szentkorona-t
szentkorona-t
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 


ZENE-DOBOZ

Get this widget | Track details | eSnips Social DNA

............................................................. KAPCSOLD KI HA ZAVARNAK !!! ................................................... SZENT KORONA RÁDIÓ

 

 

 

INTERNET RÁDIÓK : KAPCSOLD KI HA ZAVARNAK !!! MAGYAR INTERNET RÁDIÓK. ...............38-db.......................... Nézd meg a linket ! /www.radioguide.fm/internet_radio_Hungaria YOU TUBE YOHOO MAIL PH MP-3 outils webmaster counter IP IP counter counter ÚJ ÖSZESEN 6-DB. MESSENGER ! Ird be a felhasználóneved és máris SKYPOLHASZ ,MSNEZHETSZ ! Magyar nyelvű is ! Nézzen : > rá a lenti link-re ! surf.html EZ CSAK SKYPET !!! Locations of visitors to this page

 
G-MAIL-BELÉPÉS
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
HÁTTÉRZENE
 
SZÁMLLÁLÓ
Indulás: 2010-06-14
 
Internet kis ikon
 
BLOG
Archívum - 2010. augusztus

RÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG

2010.08.20. 02:02, sztez

 

INFORMÁCIÓ

TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG

Tagok: 42
Utolsó aktivitás: Júl. 14, 2009

A SZENT KORONA ! Sacra corona
Mindaz tehát,amit népünk/hun-magyar/ birodalom-alapitásban, államalapitásban elért ,ROGA alatt tejesedett ki.
Ennek a kiteljesedésnek jelképe a SZENT KORONA ,amelyet hun ötvösek készitettek Roga számára ,és ő viselte először,valószinüleg 432-ben.Bár Csomor Lajos szerint nem Roga megrendelésére készült a korona, mint legilletékesebbet ,őt idézem :
" a megrendelő hunok még tartották pogány hagyományaikat ,de már erősen ismerkedtek a kereszténységgel is .Erre utal a Magyar Szent Korona nem keresztény eredetű formája és jelképrendszere. A Nap ,a Hold ,a csillagok és fák mezopotámiai eredetű jelképrendszer elemei.
Ugyanakkor formájat és arányait tekintve a Magyar Szent Korona minden keresztény keresztpántos koronának a mintaképe lett.Lehet hogy nem is a Kárpát-medencében rendelték meg. "
"Ez a korona Nusiván idejéből maradt fenn" /Török-magyarkori emlékek,Budapest ,MTA 1893 , .343-344 old/
"Figyelemre méltó,hogy a hagyomány nem azt állitja hogy Szent Korona "Nusirván koronája" volt hanem az "Nusirván idejéből maradt fenn " vagy még "régebbi" és csak tőle "szállott" mi reánk ...

"Kell,hogy a király kegyesség s irgalmasság diszitse,de a több erény is hassa át és ékesitse.Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi,hiába tart,igény a király névre,zsarnoknak kell nevezni.
Ennek okából hát,szerelmetes fiam,szivem édessége,sarjam,jövő reménysége,kérlek,megparancsolom,hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz,avagy a gazdagokhoz ,a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes,hanem még a külföldiekhez is néha, ,söt ,mindenkihez,aki hozzád járul.Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz,légy egyforma mindenkihez,,őrizd szivedben mindig az Isteni intést:"Irgalmasságot akarok ,nem áldozatot ".Légy türelmes mindenekben ,nemcsak a hatalmasokhoz,hanem azokhoz,akik nem férnek a hatalomhoz.Azután légy erős nehogy a szerencse túlságosan felvessen ,vagy a balsors letaszitson felvessen,vagy ,igazságtalanul .. Légy alázatos is ,hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess ,ne kergess el magyart szülöföldjéről, vagy kárhoztass..Légy szelid,hogy sohase harcolj az igazság ellen.Légy becsületes ,hogy szándékosan soha senki gyalázattal ne illess..Légy szemérmes,hogy elkerüld a bujaság minden bűnét ,valamint a halál ösztönzőjet.

Mindez, amit fentebb érintettünk ,alkotja a királyi koronát ,nélkülük sem itt a földön,nem tud senki uralkodni ,sem az örök uradalomba bejutni !
Ámen . ! "

részlet :"Szent István :Királyl-intelmek"

Atilla és Csaba királyfi

............................................................................................................................... Magyar Történelmi Dátumok Magyar uralkodók
Fejedelmek 895-907 Árpád
907-947 Zsolt
948-955 Fajsz
955-972 Taksony
972-997 Géza
997-1001 István
Királyok (Árpád-ház) 1001-1038 I. (Szent) István
1038-1041 Péter
1041-1044 Aba Sámuel
1044-1046 Péter
1046-1060 I. András
1060-1063 I. Béla
1063-1074 Salamon
1074-1077 I. Géza
1077-1095 I. (Szent) László
1095-1116 (Könyves) Kálmán
1116-1131 II. István
1131-1141 II. (Vak) Béla
1141-1162 II. Géza
1162-1163 II. László
1162-1172 III. István
1163-1165 IV. István
1173-1196 III. Béla
1196-1204 Imre
1205 III. László
1205-1235 II. András
1235-1270 IV. Béla
1270-1272 V. István
1272-1290 IV. (Kun) László
1290-1301 III. András
Királyok (Premysl) 1301-1305 Vencel (László)
Királyok (Wittelsbach) 1305-1307 Ottó
Királyok (Anjouk) 1308-1342 I. (Róbert) Károly
1342-1382 I. (Nagy) Lajos
1382-1387 Mária
1385-1386 II. (Kis) Károly
Királyok (Luxemburg) 1387-1437 Zsigmond
Királyok (Habsburg) 1437-1439 Albert
1440-1457 V. László
Királyok (Jagello) 1440-1444 I. Ulászló
1446-1453 Hunyadi János (kormányzó)
Királyok (Hunyadi) 1458-1490 I. (Hunyadi) Mátyás
Királyok (Jagello) 1490-1516 II. Ulászló
1516-1526 II. Lajos
Királyok (Zápolya) 1526-1540 I. (Szapolyai) János
Királyok (Habsburg) 1527-1564 I. Ferdinánd
1564-1576 I. Miksa
1576-1608 I. Rudolf
1608-1619 II. Mátyás
1619-1637 II. Ferdinánd
1637-1657 III. Ferdinánd
1657-1705 I. Lipót
1705-1711 I. József
1711-1740 III. Károly
1740-1780 Mária Terézia
1780-1790 II. József
1790-1792 II. Lipót
1792-1835 I. Ferenc
1835-1848 V. Ferdinánd
1848-1916 Ferenc József
1849 Kossuth Lajos (kormányzó)
1916-1918 IV. Károly
1920-1944 vitéz nagybányai Horthy Miklós (kormányzó)
.......................................................................................................................................................
Erdélyi Fejedelemség

1541 előtt Magyarország része;

1541-1551 között külön ország (államformája rendezetlen), uralkodó János Zsigmond választott magyar király

1551-1556 között Magyarország része

1556-1571 között külön ország (államformája rendezetlen), uralkodó János Zsigmond választott magyar király

1571-1765 között Erdélyi Fejedelemség;

1765-1848 között Erdélyi Nagyfejedelemség;

1848 után egyesült Magyarországgal.



Az Erdélyi Nagyfejedelemség címere (1765)

Mária Terézia alatt

1541-1551 Jagelló Izabella

1556-1571 Szapolyai János-Zsigmond

1571-1586 Báthori István


1586-1597 Báthori Zsigmond

1597-1598 Báthori Zsigmond

1598-1599 Báthori András

1599-1600 Vitéz Mihály

1601 Báthori Zsigmond

1601-1602 Báthori Zsigmond

1603 Székely Mózes

1604-1606 Bocskai István

1607-1608 Rákóczi Zsigmond

1608-1613 Báthori Gábor

1613-1629 Bethlen Gábor

1629-1630 Brandenburgi Katalin

1630 Bethlen István

1630-1648 I. Rákóczi György

1648-1660 II. Rákóczi György

1657-1658 Rhédey Ferenc

1658-1660 Barcsai Ákos

1661-1662 Kemény János

1661-1690 I. Apafi Mihály

1690 II. Apafi Mihály

1690 Thököly Imre

1691 Diploma Leopoldinum

1704-1711 II. Rákóczi Ferenc

..................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................


TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI

 

 

TÖRTENELMI /ŐSTÖRTENELMI / KUTATÁS

2010.08.19. 18:22, sztez
MEGJEGYZÉSEK A CIKKHEZ

 

HozzászólásokHorváth Antal által a Január 18, 2009-on 1:24pm-kor
Hozzászólás törléseDr. Detre Csaba:

HUN SZAVAK, SZÖVEGEK
magyar fonetikus átírásban, örmény(I), ill. görög (K) szöveg alapján

Iszfaháni kódex, Kr.u. 500 körül : ( I)
Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyűjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a szövegeket.
Valószínűsíthető, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlő, ezirányú lehetőségeit.

Krétai kódex, Kr.u. 700 körül: (K)
Elsősorban görög feljegyzések a valószínűleg a Kárpát-medencében és környékén élő"szküthák"-ról. A szöveg idéz néhány szkütha szót, lásd: (K) jelölést, amelyek megegyezést vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni kódex vonatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg lásd a szó és nyelvtani alakgyüjtemény végén: "Kezdetben vala az ige..."

FONETIKA:
A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínűség szerint a fonatikus
betűkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el, tudvalévő, az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyzése az örménnyel, eredeti megegyezés-e vagy csupán egy "interpretatio armenica".
Betűk a magyar átírás szerint:
a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.
Megjegyzés: Mint ahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve.

hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe
ember (férfi): chun, chunkh(I,K: szküthai)
nő: inü, többes sz.: inekh(I)
úrnő, uralkodónő: aszuni(I)

FŐNEVEK TÖBBESSZÁMA:
A hun főnevek nagy többsége magánhangzóval végződik. A főnevek többesszáma, a végző magánhangzótól függetlenül: végmagánhangzó nélküli tő+ EKH, pl. kevi, kev ekh . A mássalhangzóra végződő szavaknál: tő+ KH. pl. chun, chun kh. A fentiektől eltérő rendhagyó főneveket mindig külön jelöljük.

FŐNEVEK TÁRGYESETE:
Magánhanzóval végződő szavaknál: -T végződés, pl. kevi t , mássalhangzóval végződő szavaknál: -ET végződés, pl. kevekh et.

FŐNEVEK BIRTOKOS ESETE: Magánhangzóal végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevi je, többeszám: kevekhé. Mássalhangzóval végződő szavaknál: -É végződés, pl. szöm é

FŐNEVEK RÉSZES ESETE:
-egyesszám: -NEKI szóvégi képző, pl. kevi neki =kőnek, többeszám: szótő+-EKHNEKI szóvégi képző, pl. kev+ekhneki =köveknek

FŐNEVEK ELVONATKOZTATÓ ESETE:
Magánhangzóval végződő szavaknál: tő+ -ETÜL szóvégződés, pl. kev+etül, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ETÜL szóvégződés, pl. kevekh etül, szöm etül.

BIRTOK HELYZETŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA:
neilim: nyilam, neiliam: nyilaim
neilit: nyilad, neiliat: nyilaid
neilej: nyila, neiliaj: nyilai
neilinkh: nyilunk, neiliankh: nyilaink
neilitekh: nyilatok, neiliathakh: nyilaitok
neilekh: nyiluk, meiliakh: nyilaik

A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentős számú, rendhagyó formákat:
pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset),
de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezet, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.

R végződésű, egyszótagú főnevek ragozása.
Pl. sor (sor), ser (sör), bor (bor), tur (árok), zur (csermely), stb. a.e.: sor, t.e.: sort, r.e.: sornek, b.e.: sorej, e.e.: sortül. birtokként: sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.


TESTRÉSZEK:
fej: phe(I), fé(K)
agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)
kéz: kezi(I)
kézfej: su(I)
szem: szöm(I), szüm(K)
arc: girze(I)
orr, hegycsúcs: ore(I)
száj: szá(h)(I)
nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)
szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I),
szeretetre méltó: szirünesi(I), szíves: szirünesi(I),
íny: hije(I)
ér(vérér): iri
vér: veri(I)
pénisz ("fasz"): pusz(I)
láb (alsó lábszár): bana(I)
talp: talba(I)



CSALÁDI VISZONYOK:
apa: atha(I,K)
apai: athaji(n)(I)
anya: maja(I,K)
fia v.kinek: vi(I,K)
lánya v.kinek:ani(I)
nagyapa: udatha, uda(I)
dédapa, ősapa: ise(I)
nagyanya: ike(I)
öcs: ecse(I)
vő: vede(I)
férj: peri(I)
feleség: eme, meme(I)
anyaméh: ema(I)
rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)
barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)
szeretni, kedvelni: baresin(I)
szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni (szerelemmel): szertin(I)
szerető (szerelemmel): szertigh(I)
ikrek: jerku(I)

SZÍNEK:
fehér: pé(j)r(I)
fekete: phektej(I), pekté(K)
kék: golka(I)
piros, vörös: verisi(I)
sárga: sarakh(I)
zöld: zezild(I)
szürke, ezüstszínű: szorild(I)
lila: un, üjn(I)

FÖLDRAJZI FOGALMAK:
víz: vezi(I,K)
folyó: volgjagh(I)
patak: zu(I)
csermely, kis patak: zur(I)
tó: tava(I,K)
part: ugu(I)
föld(terület): maha(I)
iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terület): csepild(I)
pusztaság, legelő: sziri(I,K)
síkság: sziris(I), szirild(I)
hegy: jagh(I)
hegyalja: soprun(I)
hegység: jaghek, jaghild(I)
lejtő: lüthü(I)
völgy: vüldi(I)
árok, kis völgy, folyómeder: tur(I)
erdős hegyvidék: kert(I)

Duna: Delivolgjagh(I)
Volga: Madüvolgjagh(I)
Don: Kücsüvolgjagh(I)
Krim: Khimru(I,K)
Örményország: Hajkh(I), örmény:hai(I)
Római birodalom: Rimurrukh(I), római: rimi(I)
Kaukázus: Tesjaghild(I)
Kárpátok: Karabata(I,K)
Mezopotámia: Isurrukh(I), mezopotámiai: isurrukhi(I)
Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)
Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)
India: Hind(I) indiai: hindi(I)
Japán(?), Korea(?), esetleg mindkettő: Szelevu(I)
ég(bolt): ige(I), égi: igesi(I)
Észak: havald, északi: havaldi(I)
Dél: dele, déli: deli(I,K)
Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartományok(I)
Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)

ÁLLATOK:
nagy emlős állat általában: bá(I), szent állat: suchü bá(I)
ló: lú(I,K), többessz.: luvekh
kutya: kutha(I,K)
oroszlán: singa(I)
tigris: sira(I)
hal: kala(I,K)
madár általában: márti(I)
sas: sas(I)
ölyv: hülie(I)
bika: büka(I)
ökör: bajla(I)
tehén: inke(I)
elefánt: játi(I)
medve: hevi(I)
farkas: jugra(I)
róka: vüla(I)
teve: tüve(I)
juh: hovi, többesz.: hovekh(I)
egér: csucsa(I)
patkány: racsa(I)
majom: majmun(I)
disznó:tonzu(I), tonszu(K)
szarv: szoru(I)
béka: beka(I)
csalogány: bulbül(I)
kígyó (nagy): kila(I), kígyó(kicsiny): vomba(I)
gyík: klik(I)
sárkány: vom(I)


NÖVÉNYEK:
erdő: vanta(I)
tölgy: büldzse(I)
alma: alma(I)
árpa: árpa(I)
fa: fo(a?)va(I)
falevél: zize, zezi(I)
to(növény töve): tüvi(I)
fű: fövi(I)
dió: dzs(cs?)ijágh(I)
virág: virágh(I)
rügy, hajtás: csüma(I)

