amit a mi dics� �seink m�r �vezredekkel el�tt�k t�k�letes pontoss�ggal tudtak, csak egy valamit m�g jobban tudtak. Nevezetesen azt, hogy egy csal�dhoz nem elegend� az Apa, hanem egy Anya is sz�ks�ges. Ezt az Any�t vett�k el t�l�nk, magyarokt�l �s nevezt�k el �k Szentl�leknek. Ezt J�ZUS URUNK is mondja, mikor �gy sz�l Dr�ga �desanyj�hoz a mi NAGYBOLDOGASSZONYUNKHOZ, Any�m a Szentl�lek.

Ebben az alapvet� probl�ma az, hogy a Szentl�lek ebben a form�ban a szem�lytelens�get k�pviseli. Lehets�ges erre egy igen gy�ny�r� v�lasszal kontr�zniuk. A Szentl�lek nem m�s, mint az Atya �s a Fi� k�z�tti szeretet�raml�s. Ugye milyen sz�p, de ett�l f�ggetlen�l Nek�nk m�r nincs meg a Szeret� �desany�nk! Pedig � az, Akire sz�ks�g�nk van. Az � szeretete tartotta �ssze orsz�gunkat a hajdan volt �vezredekben. Nem tudom ismered e ezeket a n�pneveket. Sum�r, - innen sz�rmazik legels� alkotm�nyunk is, ekkor m�g nem hogy a Magna Carta, de az Angolok sem l�teztek- Teh�t az Istv�ni �llamalap�t�s nem igaz. Legal�bbis ami az els�s�get illeti. Szkita, P�rtus, Avar, Hun, K�ld tudod, hogy kik �k? Mind, mind a TE n�ped. Gondoltad volna? �ket mind elhazudt�k T�led. Emeld h�t fel a fejed �s tudakoz�dj�l. Nincs a vil�gnak m�g egy ilyen n�pe, mint amilyen a Tied. Mit mond neked Zaratusztra, Buddha, J�zus, Mani? Rem�lem nem mondod, hogy semmit. �ket is elvett�k T�led. Elvett�k T�led a Nagyboldogasszonyt �s elvett�k szent Fi�t is, aki a P�rtus Birodalomban sz�letett �s nem ist�ll�ban, hanem egy hercegi csal�dba. Az�rt �gy egy kicsit jobb a helyzet ugye? �s ugyanakkor felderenghet m�r valami. Tess�k csak mondani nek�nk. Mi is az a finn-ugor elm�let? Ez csak az egyik legegyszer�bb k�rd�s. A k�vetkez� pedig �gy sz�l.

Hogy lesz egy p�rtus hercegb�l zsid� Isten? Majd a k�vetkez� k�rd�s j�n. Mi�rt kellett k�zel 400 �vet v�rniuk arra a kedves judeokrisztianista papoknak, hogy r�j�jjenek arra, hogy Istent �lt�k meg a kereszten. Mert r� kellett j�nni�k. Ugyanakkor r� kellet j�nni�k, hogy ez valahogy nem j�tt �ssze nekik. Pedig de j� is lett volna Istent, Isten fi�t meg�lni b�rkinek is. Arra azonban nem gondoltak, hogy akkor �k is halottak lenn�nek, ugyanis ha nincs Isten, nincs �let sem, mert � minden ok Legfels�bb Oka. A Magyarok, a mieink nemes egyszer�en csak �gy h�vt�k az �REGISTEN. H�t igen, nem csod�lom, hogy neh�z volt beismerni m�g a sz�nd�k�t is e tettnek. De valahogy ezek szerint m�gis megtett�k. Tekintettel arra, hogy megalkott�k a Szenth�roms�gtant, amely igen nagyszer�en mutat r� az Atya, a Fi� �s a Szentl�lek h�rmass�g�nak t�k�letes egys�g�re. Megjegyzem a Szentl�lek Sz�z M�ria - Origen�sz. A Szenth�roms�gtanban �gy van megfogalmazva, hogy a Teremt�nek van egyl�nyeg� �s �n. szolgai alakja. A szolgai alaknak nevezz�k, amikor mint pl. nem Atyai, hanem Fi�i min�s�g�ben m�k�dik. Biztos ismer�s az a kijelent�s, mikor J�zus Urunk ezt mondja. �n �s az Atya egy vagyunk. A k�vetkez� k�rd�s pedig a k�vetkez� lehet. Hogy van az, hogy a zsid� Jehov�b�l egyszerre csak egy P�rtus v�rben sz�letett J�zus lesz? Akit az�rt m�g az Isten sem menti meg att�l, hogy meg ne �lj�k. Teljesen norm�lis az, ha egy atya meg�li saj�t gyermek�t. H�t, ha az Isten megcselekszi, akkor ez biztosan j�. �gy fejezi ki Isten a szeretet�t a saj�t Fia ir�nt. Mert ugye a szeretet az pontosan ezt takarja? Vagy esetleg valami m�s turpiss�g van itt a h�tt�rben? Mondjuk Jehov�hoz semmi k�z�nk, akit egy�bk�nt nemes egyszer�s�ggel csak �gy h�vnak a h�berek istene. M�z. II. 3. 18. K�ldi Magyar Bibliat�rsulat. M�z. II. 5. 3., M�z. II. 6. 3., M�z. II. 7. 16. Most pedig egy igen l�nyeges dologra h�vom fel a figyelmet. Azt szokt�k mondani, hogy Isten nem szem�lyv�logat�. A Biblia azonban nem ezt mondja. Valaki teh�t nem mond igazat. Csak �gy finoman.

M�z. II. 8. 23. �s k�l�nbs�get t�szek az �n n�pem k�z�tt �s a te n�ped k�z�tt. Itt most a legl�nyegesebb dolog nem az, hogy k�l�nbs�get tesz, hanem az a kategorikus kinyilv�n�t�s, amit tesz. Nevezetesen az, hogy a Biblia kapaszkodj meg nem �rted, hanem a zsid�k�rt �r�dott. Te nem kellesz Jehov�nak. Nem a Tied! A Tied az �R J�ZUS �s SZ�Z M�RIA, A MAGYAROK NAGYBOLDOGASSZONYA. Fogd h�t f�l, hogy a Te �r�ks�gedet akarja. Val�ban �gy van. Semmi k�z�nk hozz�. Ezt a t�nyt nem gy�zi hangs�lyozni az � sz�vets�g. Nam�rmost ha ez �gy van, akkor mi�rt tiltakozik az emberis�g a mai gyilkoss�g�radatt�l. Mi�rt nem ismeri el, hogy ennek �gy kell lenni.

A Nagyboldogasszonynak m�g a fogalm�t is kiiktatja a magyar n�p eml�k�b�l. N�peink t�rt�net�ben t�bb n�ven is ismerj�k, de a k�l�nb�z� nevek alatt mindig �t ismerj�k. Akkor legyen itt most egy-k�t n�v. Ninhurs�g, Anahita, Isis. Ad nek�nk ugyan egy Sz�z M�ri�t helyette, hogy legyen kivel foglalkoznunk, de a min�s�g�t elveszi. � m�r ebben a min�s�g�ben nem nemzet�nk �desanyja, Magyarorsz�g Kir�lyn�je, Regin�ja. Megjegyzem teljesen helytelen �t Magyarorsz�g patr�n�j�nak, v�d�j�nek nevezni, mert � igenis a mi Kir�lyn�nk. Ragaszkodjunk csak hozz�, mert mi val�ban az �v�i vagyunk! �ll�t�lagos orsz�gunk pedig az � orsz�ga �s meg is fog minket v�deni �s igenis megseg�t, csak eml�kezz�nk m�r r� ANYAI min�s�g�ben. Vegy�k m�r v�gre �szre, hogy becsaptak, nap, mint nap becsapnak minket �s egyre ink�bb elt�vol�tanak minket T�le. Ugyanakkor Szent K�nyv�kben a Bibli�ban egy sz�nalomra m�lt� szeg�ny zsid� asszonynak �br�zolj�k. Fi�t pedig egy ist�ll�ban sz�lettetik meg barmok k�zt. Ez nyilv�n egy igen tiszteletre m�lt� hely a Teremt� �risten �desanyja sz�m�ra, ahol megsz�li gyermek�t. Nincs a vil�gon m�g egy ilyen n�p, aki a Mindenhat�t �gy meggyal�zza. Egybe azonban mindenki eg�szen biztos lehet, mindenki sz�mad�ssal tartozik tettei�rt. Senki ne gondolja, hogy a kifizetetlen sz�ml�kkal el lehet l�gni a megv�lt� hal�lba. Ki kell �br�nd�tanom mindazokat, akik �gy gondolkodnak. A l�lek �r�k �s halhatatlan. Csak a testek cser�l�dnek. Nem igaz az egyszer �l�nk met�dus. Ne ringassa senki mag�t abban a t�vhitben, hogy �nok, aki az Istennel j�rt hazudott, mikor azt mondta, van pokol �s vannak b�ntet� angyalok. Igen. Van. Sz�moljunk csak azzal, hogy cselekedeteinknek igen is vannak gy�m�lcsei. J�k �s rosszak egyar�nt. Az elsz�mol�sn�l mindenkinek olyan m�rt�kkel m�rnek, amilyennel � m�rt. Lehet, hogy vannak emberek, akik azt mondj�k, m�r megint ijesztgetnek. Nem baj. Ha �gy is tetszik, hogy ijesztgetek, az sem baj. Akinek egy cs�pp esze is van, az nem tesz rosszat a m�siknak, mert mi van akkor, ha m�gis van. Teh�t mindenki, aki rosszat akar �s tesz, az ijedjen is csak meg!

Sz�mtalan hazug inform�ci� l�tott �s l�t napvil�got. Ezek egyik legnagyobbika Sz�z M�ria �s Fia az �r J�zus Krisztus zsid�v� t�tele. N�zz�k csak, meg mi c�lja van ennek az eg�sz hazugs�g�radatnak? Nem kevesebb, mint hogy elvegye nemzet�nkt�l az �si hitet. Ugyanakkor a gonosz Jehov�t akarja tiszt�ra mosni a mi v�r�nk�n kereszt�l! J�zus Urunk neki ugyan nem kell, de m�snak oda nem adn� a vil�g minden kincs��rt sem, hisz �pp annak elv�tele a c�lja. Ez a n�ps�g m�r az �sid�k �ta meglop benn�nket �s ezek ut�n is csak ez a c�lja van. A genetika nem v�ltozik. A n�pnevek v�ltoznak, de a tulajdons�gok az �rt�k�t�letek sosem. Nem tudom, mit mondanak nektek ezek a nevek Zajti Ferenc, Varga Zsigmond, Bobula Ida, dr. Zakar Andr�s, prof. Dr.

Badiny J�s Ferenc, Bar�th Tibor, dr. Mih�ly Ferenc hogy csak egy p�r igazi magyar kutat�t eml�tsek. Ezek az emberek mind az�rt k�zd�ttek �s k�zdenek, hogy a magyar n�v �jra r�gi dics� f�ny�ben csillogjon �s hogy lemossuk a gyal�zatot, mint r�nk kentek a sz�zadok, �vezredek. �n is ez�rt k�zd�k. Azt akarom, hogy minden sz�pen ker�lj�n csak oda, ahova val�. Azt akarom, hogy val�ban szabadok legy�nk. Ez a vil�g azonban nem szereti a szabadokat, mint ahogy minket sem. A szabad ember ugyanis nem f�l, ez pedig elviselhetetlen annak, akinek ezzel ellent�tes c�ljai vannak. Ti pedig nek�nk, testv�reiteknek higgyetek, ne az idegensz�v�eknek. Ezt az �r�st tank�nyvnek is sz�nom.

A mi oktat�si rendszer�nkben, mint b�b�pestist, ker�lik ezt az eg�sz t�m�t. Nehogy felemeld a fejed. Maradj csak ott, ahol vagy, �n pedig majd j�l megrugdoslak. A butas�gban tartott ember kincs! A tanultat, a m�veltet valahogy ki kell kapcsolni a v�rkering�sb�l. Ebbe m�r nagy gyakorlata van eme nemes t�rsas�gnak. Sok tud�st �s tapasztalatot tal�ltok benne. Sok �si b�lcsess�get. Minden, amit ebbe tal�ltok csak a saj�t �nbecs�l�seteket n�veli. Legyetek ugyanakkor m�sokkal megbocs�t�k. N�zz�tek el m�sok hib�it. Ti a Tud�s eredeti n�pe vagytok. A tud�ssal azonban csak �lni, �s nem vissza�lni szabad. Ugyanakkor nem mondok semmi olyat, hogy szeresd ellens�ged �s azt sem mondom, hogyha megdobnak k�vel, dobd vissza keny�rrel. Egy�ltal�n ne dob�l�ddz�l. Ne felejtsd el, Te a Tud�s N�p�nek Gyermeke vagy. Nem illik hozz�d a t�rleszt�s �s a szemet szem�rt sem. Egyszer�en csak vond le a konzekvenci�kat �s hagyd ott. Az adok-kapokkal csak karm�t termelsz. A c�l term�szetesen nem szentes�ti az eszk�zt. A tiszta c�l is piszkoss� v�lik a tiszt�talan eszk�z�k alkalmaz�s�t�l. A Macciavellizmus rossz �t. Ugyanakkor azt mondom legel�sz�r is, akit minden k�r�lm�nyek k�z�tt szeretned kell, nem m�s, mint a Szent Csal�d �s tudd, hogy Te ennek a csal�dnak a gyermeke vagy. �, �k a legels�k. Te pedig val�j�ban az � gyermeke vagy. Viselkedj is h�t �gy, ahogy e Szent Csal�d tagj�hoz illik. El�sz�r is ezt kell magadban elfogadnod. Nem azt mondom, hogy dolgozd fel magadban, hanem azt, hogy mint t�nyt fogadd el. A megbocs�t�s nagy er�ny, de ez nem azt jelenti, hogy engedd magad becsapni ism�telten. Magyar ember vagy. Ismered h�t a r�gi mond�st. Kuty�b�l nem lesz szalonna.

Ezt a kis r�szt �pp most akartam befejezni, de hirtelen eszembe jutott Pet�fi S�ndor, ki sz�momra a legnagyobb magyar k�lt��ri�s �s Neki egy csod�latos verse. A Nemzeti Dal. Eml�kszel, mit mond!? Kire esk�szik, esk�sz�nk? Esk�sz�nk, a Magyarok Isten�re esk�sz�nk, hogy rabok tov�bb nem lesz�nk. M�ra m�r ezt is elfelejtett�k. Ezekre a dolgokra nincs ments�g. Eml�kezz. Pet�fi akkor m�g nem tudta, hogy orsz�gunk k�tharmad�t elrabolj�k, m�gis a Magyarok Isten�re esk�szik-�nk, hogy rabok tov�bb nem lesz�nk. 1848. m�r r�g elm�lt �s mi szeg�nyebbek lett�nk. Sokkal szeg�nyebbek. Akkori �bred�si folyamatunkat levert�k. Most pedig m�r lassan az is meg van tiltva, hogy eml�kezz�nk Trianonra. Pedig m�g szinte csak egy ember�lt� m�lt el, �s m�gis ne eml�kezz�nk, mert az cs�nya dolog. Nagyon cs�nya. Ha eml�kszel, �rezd magad rosszul. Neked most az EU-ba kell menned. Tudod, neked az a j�. Ott legal�bb biztos rabszolga leszel. Azokkal kell egy t�rsas�gban lenned, akik kiraboltak. Nehogy azt gondold, hogy nem ez fog folytat�dni, dehogynem. Neked nem eladj�k azt orsz�godat, hanem �nk�nt adj�k oda, te meg ugyanolyan nincstelen maradsz a Haz�dban, mint eddig. �seid szolgasorban nem nyughattak, Te meg dalolva leszel szolga. �s ezt mind k�sz�nheted annak, hogy nem tanulhattad N�ped Igaz T�rt�net�t, nem gyakorolhattad �si vall�sod, kiirtott�k bel�led az eg�szs�ges nacionalizmust. Amikor megl�tj�k nyilv�nos helyen az �n. Nagymagyarorsz�got �br�zol� t�rk�pet, szinte felsik�tanak. Elkezdenek f�lni. Ez szinte minden p�rtra vonatkozik. R�gt�n elkezdik az irredentista sz�veg�ket. Ez a sz� m�ra m�r nem igaz�n ismert, (jelent�se: puszt�n ennyit jelent, ter�leti ig�nyeket nemzetis�gi �sszetartoz�s vagy t�rt�neti jog c�m�n �rv�nyes�teni t�rekv� soviniszta mozgalom). A Sovinizmus pedig a magyar �rtelmez� sz�t�r alapj�n ezt jelenti: m�s n�pek elleni gy�l�letet sz�t�, a nemzeti fels�bbrend�s�get, a fajelm�letet hirdet� politikai ir�nyzat de a sajt�b�l valami nagyon furcsa �rz�sk�nt �ramlik ki. Enn�l �jabban szinte csak az a f�lelmetesebb, mikor meghallj�k. IGAZS�GOT MAGYARORSZ�GNAK. Engedtess�k meg nekem most egy gyenge kis �br�zol�s, mellyel �rz�keltetem a NAGYMAGYARORSZ�G effektust. A Kov�cs csal�d rendelkezik egy 200 n�gysz�g�les telekkel, amit sz�pen gondoz, m�vel, azt�n egyszer csak felbukkan a s�t�tb�l egy nagyon er�s ember, �s azt mondja. Ett�l a pillanatt�l kezdve elveszem a F�lded k�zel �-�t �s odaadom a Gipsz Jakabnak. Igaz, hogy ehhez semmi jogom nincs, de az t�ged ne zavarjon. Amikor pedig visszak�red, akkor �n majd k�z�s er�vel neked esek, �s majd megmondom, hogy mi a tied. �rtve vagyunk!? H�t ennyi. K�v�ncsi vagyok arra, hogy ezt mi�rt kell elt�rni�k Kov�cs�knak? – �s t�nyleg mi�rt is kell hallgatnunk 1920. j�nius 4-r�l? A Nemzeti Gy�sznapr�l? Az emberekkel �gy �rz�keltetik, hogy itt most valami olyan dolog ker�l el�, amit�l f�lni kell, �s nehogy meghallj�k k�lf�ld�n, mert akkor baj lesz. A baj azonban sajnos nem lesz, hanem van. A baj az, hogy a mi n�p�nket megfosztott�k eredeti m�ltj�t�l, t�rt�nelm�t�l, �s ami pedig m�g enn�l is nagyobb baj, Nemzeti Vall�s�t�l. Pedig volt �s ma is van: A politikai p�rtok pedig t�k�letesen alkalmatlanok a nemzet egybentart�s�ra. Jelenleg egyetlen magyar egyh�z van. Igaz ugyan, hogy m�g kicsi, de megn� hamarosan. �s most nem fenyegetek. Ez az egyh�z az, amely teljes mellsz�less�ggel felv�llalta MAGYARS�G�T �s semmi k�ze nincs a judeokrisztianista egyh�zhoz, amit a Mormon Biblia �gy jellemez. L�ttam azt a fertelmes nagy egyh�zat, melyet a S�t�n hozott l�tre. Ugyanakkor szeretn�m elmondani azt is, hogy a Krisztosz sz� megv�lt�t jelent. A magyars�gnak pedig nem megv�lt�sra van sz�ks�ge, hanem a Magyarok Isten�re �s annak �desanyj�ra.

Pet�fi nem azt mondta, hogy a Magyarok Isten�re Jehov�ra esk�sz�nk, hanem csak �gy egyszer�en, ahogy mi szoktuk a Magyarok Isten�re. Ismered-e a Miaty�nk im�t? H�t az nem a mienk. Azt is megmondom mi�rt. Az�rt, mert az � J�zusuk D�vid h�z�b�l val�. Igaz ugyan, hogy az csak a testi mivoltot takarja, de akkor most meg azt nem �rtem, hogy a Szentl�lekkel mi a helyzet? Ugye nem felt�tlen�l kell azt is elhinn�nk, hogy az eg�sz Szenth�roms�g zsid�? - Mellesleg megjegyzem azt sem mondom, hogy Magyar �llampolg�r. - Mert amennyiben ez �gy lenne, akkor, de csakis akkor elfogadhat� lenne, s�t k�telez�, hogy mindenki �t szolg�lja. Ez azonban nem lehets�ges. Eg�sz egyszer�en az�rt, mert csak egy Teremt� Isten van. Nem egy a zsid�nak, a szemit�nak, egy a magyarnak, na meg akkor kell a szerbnek, szlov�knak, sz�val hogy is van ez? Megmondom. Ez az eg�sz �gy van, hogy mint ahogy minden embernek van egy bizonyos sorsa, minden n�pnek is van. Nam�rmost azt ugye minden vall�sos, Istenh�v� ember tudja, hogy a Teremt�nek semmi sem lehetetlen. Az sem, hogy ak�rh�ny form�ban jelenj�k is meg �s az sem, hogy sem t�rhez, sem id�h�z nincs k�tve. � minden t�k�letess�g abszol�t t�rh�za. Nincs teh�t sz�ks�ge senkire, abban az �rtelemben, hogy �t seg�ts�k. Neki l�tsz�lag teljesen mindegy, hogy mi t�rt�nik azokkal, akik megtagadj�k. Term�szetesen nekik is gondjukat viseli, � maga a megtestes�lt szeretet. A szeretet csak szeretni tud. A bossz�t �s a szemet szem�rt nem kedveli! Teh�t akkor el�sz�r is n�zz�k csak meg, hogy ki a szemita n�pek istene, aki m�r a Biblia els� soraiban �tkoz�d�ssal nyit. Nevezetesen meg�tkozza egyik teremtm�ny�t. Igaz ugyan, hogy ez nem ember, de az �tkoz�d�s az �tkoz�d�s. K�roli G�sp�r Magyar Bibliat�rsulat M�z. I. 3. 14. �s ellens�gesked�st sz�t ugyanitt a 15-n�l. Azt�n egy kicsit megfricsk�zza az embert is ugyanitt a 16-n�l. Ugyanakkor m�g a F�ld nev� bolyg�t is el�tkozza, aki pedig nem egy holt valami, hanem egy organikus �l�l�ny. M�g neve is van. Gaya. � am�gy egy�bk�nt a F�ldanya. �gy l�tszik � is meg�rdemelte. K�roli G�sp�r Magyar Bibliat�rsulat M�z. I. 3. 17.

No� atya j� tanul�, m�r ami az �tkoz�d�st illeti. A Sz�vets�gk�t�s ut�n gyorsan meg�tkozza K�na�nt, majd r�gt�n szolgasorba is d�nti. Vajon kinek a szolg�j�v� teszi, h�t nem is m�s�nak, mint a szemit�nak. S�mnek Istene term�szetesen j�v� is hagyja ezt. Ugyanakkor ez az Isten, nevezetesen S�mnek Istene valahogy nem sz�vlelheti, ha valahol nagy egyet�rt�s lakozik. N�zz�k csak meg mi is t�rt�nik itt?

L�tsz�lag semmi k�l�n�s, csak az, hogy egy megd�bbent� pl�giummal tal�lkozunk, de ezt addig senki nem vette �szre, am�g az am�gy k�v�ncsi t�rt�n�szek �s filol�gusok el nem kezdtek kutatni az �n. r�gi vil�gok ut�n. �s l�ss csud�t, egyszer csak felbukkan egy r�gi-r�gi n�p, aki nem szemita �s m�g sokkal r�gibb is mint ez. E n�p neve SUM�R. Tudod mi�rt �rdekes ez Neked, mert ez a Te, a Mi n�p�nk. A T�rt�nelem pedig abszol�t hitel�rdeml�en bebizony�tja. Egy ilyen Sum�r nyelven �rt �kiratos agyagt�bla �ltal nyert bizony�t�st George SMITH ismertet�s�ben, na nem ma, hanem 1872. december 3-�n a Biblikus Archeol�giai T�rsas�g �l�s�n �s iszony� nagy bombak�nt hatott a biblikus k�r�kben az a leleplez�s, hogy a Bibli�ban le�rt �z�nv�z ennek az �n. ,,K�ldeus �z�nv�z-t�rt�netnek” a pl�giuma �s nem az els� tud�s�t�s err�l ez a bizonyos ,,szent�r�s”. Na meg ugye ez a j� �s rossz tud�s f�ja. Tal�n itt van a magyar�zat arra, mi�rt k�rik az im�ban, hogy ne v�gy minket a k�s�rt�sbe. H�t nem rossz. K�ldeus �seinknek pedig azt mondj�k a tud�s f�ja az�rt van, hogy egy�tek �s vigy�tek. Ez a k�t dolog azt hiszem, hogy nem �ppen kompatibilis egym�ssal. Ezeknek a K�ldoknak az�rt valahogy m�s a lelk�let�k. Ugyanakkor meg k�v�nom jegyezni, hogy Sine�r f�ldje a sum�r n�p ter�lete. Ezek ut�n azt hiszem teljesen �rthet�, hogy mi�rt akarja a szemita isten �sszezavarni n�p�nk nyelv�t. Teh�t a szemit�k m�r itt is szeretnek minket. A Kr. e. 3. �vezredb�l r�nk maradt �kiratok tan�s�ga szerint Sum�ri�ra vonatkoz�an bizony�tott az egynyelv�s�g. Kramer Professzor az Oxfordi Ashmolean M�zeumban lev� 13 �kiratos t�bla egyik (Ash.1.924.478. sz.-nak) sz�veg�nek megfejt�se alapj�n azt �ll�tja, hogy volt id�, amikor Sum�ri�ban az �szaki hegyekt�l a d�li tengeri kik�t�ig ,,egy azonos nyelvet” besz�ltek. Kramer - az �r. I. dinasztia kor�b�l sz�rmaz� �kirat szerint a M�z. I. 11. 1-9. r�sz�nek val�s�g�t igazolja, amikor azt mondja: ,,mind az eg�sz f�ldnek pedig egy nyelve �s egyfajta besz�de vala”.

A mai magyar �s sum�r nyelv kutat�sa ez�rt nem valami szeretetre m�lt� dolog. Lassan m�r mindenki tudja azt a t�nyt, hogy a sum�r-magyar nyelvrokons�g nem fikci�, hanem t�ny. Ez�rt tal�lt�k h�t ki a finn-ugor elm�letet. Nem is lehet csod�lkozni, hisz m�r �gy is el�g kellemetlens�get okoztak a magyari n�pek. Igen nagy pech�kre m�g mindig l�tez�nk. �k azt�n igaz�n tudj�k, hogy nyelv�ben �l a nemzet.

�s monda az �r (Jehova): �m� e n�p egy, s az eg�sznek egy a nyelve, �s munk�j�nak ez a kezdete, �s bizony semmi sem g�tolja, hogy v�ghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukba. Nosza sz�lljunk al� �s zavarjuk �ssze nyelv�ket, hogy meg ne �rts�k egym�s besz�d�t. K�roli G�sp�r Magyar Bibliat�rsulat M�z. I. 11. 6. 7.