ÉLETTELEN TERMÉSZET:
kő: kevi(I)
szikla: karra(I,K)
arany: zarani(I,K)
réz: vase(I)
tűz: teszth(I)
láng: tes(I)
jég: jéj(I)
hó: hava(I)
szél: szele(I)
só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I)
ír, gyógyír, orvosság: teri(I)
kút: ku(o?)tu(I)
por: poura(I)
szemét, üledék, szar: sara(I)

TÁRSADALOM:
város, település: urr(I: kaghak)
falu: kügü(I)
többessz.: urrukh(=állam) (I)
ország, uralom: urruságh(I)
út: utu(I,K)
ösvény, csapás: pru, puru(I)
isten(?), ősapa: isatha(I)
hit, vallás: hara(I), vallásos: hatesi(I)
szellem: chá'á(I)
diadal: di(gy?)evi, diadalmas (személy)di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)
ősapai, ősi, isteni(?): isathain(I), isztain(K)
törzsfőnök: athama(I,K) törzsfonöki: athamaji(I)
tartományúr, herceg, ispán: ishán(I)
férfi, fiú(?): pigu(I)
szövetség: khalka(I)
ház: laka(I,K)
kapu: kapu(I)
vár, erodítmény: vara(I,K)
fal: bata(I)
ól: holu(I)
birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)
katona, harcos: urrkhes(I), urkhüsz(K)
had(sereg): hada(I)
földműves: szamthagh(I)
út: hutu(I,K)
uralkodó, király: urrusi(I))
juhász: hovesi(I)
íjász, vadász: vijesi(I)
szó, beszéd: szava(I,K)
tudás, ismeret: tonde(I)
kincs: küncse(I)
kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)
bölcs: büghücsi(I), bölcs, filozófus: büghücsegh(i)(I)
kínai: chán(I)
örmény: haj(I)
örmények, Örményország: Hajkh(I)
perzsa: parszi(I)
görög: iun, görögök, Görögország: Iunkh(I)
Konstantinápoly: Konsztantinoszurr(I)
vásár: vásár(I)
kereskedő: táváresi(I), kereskedelem: távár(I)
ének: jenekh(I)
őr: wuri(I)
őrség: würükh, würesi(I)
jelszó, jel: élü(I)

CSILLAGOK:
Csillag: azdigh(I)
Nap: Napi(I,K)
Sirius: Szuoi(I)
Vega: Aveni(I)
Arcturus: Szureni(I)
Capella: Golkeni(I)
Antares: Vereni(I)
Fomalhaut: Fomalhaut(I)
Rigel: Zarugh(I)
Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)
Altair: Athaira(I)
Aldebaran: Aldebaran(I)
Polaris: Egazdigh(I)
Regulus: Bájnekheni(I)
Spica: Memazdigh, Meme(I)
Pollux: Jerkeni(I)
Castor: Jerkaielo(I)
Dheneb: Arana(I)
Procyon: Somaielo(I)
Hamal: Azrateni(I)
Seratan: Ktüteni(I)
Mezartim: Oredeteni(I)

CSILLAGKÉPEK:
Ursa Maior (Göncöl-szekér): Lubba (kanál)I
Orion: Würen(I)
Ikrek: Jerku(I)
Cassiopeia: Bollob(I)

BOLYGÓK:
Hold: (H)Aji(I)
Vénusz(bolygó): Feni(I)
Marsz( bolygó): Verilun(I)
Jupiter(bolygó): Prálun(I)
Szaturnusz(bolygó): Jalalun(I)

IDŐSZAKOK:
év: or
nap(idő): bi(I), gin(nappal)(I)

SZERSZÁMOK, FEGYVEREK:
fegyver (vérontó eszköz): pegüveri(I)
kard: szurr(I)
sarló: sarlagh(I)
pajzs: vapa(I)
lándzsa: bara(I)
íj: viju(I)
íjhúr, ideg: itekh(I)
nyil: neil(I)
tegez: thegisz(I)
kés: saku, szaku(I)
buzogány: tumba(I)
balta: balta(I)
kapa: taka(I)
sisak: sisak(I)
ágy: gaja(I)
üst: hüsti(I)
amfora, agyagtartály: dengi(I)
kehely: glandi(I)
kulacs: budga(I)
kulacs dugója: thum(I)
öv: vüvi(I)

ITALOK:
ital: hümild(I)
bor:bor(I)
tea: csaj(I)
ÉTELEK:
étel: hetild(I) etimológiai eredete: lételem
hús: kisjú(I)
zsír, vaj(?), faggyú(?): voje(I)
tojás: moni(I)
étkezés: pala(I), étkezni, falni: palin(I)

CSELEKEDETEK:
harc, háború: viti(I)
harcoló, harcos: vitesi(I)
érkező, (el)jövendő: jüvendegh(I)
élő: eleved, elevesi(személy)(I)
üzenet: isztild(I)
háború (nagy): patera(I)
vadászat: báildi(I): nagy, királyi vadászat: edibáldi(I)
vadászni: báilden: (I)
báili, báildesi: vadász(I)
üldözés: ildi(I)
üldözni: ilden(I), üldöző: ildesi (személy), ildágh (ált.)(I), üldözött: ildáth(I)
vmit előidéző, kiváltó, előhívó, kiváltó: pegun(I)
vendég: vünd(I)
vendégség: vündild(I)
tánc: turda(I), táncolni: turdin(I), szent tánc: ruba(I)

ELVONT FOGALMAK:
kezdet, ősállapot, "arkhé"(gör.): esziszkü(K)
koszorú, korona: pszak(I, megjegyzés: u.a. mint az örményben)
Világ: Asar(I)
összes: asresi(I)
egész: idzsesi (v.ö.: idzsi=egy)(I)
gömb: theke(I), gömbölyű: thekild(I)
egyenes, igaz: ughi(I)
szám: szan
igazhit: ughihara(I)
élet, életkör, élettér: elve(I)
halál: jala(I)
szellem: chá'á(I)
idő (mint folyamat): volgild(I)
ősz(évszak): szüvisz(I)
rés, lyuk: rási(I)
szabadság: ijjú(I), szabad idő, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember hazati(I)
fél (két oldalból egy, u.a. mint nagyar). péle(I)
ész: esze(I)
tiszta: timis(I), tisztaság: timsild(I)
kanyar: kompu(I)
vég, vége vminek: verdzse(I)
baj: bű(I)
rossz szellem, rém: rime(I)

NÉVMÁSOK:
ez: ejsz(I)
az: ojsz(I)
az (ott távol): oti, ote, ota(I)


TULAJDONSÁGJELZŐK:
nagy: madü(I)
kicsi: kücsü(I)
kiváló, jó: bar(I)
boldog: lünde(I)
fő, meghatározó: edi, meghatározni, diszponálni vmi felett: edin(I)
rossz: vatah(I)
hős: hideo(I), hősies: hideosi(I)
szent, örök: suchü(I)
eszes, okos: eszisi(I)
kemény: dita(I)
tűzből való: teszthi(I)
tüzes: teszthild(I)
öreg: vüregh(I)
ősz(hajú): szor(I)
régi: avesi(I)
új: vuli(I)
fél (vminek a fele): vele(I)
iker-, kettős: jerki(I)
messzi: meti(I), nessze lévő ember: metesi, metisi(I)
HATÁROZÓ SZAVAK:
most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)
akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori:omaszti(I)
itt ez: hit(I)
ott az: hot(I)
ki: küh(I)
be: béh(I)
iszia(K), (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig
együtt v.k./v.m.-vel: jüncsta
külön v.k./v.m.-tol: klün
H e l y h a t á r o z ó k :
hely, a tér egy része: thege(I)
belülről mozgató lélek, belső üreg, barlang: béla(I)
itt (általában): hithege(I), ott (általában): vojthege(I)
messze: mete(I)
I d ő h a t á r o z ó k :
ma: ma, bima(I)
most: hima(I)
tegnap: klümma(I)
holnap: voljma(I)
sokáig tartó folyamat: volgjama(I), sokára, hosszú idő múlva: volgjama ben(I)
soha: sukhüne(I)
éjszaka: hosszúni(I),éjszaka (napszak): hosszún(I)
KÖTOSZAVAK:
és: aj(I)
éspedig: ajsi(I)
ha: cha(I)
mégis, ennek ellenére: idiam(I)
mégpedig (azért): ajsiam(I)
azérthogy: isiam(I)

GYAKORÍTÓ KÉPZŐ: - d, pl. atha - athad: atyaság, atyák intézménye
KICSINYÍTŐ KÉPZŐ: - r , pl. chunur: kis férfi, vantar: kis erdő, virághir: kis virág,
rendhagyó módon: majra: anyácska, athira: atyácska, apácska, amri: kislány
NAGYÍTÓ KÉPZŐ: m , pl. chunum: nagy (darab) férfi, orem: nagy hegycsúcs, nagy orr
ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: - ság, -ség: -S szóvégi képző, pl. nagyság: madüs
JELZŐSÍTETT ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: -SI szóvégi képző, pl.:. nagyságos: madüsi, hősies: hideosi
ELVONATKOZTATÓ ÁLTALÁNOSÍTÓ KÉPZŐ: -ILD szóvégi képző, pl. jágh: hegy, jághild: hegység

NEM: nen(I), IGEN, ÍGY: ejen(I)

POSZTPOZÍCIÓK(I):
hen: -on, en, ön
ben: ban, ben
be: ba, be
wra: ra, re, reá
szamar: vki, vmi számára, számotokra: szamtükhra
whet: val, vel
velje: vmi felé, irányában
vojle: vmi fölé
wereji: vmi felé, vimi irányában (haladni)
en: általános tagadó posztpozició, főnevek és igék elott is.
i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitol, alakitol. pl. Párszikhi: Perzsiai, Perzsiából jött, való.
no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben
p o s t p o s. c u m p r a e p o s.
sopru....hen: vimn lefelé, lefelé menetben, lefelé menet vhol:
veszpru....hen: vmin felfelé, felfelé menetben, felfelé menet vhol

SZÁMNEVEK(I):
Alapszámnevek:
egy: idzsi, tizenegy: tiz hen idzsi
kettő: keltü, tizenkettő: tiz hen keltu
három: khormu, tizenhárom: tiz hen khormu
négy: nijdzsi, tizennégy: tiz hen nijdzsi
öt: hütü, tizenöt: tiz hen hütü
hat: hotu, tizenhat: tiz hen hotu
hét: jeti, tizenhét: tiz hen jeti
nyolc: loncsoj, tizennyolc: tiz hen loncsoj
kilenc: klüntiz, tizenkilenc: tiz hen klüntiz
tíz: tíz húsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.
harminc: khomu ben tiz, száz: száth
negyven: nijdzsi ben tiz, ezer: hezer
ötven: hütü ben tiz
hatvan: hotu ben tiz
hetven:jeti ben tiz
nyolcvan loncsoj ben tiz
kilencven: klüntiz ben tiz

Sorszámnevek:
első: elenisi
második: keltüsi
harmadik: khormusi....N-ik:.....-si , stb.

Törtszámnevek:
egyketted: idzsi-keltüdi
egyhamrad: idzsi-khormudi
egynegyed: idzsi-nijdzsidi
egyötöd: idzsi-hütüdi
egyhatod: idzsi-hotudi
egyheted: idzsi-jetedi
egynyolcad: idzsi-loncsojdi
egykilenced: idzsi-klüncidi
egytized: idzsi-tizedi
egyhuszad: idzsi-khuszidi

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK (I):
Alanyeset:
én: ejn, mi: minkh
te: t,i ti: tikh
ő: ü(j), ők: üjkh

Tárgyeset:
engem(et): inkmüt, minket: minkhüt
téged: tinküt, titeket: tenkhtüt
őt: jüt őket: jönkhüt

Birtokos eset:
enyém: imtin, miénk: mibinkh
tiéd: tijint, tiétek: tibitekh
övé:? övék: ?

Részes eset:
nekem: nikhüm, nekünk: nikhünkh
neked: nikhüt, nektek: nüketekh
neki: nükin, nekik: nükijekh

IGÉK(I):
Az igeragozásról általában: az igék igen nagy része - felthetőleg csaknem a fele- különösen az egy-két tagú igék esetében rendhagyó ragozású. A rendelkezésre álló anyag esetében az igeragozás jórésze rekonstruálhatatlan. Az alábbiakban kizárólag, a rekonstruálható ragozású igéket mutatjuk be.

lenni: 1. vo(a?)jgen
2. lejnin

VOJGEN és LEJNIN ragozása:

Jelenidő:
ejn vojgum, minkh vojgimunkh
ti vojgisz, tikh vojgitukh
uj von, ujkh vontukh

jövőidő:
ejn leszim, minkh leszinkh
ti leszil, tikh lesztikh
uj leszin, ujkh leszenikh

Közelmúlt:
ejn volam, minkh volankh
ti volajsz, tikh volantukh
uj volaj, ujkh volanukh

Régmúlt:
ejn voltum, minkh voltunkh
ti voltajisz, tikh voltajtikh
uj voltaj, ujkh voltukh

menni: menin
Jelen idő: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh
jüven: jönni
Jelen idő: jüvem, jüvesz, jüvej, t.sz.: jüvenkh, jüvtekh, jüvmekh , felsz. m.: jüvü!
vün: eljönni, vendégségbe jönni
Jelen idő: vüm, vüsz, vüj, t.sz.: vünkh, vütekh, vümekh, felsz.m.: vü!
látni, nézni(?): szömen
írni, szántani(?): szamthen
írást róni (fába): roven
élni: elvin
szülni: szérin
születni: széritin, szülés: széris, születés: szérild - Szent-születése: Suchü szérild (Karácsony),
a Szent születése(Jézus): Suchünek szérild. Születésnap: szérildbi,
Boldog születésnapot!: lünde szérildbi! (új)
(meg)halni: jalen
ölni, megölni: wülin - ne ölj!: ne wüljü! wüljüne!
sijn, sivin: elpusztítani, megsemmisíteni.
sivájátin, sijátin: lerombolni, elpusztítani.
türen: eltűrni, elviselni.
türetin: véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)
enni: hentin
inni: hümin
tudni, ismerni: tondin
adni: amtin
jelen idő: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh
várni vkire, vmire, vmit: warin
fújni vmit: fuvin
folyni: volgjin, volgün(?)
üzenni: iszten
nyomni vkit, vmit, közösülni (v.ö. "baszni"): batten
enged(ni): engün
járni: járin
előhívni, kivívni vmit: pegin
kínálni, ajánlani vmit: kenájin
(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés: keni
felkinálni, feajánlani vkit, vmit: kenájátin
óhajtani vmit: ászin (óhajtó mód segédigéje)
lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német "mögen" igének): hetin)
a feltételes mód segédigéje: hetin(I)
Régmúlt általános ragja: LT pl. antu lt = adott , antu lt muk= adtunk
Befejezett múlt: - UTTA , pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk(tárgyiasított formában)
Felszólító mód (egyesszám második személy) általános ragja: Ü, pl. ant ü = adj!
Összes további eset: -ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.
Tiltó mód: felszólító mód+ NE, pl. wüljüne=ne ölj! Megjegyzés: a "ne tiltó rag gyakran az ige elé kerül, u.i.a ne wüljü is helyes.
Óhajtó mód: ászi segédigével: ászin+infinitivus, pl. ászim hümin, ászisz hünim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászitekh hümin, ászikh hümin.
Jelenidejű feltétles mód: hetin segédigével: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin, hetitekh hümin, hetikh hümin.
Jövőidő: egyszerű meghatározott:infinitivus végződés+ -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hüminim, iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh.
Összetett meghatározatlan közeljövő: LEJNIN segédige+infinitivus végződés:+I pl.most majd iszom:lejszim hümini, stb.
Összetett meghatározatlan távoli jövő: VÜN segédige+infinitivus végződés+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.
Általános participium praesens: IN, EN infinitum végződés helyett: AGH vagy JAGH képző: pl. volgjin(folyni)-volgjagh(folyó), szamthen: szántani-szamthagh: szántó, földműves.
Általános participium futurum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁNT képző
Pl. rendhagyó/!!!/: vün(eljönni)-vüjánt(az eljövendő, a jövőbeni, a jövő)
Általános participium perfectum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁTH képző
Gerundium: infinitum to helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) végződés. pl. hümeve: (meg)ivandó), megíva, vüve: jőve; jüvede: (el)jőve. A két tipus (v,d) nem feltétlenűl azonos nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyag jelenlegi feldolgozási szintjén, nem lehetséges.
SZÖVEG (K, görögből, fonetikailag nehezen rekonstruálható):
"En arkhéj éjn ho Logosz, kaj ho Logosz éjn prosz tón Theón, kaj Theosz éjn ho Logosz":
"Esziszkü ben volaj szava, iszia szava volaj theosz velé iszia theosz volaj szava" feltételezés: "iszia"="isa" (HB)
Megjegyzés: mivel itt a szöveg nem az "isztain" alakot használja, úgy tűnik ez nem felel meg a görög "theosz" fogalomnak.

Kedves Olvasóm!
A hun nyelv szerinted is elveszett?
Horváth AntalHozzászólásokHorváth Antal által a Január 18, 2009-on 1:22pm-kor
Hozzászólás törléseŐSEINK "SZENT" ÁLLATAI: A TURUL ÉS A GRIFF

A turul

A turul kétszer játszik szerepet őseink hiedelemvilágban.

1. "Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében - olvassuk Anonymusnál - Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.". A Budai Képes Krónika szövegében a középső rész így hangzik: "Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak". Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek vezéré, aki maga is a Turul nemzetségből származott. Az álomban érkező turul a közvetlen ős, csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. A belső-ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat jelöli. Egy tipikus dinasztikus eredetmondával van dolgunk, melynek lényege, hogy a születendő utódokat már előre magasztalja, és fényes jövő jósoljon egy még nem létező dinasztiának.

2. A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni azokat. Az emberek megkísérelték megtámadni őket, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyük közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek és követték a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt, újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna valóban addig vonultak Európában nyugat felé, amíg a kerecsensólyom - a turul - fészkel. A múlt, a történelem igazolta, hogy a Turul-mítosz eltűnése - az Árpád-ház kihalása - indította meg a magyar önállóság megszűnését.

A madarak szerepe őseink hiedelemvilágában

A hun, a belső-ázsiai török és a magyar népművészetben fontos szerepet játszanak a madarak. Ezek közül legismertebb a kerecsensólyom (Falco cherrug) - a kutatók egy része e madarat határozta "turulnak" -, az altaji havasi sólyom vagy turul (Falco rusticolus altaicus), a szirti sas (Aquila chrisaetus), a szakállas keselyű (Gypaetus barbarus) és a fakó keselyű (Gyps fulvus). Maga a "turul" szó török eredetű (togrul, turgul=vadászsólyom, illetve "kiváló tulajdonságokkal rendelkező, kedvenc ragadozó madár").
Sólyom-ábrázolást találunk egy Noin-Ula-i szkíta szőnyegen, az issziki halomsír egyik halottjának övén, egy Kr.előtti 1200-ból származó mezopotámiai kődoboz tetején, egy Kr.utáni II. századi párthus király szobrán, egy VII. századi szászánida ezüsttálon és még sok tárgyon. Ott találjuk a hunok címerein, az avarok szíjvégein (keceli lelet), a honfoglalás kori rakamazi tarsolylemezen, hajkorongokon, gyűrűkön és a magyar királyok első címerszerűen ábrázolt szimbóluma is a turul volt. A magyar nyelvben három szó van, amely a sólyomra és a sólyomkultuszra utal: a "kerecsen", a "zongor" és a "turul". A középső a Zsombor férfinévben él tovább. Krónikáink után a "turul" szó - név - hosszú időre feledésbe ment, illetve el kellett felejtenünk. Csak a XIX. században került ismét elő őstörténetünk e fontos jelképe.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 535x600.

Akár a kerecsensólymot, akár az altaji havasi sólymot tekintjük turulnak - a vita eldöntése a szakemberek dolga - a turul a legjobb solymászmadár, de nem olyan ritka, hogy még senki nem látott volna olyant. Van bizonyos misztikus vonása, ami fantomszerűvé teszi, ezért válhatott az egykori hús-vér, létező madárból szimbólum.

A turul volt az eszményi, a hibátlan, a győzhetetlen, vagyis az isteni.

Ezért lehetett a magyarok uralkodóinak jelképe, majd így lett újra a Turul-legenda feledésével, a Turul-család kihalásával megint solymászmadár. Így szállt vissza közénk, és lett kerecsen-, vagy talán altaji havasi sólyom, egy olyan madár, amelyik létezik, mert sólyom, de nem létezik, mert füles sólyom nincs (Dúcz László).
Ősi magyar népmesénk hőse egy "isteni madár", amely kiszabadítja a Napot, feleséget is szerez magának és a mese végén király lesz. Népmeséinkben egy embert magasba emelő turulmadár alakja is előfordul, amelyet repülés közben etetni és itatni kell; ezt örökíti meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón látható madár, amint karmai között egy nőalakot ment ki a rabságából. Ha a magasba emelt alak férfi, - mint az 5. számú korsón, - akkor a madár a hős társa, aki a társai által cserben (az alvilágban) hagyott hőst segíti vissza az emberek világába, hogy ott visszaszerezze az elrabolt menyasszonyát és az őt megillető trónt.

Népművészetünkben is ott van a turul, egyre inkább háttérbe húzódva, pedig a turul a magyarok ősi, feledésbe merült hitvilágának máig fennmaradt főszereplője.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 702x600.

A griff

A griff biológiailag két állatból van összetéve: egy ragadozó madárból és az oroszlánból. E nagy "madár", illetve mitikus lény biológiai őse az ázsiai sztyepvidéken élő 13 sasfajtából, 9 keselyűfajtából és 9 sólyomfajtából, valamint az ázsiai oroszlán (Panthera leon persica), a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) és az afganisztáni tigris (Panthera tigris virgata) létező alakjából alakult ki. A griffekről Európa a Kr.előtti V. században Hérodotosztól szerzett tudomást, feltehető, hogy Hérodotosz Ariszteásztól vette ismereteit. Ezen híradások szerint "a griffek a belső-ázsiai szkíták földjén (?) túl eső hegyekben őrizték az aranyat".


A későbbiekben Ktésziász, Aiszkülosz és Aelian is írnak a kínai krónikák "szárnyas tigriseiről". Ott találjuk a "szárnyas tigris" ábrázolását az altaji szkíta leleteken, a hunok, a szkíták és az avarok fémjein és textiljein, a magyar királyi jogaron, a koronázási palást szélén, az Árpád-kori magyar pénzeken. A török és perzsa emberek a griffet - a szimurgot - és a többi "összetett állatot" sohasem tartották valódi lényeknek, mert tudták, hogy ezek a fejedelmek és a királyok jelképei, jelvényei. Valamilyen tévedés folytán Kézai Simon is krónikájában a griffek lakhelyét a "szkíták földjére" teszi.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x416.


A középkori irodalomban a griff "szörnyként" jelenik meg, ugyanakkor a belső-ázsiai állattartó népek griffje jóságos, bölcs és segítőkész. Az ordoszi bronzok és más hsziungu ábrázolásokon gyakori a szarvasra lecsapó griff, de ugyanez jelenik meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón. László Gyula írja, hogy "szinte úgy hat Nagyszentmiklós, mintha a Kínától a Kárpát-medencéig terjedő eurázsiai műveltség és művészet időtlen jelképe lenne". Kézai Simon így ír a griffről: "Ama pusztaság hegyeiben (Szittyaország) kristály található, és a griffek fészkelnek ott és ott költik ki fiókáikat a legisfalk madarak, melyeket magyarul kerecsennek hívnak".

Megjelenik a griff a magyar népművészetben. Az egyik változatban fokozatosan követhető a ragadozó madár ábrázolásától a füles madáron, a griffen, az oroszlángriffen keresztül az oroszlánig. A másik változatban főisten ábrázolásaként, fejedelmi nemzethősként és táltosként ábrázolják. A Fehérlófia mesetípus 58 magyar változata közül 17-ben megjelenik a griff, a "nagymadár", amely oltalmazza a hőst. Ez a madár igen nagy, hegytetőn vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitől a hős a griff fiókáit megvédi és ezért elnyeri a griff háláját.

A griffmadár, a magyar mondavilágban egy nagy, csodás oltalmazó lény, amely alakja a mesékben és fejedelmi mondákban távoli eredetet mutat. A belső-ázsiai török népek meséiben és mondáiban a szimurg, smaragd anka vagy zülülő madár néven szerepel.

- A griff szerepe a belső-ázsiai népeknél igen sokrétű. Horváth Izabella ezt öt pontban határozta meg.

1. A főisten ábrázolása és szerepköre. A török népek körében az állat alakú szellemeknek különböző rangjuk volt, és ezek között a ragadozó madarak voltak a leghatalmasabbak. Az ilyen jellegű ábrázolás, amely közel kétezerötszáz éven át követhető a pusztai népek művészetében, azt jelenti, hogy a hit, amely a művészeti alkotások mögött rejlik, igen mélyen gyökerezett a népben és a társadalom szerves része volt.

2. A fejedelmi nemzethős ábrázolása és szerepköre, ami azt jelenti, hogy mivel a mesebeli griff éppúgy előfordul Attila hunjainál, mint a griffes-indás avaroknál, a török népeknél és az ujgur kánoknál, ezért e népekkel való kapcsolat erős köteléke a fejedelmeknek.

3. Szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre. Ha a fejedelem fő szerepét a sztyepi művész ábrázolni akarta, a négylábú griff, - az égi madár és a földi hatalom oroszlánformájának összeforrása - képét alkalmazta.

4. A táltos ábrázolása s szerepköre, ugyanis a táltos szelleme őseink mitológiája szerint állatalakot is tudott ölteni, de csak annak az állatnak az alakját, amelyik a táltos nemzetségének az állatőse volt. A négylábú griff, amelyik lóra vagy egy másik griffre támad nem akármelyik, hanem a fejedelmi nemzetségből származó táltos állat alakú szellemét ábrázolja.

5. A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre. A magyar Árpád-házi pénzeken található emberfejű griffek párhuzamait a keleti puszták népeinek hagyatékaiban is megtaláljuk. A szakrális fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy népe oltalmazója legyen, hanem, mint az ősei és az Isten földi alakja, az ég és a föld közötti közvetítő is volt.

Ez annyit jelent, hogy valamilyen formában táltos szerepe is volt és ezt a griff alakjával fejezték ki.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x390.


A daru

A daru, a magyarság ősi vándormadara, amely kapcsolatban állt ősi hitvilágunkkal. A darunak Közép- és Belső-Ázsiában két válfaja ismert, a közönséges vagy szürke daru (Grus grus) és a pártás daru (Anthropoides virgo). Daru-szobrot ma is találunk Belső-Ázsia énekmondóinak és gyógyító embereinek a háza előtt. Egymagában, egyik lábában követ tartva az éberség jelképe. Ott találjuk a Tiszaeszlár-Bashalomban talált X. századi ezüst karperecen ötosztatú tulipánt őrizve.

A koronázási palást szegélyén pártás daruk vannak egy központi ötosztatú tulipán két oldalán, a korongok közti mezőben. Ilyen formában találjuk IV. Béla XIII. századi címerében. Párosával, őrmadárként, hosszú nyakú formában ott látjuk a XIII. és XIV. századi magyar pénzeken, Károly Róbert dénárján egy életfa két oldalán, bár rövidített lábakkal.


This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x294.
Horváth AntalHozzászólásokHorváth Antal által a Január 18, 2009-on 1:20pm-kor
Hozzászólás törléseAz időszámítás és a hamisított középkor
Az emberi történelem folyamán egyre fontosabbá vált az idõ mérése, a pontos naptárak készítése és az évek helyes számontartása. Az eltelt évezredek során többféle idõszámítás jött létre, köztük a mai idõszámításunk. Az utóbbi idõben azonban egyre többen kérdõjelezik meg a jelenlegi idõszámítás pontosságát. Amikor elõször hallottam Heribert Illig elméletérõl, megvallom õszintén, azonnal elhárítottam, és hírlapi (könyvpiaci) kacsának minõsítettem.
Beszúrni észrevétlenül 2-300 évet az idõskálákba, képtelenségnek tartottam a különféle idõszámítások, források rengetegében. Majd találkoztam Hunnivári Zoltán számítástechnikai programok segítségével készített, az idõszámításunkban jelen lévõ rendellenesség bizonyításával, amit a Hungár naptár címû könyvében fejtett ki. Erre már megjelent elõttem egy kérdõjel. Az utólagos, szándékos naptárhamisítást továbbra sem tartottam a probléma elfogadható magyarázatának. Akkor mi történhetett?- tettem fel magamnak a kérdést. Komolyabb elmélyülés után, villanásszerûen ugrott be egy gondolat.

Röviden:
Az alapötlet a középkori magyar krónikák a mai elfogadott évszámoktól igencsak különbözõ számaiból származik. Feltételezésem szerint a mai idõszámításunk nem a Krisztus születése utáni, hanem egy másik idõszámítás lehet. De melyik? Kizárásos alapon az általánosan ismertek, például a szeleukida, nem jöhetnek szóba, ezt csak felismerték volna. Néhány egyéb helyi idõszámítás átnézése után az arszakida idõszámítás, a pártus birodalom keletkezésétõl számított kor maradt a figyelmem középpontjában, amit i.e. 247-tõl számoltak. A magyar középkori krónikák évszámait vizsgálva, Kézai hunok bejövetelének 700-as évszáma adott további inspirációt. Szokatlanul késõre teszi a hunok korát a keresztény idõszámításhoz képest. A 700-ból kivonva az arszakida éra kezdõ évszámát, a 247-t, 453-at kaptam, ami egész pontosan Attila halálának éve, a Jézus születésétõl számított idõszámításban. Késõbb bizonyítást nyer, hogy Kálti Márk szintén 700-ból származtatja Attila halálát.

Azután már nem volt túl nehéz, és szinte megdöbbentõ volt, ahogyan maguktól ugrottak helyre az idõszámításunkban és történelmünkben meglévõ tisztázatlan, homályos események, idõpontok.

A teljes tanulmányban a következõket igyekszem bizonyítani: a mai idõszámításunk a Krisztus elõtt 247 évvel indult arszakida idõszámítás, és természetesen 2008-at írunk. Nem kivenni kell a 247 évet, hanem csak a rómaiak korát 247 évvel közelebb dátumozni hozzánk. Az ókor vége, ami eddig Kr.u 476-on volt, így 723-ra kerül. Attila 700-ban hal meg.

Gergely pápa tíz napos naptárreformja már pontosan eléri Julius Caesar korát. A juliánus naptár bevezetési évének (203) csillagászati eseményei is a forrásoknak megfelelõen kerülnek a helyükre. Ezek a 203. január 1-i újhold és a 203. március 21-i napéjegyenlõség. Ugyanakkor nem az egész történelem csúszik elõre, hanem csak a római kor, és az ahhoz kapcsolódó évszámok. Például a Hipparkosznak tulajdonított Föld tengely precessziójának kimérése, ami kb. 2100 éve történt, valószínûleg ugyanott marad. A fantomévek szinte automatikusan kerülnek be a többi idõszámításba, és maradnak ki például az iszlám idõszámításból, mindenféle összeesküvés nélkül. A négyéves szökõnapok a mai néggyel osztható évszámhoz kerülnek.

Sõt, a magyar krónikák hun-magyar azonosságának és a nyugati népek általi hun elnevezésünk miértjei érthetõvé válnak. A hun korszak Kárpát-medencei évszámai (~380 ~ 420 – 453-as Attila halála) és a László Gyula avar korabeli kettõs honfoglalásának régészet által megerõsített dátumai (~630 ~ 670 – 700-as Attila halála) tökéletesen fedik egymást.