Ezen k�v�l m�g sok m�s csud�t is tal�lunk e veretes Szent Bibli�ban, de vegy�k m�r �szre, hogy ez az eg�sz nem nek�nk �r�dott, hanem �ppenhogy r�lunk. Ellen�nk. Mondhatn�m Szemita, kontra a Tud�s N�pe. Aki tud, az vesz�lyes. �ss�k verj�k, al�zzuk meg. Fosszuk ki. El�sz�r azonban n�zz�k meg, mit �zen nek�nk �brah�m. Hazudni tan�t. Nem �m csak �gy heccb�l, � dehogy. Csak az�rt, hogy j�l legyen dolgom mondja �. Az idegeneknek biztosan szabad hazudni. Legal�bbis az Egyiptomiaknak eg�sz biztosan. �k ugyanis nem fajt�jukbeliek. Az�rt az sem �rdektelen dolog, hogy �br�m, �brah�m itt az�rt m�r el�g sz�p kort meg�rt eg�szen 75 �ves. Ilyen meglett korban az�rt m�r vannak dolgok, amik m�r valahogy nem ill�ek. M�z. I. 12. 13. K�roli G. Magyar Bibliat�rsulat. Mondd, az�rt k�rlek, hogy h�gom vagy, hogy j�l legyen dolgom, miattad, s �letben maradjak te�retted.

Egy Szent K�nyvben nem megengedhet� a hazudoz�s tan�t�sa! B�r az �r Jehova a tud�ja mi mindent enged meg v�lasztott n�p�nek. A m�sik kirabl�s�t biztosan megengedi. Figyeldd csak, �s felt�tlen�l ellen�rizd, mert ez is durva lesz, de �rva vagyon. Nem is ak�rhova. M�g mindig a K�roli G�sp�r ford�t�s� Bibli�ban.
L�ssuk csak. M�z. II. 3. 18. Az �r a h�berek Istene. 21. �s kedvess� t�szem e n�pet az Egyiptombeliek el�tt, �s l�szen, hogy mikor kimentek, nem mentek �res k�zzel. 22.

K�rjen az�rt minden asszony az � szomsz�dasszony�t�l �s h�za lak� asszony�t�l ez�st ed�nyeket �s arany ed�nyeket �s ruh�kat, �s rakj�tok azokat fiaitokra �s le�nyaitokra, s �gy fossz�tok ki Egyiptomot. Teh�t az egyiptomiak nem az�rt �ld�zt�k �ket, mert szerett�k volna visszavinni e tolvaj csapat tagjait, sz� sincs r�la. Nagyon is �r�ltek �k ennek, csak h�t az elrabolt ing�s�gaikat igen nagyon b�nt�k. Nekik is sz�ks�g�k volt r�juk. Azt hiszem el�rkezt�nk ahhoz a ponthoz, ahol az�rt m�r biztosan kijelenthetj�k, hogy ez a furcsa lelki be�ll�totts�g� Isten nem a Magyarok Istene. M�g a gondolat is t�vol �lljon t�lem, hogy arra vetemedn�k, miszerint az �r J�zus egyenl� vele. Pedig h�t ezt tan�tj�k nek�nk. �s ennek a l�nynek az �desanyja a Boldogs�gos Sz�z M�ria.

M�sik �rdekes mot�vuma ennek az Istennek, hogy n�mely gyermek�t megtagadja. Az egyikkel sz�vets�get k�t, a m�sikat pedig �ld�zi. Vizsg�juk csak meg egy kicsit ezt a sz�vets�gk�t�st.

M�z. I. 17. 7. �s meg�llap�tom az �n sz�vets�gemet �n k�z�ttem �s te k�z�tted, �s te ut�nad �s a te magod k�z�tt annak nemzed�kei szerint �r�k sz�vets�g�l, hogy legyek ten�ked Istened, �s a te magodnak te ut�nad.

M�z. I. 17. 11. �s met�lj�tek k�r�l a ti f�rfitestetek b�r�nek elej�t, �s az lesz az �n k�z�ttem �s ti k�z�ttetek val� sz�vets�gnek jele.

Hihetetlen�l �rdekes ez a sz�vets�gk�t�s. M�gpedig az�rt, mert Jehova nem a hallhatatlan l�lekkel, hanem az elboml� anyaggal v�li megpecs�telni a sz�vets�get. Tal�n ez�rt van az, hogy a zsid� n�p oly olthatatlan vonzalmat �rez az elboml� anyag ir�nt. Hihetetlen m�ret� gy�jt�szenved�lynek h�dol. Az most teljesen mindegy, hogy arany, gy�m�nt, f�lddarab, b�rmi. Ez mind �rt�ktelen dolog. Halott dolgok. Az �letet a l�lek adja, mit adja, a l�lek maga az �let. A lelket nem kell megv�ltani. Ez csak egy hatalmas nagy �tver�s. Ugyanis a l�lek �r�k �s hallhatatlan. F�leg nem gyilkoss�g �r�n. Most m�r lassan csak az nem �rthet�, hogy mi m�don k�pesek azt a hihetetlen rafin�lt dolgot ki�tleni, hogy ha meggyilkolj�k az �r J�zust, akkor meg vannak v�ltva. A gonoszs�gt�l, a hazugs�gt�l senki m�s nem k�pes senkit megv�ltani. Vegy�k tudom�sul! Nincs zsid� J�zus. Nem is volt soha. A zsid� n�pet semmilyen gyilkoss�ggal nem lehet megv�ltani. A zsid� n�p is �s minden m�s n�phez tartoz� ember is csak a szeretet �ltal v�lthatja meg �nmag�t. Hihetetlen rossz cseng�s� m�g ez a sz� is. Az undor fog el, ha arra gondolok, hogy norm�lisnak t�n� mag�t embernek nevez� l�ny komolyan gondolja, hogy a sok szem�ts�get, amit elk�vetett, a Szeret� �r J�zus Krisztus meggyilkol�s�val tiszt�v� teheti �let�t. Tiszta lappal indulhat tov�bb. Megmondom, hogy gyilkoss�g �r�n hov� lehet eljutni. A pokolba, oda igen. A k�vetkez� lesz�let�skor majd r�d�bben. � lett az �ldozat. Ez csak is �gy helyes. Nincs b�n�k bocs�nata addig, m�g a karm�t ki nem egyenl�tett�k. Err�l azonban nem sz�l a f�ma. Azt sem igen tudj�k az emberek, mi az a karma. A karma nem m�s, mint a tettek visszahat�sa az okoz�ra. Mag�ra. Ennek hi�nya olyan, mint az ok n�lk�li okozat. Ezt azonban m�g nem tal�lt�k ki. A jegyet, - azt meg lehet v�ltani, a lelket csak meg lehet tiszt�tani. Helyesebben mondva az �t k�r�lvev� anyagi szennyez�d�st�l kell megtiszt�tani. Az embereket nem �rtana kivezetni ebb�l a hamis �rt�krendb�l, ami ma eluralja a vil�got. Azonban term�szetesen nem ez t�rt�nik. Mi�rt is t�rt�nne. Akkor nem lehetne �ket h�lyes�gekkel etetni. A nagy duma az, hogy a t�rsadalom sz�m�ra kell �rt�kes embereket nevelni. Nagyon j�, csak azt mondja meg nekem valaki mi az a t�rsadalom. �n erre azt mondom, hogy sok egym�s mellet �l� ember az a t�rsadalom. J�l hangzik, csak �pp hol maradok akkor �n, az egy�n. Egy dologban biztos lehetsz, ahogy nincs kollekt�v megv�lt�s, kollekt�v vizsga sincs. Menjetek csak el am�gy kollekt�ve vizsg�zni, mondjuk szigorlatozni, azt�n majd megl�tod, mit mond a prof. R�g�ta tudjuk, a romland� test g�tolja a lelket. Az�rt g�tolja, mert nem engedik meg neki, hogy r�eszm�ljen hihetetlen tud�s�ra.

Eddig csak egy k�nyvr�l �rtam, nevezetesen a Bibli�r�l. Most azonban �gy �rzem, meg kell eml�tenem egy m�sik alkot�st, amelyet ellenfeleink nagyon szeretnek agyonhallgatni �s s�rtve is �rzik magukat, amikor feleml�tik. Ez a m� a Talmud. Most m�g nem k�l�n�sebben m�lyedek bele, ink�bb csak �rintem. Az is elegend� lesz ahhoz, hogy r�j�jj�nk arra, hogy az �r J�zus Krisztus nem lehetett zsid�. Jehova ide, megv�lt�s oda, nem lehetett zsid�. Eg�sz egyszer�en az�rt, mert a t�rv�ny tiltotta zsid� ember keresztrefesz�t�s�t.
A Talmud meg�rz�tt bizonyos r�gi t�rv�ny-kieg�sz�t� elj�r�st, mely szerint a hal�los �t�let v�grehajt�sa el� mindenf�le g�tl�st igyekeztek �ll�tani. Ehhez tartozott az az elj�r�s is, hogy a hal�lra�t�lt veszt�hely-�tj�n 100-100 l�p�sre vigy�z�k �ll�ttattak fel, akiknek az volt a k�teless�g�k, hogy, ha valaki ment�-tan�k�nt jelentkezne, az utols� pillanatban b�r, k�zfelemel�ssel felf�ggessz�k az �t�let-v�grehajt�st, hogy az el�t�lt �j t�rgyal�s el� �ll�ttass�k.

Rendk�v�l k�l�n�s dolog, hogy J�zus hossz�-hossz� golgotai �tja alatt egyetlenegy ment�tan� sem akadt… senki, a sok ezer meggy�gy�tott k�z�l… Vagy tal�n nem �llottak ott a vigy�z� �r�k?

A Talmud azonban azt is mondja kieg�sz�t�sk�ppen, hogy ez az elj�r�s nem vonatkozott ,,nem zsid�”-ra. Term�szetes, hogy nem vonatkozott a v�gtelen�l gy�l�lt Skytha-faj� kutheusra, azaz samarit�niusra az (irgalmas szamarit�niusok) �s m�g �gy sem vonatkozhatott a ,,galil-ha-gojim”, (jelent�se: a gojok/idegenek/f�ldje) Galile�nak a samarit�niusn�l is jobban gy�l�lt skytha telep�l�ire �s nem a tan�tv�nyokra, s ann�l ink�bb nem a most golgot�ra jutott galileai J�zusra. Ez�rt nem akadt ment�tan�. Az idegen�rt azonban hi�ba is akadt volna. Ez egyszer bizonyoss�ggal tudta mindenki: a karok itt nem fognak felemelkedni, tanukra itt nincs t�bb� sz�ks�g...

Igaz, ahogy J�zust, mint idegent el se �t�lhett�k, ez okb�l fel sem menthett�k volna. De ahogy kik�ny�r�gt�k az el�t�l�st, bizony�ra csak egy szavukba ker�lt volna a ,,k�ny�r�l�s” is.

,,A frankfurti Selichoth 71a. �s b. lapj�n, valamint a pr�gai Selichoth 71b. lapj�n az ,,El elohim ezak� be millul�i” kezdet� im�ban ezeket mondj�k. L�togasd meg a kutheusokat (�seinket, a magyarokat) neh�z h�bor�val, takard be �ket hat h�napig felh�vel, verd meg �ket fek�llyel, himl�vel… tasz�tsd le kir�lyukat, t�ltsd ki rajtuk bossz�dat, z�zd d�h�dben fej�ket a f�ldh�z �s te fogsz a te szeretteidnek �dv�t hozni. – Mose bar Majemon rabbi (Jad Chasaka 40a. lap.1. sz. 10. fej.) Ezt mondja: ,,Az ember ne bar�tkozz�k egy b�lv�nyoz�val, de tiltva van az is, hogy rajta k�ny�r�lj�n. Ha teh�t (valamely zsid�) egy kutheust �letvesz�lyben vagy v�zbe fullni l�t, nem szabad kimentenie, akkor sem szabad megmentenie, ha hal�los veszedelemben van. Igen, ez�rt nem tal�lkozott J�zus kereszt�tj�n egyetlen ment�tan�val se…

Azt hiszem ez a kis gyenge bevezet� el�g volt ahhoz, hogy elgondolkozzunk azon mi�rt j� nek�nk a Judeo-Krisztianista vall�si ir�nyzat. Most pedig, hogy egy kicsit izgalmasabb� tegyem a dolgot, elmondom mondjuk, hogy kik azok a Kutheusok, K�na�niaiak, Nimr�d, aki nagy vad�sz volt az �r el�tt, kik azok a Khusok, az egyiptomiak, P�rtusok stb. Tudom, hogy iskolai t�rt�nelemoktat�sunk d�bbenetes hi�nyoss�gokat mutat, �n pedig �pp ez�rt egy kis seg�ts�get fogok ny�jtani eme ismeretlen ter�letek cs�kkent�s�re. Nem mondom term�szetesen, hogy mindenki megel�ged�s�re. Azt azonban bizton �ll�thatom, hogy akiknek val�j�ban �rom ezeket a sorokat �r�lni fognak neki. A m�sik oldallal pedig nem foglalkozom.

v.torboszl�y SZ�KESI T�K�S EMIL ZOLT�N

Hozz�sz�l�sokHorv�th Antal �ltal a Janu�r 18, 2009-on 1:24pm-kor

Hozz�sz�l�s t�rl�seDr. Detre Csaba:

HUN SZAVAK, SZ�VEGEK
magyar fonetikus �t�r�sban, �rm�ny(I), ill. g�r�g (K) sz�veg alapj�n

Iszfah�ni k�dex, Kr.u. 500 k�r�l : ( I)
Az al�bbi anyag a k�dex eredeti kigy�jt�tt egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a sz�vegeket.
Val�sz�n�s�thet�, hogy az eredeti nyelvtani v�logat�s nem �leli fel a sz�vegekben rejl�, ezir�ny� lehet�s�geit.