A jelenlegi ismereteim szerint, már nyugodtan kijelenthetem a következõket:
Hiszem hogy a „kitalált középkor" tézise létezik, és az idõszámításunk fiktív, meg nem történt éveket tartalmaz. Amikor e sorokat írom, a hivatalosan 2008. szeptember 7.-én, vallom hogy az Úrnak 2008. esztendejében járunk, és szeptember hónapjának 7. napját írjuk. Mindemellett állítom, hogy a Jézus születése szerinti idõszámítás soha nem terjedt el, és sehol nem vezették be.
Én „eltévedt idõszámítás"-nak nevezem a naptárunk körüli rendellenességet, egy észrevétlenül maradt, majd eltitkolt félreértésnek tartom, és nem összeesküvésnek.
Bizonyítás kicsit részletesebben:

A Julián naptár bevezetésétõl a Gergely naptár bevezetéséig az évhosszak eltérése miatt a napéjegyenlõség március 21.-rõl március 11.-re csúszott vissza. Gergely pápa, tíz nap kihagyásával, és a százzal osztható szökõévek elhagyásával, kijavította a naptárat. Ez rendben is volna, de egy nap eltérés 128 év alatt jön össze. A tíz nap eltérés 1280 év alatt gyûlt össze. A két naptárreform között viszont 1627 év telt el. Honnan került elõ, több mint 340 évnyi többlet?
Ez lenne a ’kitalált középkor’ elméletének alapja. A csillagászati programok szintén a probléma meglétét igazolják, mivel a régi dokumentumok által jelzett és a kiszámolt napéjegyenlõségi helyek nem egyeznek. Az eddigi szerzõk 2-300 évnyi fantomkort tételeznek fel, amit szerintük utólag, szándékosan illesztettek be az idõskálákba, 614-911 közé.
A kora középkor e szakaszáról valóban rendkívül gyér az ismeretanyagunk. Mintha Európában erre a két-háromszáz évre generációk butultak volna el. Elfelejtettek írni, építkezni, majd a 900-as évek után úgy folytatják, mintha mi sem történt volna. Pedig Róma bukása nem egy világégéssel egybekötött pusztulás volt, ahol minden kultúra elporladt. Egyszerûen csak hatalmát vesztette, még a hatalmi jelvényeket is átküldték Bizáncba. Kifosztották ugyan, de a tudás megmaradt, lehet hogy egy rövid ideig kevésbé virágzott, de nem kellett mindent újra kitalálni, mint ahogyan a sötét kora középkor történelme sejteti velünk.

A szándékos beszúrás már csak azért sem ment, mert több idõszámítás létezett, szinte valamennyi jelentõs államalakulatnak volt, és ezeket a különbözõ államok, hatalmak mindegyike nyilvántartotta, jegyezte és viszonyította, a kapcsolatok, az adók, a hadi és egyéb események miatt. Itt nem lett volna esélye annak, hogy valaki csendben ide-oda beszúrjon 2-300 évet. Az ellenlábas hatalom azonnal feljegyezte volna, és nyoma lenne valahol. De nincs is ilyen. A mai idõszámításunk is inkább háttérbe szorította a többit és terjedt el, nem pedig bevezetés által lett elfogadva. Sok korabeli idõszámítást, a mai napig jegyeznek, vezetnek.

Viszont egy használatban lévõ, és valamennyi keresztény nagyhatalom (a német-római, a magyar, a bizánci, a kijevi és a többiek) által ismert, jegyzett, figyelemmel kísért idõszámítás, félreértésbõl adódó, széleskörû elterjedése nagyon is valószínű. Ez az idõszámítás, amit egy idõ után „ab incarnatione Domini” címmel ruháztak fel, és amit magyarra az „Úr megtestesülésének” alakban fordítanak, ma pedig, polgári idõszámításnak neveznek.


A magyar krónikák adataira, történelmi és régészeti tényekre alapozva a következõt állítom:

A mai idõszámításunk azonos az egykori pártus birodalom arszakida idõszámításával, amely a Krisztus születése szerinti i.e. 247-ben indult I. Arszak uralomra kerülésével.

A pártus-magyar azonosságra egyre több bizonyítékot találnak. Ilyenek a harcmodor, az öltözködés és az eszközök, a hét törzs vagy család, és maga a pártus név is magyar hangzású.
Az idõszámítás a magyarság honfoglalásával került be a Kárpát medencébe, amit a magyarok írásával, a rovásírással jegyeztek. A honfoglalás korában a magyarok igen aktív fellépése során ismertté válik a keresztény királyságokban.
A diplomáciai kapcsolatok és egyéb szerzõdések irataival szinkronizálják a többi idõskálával, azaz megállapítják az egyidejûségét.
Neve a birodalom, ország, uradalom, idõszámítása, vagy ha I. Arszak úrrá válásának tényét vették alapul, akkor az Úr, Úrnak idõszámítása lehetett (úr - uradalom - úrság – ország – Arszak, vagy úr- uraság). Vagy félreértik a nevét és tévedésbõl az uradalom, ország (Anno Regnum) helyett az Úr idõszámításának (Anno Domini) fordítják, vagy Árpád magyarjai is „Úr esztendejének”nevezték.
A kor bonyolult idõszámításai között a praktikus, egyszerûen követhetõ és rokonszenves nevû idõszámítás széles körben elterjed. A neve miatt Krisztus születése szerinti idõszámításnak vélik.
A magyarság kereszténységre történõ áttérítése során a régi rovásírásos leiratokat megsemmisítik, a rovásírást pedig betiltják. Elfelejtõdik honnan ered és maga az elterjedés folyamata is lassan, száz-kétszáz év alatt történik.
A XI. -XIV. század során megkeresték Jézus születését a Justinianus korában megszakadt római idõszámításban, de a félreértés miatt 247 évvel korábbra teszik. A megszakadt római kor miatt a 900 utáni éveket nem tudják korban visszadatálni, azok ott maradnak a helyükön.
Az 550 és 900 közé 247 fiktív év kerül be. A nyomravezetõ évszám Kézai krónikájában található, aki a hunok bejövetelét teszi 700-ra, de ez Attila halálának éve.
A helyes idõszámításban (a továbbiakban Úr. idõszámításának nevezem) a rómaiak kora 247 évvel elõbbre kerül, így az i.u. 476-os Róma bukásának éve Úr. 723 lesz.
A hátracsúsztatás mûveletével a fantomkor belekerül az összes olyan idõszámításba, amelyekkel korábban szinkronizálták a magyarok idõszámítását. Az egyik kivétel az akkor még nagyon szûk körben ismert iszlám idõszámítás, ami a maradt 622-es induló évszámon, de még bõven benne van a római korban.
A Julián naptár Úr. 203-ban lett bevezetve. A január elsejei újhold pontosabb, mint jelenlegi i.e. 45-ben. A napéjegyenlõség idõpontja Úr. 203. évében március 21.-én 21:45 –kor van. Julius Caesar halálának idõpontja: Úr. 204. március 15.
Kálti Márk Képes Krónikájának évszámait Kézaitól veszi át. A krónikában Attila halálát a 700-as évszámból származtatják, és 445-re módosítják, a 872-es magyarok bejövetelét pedig 677-re. Az indictio-ciklusok számai, a 247-es és a 172-es számok ismétlõdnek (872-700=172).
Attila halálának írt, a 700. és 445. évek indictio-cikluson belüli sorszáma ugyanaz: INDICTIONE XIII. A magyarok bejövetelének tartott 872. és 677. évek indictio-cikluson belüli sorszáma pedig: INDICTIONE V.
Ez a tény azt mutatja, hogy valakik észrevették, hogy ez nem a Krisztusi éra és megpróbálták visszadátumozni az évszámokat. Vagy nem boldogultak vele, vagy leállították õket, de a jelek szerint az eltitkolás mellett döntöttek. Ezért megpróbáltak eltüntetni minden ide vonatkozó dokumentumot, köztük a rovásírásos emlékeket.

Rendkívül fontos találkozási pont, László Gyula „kettõs honfoglalás" elméletének i.u. 670-re jelzett griffes-indás elsõ honfoglalásának kezdeti idõpontja. Felhívom a figyelmet, az i.u. 420-453 és az Úr. 670-700 közötti korok párhuzamára. Mindkettõ Attila halálával ér véget és mindkettõ, egy nép Kárpát-medencébe történõ bevonulásával kezdõdik. A hunokról, és az avarokról van szó.
László Gyula a következõket írja: 670 körül eddigitõl különbözõ kultúrájú nép áramlik a Kárpát-medencébe, akik magyar helyneveket adnak szállásainak. Az e korból talált temetõk rendkívül nagy lélekszámúak, gyakran több száz, néha ezernél is több sír található egy-egy temetõben, szemben Árpád magyarjainak 10-15-ös lélekszámú temetõivel. Ez a tény, egy olyan, a történelmi iratokban nyomtalan, népvándorlási hullám régészeti bizonyítéka, ami sokszorosan meghaladja a történelemben határozott nyomot hagyó magyar honfoglalás méretét. Ennek a magyarázata pedig az, hogy ez a népvándorlási hullám azonos a hunok i.u. 420 körüli, méretében a Római Birodalmat is megrendítõ, bevonulásával a Kárpát-medencébe.
László Gyula leírja azt is, hogy az i.u. 420 utáni fejedelmi sírokat megtalálták ugyan, de a közemberek sírjait nem, amit a temetkezési szokásokkal, illetve a rövid 20-30 éves ittléttel próbálnak magyarázni. Egyrészt, ez egy emberöltõnyi idõ, ennyi idõ alatt a fele lakosságnak ki kellett cserélõdnie. Másrészt, ha a hamvasztás után urnasírokba temetkeztek, akkor ezeknek is nyomai lennének. Egy másik forrásban, Priszkosz rétor elmondja, hogy Attila egy faluból nõsül, egy helyi vezetõ lányát veszi el. Késõbb, egy letelepedett göröggel találkozik, akinek hun felesége és gyerekei vannak. Vagyis az ekkor itt élt nép hosszabb, vagy állandó tartózkodásra rendezkedett be.Véleményem szerint, a hun közemberek sírjai ott vannak a 670-es évek utáni régészeti leletekben. Szintén Priszkosz rétor leírásából tudjuk, hogy Attila megtiltotta hunjainak a kereskedelmet Bizánccal, aminek régészeti bizonyítéka, a bizánci érmék szinte teljes hiánya e sírokból. Úgy gondolom, hogy ez a hun-magyar folytonosságot és az Úr idõszámítását, nagyon szépen a helyére illeszti és igazolja.

Az Úr idõszámításában a római érát megszakító Justinianus császár 812-ben hal meg. A magyarok honfoglalása viszont marad 896-on. Ebben az idõszakban kellene rendbe tenni az európai történelmet, amit valamikor a XI - XIV. század során körülbelül 350 évre húztak szét.
Nem biztos, hogy törölni kell a történelem fiktív szakaszába tartozó eseményeket. Lehet, hogy csak össze kell nyomni a 350 évet 100 évre, és a lelet- és forrásanyag egy ideális mennyiségûvé válik. A honfoglalásunktól kezdve a kronológiánk többé-kevésbé rendben van. Feltételezem, hogy a fantomkor egyúttal rátolta a római kort, az õt megelõzõ korokra, és nem az egész történelem csúszik. A csillagászati jelenségek azonosítása segíthet ebben. Néhány dologról nem tudok szót ejteni, a helyhiány miatt, ilyen a szökõévek alakulása, ami az eltérõ évkezdetek miatt, ment át a jelenlegi néggyel osztható évszámhoz.

Az összeesküvés elmélet végül is abban a formában megáll, hogy rájöttek az idõszámítás hibájára, de vagy a kijavítása esett kútba, vagy a bevezetésének kudarcától féltek, ezért elhallgatták és eltüntették a nyomait. Véleményem szerint elõször Gergely pápa naptári reformjának elõkészítõi döbbentek rá, hogy valakik, valamikor elrontottak valamit, ha nem is szándékosan, és ez nem az, aminek hiszik. Ezt mutatja a rovásírásos emlékek késõbbi szisztematikus üldözése, eltüntetése. Arra nem számítottak, a tudomány fejlõdésével, nyomára akadnak a hibának és mindig marad valamennyi forrás, ami segít felfedni a titkot.

A teljes tanulmány megtalálható a http://meglatasok.kisbiro.hu honlapon.

Kelt: Gyöngyös 2008. szeptember 7.
Szekeres Sándor
Bővebben >>

MAGYARORSZÁG -MULTJA ,JELENE ÉS JÖVŐJE

2010.08.19. 17:34, sztez
MAGYARORSZÁG MULTJA JELENE ÉS JÖVÖJE

 

.......................................................................................................................................................................
TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK TÜKRÉBEN...! "Egy népet (etnikumot) testi jegyei, szellemi- és tárgyi kultúrája valamint nyelve határozza meg. Legmaradandóbbak biológiai-élettani jegyei, legváltozékonyabb nyelve - ezt esetenként "cserélheti" is.Ha egy nép eredetét keressük, úgy járunk el, hogy kutatásainkban térben és időben addig megyünk el, ameddig olyan testalkatú, élettani tulajdonságú, zene- és táncvilágú, hitvilágú, mesevilágú, költészetvilágú, írásbeliségű, néprajzi motívumvilágú, ételkultúrájú, növény- és állatvilágú, esetleg olyan vagy hasonló nyelvű népet nem találunk a múltban vagy a jelenben, ahonnan őseinket származtatni tudjuk. E kutatásokat az antropológia. a zenetudomány, a tánctudomány, a vallástudomány, a kötészet, a írástudomány, a néprajz, az ételkutatás, a növény- és állattan, a nyelvtudomány és a forráskutatások módszereivel végezzük. A kutatásokhoz ezen egzakt tudományokon túl nincs szükség bármiféle teóriára ,feltételezésekre. Vagy el tudunk jutni egy olyan korig és népig amikor, ahol és akiknél ezen ismérvek előfordulnak, akkor ezt vesszük eredetünk alapjául - e területről, e népektől származunk -, vagy kimondjuk a legtudományosabb szót: "nem tudjuk" vagy "még nem tudjuk".
A magyar Európa egyetlen nem indoeurópai népe. Ez a "másság" tette lehetővé, hogy ebben az idegen tengerben biológiai alkatát, szellemi- és tárgyi kultúráját valamint nyelvét a máig meg tudta őrizni. Egy nemzet -, mint például a magyar - több etnikumból (népből) tevődik össze. Természetesen a magyarok - Árpád népének - honfoglalását megérte az ősi autochton lakosság - az újkőkori, a réz- és bronzkoriak, a vaskoriak, a szkíták, a szarmaták, a népvándorláskor Kárpát-medencén átvonult népeinek töredékei (maradványai) és a vándorlásuk során sokszorosan ötvöződött beköltözött magyarságot színezték a honfoglalás után betelepített és betelepült népek (jászok, kunok, szászok, svábok, szlovákok, ukránok, románok szerbek, horvátok stb.). A magyar nemzet gerincét mégiscsak a 895-ben a Kárpát-medencébe költözött ötszázezernyi "honfoglaló magyar" adta és ma is ez alkotja.
A Kárpát-medence mai képének kialakulásánál négy jelentős és sajátos körülmény játszott közre:

1./ A Kárpát-medence, amely a világ legtermékenyebb medencéje a történelem furcsa játékaképpen a korábbi korokban szinte mindig gyéren lakott terület volt. Nem telepedtek itt meg a hallastattiak, továbbvonultak a kelták, a Kr. utáni IV. században kivonultak a rómaiak és továbbvonultak az ide bejutott langobardok, gótok, szkírek, vandálok, herulok, és a gepidáknak is csak kis része talált itt otthonra.
2./ A Belső-Ázsiából a Kárpát-medencébe jutott magyarság előtt nagyjából ugyanazon területekről korábbi belső-ázsiai törzsszövetségekből kiszakadva a magyarhoz hasonló etnikumú hunok és avarok, majd az 1243-as és az 1246-os években a kunok is bejutottak gazdagítva vagy akár "kiegészítve" a honfoglaló magyarságot. Ezért a régi hivatalos tankönyvek a XIX. század első harmadáig úgy tanították, hogy a magyarok Belső-Ázsiából három hullámban költöztek be a Kárpát-medencébe; a Kr. utáni IV. században, mint "Attila hunjai" (akiknek 453-ban, Attila halála után a Csigle-mezőre költözött, majd onnan Erdélyt benépesítő utódai a székelyek), 568-ban (majd utána még két hullámban) az avarok és 895-ben Árpád népe, akikhez az 1240-es években hozzáköltöztek a kunok. Ebből következik, hogy

3./ A Kr. utáni IV. században beköltöző hunokat, majd a három hullámban bejutott avarokat e medencéből senki ki nem űzte, ki nem irtotta; megérték Árpád népének honfoglalását és hasonló testalkatuk, szellemi- és tárgyi kultúrájuk valamint nyelvük révén beolvadtak a magyarságba.
4./ A Kárpát-medencébe a Kr. előtti VII-VI. században az Iráni-magasföldről bejutottak nagyállattartó lovas poszt-sumer kultúrájú iráni (perzsa) eredetű szkíták ("szittyák"), az időszámításunk kezdete körüli időben a szarmaták (és szauromaták), valamint az 1235-ös években a jászok. E népeket sem irtotta ki senki; a Kárpát-medencében megérték a mát és nemzetünk szerves részét alkotják. Sokan foglalkoznak e népek (szkíták, szarmaták és jászok) iráni (perzsa) "sumer gyökerű" kultúrájával - főleg nyelvével -, ez azonban nem azonos "a magyarság őshazájának" a kutatásával, hanem ez a magyar nemzet egyik fontos ötvözőelemének az eredetkutatása.
........................................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................................