Kr�tai k�dex, Kr.u. 700 k�r�l: (K)
Els�sorban g�r�g feljegyz�sek a val�sz�n�leg a K�rp�t-medenc�ben �s k�rny�k�n �l�"szk�th�k"-r�l. A sz�veg id�z n�h�ny szk�tha sz�t, l�sd: (K) jel�l�st, amelyek megegyez�st vagy nagy hasonl�s�got mutatnak az iszfah�ni k�dex vonatkoz� szavaival. Az egyetlen bilinguis sz�veg l�sd a sz� �s nyelvtani alakgy�jtem�ny v�g�n: "Kezdetben vala az ige..."

FONETIKA:
A hun bet�k sz�ma megegyezik a klasszikus �rm�ny bet�k sz�m�val, eltekintve az �rm�nyben nem l�tez� � bet�vel. Ezt az �rm�ny �t�r�sban UJ-nak vagy a g�r�g Y alkalmaz�s�val jel�lik. A hun sz�vegek minden val�sz�n�s�g szerint a fonatikus
bet�k�n t�l sz�tagjeleket is haszn�l ligat�ra-szer� �sszet�telben. A magyar fonetika szerinti �t�r�st az �rm�ny bet�jelek alapj�n v�gezt�k el, tudval�v�, az �rm�ny bet�rendszer a legfon�mh�bb az �r�s t�rt�nete sor�n. Az nem d�nthet� el bizonyosan, hogy a hun bet�k t�k�letes megegyz�se az �rm�nnyel, eredeti megegyez�s-e vagy csup�n egy "interpretatio armenica".
Bet�k a magyar �t�r�s szerint:
a, �, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, �, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, �, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, �, v, w, z, zs.
Megjegyz�s: Mint ahogyan az �rm�nyben sincs TY �s NY m�ssalhangz�, �gy a hunban sincs jel�lve.

hun: chun(I), t�bbessz.: chunkh + hunok ter�lete
ember (f�rfi): chun, chunkh(I,K: szk�thai)
n�: in�, t�bbes sz.: inekh(I)
�rn�, uralkod�n�: aszuni(I)

F�NEVEK T�BBESSZ�MA:
A hun f�nevek nagy t�bbs�ge mag�nhangz�val v�gz�dik. A f�nevek t�bbessz�ma, a v�gz� mag�nhangz�t�l f�ggetlen�l: v�gmag�nhangz� n�lk�li t�+ EKH, pl. kevi, kev ekh . A m�ssalhangz�ra v�gz�d� szavakn�l: t�+ KH. pl. chun, chun kh. A fentiekt�l elt�r� rendhagy� f�neveket mindig k�l�n jel�lj�k.

F�NEVEK T�RGYESETE:
Mag�nhanz�val v�gz�d� szavakn�l: -T v�gz�d�s, pl. kevi t , m�ssalhangz�val v�gz�d� szavakn�l: -ET v�gz�d�s, pl. kevekh et.

F�NEVEK BIRTOKOS ESETE: Mag�nhangz�al v�gz�d� szavakn�l: -JE v�gz�d�s, pl. kevi je, t�bbesz�m: kevekh�. M�ssalhangz�val v�gz�d� szavakn�l: -� v�gz�d�s, pl. sz�m �

F�NEVEK R�SZES ESETE:
-egyessz�m: -NEKI sz�v�gi k�pz�, pl. kevi neki =k�nek, t�bbesz�m: sz�t�+-EKHNEKI sz�v�gi k�pz�, pl. kev+ekhneki =k�veknek

F�NEVEK ELVONATKOZTAT� ESETE:
Mag�nhangz�val v�gz�d� szavakn�l: t�+ -ET�L sz�v�gz�d�s, pl. kev+et�l, m�ssalhangz�val v�gz�d� szavakn�l: -ET�L sz�v�gz�d�s, pl. kevekh et�l, sz�m et�l.

BIRTOK HELYZET� F�NEVEK RAGOZ�SA:
neilim: nyilam, neiliam: nyilaim
neilit: nyilad, neiliat: nyilaid
neilej: nyila, neiliaj: nyilai
neilinkh: nyilunk, neiliankh: nyilaink
neilitekh: nyilatok, neiliathakh: nyilaitok
neilekh: nyiluk, meiliakh: nyilaik

A t�rgy-, r�szes-, stb. esetek tov�bbk�pz�se a fentiek szerint, kiv�ve a jelent�s sz�m�, rendhagy� form�kat:
pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset),
de t�rgyesetben: kezimet, kezitet, kezet, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.

R v�gz�d�s�, egysz�tag� f�nevek ragoz�sa.
Pl. sor (sor), ser (s�r), bor (bor), tur (�rok), zur (csermely), stb. a.e.: sor, t.e.: sort, r.e.: sornek, b.e.: sorej, e.e.: sort�l. birtokk�nt: sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.


TESTR�SZEK:
fej: phe(I), f�(K)
agy, agyvel�, csontvel�: ajge(I)
k�z: kezi(I)
k�zfej: su(I)
szem: sz�m(I), sz�m(K)
arc: girze(I)
orr, hegycs�cs: ore(I)
sz�j: sz�(h)(I)
nyelv: til(I), nyelv mint besz�d: lezu(I)
sz�v: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szir�nild(I), szerelmes: szir�ni(I),
szeretetre m�lt�: szir�nesi(I), sz�ves: szir�nesi(I),
�ny: hije(I)
�r(v�r�r): iri
v�r: veri(I)
p�nisz ("fasz"): pusz(I)
l�b (als� l�bsz�r): bana(I)
talp: talba(I)



CSAL�DI VISZONYOK:
apa: atha(I,K)
apai: athaji(n)(I)
anya: maja(I,K)
fia v.kinek: vi(I,K)
l�nya v.kinek:ani(I)
nagyapa: udatha, uda(I)
d�dapa, �sapa: ise(I)
nagyanya: ike(I)
�cs: ecse(I)
v�: vede(I)
f�rj: peri(I)
feles�g: eme, meme(I)
anyam�h: ema(I)
rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)
bar�t: baresi(I), bar�ti(lag): baresild(I)
szeretni, kedvelni: baresin(I)
szerelem: szertild(I),szir�nild(I), szeretni (szerelemmel): szertin(I)
szeret� (szerelemmel): szertigh(I)
ikrek: jerku(I)

SZ�NEK:
feh�r: p�(j)r(I)
fekete: phektej(I), pekt�(K)
k�k: golka(I)
piros, v�r�s: verisi(I)
s�rga: sarakh(I)
z�ld: zezild(I)
sz�rke, ez�stsz�n�: szorild(I)
lila: un, �jn(I)

F�LDRAJZI FOGALMAK:
v�z: vezi(I,K)
foly�: volgjagh(I)
patak: zu(I)
csermely, kis patak: zur(I)
t�: tava(I,K)
part: ugu(I)
f�ld(ter�let): maha(I)
iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(ter�let): csepild(I)
pusztas�g, legel�: sziri(I,K)
s�ks�g: sziris(I), szirild(I)
hegy: jagh(I)
hegyalja: soprun(I)
hegys�g: jaghek, jaghild(I)
lejt�: l�th�(I)
v�lgy: v�ldi(I)
�rok, kis v�lgy, foly�meder: tur(I)
erd�s hegyvid�k: kert(I)

Duna: Delivolgjagh(I)
Volga: Mad�volgjagh(I)
Don: K�cs�volgjagh(I)
Krim: Khimru(I,K)
�rm�nyorsz�g: Hajkh(I), �rm�ny:hai(I)
R�mai birodalom: Rimurrukh(I), r�mai: rimi(I)
Kauk�zus: Tesjaghild(I)
K�rp�tok: Karabata(I,K)
Mezopot�mia: Isurrukh(I), mezopot�miai: isurrukhi(I)
Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)
Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)
India: Hind(I) indiai: hindi(I)
Jap�n(?), Korea(?), esetleg mindkett�: Szelevu(I)
�g(bolt): ige(I), �gi: igesi(I)
�szak: havald, �szaki: havaldi(I)
D�l: dele, d�li: deli(I,K)
Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartom�nyok(I)
Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)

�LLATOK:
nagy eml�s �llat �ltal�ban: b�(I), szent �llat: such� b�(I)
l�: l�(I,K), t�bbessz.: luvekh
kutya: kutha(I,K)
oroszl�n: singa(I)
tigris: sira(I)
hal: kala(I,K)
mad�r �ltal�ban: m�rti(I)
sas: sas(I)
�lyv: h�lie(I)
bika: b�ka(I)
�k�r: bajla(I)
teh�n: inke(I)
elef�nt: j�ti(I)
medve: hevi(I)
farkas: jugra(I)
r�ka: v�la(I)
teve: t�ve(I)
juh: hovi, t�bbesz.: hovekh(I)
eg�r: csucsa(I)
patk�ny: racsa(I)
majom: majmun(I)
diszn�:tonzu(I), tonszu(K)
szarv: szoru(I)
b�ka: beka(I)
csalog�ny: bulb�l(I)
k�gy� (nagy): kila(I), k�gy�(kicsiny): vomba(I)
gy�k: klik(I)
s�rk�ny: vom(I)


N�V�NYEK:
erd�: vanta(I)
t�lgy: b�ldzse(I)
alma: alma(I)
�rpa: �rpa(I)
fa: fo(a?)va(I)
falev�l: zize, zezi(I)
to(n�v�ny t�ve): t�vi(I)
f�: f�vi(I)
di�: dzs(cs?)ij�gh(I)
vir�g: vir�gh(I)
r�gy, hajt�s: cs�ma(I)

�LETTELEN TERM�SZET:
k�: kevi(I)
szikla: karra(I,K)
arany: zarani(I,K)
r�z: vase(I)
t�z: teszth(I)
l�ng: tes(I)
j�g: j�j(I)
h�: hava(I)
sz�l: szele(I)
s�: sava(I), s�s(savas?, savany�?): savesi(I)
�r, gy�gy�r, orvoss�g: teri(I)
k�t: ku(o?)tu(I)
por: poura(I)
szem�t, �led�k, szar: sara(I)

T�RSADALOM:
v�ros, telep�l�s: urr(I: kaghak)
falu: k�g�(I)
t�bbessz.: urrukh(=�llam) (I)
orsz�g, uralom: urrus�gh(I)
�t: utu(I,K)
�sv�ny, csap�s: pru, puru(I)
isten(?), �sapa: isatha(I)
hit, vall�s: hara(I), vall�sos: hatesi(I)
szellem: ch�'�(I)
diadal: di(gy?)evi, diadalmas (szem�ly)di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)
�sapai, �si, isteni(?): isathain(I), isztain(K)
t�rzsf�n�k: athama(I,K) t�rzsfon�ki: athamaji(I)
tartom�ny�r, herceg, isp�n: ish�n(I)
f�rfi, fi�(?): pigu(I)
sz�vets�g: khalka(I)
h�z: laka(I,K)
kapu: kapu(I)
v�r, erod�tm�ny: vara(I,K)
fal: bata(I)
�l: holu(I)
birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)
katona, harcos: urrkhes(I), urkh�sz(K)
had(sereg): hada(I)
f�ldm�ves: szamthagh(I)
�t: hutu(I,K)
uralkod�, kir�ly: urrusi(I))
juh�sz: hovesi(I)
�j�sz, vad�sz: vijesi(I)
sz�, besz�d: szava(I,K)
tud�s, ismeret: tonde(I)
kincs: k�ncse(I)
kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)
b�lcs: b�gh�csi(I), b�lcs, filoz�fus: b�gh�csegh(i)(I)
k�nai: ch�n(I)
�rm�ny: haj(I)
�rm�nyek, �rm�nyorsz�g: Hajkh(I)
perzsa: parszi(I)
g�r�g: iun, g�r�g�k, G�r�gorsz�g: Iunkh(I)
Konstantin�poly: Konsztantinoszurr(I)
v�s�r: v�s�r(I)
keresked�: t�v�resi(I), kereskedelem: t�v�r(I)
�nek: jenekh(I)
�r: wuri(I)
�rs�g: w�r�kh, w�resi(I)
jelsz�, jel: �l�(I)

CSILLAGOK:
Csillag: azdigh(I)
Nap: Napi(I,K)
Sirius: Szuoi(I)
Vega: Aveni(I)
Arcturus: Szureni(I)
Capella: Golkeni(I)
Antares: Vereni(I)
Fomalhaut: Fomalhaut(I)
Rigel: Zarugh(I)
Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)
Altair: Athaira(I)
Aldebaran: Aldebaran(I)
Polaris: Egazdigh(I)
Regulus: B�jnekheni(I)
Spica: Memazdigh, Meme(I)
Pollux: Jerkeni(I)
Castor: Jerkaielo(I)
Dheneb: Arana(I)
Procyon: Somaielo(I)
Hamal: Azrateni(I)
Seratan: Kt�teni(I)
Mezartim: Oredeteni(I)

CSILLAGK�PEK:
Ursa Maior (G�nc�l-szek�r): Lubba (kan�l)I
Orion: W�ren(I)
Ikrek: Jerku(I)
Cassiopeia: Bollob(I)

BOLYG�K:
Hold: (H)Aji(I)
V�nusz(bolyg�): Feni(I)
Marsz( bolyg�): Verilun(I)
Jupiter(bolyg�): Pr�lun(I)
Szaturnusz(bolyg�): Jalalun(I)

ID�SZAKOK:
�v: or
nap(id�): bi(I), gin(nappal)(I)

SZERSZ�MOK, FEGYVEREK:
fegyver (v�ront� eszk�z): peg�veri(I)
kard: szurr(I)
sarl�: sarlagh(I)
pajzs: vapa(I)
l�ndzsa: bara(I)
�j: viju(I)
�jh�r, ideg: itekh(I)
nyil: neil(I)
tegez: thegisz(I)
k�s: saku, szaku(I)
buzog�ny: tumba(I)
balta: balta(I)
kapa: taka(I)
sisak: sisak(I)
�gy: gaja(I)
�st: h�sti(I)
amfora, agyagtart�ly: dengi(I)
kehely: glandi(I)
kulacs: budga(I)
kulacs dug�ja: thum(I)
�v: v�vi(I)

ITALOK:
ital: h�mild(I)
bor:bor(I)
tea: csaj(I)
�TELEK:
�tel: hetild(I) etimol�giai eredete: l�telem
h�s: kisj�(I)
zs�r, vaj(?), faggy�(?): voje(I)
toj�s: moni(I)
�tkez�s: pala(I), �tkezni, falni: palin(I)

CSELEKEDETEK:
harc, h�bor�: viti(I)
harcol�, harcos: vitesi(I)
�rkez�, (el)j�vend�: j�vendegh(I)
�l�: eleved, elevesi(szem�ly)(I)
�zenet: isztild(I)
h�bor� (nagy): patera(I)
vad�szat: b�ildi(I): nagy, kir�lyi vad�szat: edib�ldi(I)
vad�szni: b�ilden: (I)
b�ili, b�ildesi: vad�sz(I)
�ld�z�s: ildi(I)
�ld�zni: ilden(I), �ld�z�: ildesi (szem�ly), ild�gh (�lt.)(I), �ld�z�tt: ild�th(I)
vmit el�id�z�, kiv�lt�, el�h�v�, kiv�lt�: pegun(I)
vend�g: v�nd(I)
vend�gs�g: v�ndild(I)
t�nc: turda(I), t�ncolni: turdin(I), szent t�nc: ruba(I)

ELVONT FOGALMAK:
kezdet, �s�llapot, "arkh�"(g�r.): esziszk�(K)
koszor�, korona: pszak(I, megjegyz�s: u.a. mint az �rm�nyben)
Vil�g: Asar(I)
�sszes: asresi(I)
eg�sz: idzsesi (v.�.: idzsi=egy)(I)
g�mb: theke(I), g�mb�ly�: thekild(I)
egyenes, igaz: ughi(I)
sz�m: szan
igazhit: ughihara(I)
�let, �letk�r, �lett�r: elve(I)
hal�l: jala(I)
szellem: ch�'�(I)
id� (mint folyamat): volgild(I)
�sz(�vszak): sz�visz(I)
r�s, lyuk: r�si(I)
szabads�g: ijj�(I), szabad id�, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember hazati(I)
f�l (k�t oldalb�l egy, u.a. mint nagyar). p�le(I)
�sz: esze(I)
tiszta: timis(I), tisztas�g: timsild(I)
kanyar: kompu(I)
v�g, v�ge vminek: verdzse(I)
baj: b�(I)
rossz szellem, r�m: rime(I)

N�VM�SOK:
ez: ejsz(I)
az: ojsz(I)
az (ott t�vol): oti, ote, ota(I)


TULAJDONS�GJELZ�K:
nagy: mad�(I)
kicsi: k�cs�(I)
kiv�l�, j�: bar(I)
boldog: l�nde(I)
f�, meghat�roz�: edi, meghat�rozni, diszpon�lni vmi felett: edin(I)
rossz: vatah(I)
h�s: hideo(I), h�sies: hideosi(I)
szent, �r�k: such�(I)
eszes, okos: eszisi(I)
kem�ny: dita(I)
t�zb�l val�: teszthi(I)
t�zes: teszthild(I)
�reg: v�regh(I)
�sz(haj�): szor(I)
r�gi: avesi(I)
�j: vuli(I)
f�l (vminek a fele): vele(I)
iker-, kett�s: jerki(I)
messzi: meti(I), nessze l�v� ember: metesi, metisi(I)
HAT�ROZ� SZAVAK:
most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)
akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori:omaszti(I)
itt ez: hit(I)
ott az: hot(I)
ki: k�h(I)
be: b�h(I)
iszia(K), (isja?): nyom�s�t� �sszevon� hat�roz�sz�: bizony(az), azpedig
egy�tt v.k./v.m.-vel: j�ncsta
k�l�n v.k./v.m.-tol: kl�n
H e l y h a t � r o z � k :
hely, a t�r egy r�sze: thege(I)
bel�lr�l mozgat� l�lek, bels� �reg, barlang: b�la(I)
itt (�ltal�ban): hithege(I), ott (�ltal�ban): vojthege(I)
messze: mete(I)
I d � h a t � r o z � k :
ma: ma, bima(I)
most: hima(I)
tegnap: kl�mma(I)
holnap: voljma(I)
sok�ig tart� folyamat: volgjama(I), sok�ra, hossz� id� m�lva: volgjama ben(I)
soha: sukh�ne(I)
�jszaka: hossz�ni(I),�jszaka (napszak): hossz�n(I)
K�TOSZAVAK:
�s: aj(I)
�spedig: ajsi(I)
ha: cha(I)
m�gis, ennek ellen�re: idiam(I)
m�gpedig (az�rt): ajsiam(I)
az�rthogy: isiam(I)

GYAKOR�T� K�PZ�: - d, pl. atha - athad: atyas�g, aty�k int�zm�nye
KICSINY�T� K�PZ�: - r , pl. chunur: kis f�rfi, vantar: kis erd�, vir�ghir: kis vir�g,
rendhagy� m�don: majra: any�cska, athira: aty�cska, ap�cska, amri: kisl�ny
NAGY�T� K�PZ�: m , pl. chunum: nagy (darab) f�rfi, orem: nagy hegycs�cs, nagy orr
ELVONATKOZTAT� K�PZ�: - s�g, -s�g: -S sz�v�gi k�pz�, pl. nagys�g: mad�s
JELZ�S�TETT ELVONATKOZTAT� K�PZ�: -SI sz�v�gi k�pz�, pl.:. nagys�gos: mad�si, h�sies: hideosi
ELVONATKOZTAT� �LTAL�NOS�T� K�PZ�: -ILD sz�v�gi k�pz�, pl. j�gh: hegy, j�ghild: hegys�g

NEM: nen(I), IGEN, �GY: ejen(I)

POSZTPOZ�CI�K(I):
hen: -on, en, �n
ben: ban, ben
be: ba, be
wra: ra, re, re�
szamar: vki, vmi sz�m�ra, sz�motokra: szamt�khra
whet: val, vel
velje: vmi fel�, ir�ny�ban
vojle: vmi f�l�
wereji: vmi fel�, vimi ir�ny�ban (haladni)
en: �ltal�nos tagad� posztpozici�, f�nevek �s ig�k elott is.
i: �ltal�nos elvonatkoztat�s: valahonnan, valamitol, alakitol. pl. P�rszikhi: Perzsiai, Perzsi�b�l j�tt, val�.
no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben
p o s t p o s. c u m p r a e p o s.
sopru....hen: vimn lefel�, lefel� menetben, lefel� menet vhol:
veszpru....hen: vmin felfel�, felfel� menetben, felfel� menet vhol

SZ�MNEVEK(I):
Alapsz�mnevek:
egy: idzsi, tizenegy: tiz hen idzsi
kett�: kelt�, tizenkett�: tiz hen keltu
h�rom: khormu, tizenh�rom: tiz hen khormu
n�gy: nijdzsi, tizenn�gy: tiz hen nijdzsi
�t: h�t�, tizen�t: tiz hen h�t�
hat: hotu, tizenhat: tiz hen hotu
h�t: jeti, tizenh�t: tiz hen jeti
nyolc: loncsoj, tizennyolc: tiz hen loncsoj
kilenc: kl�ntiz, tizenkilenc: tiz hen kl�ntiz
t�z: t�z h�sz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.
harminc: khomu ben tiz, sz�z: sz�th
negyven: nijdzsi ben tiz, ezer: hezer
�tven: h�t� ben tiz
hatvan: hotu ben tiz
hetven:jeti ben tiz
nyolcvan loncsoj ben tiz
kilencven: kl�ntiz ben tiz

Sorsz�mnevek:
els�: elenisi
m�sodik: kelt�si
harmadik: khormusi....N-ik:.....-si , stb.

T�rtsz�mnevek:
egyketted: idzsi-kelt�di
egyhamrad: idzsi-khormudi
egynegyed: idzsi-nijdzsidi
egy�t�d: idzsi-h�t�di
egyhatod: idzsi-hotudi
egyheted: idzsi-jetedi
egynyolcad: idzsi-loncsojdi
egykilenced: idzsi-kl�ncidi
egytized: idzsi-tizedi
egyhuszad: idzsi-khuszidi

SZEM�LYES N�VM�SOK (I):
Alanyeset:
�n: ejn, mi: minkh
te: t,i ti: tikh
�: �(j), �k: �jkh

T�rgyeset:
engem(et): inkm�t, minket: minkh�t
t�ged: tink�t, titeket: tenkht�t
�t: j�t �ket: j�nkh�t

Birtokos eset:
eny�m: imtin, mi�nk: mibinkh
ti�d: tijint, ti�tek: tibitekh
�v�:? �v�k: ?

R�szes eset:
nekem: nikh�m, nek�nk: nikh�nkh
neked: nikh�t, nektek: n�ketekh
neki: n�kin, nekik: n�kijekh

IG�K(I):
Az igeragoz�sr�l �ltal�ban: az ig�k igen nagy r�sze - felthet�leg csaknem a fele- k�l�n�sen az egy-k�t tag� ig�k eset�ben rendhagy� ragoz�s�. A rendelkez�sre �ll� anyag eset�ben az igeragoz�s j�r�sze rekonstru�lhatatlan. Az al�bbiakban kiz�r�lag, a rekonstru�lhat� ragoz�s� ig�ket mutatjuk be.

lenni: 1. vo(a?)jgen
2. lejnin

VOJGEN �s LEJNIN ragoz�sa:

Jelenid�:
ejn vojgum, minkh vojgimunkh
ti vojgisz, tikh vojgitukh
uj von, ujkh vontukh

j�v�id�:
ejn leszim, minkh leszinkh
ti leszil, tikh lesztikh
uj leszin, ujkh leszenikh

K�zelm�lt:
ejn volam, minkh volankh
ti volajsz, tikh volantukh
uj volaj, ujkh volanukh

R�gm�lt:
ejn voltum, minkh voltunkh
ti voltajisz, tikh voltajtikh
uj voltaj, ujkh voltukh

menni: menin
Jelen id�: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh
j�ven: j�nni
Jelen id�: j�vem, j�vesz, j�vej, t.sz.: j�venkh, j�vtekh, j�vmekh , felsz. m.: j�v�!
v�n: elj�nni, vend�gs�gbe j�nni
Jelen id�: v�m, v�sz, v�j, t.sz.: v�nkh, v�tekh, v�mekh, felsz.m.: v�!
l�tni, n�zni(?): sz�men
�rni, sz�ntani(?): szamthen
�r�st r�ni (f�ba): roven
�lni: elvin
sz�lni: sz�rin
sz�letni: sz�ritin, sz�l�s: sz�ris, sz�let�s: sz�rild - Szent-sz�let�se: Such� sz�rild (Kar�csony),
a Szent sz�let�se(J�zus): Such�nek sz�rild. Sz�let�snap: sz�rildbi,
Boldog sz�let�snapot!: l�nde sz�rildbi! (�j)
(meg)halni: jalen
�lni, meg�lni: w�lin - ne �lj!: ne w�lj�! w�lj�ne!
sijn, sivin: elpuszt�tani, megsemmis�teni.
siv�j�tin, sij�tin: lerombolni, elpuszt�tani.
t�ren: elt�rni, elviselni.
t�retin: v�ghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)
enni: hentin
inni: h�min
tudni, ismerni: tondin
adni: amtin
jelen id�: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh
v�rni vkire, vmire, vmit: warin
f�jni vmit: fuvin
folyni: volgjin, volg�n(?)
�zenni: iszten
nyomni vkit, vmit, k�z�s�lni (v.�. "baszni"): batten
enged(ni): eng�n
j�rni: j�rin
el�h�vni, kiv�vni vmit: pegin
k�n�lni, aj�nlani vmit: ken�jin
(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavat�s, felken�s, harci d�szbe val� kifest�s: keni
felkin�lni, feaj�nlani vkit, vmit: ken�j�tin
�hajtani vmit: �szin (�hajt� m�d seg�dig�je)
lehets�ges lenni, hatni, hetni (megfelel a n�met "m�gen" ig�nek): hetin)
a felt�teles m�d seg�dig�je: hetin(I)
R�gm�lt �ltal�nos ragja: LT pl. antu lt = adott , antu lt muk= adtunk
Befejezett m�lt: - UTTA , pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk(t�rgyias�tott form�ban)
Felsz�l�t� m�d (egyessz�m m�sodik szem�ly) �ltal�nos ragja: �, pl. ant � = adj!
�sszes tov�bbi eset: -�n�m, -�, -�n, - �nkh, -�netekh, - �n�kh.
Tilt� m�d: felsz�l�t� m�d+ NE, pl. w�lj�ne=ne �lj! Megjegyz�s: a "ne tilt� rag gyakran az ige el� ker�l, u.i.a ne w�lj� is helyes.
�hajt� m�d: �szi seg�dig�vel: �szin+infinitivus, pl. �szim h�min, �szisz h�nim, �szi h�min, �szinkkh h�min, �szitekh h�min, �szikh h�min.
Jelenidej� felt�tles m�d: hetin seg�dig�vel: hetin+infinitivus, pl. hetim h�min, hetisz h�min, heti h�min, hetinkh h�min, hetitekh h�min, hetikh h�min.
J�v�id�: egyszer� meghat�rozott:infinitivus v�gz�d�s+ -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma h�minim, iszol: h�minisz, iszik: h�mini, iszunk: h�mininkh, isztok: h�minitekh, isznak: h�nminikh.
�sszetett meghat�rozatlan k�zelj�v�: LEJNIN seg�dige+infinitivus v�gz�d�s:+I pl.most majd iszom:lejszim h�mini, stb.
�sszetett meghat�rozatlan t�voli j�v�: V�N seg�dige+infinitivus v�gz�d�s+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: v�m h�mini, stb.
�ltal�nos participium praesens: IN, EN infinitum v�gz�d�s helyett: AGH vagy JAGH k�pz�: pl. volgjin(folyni)-volgjagh(foly�), szamthen: sz�ntani-szamthagh: sz�nt�, f�ldm�ves.
�ltal�nos participium futurum: IN, EN infinitum v�gz�d�s helyett: �NT k�pz�
Pl. rendhagy�/!!!/: v�n(elj�nni)-v�j�nt(az elj�vend�, a j�v�beni, a j�v�)
�ltal�nos participium perfectum: IN, EN infinitum v�gz�d�s helyett: �TH k�pz�
Gerundium: infinitum to helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) v�gz�d�s. pl. h�meve: (meg)ivand�), meg�va, v�ve: j�ve; j�vede: (el)j�ve. A k�t tipus (v,d) nem felt�tlen�l azonos nyelvtani jelent�s, megk�l�nb�ztet�s�k az anyag jelenlegi feldolgoz�si szintj�n, nem lehets�ges.
SZ�VEG (K, g�r�gb�l, fonetikailag nehezen rekonstru�lhat�):
"En arkh�j �jn ho Logosz, kaj ho Logosz �jn prosz t�n The�n, kaj Theosz �jn ho Logosz":
"Esziszk� ben volaj szava, iszia szava volaj theosz vel� iszia theosz volaj szava" felt�telez�s: "iszia"="isa" (HB)
Megjegyz�s: mivel itt a sz�veg nem az "isztain" alakot haszn�lja, �gy t�nik ez nem felel meg a g�r�g "theosz" fogalomnak.