Kölcsey Ferenc, HIMNUSZ!

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt
Meg bűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!
Őseinket felhozád Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai Felvirágozának.
Értünk Kúnság mezein Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk,
Majd töröktől radigát, Vállainkra vettünk.
Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre
S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre?
Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában,
Szertenézett s nem lelé Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,S lángtenger fölette.
Vár állott: most kőhalom;Kedv s öröm röpkedtek:
Halálhörgés, siralomZajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virulA holtak véréből,
Kínzó rabság könnye hullÁrvánk hő szeméből.
Szánd meg Isten a magyart,Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kartTengerén kínjának,
Balsors akit régen tép,Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e népA múltat s jövendőt!
...............................................................................................................................
Magyar Történelmi Dátumok Magyar uralkodók
Fejedelmek 895-907 Árpád
907-947 Zsolt
948-955 Fajsz
955-972 Taksony
972-997 Géza
997-1001 István
Királyok (Árpád-ház) 1001-1038 I. (Szent) István
1038-1041 Péter
1041-1044 Aba Sámuel
1044-1046 Péter
1046-1060 I. András
1060-1063 I. Béla
1063-1074 Salamon
1074-1077 I. Géza
1077-1095 I. (Szent) László
1095-1116 (Könyves) Kálmán
1116-1131 II. István
1131-1141 II. (Vak) Béla
1141-1162 II. Géza
1162-1163 II. László
1162-1172 III. István
1163-1165 IV. István
1173-1196 III. Béla
1196-1204 Imre
1205 III. László
1205-1235 II. András
1235-1270 IV. Béla
1270-1272 V. István
1272-1290 IV. (Kun) László
1290-1301 III. András
Királyok (Premysl) 1301-1305 Vencel (László)
Királyok (Wittelsbach) 1305-1307 Ottó
Királyok (Anjouk) 1308-1342 I. (Róbert) Károly
1342-1382 I. (Nagy) Lajos
1382-1387 Mária
1385-1386 II. (Kis) Károly
Királyok (Luxemburg) 1387-1437 Zsigmond
Királyok (Habsburg) 1437-1439 Albert
1440-1457 V. László
Királyok (Jagello) 1440-1444 I. Ulászló
1446-1453 Hunyadi János (kormányzó)
Királyok (Hunyadi) 1458-1490 I. (Hunyadi) Mátyás
Királyok (Jagello) 1490-1516 II. Ulászló
1516-1526 II. Lajos
Királyok (Zápolya) 1526-1540 I. (Szapolyai) János
Királyok (Habsburg) 1527-1564 I. Ferdinánd
1564-1576 I. Miksa
1576-1608 I. Rudolf
1608-1619 II. Mátyás
1619-1637 II. Ferdinánd
1637-1657 III. Ferdinánd
1657-1705 I. Lipót
1705-1711 I. József
1711-1740 III. Károly
1740-1780 Mária Terézia
1780-1790 II. József
1790-1792 II. Lipót
1792-1835 I. Ferenc
1835-1848 V. Ferdinánd
1848-1916 Ferenc József
1849 Kossuth Lajos (kormányzó)
1916-1918 IV. Károly
1920-1944 vitéz nagybányai Horthy Miklós (kormányzó)
.....................................................................................................................................................
Erdélyi Fejedelemség

1541 előtt Magyarország része;

1541-1551 között külön ország (államformája rendezetlen), uralkodó János Zsigmond választott magyar király

1551-1556 között Magyarország része

1556-1571 között külön ország (államformája rendezetlen), uralkodó János Zsigmond választott magyar király

1571-1765 között Erdélyi Fejedelemség;

1765-1848 között Erdélyi Nagyfejedelemség;

1848 után egyesült Magyarországgal.


Az Erdélyi Nagyfejedelemség címere (1765)

Mária Terézia alatt

1541-1551 Jagelló Izabella

1556-1571 Szapolyai János-Zsigmond

1571-1586 Báthori István


1586-1597 Báthori Zsigmond

1597-1598 Báthori Zsigmond

1598-1599 Báthori András

1599-1600 Vitéz Mihály

1601 Báthori Zsigmond

1601-1602 Báthori Zsigmond

1603 Székely Mózes

1604-1606 Bocskai István

1607-1608 Rákóczi Zsigmond

1608-1613 Báthori Gábor

1613-1629 Bethlen Gábor

1629-1630 Brandenburgi Katalin

1630 Bethlen István

1630-1648 I. Rákóczi György

1648-1660 II. Rákóczi György

1657-1658 Rhédey Ferenc

1658-1660 Barcsai Ákos

1661-1662 Kemény János

1661-1690 I. Apafi Mihály

1690 II. Apafi Mihály

1690 Thököly Imre

1691 Diploma Leopoldinum

1704-1711 II. Rákóczi Ferenc

.................................................................................................................................................

..............................................................................................................
Trianon, 1920. június 4.-e ...!
A világ legigazságtalanabb,legbecstelenebb "békéje"melyet soha sem lehet megbocsájtani...!

1920. június 4-én, délelőtt tíz óra: Budapesten és országszerte "megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma (...) írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek. (...) A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott." A közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket és az iskolákat. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. Temetés volt ez, valóban: egy hatalmas, gyönyörű ország, és egy éppen magára eszmélő, büszke nemzet temetése. Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter ezen a napon, 16 óra 30 perckor, a versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírta a magyarságra kényszerített békeszerződést.
(Megjegyzések: A diktátum aláírására az előzetes hírek szerint tíz órakor került volna sor, ezért, amint a fenti híradásból is kiderül, akkorra időzítve tartották az országos gyászmegmozdulásokat. Valójában a délutáni időpont a helyes, de mivel akkoriban még nem álltak rendelkezésre olyan tájékoztató eszközök, mint a rádió és a televízió, a lakosságot már nem lehetett értesíteni a változásról. A két, politikai értelemben jelentéktelen magyar aláíró személye szimbolizálta, hogy Magyarország csak a kényszer hatására írja alá a szerződést, de valójában nem fogadja el azt. Megjegyzendő még, hogy az aláírásra a közhiedelemmel ellentétben nem a Kis-Trianon, hanem a ceremóniához elegendően nagy méretű Nagy-Trianon palotában került sor, amint az a korabeli filmfelvételen is látható.)
A megdöbbenés és a tiltakozás nem volt ok nélküli. A történelem soha nem látott még ilyen "békét", amire inkább a "kivégzés és hullarablás" kifejezés lenne a találó. Minden további kommentár nélkül álljanak itt a puszta tények...!
Ország(rész) Terület Terület (%) Lakosság (fő) Lakosság (%) Ebből nem "államalkotó" (fő) Ebből magyar (fő)
A Szent Korona országai (Magyarország és Horvát-Szlavónország együtt) 324.411 100 20.886.487 100 10.835.912 10.050.575
Magyarország 282.870 87,195 18.264.533 87,45 8.310.363 9.954.170
Erdély (Romániához) 103.093 31,78 5.265.000 25,21 2.465.000 1.664.000
Délvidék, Drávaköz, Muraköz, Muravidék és Horvát-Szlavónország (a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz /Jugoszláviához/) 62.092 19,14 4.122.000 19,735 1.366.000 562.000
Felvidék és Kárpátalja (Csehszlovákiához) 61.633 18,9 3.576.000 17,12 1.874.000 1.072.000
Alpokalja (Ausztriához) 4.020 1,24 358.000 1,714 126.000 26.000
Árva és Szepes vármegyék részei (Lengyelországhoz) 589 0,18 24.000 0,115 9.000 1.000
Fiume (Olaszországhoz) 21 0,000065 50.000 0,239 22.000 7.000
A megszálló országokhoz együttesen 231.448 71,345 13.395.000 64,13 5.862.000 3.332.000
Csonka-Magyarország 92.963 28,655 7.516.000 35,87 798.000 6.718.000
Mint látható, Trianonban az összes szomszédos nép részesedett az ezer éve létező Magyarországból, még a baráti Lengyelország, a távoli Olaszország és a háborúban szintén vesztes (!) Ausztria is. De elsősorban nem ezért tekinthetjük Trianont a világ legigazságtalanabb "békéjének". Az ország elveszítette területének több, mint 71%-át, hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vas útvonalainak zömét. Odaveszett a lakosság 64%-a, és ami még fájóbb: az új határok mélyén belevágtak a magyar nemzet testébe. Idegen fennhatóság alá került a Kárpát-medencében élő magyarság kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, ráadásul több, mint felük az új határ tőszomszédságában, egybefüggő, színmagyar területeken élt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelő, igazságosabb határokat húzni, de a győztesek, és főleg a csatlósaik étvágya csillapíthatatlan volt. Ezek az "utódállamok" csak annyiban vállalták a folytonosságot a régi Magyarországgal, hogy megszállták annak területeit, ezen kívül viszont csak egyetlen céljuk volt (és van a mai napig): a "megkapott" magyarok elpusztítása, elűzése. Azóta is - főleg a megszálló országok - előszeretettel sütik ránk az "irredenta" bélyeget (bár sajnos egyre inkább ok nélkül). De vajon belegondoltak-e abba, akár csak egyszer is, hogy ők mit tennének hasonló
helyzetben!
!...................................................................................................

...... .. ........................... ..................................................................................................... .
Előszó /a .II.-dik V.H /

Nagyon nehéz megérteni, miért lényegtelen, üdvtörténeti szempontból,
hogy egy háborúban ki lesz a győztes. Eseménytörténetet tanulva, csak
arra figyelve, ki volt az erősebb éppen a lényeg veszik el, mégpedig az,
hogy ki volt a küzdelem erkölcsi nyertese, melyik az a fél, amely a jövője
számára valódi értékeket nyert. Azt szokták mondani, a győztesnek mindig igaza
van, de minden mulandó. A ma győzteseiből a holnap vesztesei lesznek, és amit
eseménytörténetileg nyerhet egy harcoló fél, az elenyészik, és még a legnagyobb
anyagi és emberveszteséget is pótolhatja az idő. Amit üdvtörténetileg nyerhet
vagy veszthetnek a felek, azok az értékek nem anyagiak, ezért nem is mulandók.
Sokkal fontosabb tehát egy küzdelemben az vajon melyik fél erkölcse diadalmaskodott.