Kedves Olvas�m!
A hun nyelv szerinted is elveszett?

Hozz�sz�l�sokHorv�th Antal �ltal a Janu�r 18, 2009-on 1:22pm-kor

Hozz�sz�l�s t�rl�se�SEINK "SZENT" �LLATAI: A TURUL �S A GRIFF

A turul

A turul k�tszer j�tszik szerepet �seink hiedelemvil�gban.

1. "Az �r megtestes�l�s�nek nyolcsz�ztizenkilencedik esztendej�ben - olvassuk Anonymusn�l - �gyek… nagyon sok id� m�lt�n Mag�g kir�ly nemzets�g�b�l vez�re volt Szk�ti�nak, aki feles�g�l vette Dentu-mogyerben �nedbelia vez�r�nek Emese nev� l�ny�t. Ett�l fia sz�letett, aki az �lmos nevet kapta. Azonban isteni csod�s eset miatt nevezt�k el �lmosnak, mert teherben lev� anyj�nak �lm�ban isteni l�tom�s jelent meg h�ja-forma mad�r k�p�ben, �s mintegy re� sz�llva teherbe ejtette �t. Egyszersmind �gy tetszett neki, hogy m�h�b�l forr�s fakad, �s �gy�k�b�l dics� kir�lyok sz�rmaznak, �mde nem a saj�t f�ldj�k�n sokasodnak el.". A Budai K�pes Kr�nika sz�veg�ben a k�z�ps� r�sz �gy hangzik: "�lmos vez�r anyj�nak �lm�ban egy h�ja-forma mad�r jelent meg, r�sz�llott �s ett�l teherbe esett, m�h�b�l sebes patak fakadt, mely nem a saj�t f�ldj�n n�vekedett meg. Ez�rt t�rt�nt, hogy �gy�k�b�l dics� kir�lyok sz�rmaztak". Emese gyermeke test �s v�r szerint az ap�� volt, Ugek vez�r�, aki maga is a Turul nemzets�gb�l sz�rmazott. Az �lomban �rkez� turul a k�zvetlen �s, csak ennek az apas�gnak az �rv�ny�t er�s�tette meg, �s azt, hogy az ut�d az ap�n�l k�l�nb, a r�gi �sre hasonl�t�, de ann�l nagyobb hatalm� fejedelem lesz. A bels�-�zsiai n�pekn�l a v�z szimb�luma a hatalmat jel�li. Egy tipikus dinasztikus eredetmond�val van dolgunk, melynek l�nyege, hogy a sz�letend� ut�dokat m�r el�re magasztalja, �s f�nyes j�v� j�soljon egy m�g nem l�tez� dinaszti�nak.

2. A turul m�sodik szerepe a honfoglal�s legend�j�ban van. E szerint a magyarok fejedelme m�g a lev�diai tart�zkod�suk idej�n azt �lmodta, hogy hatalmas sasok t�madt�k meg az �llataikat �s kezdt�k sz�tt�pni azokat. Az emberek megk�s�relt�k megt�madni �ket, de nem siker�lt, mert mindig m�shol t�madtak. Ekkor megjelent egy gyors, b�tor turul �s a magasb�l t�madva meg�lte az egyik sast. Ezt l�tva, a t�bbi sas elmenek�lt. Ez�rt elhat�rozt�k a magyarok, hogy m�shov� mennek lakni. Elindultak Attila f�ldj�re, melyet �r�k�l hagyott r�juk, de az utat nem ismert�k. Ekkor ism�t megjelent a turulmad�r, s a fejedelem f�l� sz�llva leki�ltott neki, hogy k�vess�k �t, m�g el nem t�nik a szem�k el�l. Az �lom ut�n nem sokkal d�gv�sz �t�tt ki az �llatok k�z�tt, s a mindenfel� fekv� tetemeken lakm�roz� kesely�k k�z�l egy arra rep�l� turul a magasb�l ler�gta az egyiket. Ezek ut�n felismerve az �lmot e jelenetben, az �sszes magyarok felkerekedtek �s k�vett�k a turult. Ahol a mad�r elt�nt a szem�k el�l, ott t�bort �t�ttek, majd ekkor ism�t el�t�nt, �jra k�vett�k minden n�p�kkel egy�tt. �gy jutottak el Pann�ni�ba, Attila egykori f�ldj�re. Itt azt�n a mad�r v�gleg elt�nt szem�k el�l, ez�rt itt maradtak. Ennek a mond�nak a val�s�gos alapja az, hogy a magyarok an�lk�l, hogy tudt�k volna val�ban addig vonultak Eur�p�ban nyugat fel�, am�g a kerecsens�lyom - a turul - f�szkel. A m�lt, a t�rt�nelem igazolta, hogy a Turul-m�tosz elt�n�se - az �rp�d-h�z kihal�sa - ind�totta meg a magyar �n�ll�s�g megsz�n�s�t.

A madarak szerepe �seink hiedelemvil�g�ban

A hun, a bels�-�zsiai t�r�k �s a magyar n�pm�v�szetben fontos szerepet j�tszanak a madarak. Ezek k�z�l legismertebb a kerecsens�lyom (Falco cherrug) - a kutat�k egy r�sze e madarat hat�rozta "turulnak" -, az altaji havasi s�lyom vagy turul (Falco rusticolus altaicus), a szirti sas (Aquila chrisaetus), a szak�llas kesely� (Gypaetus barbarus) �s a fak� kesely� (Gyps fulvus). Maga a "turul" sz� t�r�k eredet� (togrul, turgul=vad�szs�lyom, illetve "kiv�l� tulajdons�gokkal rendelkez�, kedvenc ragadoz� mad�r").
S�lyom-�br�zol�st tal�lunk egy Noin-Ula-i szk�ta sz�nyegen, az issziki haloms�r egyik halottj�nak �v�n, egy Kr.el�tti 1200-b�l sz�rmaz� mezopot�miai k�doboz tetej�n, egy Kr.ut�ni II. sz�zadi p�rthus kir�ly szobr�n, egy VII. sz�zadi sz�sz�nida ez�stt�lon �s m�g sok t�rgyon. Ott tal�ljuk a hunok c�merein, az avarok sz�jv�gein (keceli lelet), a honfoglal�s kori rakamazi tarsolylemezen, hajkorongokon, gy�r�k�n �s a magyar kir�lyok els� c�merszer�en �br�zolt szimb�luma is a turul volt. A magyar nyelvben h�rom sz� van, amely a s�lyomra �s a s�lyomkultuszra utal: a "kerecsen", a "zongor" �s a "turul". A k�z�ps� a Zsombor f�rfin�vben �l tov�bb. Kr�nik�ink ut�n a "turul" sz� - n�v - hossz� id�re feled�sbe ment, illetve el kellett felejten�nk. Csak a XIX. sz�zadban ker�lt ism�t el� �st�rt�net�nk e fontos jelk�pe.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 535x600.

Ak�r a kerecsens�lymot, ak�r az altaji havasi s�lymot tekintj�k turulnak - a vita eld�nt�se a szakemberek dolga - a turul a legjobb solym�szmad�r, de nem olyan ritka, hogy m�g senki nem l�tott volna olyant. Van bizonyos misztikus von�sa, ami fantomszer�v� teszi, ez�rt v�lhatott az egykori h�s-v�r, l�tez� mad�rb�l szimb�lum.

A turul volt az eszm�nyi, a hib�tlan, a gy�zhetetlen, vagyis az isteni.

Ez�rt lehetett a magyarok uralkod�inak jelk�pe, majd �gy lett �jra a Turul-legenda feled�s�vel, a Turul-csal�d kihal�s�val megint solym�szmad�r. �gy sz�llt vissza k�z�nk, �s lett kerecsen-, vagy tal�n altaji havasi s�lyom, egy olyan mad�r, amelyik l�tezik, mert s�lyom, de nem l�tezik, mert f�les s�lyom nincs (D�cz L�szl�).
�si magyar n�pmes�nk h�se egy "isteni mad�r", amely kiszabad�tja a Napot, feles�get is szerez mag�nak �s a mese v�g�n kir�ly lesz. N�pmes�inkben egy embert magasba emel� turulmad�r alakja is el�fordul, amelyet rep�l�s k�zben etetni �s itatni kell; ezt �r�k�ti meg a nagyszentmikl�si 2. sz�m� kors�n l�that� mad�r, amint karmai k�z�tt egy n�alakot ment ki a rabs�g�b�l. Ha a magasba emelt alak f�rfi, - mint az 5. sz�m� kors�n, - akkor a mad�r a h�s t�rsa, aki a t�rsai �ltal cserben (az alvil�gban) hagyott h�st seg�ti vissza az emberek vil�g�ba, hogy ott visszaszerezze az elrabolt menyasszony�t �s az �t megillet� tr�nt.

N�pm�v�szet�nkben is ott van a turul, egyre ink�bb h�tt�rbe h�z�dva, pedig a turul a magyarok �si, feled�sbe mer�lt hitvil�g�nak m�ig fennmaradt f�szerepl�je.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 702x600.

A griff

A griff biol�giailag k�t �llatb�l van �sszet�ve: egy ragadoz� mad�rb�l �s az oroszl�nb�l. E nagy "mad�r", illetve mitikus l�ny biol�giai �se az �zsiai sztyepvid�ken �l� 13 sasfajt�b�l, 9 kesely�fajt�b�l �s 9 s�lyomfajt�b�l, valamint az �zsiai oroszl�n (Panthera leon persica), a szib�riai tigris (Panthera tigris altaica) �s az afganiszt�ni tigris (Panthera tigris virgata) l�tez� alakj�b�l alakult ki. A griffekr�l Eur�pa a Kr.el�tti V. sz�zadban H�rodotoszt�l szerzett tudom�st, feltehet�, hogy H�rodotosz Ariszte�szt�l vette ismereteit. Ezen h�rad�sok szerint "a griffek a bels�-�zsiai szk�t�k f�ldj�n (?) t�l es� hegyekben �rizt�k az aranyat".


A k�s�bbiekben Kt�szi�sz, Aiszk�losz �s Aelian is �rnak a k�nai kr�nik�k "sz�rnyas tigriseir�l". Ott tal�ljuk a "sz�rnyas tigris" �br�zol�s�t az altaji szk�ta leleteken, a hunok, a szk�t�k �s az avarok f�mjein �s textiljein, a magyar kir�lyi jogaron, a koron�z�si pal�st sz�l�n, az �rp�d-kori magyar p�nzeken. A t�r�k �s perzsa emberek a griffet - a szimurgot - �s a t�bbi "�sszetett �llatot" sohasem tartott�k val�di l�nyeknek, mert tudt�k, hogy ezek a fejedelmek �s a kir�lyok jelk�pei, jelv�nyei. Valamilyen t�ved�s folyt�n K�zai Simon is kr�nik�j�ban a griffek lakhely�t a "szk�t�k f�ldj�re" teszi.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x416.


A k�z�pkori irodalomban a griff "sz�rnyk�nt" jelenik meg, ugyanakkor a bels�-�zsiai �llattart� n�pek griffje j�s�gos, b�lcs �s seg�t�k�sz. Az ordoszi bronzok �s m�s hsziungu �br�zol�sokon gyakori a szarvasra lecsap� griff, de ugyanez jelenik meg a nagyszentmikl�si 2. sz�m� kors�n. L�szl� Gyula �rja, hogy "szinte �gy hat Nagyszentmikl�s, mintha a K�n�t�l a K�rp�t-medenc�ig terjed� eur�zsiai m�velts�g �s m�v�szet id�tlen jelk�pe lenne". K�zai Simon �gy �r a griffr�l: "Ama pusztas�g hegyeiben (Szittyaorsz�g) krist�ly tal�lhat�, �s a griffek f�szkelnek ott �s ott k�ltik ki fi�k�ikat a legisfalk madarak, melyeket magyarul kerecsennek h�vnak".