Henryk Sienkiewicz Sivatagban és vadonban című művében Sztas a lengyel fiatalember próbálja megtanítani, mi a jó és mi a rossz Kalinak, a néger fiúnak. - Mondj egy rossz cselekedetet, Kali! - a néger fiú gondolkodik, majd kiböki: - Ha valaki ellopja Kali tehenét, az rossz cselekedet! - Nagyszerű, Kali! - örül Sztás - Most mondj egy jó cselekedetet! - Kali most már nem is gondolkodik, hanem egyből rávágja: - Ha Kali lopja el valaki más tehenét! Ebből a példából meg lehet érteni, miért mindegy, hogy ki győz. Mindegy, hogy Kali tehenét lopják el, vagy Kali lopja el más tehenét - mindenképp rossz cselekedet. Mindig az a lényeg, kinek az erkölcse győz. Az erkölcsi győzelem, akkor is a miénk, ha ki tudtunk tartani a saját erkölcsünk mellett, még akkor is, ha ezért le kellett mondanunk győzelemről. Az első világháború erkölcsi győztese Németország és a Monarchia, különösen az első világháborút lezáró békék miatt. Ezeknek a hatása, felháborító volta, megingatta az antant országok közvéleményét is, a legkiválóbbak elítélték a békediktátumokat. A II. VH esetében már nincs a háborúnak igazi, és teljes erkölcsi győztese, mert a németek nem voltak képesek arra, amire az első világháborúban, megőrizni erkölcsi felsőbbrendűségüket. Engedményeket tettek, átvették az ellenségeik erkölcseit, ideológiáját, ezért eseménytörténeti szempontból eredményesebbek lettek, de nem eléggé a tényleges győzelemhez. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen feladtak volna mindent, és messze nem azt jelenti, hogy minden németre ez jellemző lett volna erkölcsi értékeikkel való szembe fordulás. A háború pozitív szerepe Ami a pozitívuma a II. Világháborúnak, hogy voltak a szövetségesek oldalán is olyanok, akik képesek voltak magasabb erkölcsi szintre emelkedni. Üdvtörténeti szempontból a szövetségesek számára Patton és Nimitz valamint MacArthur embersége az igazi nyereség, a németek számára Rommel és a többi tábornok, Manstein, Guderian, Kesselring, Bock, DIETRICH rátermettsége, a német katonák hősiessége, a mérnökeik szakértelme, ellenségeik könyörtelensége, a német nép helytállása minden hibájúk, vagy bűnük ellenére is biztosította a részleges erkölcsi győzelmet. Igen, a tudománytalan fajelmélet ellenére, a koncentrációs táborok ellenére is, a II. VH erkölcsi győztesei a tengelyhatalmak, erkölcsi győzelmük azonban éppen ezek miatt nem lehet teljes. A faj elméletet a németek részben a franciáktól, angoloktól, részben pedig a zsidóktól vették át, és rájuk alkalmazták. A koncentrációs táborokat az angoloktól, részben az oroszoktól. Mind a két esetben feladták a humanista német erkölcs alapvető elveit, az ellenség erkölcsét vették át, ami egyértelműen veszteség üdvtörténeti szempontból. A japánok a gyarmattartó európai hatalmak könyörtelenségét ötvözték a szamuráj erkölccsel, ahogyan a németek az antant hatalmak gátlástalan machiavellizmusát a német precizitással, porosz mentalitással. A II.VH-ban olyan bűn követtetett el, amely példátlan az emberi történelemben. Ez a bűn, nem a holokauszt, hanem az atombomba. Ugyanis ez a földi élet teljes kipusztulásának rémét vetítette elő. Minden ember elpusztulása, minden élet megszűnése, nyílván sokkal nagyobb tragédia, mint egy népet érő. A szövetségesek nemcsak az atombomba felrobbantásával követtek el háborús bűnöket, de a németek hiába is igyekeztek évtizedek és évszázadok népirtását utol érni. Átvenni az ellenfél módszereit, már azért is végzetes hiba volt a németek számára, mert az ellenfeleik gyakorlottabbak voltak, és ki tudták használni a németek tapasztalatlanságát, sőt nemegyszer naivitását is. A bűnök A németek is sok esetben fertelmes bűnöket követtek el, de sokkal ügyetlenebbül, mint ellenfeleik. Lidice lakóinak lemészárlása elborzasztó, óriási erkölcsi veszteség az elkövetőnek. Egy angol-amerikai terrorbombázás sokkal több embert megölt, mint egy ilyen akció. A katini mészárlás titokban maradt évtizedekig, nem különben az, ahogy a háború után az oroszok saját területükön hajtottak végre szőnyegbombázást, többek között fellázadt magyar falú elpusztítására, vagy felkelt gulág táboréra. Sztálin gátlástalanságával nem is versenghetett a III. Birodalom, már abban sem, hogy Sztálin miatt több orosz halt meg, mint Hitler miatt, de lehet, hogy több zsidó élet is szárad rajta. Miért vették át a németek az ellenfeleik módszereit? Az ok egyértelműen az volt, miután az első világháborúban felülkerekedtek a túlerőben lévő antanton, az USA hadba lépése elvette Németországtól a megérdemelt győzelmet. Ez olyan válságot idézett elő, amelyet nem lehetett feldolgozniuk. Ha ti így, mi is így lépett elő. Ez olyan hiba, amely már az első puskalövés előtt vesztessé tette a németeket. Ha megnyeri a III. Birodalom a második világháborút, akkor azzal éppen ellenségei erkölcsét viszi diadalra Németország, vesztese lesz a háborúnak üdvtörténeti értelemben, mindent elveszít, amit az első világháborúban megnyert. Szerencsére nem ez történt, sőt, mindennek ellenére a német hadsereg, a még nagyobb túlerő elleni helytállásával meg tudta fordítani a háború kimenetelét, üdvtörténeti szempontból. Az eseménytörténeti vereség ellenére, a II. VH legnagyobb tiszteletnek örvendő tábornokai németek, a leghíresebb ászpilóták, harckocsizók, tengeralattjáró parancsnokok németek. A mérnöki teljesítménye is tiszteltre méltó a III. Birodalomnak, hosszan lehetne sorolni mi mindenben jártak élen. Egy-két területen nem, nem építettek atombombát, nem készítettek mérges gázt, nem voltak anyahajóik sem. Nem, mert Hitler megtiltotta e fegyverek fejlesztését. Ez a tilalom, eseménytörténeti szempontból hozzájárult a német vereséghez, de üdvtörténet szempontjából Németország felé billenti a mérleget. Fajelmélet Sokak szerint mindez nem érdekes, mert a nácik fajelméletben hittek, koncentrációs táborokat létesítettek, népirtást hajtottak végre. Igen elkövették a németek is ezeket a bűnöket, amit nem lehet eléggé elítélni, de a szövetségesek is, nemcsak a háborúban, hanem előtte is és utána is, sőt az USA ma is "náci" módszereket alkalmaz. Nos nem náci módszerekről van szó, hanem a "nácik" által is átvett módszerekről. Az nem menti a németeket, hogy mások is elkövették ezeket a bűnöket. Ami a fajelméletet illeti, a II.VH idején minden hadviselő fél meg volt győződve saját felsőbbrendűségéről, egyiknek sem volt, semmi erkölcsi gátlása semmilyen bűn elkövetésekor sem. Az USA ma is épp úgy semmibe veszi a nemzetközi jogot, mint annak idején a németek is és az összes többi fél. Erkölcse Kali szintjén van ma is. A németek nagyon nagy árat fizettek azért, mert feladták saját erkölcseiket. Egy totális állam jött létre, mely hatékony volt, de embertelen és könyörtelen is. Mikor a német tisztikar legkiválóbbjai, Von Staufenberg vezetésével, Erwin Rommel tábornok köréből megkísérelték Németországot megmenteni Hitlertől, egyik összeesküvő megkérdezte, mi van, ha tévednek, ha Hitler Németországa mégis győztes lesz. Staufenberg válasza erre az volt, ha győznénk, akkor még fontosabb lenne megszabadulni Hitlertől, a totális államtól. A háború legfontosabb tanulsága német és magyar szempontból is az, hogy soha nem adhatjuk fel értékeinket, nem vehetjük át az ellenség erkölcsét, még akkor sem, ha nagy a csábítás erre, főleg egy vereség után. Ismerve az események menetét, és tudva azt, mindenképpen szükséges volt ennek a felismerése, világos nem kerülhette el a világ a II. VH vérzivatarát, és azt a szörnyűséget, ami azután következett, melynek a hatásait máig nyögjük. Én megértem, hogy a hozzátartozóikat elvesztettek a saját egyéni tragédiájukkal foglalkoznak, de azért ezen a szinten túl kell látni. Nemcsak az a szörnyű, ami a zsidósággal történt, hanem az is ami a világ többi népével, részben a háború alatt, részben pedig következményeként. Magyarország alig több mint egy élvig volt német megszállás alatt. Ezt a megszállást vészkorszaknak a lakosság egy töredéke tekinti. Az a töredéke, amely az ország oroszok általi elfoglalását - szabad feldúlását, felszabadulásnak nevezi. Számunkra - a többség számára nem a szabadság, hanem 45 év rabság kezdete volt. Ha van tanulsága a II.VH-nak az éppen az, hogy minden ember, minden közösség, nép egyenjogú kell legyen, senki nem helyezheti saját önző érdekét mások felé, senki sem lehet sem jobban sem kevésbé egyenlő mint mások, mindegy, hogy Kali tehenét lopják el, vagy Kali lopja el más tehenét. Aki ezt képes megérteni, megtanulni, az nyertese a II. VH-nak, aki nem az vesztese. Hogy ki nyert és ki veszített, üdvtörténetileg azt leginkább a II. VH utáni történésekből derül ki. Ezekből világosan látható, hogy a szövetségesek nem tanultak belőle, továbbra is az a jó cselekedet szerintük, ha Kali lopja el más tehenét. A németek, japánok új stratégiát találtak, amely sokkal sikeresebb lett, mint hadseregeit valaha is voltak. Mi Kelet-Európa népei lettünk az ellopott tehén, 45 éven át leigázottak, nem dolgozhattuk fel szabadon a tapasztalatokat. 15 éve, a Szovjetunió bukása után, nem is mertük önmagunkat vállalni, nem mertünk, nem tetszettünk forradalmat csinálni, és ennek máig isszuk a levét. Bűnös nemzetnek lettünk beállítva, aki hálát adhat a leigázóinak, aki örülhet, hogy ideig-óráig még élni hagyják, aki csak vagon kérdés, bármikor elhurcolható, elpusztítható. 1956-ban még volt a nemzetben gerinc, hogy fellázadjon az oroszok és a velük kollaborálók ellen, 1990-ben már nem. Lassan megindult azonban a magyarság öntudatra ébredése. Ennek elengedhetetlen része, hogy megismerjük az igazságot, szemben azzal az egyoldalú beállítással, amit belénk akarnak sulykolni. Követtek el a németek bűnöket, de az, hogy Hitler szakított szövetségesével, Sztálinnal, nem a bűne, hanem az érdeme. Nekünk nem kell szégyellni, hogy ebben a harcban szövetségesei voltunk a németeknek, éppen ellenkezőleg, egy nagyszerű had fegyvertársai voltunk, melyet legyőzött a túlerő ugyan, de bátorsága, helytállása tiszteletet érdemel. A győztesek által írt történelemben, mi utolsó csatlósok vagyunk. Ez a kép azonban hamis, ha közelebbről megnézzük, szétszedjük apró mozaikokra és újra összerakjuk, akkor kiderül, nincs mit szégyellnünk. Számtalan mű, irodalmi alkotás, film mutatja be a nácik gonoszságát, bűneit. Valóban nincs mentség semmi bűnre sem. Nem ment fel az sem, hogyha a mások is elkövették a bűnöket, amelyeket én is. Azzal másoknak, a sajátjaimmal meg nekem kell elszámolnom. Ítélni azonban nincs joga a győztesnek sem, legkevésbé pedig azoknak nincs, akik magukat a világháború legnagyobb áldozatnak állítják be. 1945 után a zsidóság a II. VH szenvedéseiből két módon nyerhetett volna, üdvtörténetileg, és eseménytörténetileg, azaz lelkileg és anyagilag. A kettő együtt nem megy, és számukra fontosabb volt a holokauszt anyagi, politikai erőforrása alakítása, felhasználása. Azért nem megy a kettő együtt, mert maga a zsidóság is aktív részese volt az események alakításának, saját maga is felelős volt a történtekért. Nyílván nem a németek által megkínzottak voltak a felelősök, hanem azok, akik páholyból nézték az eseményeket. A szó szoros értelmében, páholyból nézték, onnan mozgatták a szálakat, és később ugyan ők tették pénzé mások szenvedését. Az igazság mindig napvilágra kerül, csak idő kérdése. Még ma is bátorság kell az igazság kimondásához, tények feltárásához. Aki oly örült, hogy erre vállalkozzon, az börtön fenyegeti, azt minden eszközzel, törvényes és törvénytelen módon tönkre akarják tenni, fizikailag meg akarják semmisíteni. Mégis meg kell tenni ezt, a háború minden áldozata és hőse érdekében. Szerte a világon, még a győztesek országaiban is revizionista történészek vívják a küzdelmet az igazság kiderítéséért és elmondásáért. Ez a küzdelem a II.VH utolsó nagy csatája, amelyben, mint ahogy a háborúban is, az ellenség oldalán irdatlan túlerő van. A mi oldalunkon csak igény van az igazság megismerésére, akarat és tiszta szándék, áldozatvállalás. Mikor a bevezető sorait írom, csak remélhetem, hogy lesz erőm befejezni a munkát, amit fiammal, a II. VH fegyvereinek egyik legjobb szakértőjével írok. A fiatal nemzedék, nem véletlenül fordul, sokkal több rokonszenvvel a németek felé. Egyrészt a teljesítményt értékelik, másrészt a jelen valóságát, azt a valóságot, melyben a világ egy sokkal nagyobb katasztrófába rohan, megállíthatatlanul. A múlt feltárása kevés ahhoz, hogy ezt elkerüljük, de abban segíthet, hogy legyen erőnk kijönni belőle.
..........................................................................................................................................................................
A második világháború kirobbantásában Hitler bűntársa és szövetségese volt a Szovjetunió.
Hasonlóképp, mint a németek esetén, Oroszországban, mely kimaradt a győzelemből totális
rendszer alakult ki Sztálin vezetésével, még ocsmányabb, mint Hitler rendszere.

Az addig perifériális Marx - Engels féle tanok az októberi forradalommal és a Szovjetunió
megszületésével lettek világhatalmi tényezők a XX.- században. Sztálin rendszere korántsem
volt olyan stabil, mint ahogyan azt gondolnánk, mert kezdeti sikerei ellenére sokkal
kevésbé hatékony volt, mint a nemzeti szocializmusé, kezdet kezdetétől nagymértékben
rabszolgamunkára a társadalom kiszolgáltatott rétegeinek kifosztására alapult.

Először tekintsük át a Sztálini rendszer kialakulásának történetét:

A cári abszolutizmus rendszere ellen az orosz értelmiség és nemesség kezdett szervezkedni.
Ezek nem szocializmust akartak, hanem reformokat, Oroszország megerősítését.
Nem voltak antiklerikálisak sem, demokráciát szerettek volna és fejlődést.

Ezt nem tűrte el a hatalom, és a cári időkben kialakult rendszerben ezekért a
kísérletekért halál vagy szibériai száműzetés járt. Oroszország volt a legerősebben
zsidógyűlölő ország, maga a pogrom kifejezés is innen ered. Időről időre bekövetkező
pogromok kettős célt szolgáltak, az elégedetlen néptömegek haragjának levezetését és a
zsidók túlzó hatalmának letörését.
Az orosz zsidóság számára kapóra jött Marx és Engels ideológiája, mely
segítségével a népharagot a burzsoáziára, a nagybirtokosokra és a kulákokra irányíthatták.
Vlagyimír Iljics Uljanov egyike volt a felforgató agitátoroknak, és személyes gyűlölet is
hevítette a cári család ellen. Az első világháború idején a német titkosszolgálat
felismerte, hogy a bolsevista agitátorok hasznos segítségére lehetnek a keleti óriás
gyengítésében. A svájci emigrációban élő Lenint ők segítették vissza Oroszországba, a kellő
időben, mikor a 1917-es polgári forradalom megdöntötte a cári rendszert a központi hatalom
meggyengült. Lenin nemcsak német kémmé lett, de egyéb emberi jellemvonásait tekintve is
visszataszító mocsok volt. Például Párizsban megismerkedett egy spanyol zsidó anarchista
nővel, akitől szifiliszt kapott, amit átadott feleségének, Krupszkájának miután az is
kiérkezett hozzája, hármasban éldegéltek.

Vlagyimir Iljics Uljanov
A Lenin álnevű kopasz zsidó
Engesztelhetetlenségével és gátlástalanságával került a bolsevik mozgalom élére.
Személyes parancsára végezték ki a teljes cári családot - a gyerekeket is. Lenin elvtárs
nagyon szerette a gyerekeket! Megölni. Bár teljes bűnlajstroma még nem ismert, milliók
élete szárad a lelkén, ha volt neki egyáltalán. Lenin fő vetélytársa a szintén zsidó
származású Trockij volt, aki azonban Lenin elvtárssal ellentétben valóban hitt a
szocializmusban és jó hazafi is volt.
Trockij legyőzéséhez Lenin olyan társakat választott, akik nálánál is aljasabbak voltak.
Ilyen volt Joszip Iszarionovics Dzsugasvili, ismertebb nevén, Sztálin. Gruziai zsidó
eredetű család fia ortodox papnövendékként kezdte, de botrányos magatartása -
bordélyházakban való részegeskedés miatt kicsapták. Erre felcsapott postarablónak, de
elkapták. Hogy mentse az írháját, beállt a titkos rendőrség besúgói közé, magát
anarchistának, majd kommunistának adva ki, rendőrkézre adta a teljes bakui bolsevik
sejtet.
A polgárháború idején, mint politikai tiszt és hóhér jeleskedett a Kolcsak elleni
harcokban, majd ő lett Lenin véres jobb keze. Lenin későn ismerte fel, hogy Sztálin az
életére és a hatalmára tör. A Lenin elleni merénylet nem sikerül, de a sebesült vezér
gyógykezelése lehetővé teszi, hogy megmérgeztesse arzénnal az orvosaival.
Sztálin 1922. április 3.-án lett a bolsevik párt főtitkára.Lenin ezt azért támogatta,
hogy Trockijt le tudja győzni. Sztálin, igazán egyeduralmat csak 1924 január 21-e Lenin
halála után tudott kialakítani mikor Trockijt és Zinovjevet 1927. december 2-19 közötti
XV. SZKP kongresszuson kizáratta a pártból.
Joszip Iszarionovics Dzsugasvili ekkor még (Bar) Koba álnéven. Nomen ezt onem,
rablógyilkos gazember volt, mint a kettő. Bár ki tudja, lehet, hogy a ókori zsidó
rablógyilkos született újjá benne....


A száműzetésbe kényszerült Trockijt 1940 augusztus 20.-án jégcsákánnyal verik agyon
Mexikóvárosban. Bár Hitler is leszámolt párton belüli ellenfeleivel, (Hosszú kések
éjszakája 1938. november 9-10) de gyorsan és határozottan tette, nem állandó terror
mellett és nem oly beteges bizalmatlansággal, mint Sztálin.(Hitler csak a háború végén
lett paranoiás, mikor lelkileg összeomlott.)
Sztálin senkiben sem bízott és nem is bízhatott rendszerét a bukástól csak a háború
mentette meg. A Szovjet hadseregben a németektől kapott adatok alapján elvégzett
tisztogatás mutatta, hogy Sztálinnál elvetemültebb gazembert, örültet nem lehetett
találni. Még egy ilyen örültnél is vannak, akik rajongásig szerették, istenítették.
Ebben szerepet játszott, hogy az oroszok hozzá szoktak a cár egyeduralmához.
Car szkazal - a cár parancsával nem szegülhet senki sem szembe. Végül majd az menti meg
Oroszországot, aki a legkevésbé tartotta magát ehhez. Zsukov Marsall, aki éppen hogy
megúszta a tisztogatást, távol-keletre való helyezéssel.