Megjelenik a griff a magyar n�pm�v�szetben. Az egyik v�ltozatban fokozatosan k�vethet� a ragadoz� mad�r �br�zol�s�t�l a f�les mad�ron, a griffen, az oroszl�ngriffen kereszt�l az oroszl�nig. A m�sik v�ltozatban f�isten �br�zol�sak�nt, fejedelmi nemzeth�sk�nt �s t�ltosk�nt �br�zolj�k. A Feh�rl�fia meset�pus 58 magyar v�ltozata k�z�l 17-ben megjelenik a griff, a "nagymad�r", amely oltalmazza a h�st. Ez a mad�r igen nagy, hegytet�n vagy �ri�s fa tetej�n f�szkel, a s�rk�ny ellens�ge, akit�l a h�s a griff fi�k�it megv�di �s ez�rt elnyeri a griff h�l�j�t.

A griffmad�r, a magyar mondavil�gban egy nagy, csod�s oltalmaz� l�ny, amely alakja a mes�kben �s fejedelmi mond�kban t�voli eredetet mutat. A bels�-�zsiai t�r�k n�pek mes�iben �s mond�iban a szimurg, smaragd anka vagy z�l�l� mad�r n�ven szerepel.

- A griff szerepe a bels�-�zsiai n�pekn�l igen sokr�t�. Horv�th Izabella ezt �t pontban hat�rozta meg.

1. A f�isten �br�zol�sa �s szerepk�re. A t�r�k n�pek k�r�ben az �llat alak� szellemeknek k�l�nb�z� rangjuk volt, �s ezek k�z�tt a ragadoz� madarak voltak a leghatalmasabbak. Az ilyen jelleg� �br�zol�s, amely k�zel k�tezer�tsz�z �ven �t k�vethet� a pusztai n�pek m�v�szet�ben, azt jelenti, hogy a hit, amely a m�v�szeti alkot�sok m�g�tt rejlik, igen m�lyen gy�kerezett a n�pben �s a t�rsadalom szerves r�sze volt.

2. A fejedelmi nemzeth�s �br�zol�sa �s szerepk�re, ami azt jelenti, hogy mivel a mesebeli griff �pp�gy el�fordul Attila hunjain�l, mint a griffes-ind�s avarokn�l, a t�r�k n�pekn�l �s az ujgur k�nokn�l, ez�rt e n�pekkel val� kapcsolat er�s k�tel�ke a fejedelmeknek.

3. Szakr�lis fejedelem �br�zol�sa �s szerepk�re. Ha a fejedelem f� szerep�t a sztyepi m�v�sz �br�zolni akarta, a n�gyl�b� griff, - az �gi mad�r �s a f�ldi hatalom oroszl�nform�j�nak �sszeforr�sa - k�p�t alkalmazta.

4. A t�ltos �br�zol�sa s szerepk�re, ugyanis a t�ltos szelleme �seink mitol�gi�ja szerint �llatalakot is tudott �lteni, de csak annak az �llatnak az alakj�t, amelyik a t�ltos nemzets�g�nek az �llat�se volt. A n�gyl�b� griff, amelyik l�ra vagy egy m�sik griffre t�mad nem ak�rmelyik, hanem a fejedelmi nemzets�gb�l sz�rmaz� t�ltos �llat alak� szellem�t �br�zolja.

5. A szakr�lis fejedelem mint t�ltos �br�zol�sa �s szerepk�re. A magyar �rp�d-h�zi p�nzeken tal�lhat� emberfej� griffek p�rhuzamait a keleti puszt�k n�peinek hagyat�kaiban is megtal�ljuk. A szakr�lis fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy n�pe oltalmaz�ja legyen, hanem, mint az �sei �s az Isten f�ldi alakja, az �g �s a f�ld k�z�tti k�zvet�t� is volt.

Ez annyit jelent, hogy valamilyen form�ban t�ltos szerepe is volt �s ezt a griff alakj�val fejezt�k ki.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x390.


A daru

A daru, a magyars�g �si v�ndormadara, amely kapcsolatban �llt �si hitvil�gunkkal. A darunak K�z�p- �s Bels�-�zsi�ban k�t v�lfaja ismert, a k�z�ns�ges vagy sz�rke daru (Grus grus) �s a p�rt�s daru (Anthropoides virgo). Daru-szobrot ma is tal�lunk Bels�-�zsia �nekmond�inak �s gy�gy�t� embereinek a h�za el�tt. Egymag�ban, egyik l�b�ban k�vet tartva az �bers�g jelk�pe. Ott tal�ljuk a Tiszaeszl�r-Bashalomban tal�lt X. sz�zadi ez�st karperecen �tosztat� tulip�nt �rizve.

A koron�z�si pal�st szeg�ly�n p�rt�s daruk vannak egy k�zponti �tosztat� tulip�n k�t oldal�n, a korongok k�zti mez�ben. Ilyen form�ban tal�ljuk IV. B�la XIII. sz�zadi c�mer�ben. P�ros�val, �rmad�rk�nt, hossz� nyak� form�ban ott l�tjuk a XIII. �s XIV. sz�zadi magyar p�nzeken, K�roly R�bert d�n�rj�n egy �letfa k�t oldal�n, b�r r�vid�tett l�bakkal.


This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x294.

Hozz�sz�l�sokHorv�th Antal �ltal a Janu�r 18, 2009-on 1:20pm-kor

Hozz�sz�l�s t�rl�seAz id�sz�m�t�s �s a hamis�tott k�z�pkor
Az emberi t�rt�nelem folyam�n egyre fontosabb� v�lt az idõ m�r�se, a pontos napt�rak k�sz�t�se �s az �vek helyes sz�montart�sa. Az eltelt �vezredek sor�n t�bbf�le idõsz�m�t�s j�tt l�tre, k�zt�k a mai idõsz�m�t�sunk. Az ut�bbi idõben azonban egyre t�bben k�rdõjelezik meg a jelenlegi idõsz�m�t�s pontoss�g�t. Amikor elõsz�r hallottam Heribert Illig elm�let�rõl, megvallom õszint�n, azonnal elh�r�tottam, �s h�rlapi (k�nyvpiaci) kacs�nak minõs�tettem.
Besz�rni �szrev�tlen�l 2-300 �vet az idõsk�l�kba, k�ptelens�gnek tartottam a k�l�nf�le idõsz�m�t�sok, forr�sok rengeteg�ben. Majd tal�lkoztam Hunniv�ri Zolt�n sz�m�t�stechnikai programok seg�ts�g�vel k�sz�tett, az idõsz�m�t�sunkban jelen l�võ rendelleness�g bizony�t�s�val, amit a Hung�r napt�r c�mû k�nyv�ben fejtett ki. Erre m�r megjelent elõttem egy k�rdõjel. Az ut�lagos, sz�nd�kos napt�rhamis�t�st tov�bbra sem tartottam a probl�ma elfogadhat� magyar�zat�nak. Akkor mi t�rt�nhetett?- tettem fel magamnak a k�rd�st. Komolyabb elm�ly�l�s ut�n, villan�sszerûen ugrott be egy gondolat.

R�viden:
Az alap�tlet a k�z�pkori magyar kr�nik�k a mai elfogadott �vsz�mokt�l igencsak k�l�nb�zõ sz�maib�l sz�rmazik. Felt�telez�sem szerint a mai idõsz�m�t�sunk nem a Krisztus sz�let�se ut�ni, hanem egy m�sik idõsz�m�t�s lehet. De melyik? Kiz�r�sos alapon az �ltal�nosan ismertek, p�ld�ul a szeleukida, nem j�hetnek sz�ba, ezt csak felismert�k volna. N�h�ny egy�b helyi idõsz�m�t�s �tn�z�se ut�n az arszakida idõsz�m�t�s, a p�rtus birodalom keletkez�s�tõl sz�m�tott kor maradt a figyelmem k�z�ppontj�ban, amit i.e. 247-tõl sz�moltak. A magyar k�z�pkori kr�nik�k �vsz�mait vizsg�lva, K�zai hunok bej�vetel�nek 700-as �vsz�ma adott tov�bbi inspir�ci�t. Szokatlanul k�sõre teszi a hunok kor�t a kereszt�ny idõsz�m�t�shoz k�pest. A 700-b�l kivonva az arszakida �ra kezdõ �vsz�m�t, a 247-t, 453-at kaptam, ami eg�sz pontosan Attila hal�l�nak �ve, a J�zus sz�let�s�tõl sz�m�tott idõsz�m�t�sban. K�sõbb bizony�t�st nyer, hogy K�lti M�rk szint�n 700-b�l sz�rmaztatja Attila hal�l�t.

Azut�n m�r nem volt t�l neh�z, �s szinte megd�bbentõ volt, ahogyan magukt�l ugrottak helyre az idõsz�m�t�sunkban �s t�rt�nelm�nkben megl�võ tiszt�zatlan, hom�lyos esem�nyek, idõpontok.

A teljes tanulm�nyban a k�vetkezõket igyekszem bizony�tani: a mai idõsz�m�t�sunk a Krisztus elõtt 247 �vvel indult arszakida idõsz�m�t�s, �s term�szetesen 2008-at �runk. Nem kivenni kell a 247 �vet, hanem csak a r�maiak kor�t 247 �vvel k�zelebb d�tumozni hozz�nk. Az �kor v�ge, ami eddig Kr.u 476-on volt, �gy 723-ra ker�l. Attila 700-ban hal meg.

Gergely p�pa t�z napos napt�rreformja m�r pontosan el�ri Julius Caesar kor�t. A juli�nus napt�r bevezet�si �v�nek (203) csillag�szati esem�nyei is a forr�soknak megfelelõen ker�lnek a hely�kre. Ezek a 203. janu�r 1-i �jhold �s a 203. m�rcius 21-i nap�jegyenlõs�g. Ugyanakkor nem az eg�sz t�rt�nelem cs�szik elõre, hanem csak a r�mai kor, �s az ahhoz kapcsol�d� �vsz�mok. P�ld�ul a Hipparkosznak tulajdon�tott F�ld tengely precesszi�j�nak kim�r�se, ami kb. 2100 �ve t�rt�nt, val�sz�nûleg ugyanott marad. A fantom�vek szinte automatikusan ker�lnek be a t�bbi idõsz�m�t�sba, �s maradnak ki p�ld�ul az iszl�m idõsz�m�t�sb�l, mindenf�le �sszeesk�v�s n�lk�l. A n�gy�ves sz�kõnapok a mai n�ggyel oszthat� �vsz�mhoz ker�lnek.

Sõt, a magyar kr�nik�k hun-magyar azonoss�g�nak �s a nyugati n�pek �ltali hun elnevez�s�nk mi�rtjei �rthetõv� v�lnak. A hun korszak K�rp�t-medencei �vsz�mai (~380 ~ 420 – 453-as Attila hal�la) �s a L�szl� Gyula avar korabeli kettõs honfoglal�s�nak r�g�szet �ltal megerõs�tett d�tumai (~630 ~ 670 – 700-as Attila hal�la) t�k�letesen fedik egym�st.

A jelenlegi ismereteim szerint, m�r nyugodtan kijelenthetem a k�vetkezõket:
Hiszem hogy a „kital�lt k�z�pkor" t�zise l�tezik, �s az idõsz�m�t�sunk fikt�v, meg nem t�rt�nt �veket tartalmaz. Amikor e sorokat �rom, a hivatalosan 2008. szeptember 7.-�n, vallom hogy az �rnak 2008. esztendej�ben j�runk, �s szeptember h�napj�nak 7. napj�t �rjuk. Mindemellett �ll�tom, hogy a J�zus sz�let�se szerinti idõsz�m�t�s soha nem terjedt el, �s sehol nem vezett�k be.
�n „elt�vedt idõsz�m�t�s"-nak nevezem a napt�runk k�r�li rendelleness�get, egy �szrev�tlen�l maradt, majd eltitkolt f�lre�rt�snek tartom, �s nem �sszeesk�v�snek.
Bizony�t�s kicsit r�szletesebben:

A Juli�n napt�r bevezet�s�tõl a Gergely napt�r bevezet�s�ig az �vhosszak elt�r�se miatt a nap�jegyenlõs�g m�rcius 21.-rõl m�rcius 11.-re cs�szott vissza. Gergely p�pa, t�z nap kihagy�s�val, �s a sz�zzal oszthat� sz�kõ�vek elhagy�s�val, kijav�totta a napt�rat. Ez rendben is volna, de egy nap elt�r�s 128 �v alatt j�n �ssze. A t�z nap elt�r�s 1280 �v alatt gyûlt �ssze. A k�t napt�rreform k�z�tt viszont 1627 �v telt el. Honnan ker�lt elõ, t�bb mint 340 �vnyi t�bblet?
Ez lenne a ’kital�lt k�z�pkor’ elm�let�nek alapja. A csillag�szati programok szint�n a probl�ma megl�t�t igazolj�k, mivel a r�gi dokumentumok �ltal jelzett �s a kisz�molt nap�jegyenlõs�gi helyek nem egyeznek. Az eddigi szerzõk 2-300 �vnyi fantomkort t�teleznek fel, amit szerint�k ut�lag, sz�nd�kosan illesztettek be az idõsk�l�kba, 614-911 k�z�.
A kora k�z�pkor e szakasz�r�l val�ban rendk�v�l gy�r az ismeretanyagunk. Mintha Eur�p�ban erre a k�t-h�romsz�z �vre gener�ci�k butultak volna el. Elfelejtettek �rni, �p�tkezni, majd a 900-as �vek ut�n �gy folytatj�k, mintha mi sem t�rt�nt volna. Pedig R�ma buk�sa nem egy vil�g�g�ssel egybek�t�tt pusztul�s volt, ahol minden kult�ra elporladt. Egyszerûen csak hatalm�t vesztette, m�g a hatalmi jelv�nyeket is �tk�ldt�k Biz�ncba. Kifosztott�k ugyan, de a tud�s megmaradt, lehet hogy egy r�vid ideig kev�sb� vir�gzott, de nem kellett mindent �jra kital�lni, mint ahogyan a s�t�t kora k�z�pkor t�rt�nelme sejteti vel�nk.