A kommunista rendszer szinte mindent lerombolt Oroszországban. A vallást, a tulajdont,
az erkölcsöt. Barbár hordává züllesztette a népet, egy maradt csak meg, a hazaszeretet.
A kolhozba kényszerített muzsikok korábban olyan nyomorban éltek, hogy fel sem fogták a
rabszolga létet. A módosabb parasztokat, kulákokat üldözték, és sanyarú sorsa volt a doni
kozákoknak is, és ezek többsége gyűlölte a szovjetrendszert - sokan elrejtették a fehér
orosz egyenruhájukat, és sokan a németeket felszabadítóként ünnepelték.
Sztálin egyik legocsmányabb rémtette volt, Ukrajna totális kifosztása, padlások lesöprésével,
és az így elrabolt gabona exportálása. Milliók haltak éhen, de a nyugat mit sem törődött
vele, sőt 1934. szeptember 18.-án felvették Szovjetuniót a Népszövetségbe. Németország és a
Szovjetunió közötti szövetség éppen az által volt kecsegtető mind a két fél számára, mert
mind a két ország nemzetközi elfogadottsága alacsony volt. A németeket még mindig gúzsba
kötötte a versailes-i béke. Nem képezhette ki a hadseregét, az orosz hadsereg pedig
technikailag maradtak végzetesen le. Az orosz - német együttműködés keretében németek
fegyvert szállítottak az oroszoknak, az oroszok pedig kiképezték a német tiszteket, a
pilóták számára gyakorló terepet biztosítottak. Később ez nagy hasznára volt a németeknek,
de egyéb kereskedelmi kapcsolatok, áruszállítások is kedvezőek voltak mind a két félnek.

Ha összehasonlítjuk a német és az orosz rendszert, a német szabadabb és hatékonyabb is
Ami rokon elem volt még a két birodalomban, hogy mind a kettőben párturalom volt, ami
egyszemélyi hatalommá alakult át. A párttagok elvtársnak illetve párt-elvtársnak szólították
egymást, mind a két ideológia totális eszme volt, de a német bizonyos szintig nem
kérdőjelezte meg a magántulajdont. Mind a kettő szocializmust hirdetett, de a német sokkal
hathatósabban meg is valósította a szociális gondoskodást, mint a nyomor küszöb alatt élő
orosz rendszer. A magán tulajdon léte miatt a német rendszer nem lehetett annyira totális
mind az orosz, de kíméletlen és hatékony volt, míg az orosz könyörtelen és totális csőd.
Oroszországnak nem volt elegendő ereje ahhoz, hogy a németeket megállítsa, bár
nyersanyagokban hihetetlenül gazdag volt, míg Németország sokkal szegényebb, de ipari
feldolgozott termékekben szegény. A hadipar minden próbálkozás ellenére se érte el még a
szövetségesek szintjét se a harmincas években. A németekkel való együttműködés sokat
javított a helyzeten, de nyílván nem annyit, hogy a németekkel versenyre kellhessenek.
A németek jól ismerték Oroszország képességeit, és reális volt az, hogy képesek legyenek
legyőzni Sztálint, hiszen a cári Oroszországot is megverték az első világháborúban.
Nem vették tekintetbe azt, hogy az USA-nak küldött hadüzenet után az oroszok anyagi,
hadiszállítási és technológiai segítséget is kapnak. Szovjetunió, Sztálin élt is ezzel az
eséllyel, sőt vissza is élt vele, mikor ügynökeivel megszerezte az atombomba titkát.
Maga Sztálin is, bár zsidó származású volt, egyes feltételezések szerint, szintén a zsidókat
ki akarta telepíteni, erre hozta létre a Zsidó Autonóm Köztársaságot. Így bűntársai és
áldozatai között is szép számban voltak zsidók.
Míg Németország létét a nyersanyaghiány fenyegette, addig Sztálin rendszerét még a
kimeríthetetlen készletek sem menthették meg. A háború után az oroszok Kelet Európa
Kifosztásával-szipolyozásával tudták ideig-óráig stabilizálni a rendszerűket. Tragikus,
hogy Oroszországot éppen az elpusztítására indított háború mentette meg. Az természetesen
nem igaz, hogy a háború kirobbanásában az oroszok ártatlanok. Éppen ellenkezőleg, Sztálin
nagyon is tudta, hogy csak az mentheti meg, ha idejében szembefordul a németekkel, ezért
vonultatta fel a csapatait, és ezért nem hagyott más választást Hitlernek, aki csak megelőzze
az orosz támadást. Sztálin is lebecsülte ellenfelét, de ő is Hitlert tartotta világuralmi
vágyai legnagyobb vetélytársának.
..........................................................................................................................................................................
Hamis mítoszok



Az iskolánkban belénk sulykolt történelem felfogás szerint Németország az egész
világ leigázására készült. Szó sem volt erről, pusztán arról, hogy a nemzeti
szocialista ideológia a német élettér kitágítását tűzte ki célul, és abban
reménykedtek a németek, hogy más árja népek is átveszik az eszméiket.


Az első VH következményeként a sokkal nagyobb gyarmatokkal rendelkező angolok és
franciák lenyúlták Németország külbirtokait is, beszűkült a német nép és gazdaság
élettere, a világ felosztása még igazságtalanabbá lett. Oroszország valóban azt a
célt tűzte ki maga elé, hogy leigázza az egész világot, azt amelynek a felét a II.
VH kitörésekor Anglia és Franciaország uralt. Ha a jelenlegi helyzetet nézzük,
akkor az USA az egész világot uralja. Hitler legfeljebb álmodhatott ilyen totális
világuralomról, amit az USA megvalósított. Ahogy ma az USA és az EU a globális
világrendet rákényszeríti mindenkire, a németek is szerették volna a nemzeti
szocialista eszméket terjeszteni, ehhez azonban a katonai erő csak lokális eszköz
volt. Már azért sem lehettek volna reálisak a német világuralmi tervek, mert a
németek nem is voltak ehhez elegendően sokan



A németek egy államot valóban meg akartak semmisíteni, a vetélytárs Szovjetuniót,
Sztálin rendszerét, de nem akarták Oroszország teljes pusztulását. Csehek és
lengyelek esetén is, az ország egy részét, a protektorátusok területét meghagyták
volna. Az oroszok ezzel szemben a lengyeleket is, cseheket is, és minket is 45
évig gyarmattá tettek.

Németországnak még Európai győzelem esetén sem lett volna esélye arra, hogy legyőzze
az amerikaiakat. Európai hegemónia, gyarmati, félgyarmati és csatlós országok
rendszerére épült volna a német világrend, amely messze nem terjedt volna ki az
egész földre. Nem, mert ez minden időben irreális vállalkozás lett volna, és még
győzelem esetén is összeomlást eredményezett volna. Nem szabad azt gondolnunk, hogy
a III Birodalom teljesen minden realitás érzék nélkül, az egész világra akarta volna
kiterjeszteni a befolyását.

Hitler abban reménykedett, hogy idővel az USA és Anglia nemzeti szocialista mozgalmai
jutnak hatalomra, és ezekkel az államokkal már a közös ideológia alapján tarthatott
volna kapcsolatot. Franciaország esetében létre is jött németbarát kormányzat Vichy
kormány, és máshol is támaszkodtak a németek a helyi erőkre. Németország törekedett
is a békekötésre Angliával, épp úgy, ahogy az első világháború végén is kész lett
volna kiegyezni az antanttal. A német haderő a Szovjetunió megtámadása és az USA
hadba lépése előtt sem volt elegendően erős egy Angliai invázióhoz sem. Nem is
gondolhattak reálisan arra a németek, hogy a sokkal távolabbi USA ellen támadást
intézhetnének, de az amerikaiak kormányzata ismét elhitette a néppel, hogy az a
veszély fenyeget, hogy a Németek Mexikó felöl elözönlik az országot.

Roosevelt pontosan tudta, hogy Amerika szégyenletes első világháborús szerepvállalása
után nem kockáztathatja meg a hadba lépést Németország ellen, Anglia oldalán. Nem,
mégpedig azért nem, mert egyértelműen belső feszültségek keletkeztek volna,
felerősödött volna az antiszemitizmus és új polgárháború is kirobbanhatott volna,
ha az amerikaiakkal nem sikerül elhitetni, fenyegetettek. Japán és maga Hitler
játszott Roosevelt kezére. A Führer abban a meggyőződésben volt, hogy az amerikaiak
többségének elege van a zsidó uralomból, és németekkel rokonszenvezik, a német, olasz
és ír bevándorlók súlyát túlbecsülte, azt hitte, hogy az Amerikaiak még emlékeznek
arra, hogy Anglia volt a gyarmattartójuk, hogy az angolok felégették a Fehérházat.
Sokkal erősebbnek gondolta az amerikai náci pártot is. Ezekben a kérdésekben nem is
lehetett jobb belátásra téríteni. Arra számított, hogy a túszként fogva tartott
zsidóságot is alku alappá tudja tenni. A II. VH kitörése előtt a Németországi
koncentrációs táborokból egy hajórakományi zsidót német óceánjárón Amerika partjai
felé küldött, azzal, ha ti szeretitek zsidókat, akkor fogadjátok őket be.
Az USA kormányzata azonban nem merte vállalni a koncentrációs táborból elengedettek
befogadását. Kubát, Batista elnököt kérték fel, engedje be az országba a menekülteket.
A kubai diktátor minden amerikai kérést teljesített, erre is először igent mondott,
de olyan erős ellenállásba ütközött a terv, hogy vissza kellett vonnia az engedélyt.
Végül a hajó visszafordult Európa felé, és a menekülteket kénytelen kelletlen franciák,
hollandok, belgák, angolok fogadták be. A sorsuk különösen tragikus, mert közülük
sokan ismét koncentrációs táborba kerültek, mikor elesett Hollandia, Belgium,
Franciaország. Franciaország lerohanása után is lehetőséget adtak a németek a
zsidóknak az akkor még semleges USA-ba távozni, de az USA nem változtatott a
bevándorlási politikáján. Egy alkalommal 2000 gyereknek adtak vízumot, olyanoknak,
akiknek a szülei hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekeiket örökbe adják az államokban.
Csak a gyerekeknek, akiknek a szüleiről tudták, koncentrációs táborokba fognak kerülni,
kényszermunkára! Hitler ezeket a jelzéseket tévesen értelmezte, meg volt győződve
arról, azért ilyenek az amerikaiak, mert a náci párt erős. Nem, szimplán jellemtelenség
állt az amerikaiak magatartása mögött, részvétlenség. Bárdossy Lászlót többek között
azért ítélték halálra, mert nem engedett be az országba 100 ezer galíciai zsidót.
Ilyen alapon Rooseveltet is halálra lehetett volna ítélni, mert neki lehetősége lett
volna az összes zsidó megmentésére, de esze ágában nem volt. Nem érdekelte az Amerikai
kormányt a zsidó emberek sorsa, annál inkább érdekelte őket a zsidó bankok érdeke,
mint mindig. Hitler túl naiv volt, azt hitte, hathat az amerikaiakra, és le is
becsülte az USA erejét. Nem számított arra, hogy az amerikaiak képesek lesznek nagyobb
csapatokat áthozni Európába, mikor Japánnal háborúznak a Csendes Óceánon.
A japán támadás után hadat üzent, hogy ezzel feleljen Amerika I.VH végi hadüzenetére.
Tragikus tévedés volt, lévén az amerikaiakat nem fenyegette igazán Japán, mert ipari
potenciáljuk lehetővé tette, hogy lekörözzék a Csendes Óceáni ellenfelüket is.
Roosevelt mesteri aljassága volt az, ahogyan Japánt rávette a Pearl Harbour elleni
orvtámadásra. Az USA lakossága egyáltalán nem akart volna háborúba lépni sem
Európában sem pedig Japán ellen. A japán flotta főparancsnoka tisztában volt vele,
előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a Japán-Amerikai háború, de azzal is, hogy csak egy
villámháborúban lehetnek a japánok győztesek, mielőtt beindul a haditermelés az
USA-ban. Elé tették hát csalétekként a Pearl Harbor támaszpont flottáját.
Védtelenül hagyva az úgyis nagyrészt elavult hajókat. Nem tudott Japán ennek a
kísértésnek ellenállni és a legrosszabb pillanatban támadott. Tudtak az amerikaiak
a támadásról, de szándékosan nem riadóztatták a támaszpontot, hogy elegendően sok
áldozat legyen, elég nagy legyen a felháborodás. Ráadásul az oroszok is tudomást
szereztek Ferdinánd Sorge kettős ügynök révén a tervről, és Zsukov csapatait át tudták
dobni az Amur mentéről Moszkva alá. Roosevelt zseniális aljassága, amerikai életek
feláldozása árán megmenekült Moszkva, az USA hadba lépett és Hitler is elkövette a
végzetes hibát, hogy szövetségeseivel együtt hadat üzent. Roosevelt is megvalósította
azt, amit Wilson, az amerikaiak elhitték, hogy hazájuk veszélyben van meg kell
védeni azt a japánoktól és a náciktól. Pedig a háttérben most is üzleti megfontolások
szerepeltek, bank érdekek, kellett az újabb háború, amerikai bankoknak, hogy
növekedjen a szent profit.
Valójában Németország volt az a hatalom, amelyiknek a béke érdeke lett volna,
de nem maradt más választás, mint a háború. 1939-1941-ben a németek európai hegemóniát
akartak, és szerettek volna győzelmeik után békét kötni Angliával. Ebben az időszakban
Hitler kényszerű szövetségesre talált Sztálinban, de 1941 nyarára már elviselhetetlen
volt az orosz nyomás, kielégíthetetlenek Sztálin igényei. Sztálin maga is készült
Hitler megtámadására, és a németek páratlan teljesítménye, hogy sikerült megelőzniük.
A németek ellen támadásra készülő orosz alakulatok között törtek át a Wermacht csapatai,
bekerítették őket és ennek köszönhetően gyors volt a német előrenyomulás. 1941 végén a
németek alaposan alábecsülték az oroszok erejét is, mert a Moszkva alatti vereségük
után még kevéssé lett volna szabad Hitlernek hadat üzennie az államoknak. Ez volt a
háborúnak az a pontja, amikor a Führer megingott, nem volt képes okosan dönteni, nem
tudta felvenni a versenyt az ellene szövetségre lépő trióval, Roosevelt, Churchill és
Sztálin hármasával. Ő kiscserkész volt hozzájuk képest, nem tudott elég dörzsölt,
eléggé könyörtelen, számító lenni. Partnerei, Hirohitó Japán császár és a Duce pedig
nem voltak méltó társai. Hogy ezúttal a német nép agóniája még három évig tartott, az
csak annak köszönhető, hogy a németek minden képzeletet meghaladó módon küzdöttek.
Voltak persze a németeknek később is győzelmi esélyeik, egészen 1943-ig, de ezek is
sorra elvesztek, legtöbbször Hitler személyesen meghozott hibás döntései miatt.
A nemzeti szocializmus még német győzelem esetén sem uralhatta volna az egész világot.
Oroszország kormányzása nem lett volna megoldható bekebelezéssel. Vlaszov tábornok ezt
felismerve állt a németek oldalára, tudván, hogy a németeknek győzelmük esetén is
szüksége van egy velük baráti de többé-kevésbé független Oroszországra. Anglia kiszorult
volna a közel keleti térségből, Csendes Óceáni gyarmatait elveszítette volna, de Afrika
nagy része az ő birtoka maradt volna és India és a Domíniumok is, megmaradtak volna.
Az USA megőrizte volna a befolyását az amerikai kontinensen, és nem válhatott volna az
egész világ urává. A nemzeti szocializmus, mint eszme tért nyert volna ugyan, és
fenyegette az imperialista világrendet, hasonlóképpen, mint a kommunista ideológia, de
messze nem tudta volna az sem uralma alá hajtani az egész világot, mint ahogyan az
oroszok is megbuktak. Német győzelemnek súlyos következménye lett volna Németországra
nézve, hogy ott megmerevedik a totális rendszer, ez pedig visszavetette volna a német
fejlődést.
A mi lett volna, ha nem a történelem kérdése. Pusztán azért kell ezeket megfontolnunk,
mert a háború alatt is egy német világuralom rémével fenyegették az embereket, és
utána is az volt a propaganda eszköze, hogy bármilyen elnyomás is van, még mindig jobb,
mintha a németek győztek volna. Végül megvalósult világuralom, amerikai világuralom,
totális rendszert is el kellett viseljünk, orosz totális rendszert. Azaz Németország
veresége nem mentette meg az emberiséget attól a rossztól, amivel fenyegették.
Hibás az a felfogás is, hogy jobb lett volna, ha a németek győznek. Teljesen mindegy
volt ki győz, mert nem az számit, ki kit nyom el, ki kit foszt ki, hanem az, hogy
elnyomásra és kizsákmányolásra épül ma is a világ. A II.VH-t természetesebben az
erősebbek nyerték meg, sokszoros túlerő révén. Ami érdekes, hogy miként használják fel
a tömegek manipulálására a hamis mítoszokat. Az amerikai katonák java része ma is azt
hiszi Irakban, hogy Szaddam Husszein komolyan veszélyeztette Amerikát.