A sz�nd�kos besz�r�s m�r csak az�rt sem ment, mert t�bb idõsz�m�t�s l�tezett, szinte valamennyi jelentõs �llamalakulatnak volt, �s ezeket a k�l�nb�zõ �llamok, hatalmak mindegyike nyilv�ntartotta, jegyezte �s viszony�totta, a kapcsolatok, az ad�k, a hadi �s egy�b esem�nyek miatt. Itt nem lett volna es�lye annak, hogy valaki csendben ide-oda besz�rjon 2-300 �vet. Az ellenl�bas hatalom azonnal feljegyezte volna, �s nyoma lenne valahol. De nincs is ilyen. A mai idõsz�m�t�sunk is ink�bb h�tt�rbe szor�totta a t�bbit �s terjedt el, nem pedig bevezet�s �ltal lett elfogadva. Sok korabeli idõsz�m�t�st, a mai napig jegyeznek, vezetnek.

Viszont egy haszn�latban l�võ, �s valamennyi kereszt�ny nagyhatalom (a n�met-r�mai, a magyar, a biz�nci, a kijevi �s a t�bbiek) �ltal ismert, jegyzett, figyelemmel k�s�rt idõsz�m�t�s, f�lre�rt�sbõl ad�d�, sz�lesk�rû elterjed�se nagyon is val�sz�n�. Ez az idõsz�m�t�s, amit egy idõ ut�n „ab incarnatione Domini” c�mmel ruh�ztak fel, �s amit magyarra az „�r megtestes�l�s�nek” alakban ford�tanak, ma pedig, polg�ri idõsz�m�t�snak neveznek.


A magyar kr�nik�k adataira, t�rt�nelmi �s r�g�szeti t�nyekre alapozva a k�vetkezõt �ll�tom:

A mai idõsz�m�t�sunk azonos az egykori p�rtus birodalom arszakida idõsz�m�t�s�val, amely a Krisztus sz�let�se szerinti i.e. 247-ben indult I. Arszak uralomra ker�l�s�vel.

A p�rtus-magyar azonoss�gra egyre t�bb bizony�t�kot tal�lnak. Ilyenek a harcmodor, az �lt�zk�d�s �s az eszk�z�k, a h�t t�rzs vagy csal�d, �s maga a p�rtus n�v is magyar hangz�s�.
Az idõsz�m�t�s a magyars�g honfoglal�s�val ker�lt be a K�rp�t medenc�be, amit a magyarok �r�s�val, a rov�s�r�ssal jegyeztek. A honfoglal�s kor�ban a magyarok igen akt�v fell�p�se sor�n ismertt� v�lik a kereszt�ny kir�lys�gokban.
A diplom�ciai kapcsolatok �s egy�b szerzõd�sek irataival szinkroniz�lj�k a t�bbi idõsk�l�val, azaz meg�llap�tj�k az egyidejûs�g�t.
Neve a birodalom, orsz�g, uradalom, idõsz�m�t�sa, vagy ha I. Arszak �rr� v�l�s�nak t�ny�t vett�k alapul, akkor az �r, �rnak idõsz�m�t�sa lehetett (�r - uradalom - �rs�g – orsz�g – Arszak, vagy �r- uras�g). Vagy f�lre�rtik a nev�t �s t�ved�sbõl az uradalom, orsz�g (Anno Regnum) helyett az �r idõsz�m�t�s�nak (Anno Domini) ford�tj�k, vagy �rp�d magyarjai is „�r esztendej�nek”nevezt�k.
A kor bonyolult idõsz�m�t�sai k�z�tt a praktikus, egyszerûen k�vethetõ �s rokonszenves nevû idõsz�m�t�s sz�les k�rben elterjed. A neve miatt Krisztus sz�let�se szerinti idõsz�m�t�snak v�lik.
A magyars�g kereszt�nys�gre t�rt�nõ �tt�r�t�se sor�n a r�gi rov�s�r�sos leiratokat megsemmis�tik, a rov�s�r�st pedig betiltj�k. Elfelejtõdik honnan ered �s maga az elterjed�s folyamata is lassan, sz�z-k�tsz�z �v alatt t�rt�nik.
A XI. -XIV. sz�zad sor�n megkerest�k J�zus sz�let�s�t a Justinianus kor�ban megszakadt r�mai idõsz�m�t�sban, de a f�lre�rt�s miatt 247 �vvel kor�bbra teszik. A megszakadt r�mai kor miatt a 900 ut�ni �veket nem tudj�k korban visszadat�lni, azok ott maradnak a hely�k�n.
Az 550 �s 900 k�z� 247 fikt�v �v ker�l be. A nyomravezetõ �vsz�m K�zai kr�nik�j�ban tal�lhat�, aki a hunok bej�vetel�t teszi 700-ra, de ez Attila hal�l�nak �ve.
A helyes idõsz�m�t�sban (a tov�bbiakban �r. idõsz�m�t�s�nak nevezem) a r�maiak kora 247 �vvel elõbbre ker�l, �gy az i.u. 476-os R�ma buk�s�nak �ve �r. 723 lesz.
A h�tracs�sztat�s mûvelet�vel a fantomkor beleker�l az �sszes olyan idõsz�m�t�sba, amelyekkel kor�bban szinkroniz�lt�k a magyarok idõsz�m�t�s�t. Az egyik kiv�tel az akkor m�g nagyon szûk k�rben ismert iszl�m idõsz�m�t�s, ami a maradt 622-es indul� �vsz�mon, de m�g bõven benne van a r�mai korban.
A Juli�n napt�r �r. 203-ban lett bevezetve. A janu�r elsejei �jhold pontosabb, mint jelenlegi i.e. 45-ben. A nap�jegyenlõs�g idõpontja �r. 203. �v�ben m�rcius 21.-�n 21:45 –kor van. Julius Caesar hal�l�nak idõpontja: �r. 204. m�rcius 15.
K�lti M�rk K�pes Kr�nik�j�nak �vsz�mait K�zait�l veszi �t. A kr�nik�ban Attila hal�l�t a 700-as �vsz�mb�l sz�rmaztatj�k, �s 445-re m�dos�tj�k, a 872-es magyarok bej�vetel�t pedig 677-re. Az indictio-ciklusok sz�mai, a 247-es �s a 172-es sz�mok ism�tlõdnek (872-700=172).
Attila hal�l�nak �rt, a 700. �s 445. �vek indictio-cikluson bel�li sorsz�ma ugyanaz: INDICTIONE XIII. A magyarok bej�vetel�nek tartott 872. �s 677. �vek indictio-cikluson bel�li sorsz�ma pedig: INDICTIONE V.
Ez a t�ny azt mutatja, hogy valakik �szrevett�k, hogy ez nem a Krisztusi �ra �s megpr�b�lt�k visszad�tumozni az �vsz�mokat. Vagy nem boldogultak vele, vagy le�ll�tott�k õket, de a jelek szerint az eltitkol�s mellett d�nt�ttek. Ez�rt megpr�b�ltak elt�ntetni minden ide vonatkoz� dokumentumot, k�zt�k a rov�s�r�sos eml�keket.

Rendk�v�l fontos tal�lkoz�si pont, L�szl� Gyula „kettõs honfoglal�s" elm�let�nek i.u. 670-re jelzett griffes-ind�s elsõ honfoglal�s�nak kezdeti idõpontja. Felh�vom a figyelmet, az i.u. 420-453 �s az �r. 670-700 k�z�tti korok p�rhuzam�ra. Mindkettõ Attila hal�l�val �r v�get �s mindkettõ, egy n�p K�rp�t-medenc�be t�rt�nõ bevonul�s�val kezdõdik. A hunokr�l, �s az avarokr�l van sz�.
L�szl� Gyula a k�vetkezõket �rja: 670 k�r�l eddigitõl k�l�nb�zõ kult�r�j� n�p �ramlik a K�rp�t-medenc�be, akik magyar helyneveket adnak sz�ll�sainak. Az e korb�l tal�lt temetõk rendk�v�l nagy l�leksz�m�ak, gyakran t�bb sz�z, n�ha ezern�l is t�bb s�r tal�lhat� egy-egy temetõben, szemben �rp�d magyarjainak 10-15-�s l�leksz�m� temetõivel. Ez a t�ny, egy olyan, a t�rt�nelmi iratokban nyomtalan, n�pv�ndorl�si hull�m r�g�szeti bizony�t�ka, ami sokszorosan meghaladja a t�rt�nelemben hat�rozott nyomot hagy� magyar honfoglal�s m�ret�t. Ennek a magyar�zata pedig az, hogy ez a n�pv�ndorl�si hull�m azonos a hunok i.u. 420 k�r�li, m�ret�ben a R�mai Birodalmat is megrend�tõ, bevonul�s�val a K�rp�t-medenc�be.
L�szl� Gyula le�rja azt is, hogy az i.u. 420 ut�ni fejedelmi s�rokat megtal�lt�k ugyan, de a k�zemberek s�rjait nem, amit a temetkez�si szok�sokkal, illetve a r�vid 20-30 �ves ittl�ttel pr�b�lnak magyar�zni. Egyr�szt, ez egy ember�ltõnyi idõ, ennyi idõ alatt a fele lakoss�gnak ki kellett cser�lõdnie. M�sr�szt, ha a hamvaszt�s ut�n urnas�rokba temetkeztek, akkor ezeknek is nyomai lenn�nek. Egy m�sik forr�sban, Priszkosz r�tor elmondja, hogy Attila egy falub�l nõs�l, egy helyi vezetõ l�ny�t veszi el. K�sõbb, egy letelepedett g�r�ggel tal�lkozik, akinek hun feles�ge �s gyerekei vannak. Vagyis az ekkor itt �lt n�p hosszabb, vagy �lland� tart�zkod�sra rendezkedett be.V�lem�nyem szerint, a hun k�zemberek s�rjai ott vannak a 670-es �vek ut�ni r�g�szeti leletekben. Szint�n Priszkosz r�tor le�r�s�b�l tudjuk, hogy Attila megtiltotta hunjainak a kereskedelmet Biz�nccal, aminek r�g�szeti bizony�t�ka, a biz�nci �rm�k szinte teljes hi�nya e s�rokb�l. �gy gondolom, hogy ez a hun-magyar folytonoss�got �s az �r idõsz�m�t�s�t, nagyon sz�pen a hely�re illeszti �s igazolja.

Az �r idõsz�m�t�s�ban a r�mai �r�t megszak�t� Justinianus cs�sz�r 812-ben hal meg. A magyarok honfoglal�sa viszont marad 896-on. Ebben az idõszakban kellene rendbe tenni az eur�pai t�rt�nelmet, amit valamikor a XI - XIV. sz�zad sor�n k�r�lbel�l 350 �vre h�ztak sz�t.
Nem biztos, hogy t�r�lni kell a t�rt�nelem fikt�v szakasz�ba tartoz� esem�nyeket. Lehet, hogy csak �ssze kell nyomni a 350 �vet 100 �vre, �s a lelet- �s forr�sanyag egy ide�lis mennyis�gûv� v�lik. A honfoglal�sunkt�l kezdve a kronol�gi�nk t�bb�-kev�sb� rendben van. Felt�telezem, hogy a fantomkor egy�ttal r�tolta a r�mai kort, az õt megelõzõ korokra, �s nem az eg�sz t�rt�nelem cs�szik. A csillag�szati jelens�gek azonos�t�sa seg�thet ebben. N�h�ny dologr�l nem tudok sz�t ejteni, a helyhi�ny miatt, ilyen a sz�kõ�vek alakul�sa, ami az elt�rõ �vkezdetek miatt, ment �t a jelenlegi n�ggyel oszthat� �vsz�mhoz.

Az �sszeesk�v�s elm�let v�g�l is abban a form�ban meg�ll, hogy r�j�ttek az idõsz�m�t�s hib�j�ra, de vagy a kijav�t�sa esett k�tba, vagy a bevezet�s�nek kudarc�t�l f�ltek, ez�rt elhallgatt�k �s elt�ntett�k a nyomait. V�lem�nyem szerint elõsz�r Gergely p�pa napt�ri reformj�nak elõk�sz�tõi d�bbentek r�, hogy valakik, valamikor elrontottak valamit, ha nem is sz�nd�kosan, �s ez nem az, aminek hiszik. Ezt mutatja a rov�s�r�sos eml�kek k�sõbbi szisztematikus �ld�z�se, elt�ntet�se. Arra nem sz�m�tottak, a tudom�ny fejlõd�s�vel, nyom�ra akadnak a hib�nak �s mindig marad valamennyi forr�s, ami seg�t felfedni a titkot.

A teljes tanulm�ny megtal�lhat� a http://meglatasok.kisbiro.hu honlapon.

Kelt: Gy�ngy�s 2008. szeptember 7.
Szekeres S�ndor

B�vebben >>