Mind a két oldalón harcolók meg voltak arról győződve, hogy igaz ügyért harcolnak a
II.VH-ban is, de szó sincs arról, hogy akár az egyik akár a másik fél az igazságos
kormányzást képviselte volna. Hogy a szövetségesek nem a Grál lovagjai az már a
háborúban is kiderült, utána pedig még inkább, de a németek sem voltak az igazság
bajnokai, noha éppen az őket ért kétségtelenül igazságtalan béke miatt indítottak
háborút. Nem, mert a nemzeti szocializmus nem volt képes arra, hogy Nietzsche
eszméinek megvalósítója legyen. A személyi kultusz, tudománytalan fajelmélet, agresszív
érdekérvényesítés, machiavellista felfogás, erőszakosság, bűnök elkövetése, emberek
elhurcolása, megkínzása, a nemzeti szocialista rendszer elemei bár a németeket ért
sérelem ellenhatásai voltak, nem teszik a III. Birodalmat az igazságos kormányzás
világává. A német hadsereg ugyanakkor kétségtelenül megteremtette az emberfeletti
embert, aki képes önmagán felülemelkedni, de ez kevés az üdvösséghez, ha zsarnokság
van a társadalomban, ha ártatlanok szenvednek mások bűnéért. A cél szentesíti az
eszközt elvéről derült ki, nagyon nem igaz.
A másik nagy tanulsága a dolgoknak, hogy éppen olyan ostobaság mindenért a németeket
felelőssé tenni, mint az, ahogyan a németek minden baj okának a zsidóságot tekintették.
Ha reálisan ítéljük meg a fő hadviselő feleket, és a történelem mozgató rugóit, akkor
már egyáltalán nem állja meg a helyét, hogy Horthy kormányzata helytelenül cselekedett,
amikor a németek oldalára állt. A céljuk ugyanis nem más volt, mint minél kevesebb
áldozattal kikerülni a háborúból, amelybe két totális állam között kényszerült.
A Szovjetunió valóban a gonosz birodalma volt, ellene viselt háború nem szégyen.
Ismerve az eseményeket az is világos, hogy az úgy nevezett demokráciák a saját
törvényeiket kijátszva, nemegyszer a saját polgáraik feláldozása árán, a közvéleményt
manipulálva működnek. Ez, ha lehet, még visszataszítóbb, mint a totális rendszer.
.............................................................................................................................................................



Lengyelek veszte


A második világháború kezdetét jelentő lengyel német összecsapás során nemcsak e két nép
érdekei ütköztek össze, hanem egy négyes kapcsolatrendszer lengyel-német-orosz-zsidó
alakította az eseményeket.


Mind a négy etnikum ellenséges volt a három másikkal, de sajátos érdekközösségek jöttek
létre köztük. Az oroszok és zsidók a kommunista eszmék terjesztésében voltak szövetségesek,
németek és oroszok pedig stratégiai érdekeik miatt működtek együtt. Volt szándék a
közeledésre Pilsudski marsall szanációs kormányzata idején a lengyelek és a németek között
is - hiszen a fő ellenségnek mind a ketten az oroszokat és zsidókat tar

Független Újságírók Szövetsége :: Ez történt a héten!

2010.08.05. 12:22, sztez

Független Újságírók Szövetsége :: Ez történt a héten! Küldő: SZÉKESI TŐKÉS EMIL ZOLTÁN; dátum: Október 22, 2009; idő: 8:30pm Feladó:info@fusz.hu Dátum :2009.10.20. 6:30 Cimzet:sz.tokes.emil@gmail.com Köszönjük levelét ............................................................................................................................................................................. Tájékoztató! ........................................................................................................................................................................... Tisztelt / Kedves v.. Székesi Tőkés Emil Zoltán ! Kérem fogadja el a meghivást és vegyen részt a megemlékezésen . AKIK MÁR EDDIG SEGÍTETTEK NEKÜNK ÉS AKTIV TAGJAI A FÚSZ-nak !!! A Független Újságírók Szövetsége (FÚSZ) elnöksége idén második alkalommal osztotta ki a “Nemzeti Újságírásért”,,Kiváló,, kitüntetést-oklevéllel együtt.. Dr. Bárdossy F. Zoltán, Hegedüs Endre Dezső, Dobok Ilona, László Józsefné, Pataki Józsefné, Szabó Imréné, Szőnyi Bartalos Mária, Nemzeti Gárda, Gergely Adrienne, Fülei Zoltán, Várhelyi Elemér, Lukács Mária , Mucsi Miklós, Dr.Stejár Andrásné, Hertelendi Péter, Pál Miklós, Iványi Sándor, Nuszka Laci, Várhelyi Csanád, Kucsera Zsuzsa, Fekete Gabriella, Dr.Csohány Csaba Dr.Gordán Ildikó, Kovács Magdolna, Vígh Gábor, Kovács Magdolna Katalin, Dr.Stollár Andrásné, Bodoczki Péter, Lőrincz MIklós, Nagylaki András, Apáti Péter, Apáti....... Béláné, Nagy Beatrix, Ifj. N..... Ottó,Ballán Mária, Bella István, Vitéz Horváth Gyula, Fekete Gabriella, Csepcsányi Géza, Pál Sándor, Gordán Ildikó, Jogész, Csontos Károly, Koós-Graholy ..Csilla, Szabó Attila, Kálmán Attila, Pintér Gábor, Jankovics Katalin, Lala bácsi, Snajder Mihály, Szent Korona Szolgálat, Szent Korona Társaság Baráti Köre-(Online-Hírpress),Balogh Péter, Kovács Magdolna, Vámos Józsefné Vörös Ákos, Kovács Magdolna, Nagy Ferenc Botond, Polonyi Bodza Várkonyi Zsolt, Deák János, Szabó István, Gyöngyösi Zsuzsi, Gombás István, Nagy Lászlóné, Péteri Attila Árpád, Síl Anna, Bede Tibor, Pankotai József (többször is), Herendi László, Szűcs György Stark Ferenc, Nyakas Sándor, Hegedűs Endre Rezső (többször is) Hegedűs B., Verza Tibor, Varga Tibor, Éliás Éva, István Gábor, Csukó Lászlóné, Erhoffer Csaba, Dombai József, Kovácsné Urbán Magdolna (Külön köszönjük kiemelt támogatását!-munkájukat) Kósa Lajos (Kétszer is egymás után), .....Csilla, Csala Attila, Apáti Péter, Katona Ferenc, Svajda László, Mucsi Miklós, Gáll Sándor Herendi László, Nikolics Ilona, Papp Kálmánné, Szakács Miklós (kétszer is), Bakos Béláné, Dr. Miklós Nándor, Ennel Gábor (kétszer is), Szabó Pál, Szabóné Dr. Illyés Margit, Hrivnák Laci bácsi, Gerencsér Éva ,v. Székesi Tőkés Emil Zoltán (Kétszer is egymás után), Dr. Balogh Jánosné Virág Ildikó, Kasza Marton Lajos (Külön köszönjük kiemelt támogatásukat és “lelkiismeretes munkájukkal segítették és segítik kis Hazánkban és határainkon kívül a nemzeti újságírást.“ A Független Újságírók Szövetségének elnöksége, 2009.10.24 Kiosztják a “Nemzeti Újságírásért” kitüntetéseket a Hazatérés templomában A Független Újságírók Szövetsége (FÚSZ) elnöksége idén második alkalommal osztja ki a “Nemzeti Újságírásért” kitüntetését. A Nemzeti Újságírásért a fentieken kivül Széles Gábor, a Magyar Hírlap és az Echo Televízió tulajdosa, valamint Drábik János közgazdász újságíró kapja. A díj ezüst fokozatát Kovács Jánosnak, a Nemzeti Hírháló “mindenesének“, valamint Konzili Krisztiánnénak ítélte oda az elnökség. Siklósi Beatrix, az Echo Televízó műsorvezetője, Frigyesy Ágnes szellemi szabadfoglalkozású újságíró a Nemzeti Újságírásért elismerés bronz fokozatát kapja Kutasi József, Münchenben élő, a magyarság érdekeit működtető honlap szerkesztője és Gyüre Csaba ügyvéd-jogász mellett. A nemrég tragikus körülmények között elhunyt Rózsa-Flores Eduardo újságírói munkásságát posztumusz (ezüst) díjjal ismerik el, melyet menyasszonya vett át. A Független Újságírók Szövetségének elnöksége azokat az újságírókat tünteti ki évente kétszer - október 23-án és március 15-én -, akik “lelkiismeretes munkájukkal segítették és segítik kis Hazánkban és határainkon kívül a nemzeti újságírást.“ A díjakat Gyöngyössy Zsuzsanna, a FÚSZ elnöke ünnepélyes keretek között nyújtja át a díjazottaknak a budapesti Hazatérés templomában. ................................................................................................................................................................................................................. 2009. október 19., hétfő - Magyarország :: Független Újságírók Szövetsége :: Ez történt a héten! 2009. október 16. http://www.fusz.hu Ez történt a héten! Tüntettek a kézbesítők 2009-10-12 Szombaton tüntettek a kézbesítők a Miniszterelnöki Hivatal előtt Teljes cikk: http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9218 151 éves született Prohászka Ottokár 2009-10-12 A XX. századi magyar egyház egyik legragyogóbb csillaga, Prohászka Ottokár Nyitrán született 1858. október 10-én. Halála után 20 esztendővel, 1947-ben mintegy 25 ezer ember emlékezett rá Mindszenty József hercegprímás vezetésével Székesfehérváron. Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9219 Mi lenne, ha nem lenne? 2009-10-12 Mi lenne, ha nem lenne? avagy A feltételes mód gyönyörei Nézem a televízióban a Háry János babérjaira törő, egykor adóoptimalizálási tanácsokat adó szakembert, aki most éppen a pénzügyminiszter szerepében tetszeleg. A pofa arról győzködi a Tisztelt Házat, meg persze minket, gyanútlan, jogkövető magatartást tanúsító televíziónéző állampolgárokat, hogy ha nem lenne ez a fránya, világgazdasági válság néven elhíresült problémahalmaz, na akkó’ mi lennénk a legfrankóbbak a világon. Még a skandinávokat is leküdenénk megalázóba. Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9220 ÚJ JHF könyv: A WALL STREET SZOCIALZMUSA 2009-10-12 Megjelent és letölthető a www.johafigyelunk.hu weboldalról az öntudatos pécsi polgár legújabb, sorrendben 14. kötete A WALL STREET SZOCIALIZMUSA Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9221 Pincemúzeum lesz Beregszászban 2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9222 Heti tallózás az ukrán nyelvű lapokból 2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9223 Gazprom nem kételkedik Ukrajna fizetőképességében 2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9224 Az Ukrán Néppárt kilép a koalícióból 2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9225 Porosenko szuperhatékony külügyminiszter lehet -2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9226 A kárpátaljai magyarság Janukovicsot fogja támogatni 2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9227 Drágul a vodka és a konyak 2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9228 Össz ma gyar Nemzeti Diákbajnokság 2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9229 Portugáliában véget értek a vb-álmok 2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9230 Jó Ha Figyelünk 292. szám 2009-10-12 MEGJELENT! És már letölthető a www.johafigyelunk.hu weboldalról a JHF 292. száma Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9231 Kuruc csontok és fegyverek kiállítása Kiskunhalason 2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9232 Magyarország nem ér rá 2009-10-12 (tisztelet az elenyésző kivételnek) Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9233 BAR-LISTÁSOK, FIGYELEM! 2009-10-12 BAR-LISTÁSOK, FIGYELEM! AKI IDŐT NYER, AZ ÉLETET NYER/HET/! Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9234 Titkosították az H1N1-vakcina szerződését! 2009-10-12 A Heti Válasz azért kérte a dokumentum kiadását, mert olyan szervezési hibákat tapasztal a világjárványra való felkészülés során, amelyek következtében akár százezer számra is megmaradhatnak a lakosság számára ingyenesen biztosítandó vakcinák. Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9235 Fügefák üzenet 2009-10-12 Verse pillanatkép a lélekről, megtiszteli a „minden egész eltörött” nemzedékeit, a szétszakított hazát s az itt élőket hiteles és teljes lírai világképpel.. Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9236 Nincs lejárati idő a vakcinán 2009-10-12 Teljes cikk:http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=9237 A Független Újságírók Szövetségének elnöksége, és az elnökség tagjai! L.Gyöngyösi Zsuzsanna elnök Tőke Péter Dancsok Zoltán ált. alelnök alenök Dr.Gordán Ildikó Sárosi Zoltán alelnök alelnök prof.Dr.Bokor Imre Dr.Drábik János Kollár K.Attila Lipusz Zsolt Lipusz Zsolt Virág Ildikó Zatrok László Zsiga Dániel FÜGGETLEN ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE Elnök: L.GYÖNGYÖSI ZSUZSANNA Általános alelnök: Tőke Péter Alelnök: Dancsok Zoltán Alelnök: Dr.Gordán Ildikó Alelnök: Sárosi Zoltán Elnökség: prof.Dr.Bokor Imre (Katonai tanácsadó) Dr.Drábik János ( gazdaság) Kollár K. Attila (helyi médiák) Muszka Ivett (ifjúság, szervezés) Péteri Attila Árpád (kultura) Virág Ildikó (egészségügy) Zatrok László ( vállalkozás) Zsiga Dániel (média kapcsolatok) Lipusz Zsolt (oktatás) ..................................................... Tudósítók: BELGIUM:BRÜSSZEL Dr.Bárdossy F. Zoltán MAGYARORSZÁG: Bencsik László JAPÁN: Tokio: Doma Mikó István ( a FÚSZ utazó tudósítója) SVÁJC: Kenessey Csaba IRORSZÁG: Szűcs Miklós NAGY-BRITANNIA: Dr. Varga Fatime SZLOVÁKIA: Skrivanek Dániel FINNORSZÁG: Kádár György ANGLIAI KÖZÖSSÉG: FÚSZ Nemzetközi Információs Műhely KANADA: Kasza Marton Lajos Kérjük külföldön élő támogatóinkat, hogy ezt a számlaszámot és kódot használják: HU81 6880 0099 1104 6099 0000 0000 BIC kód: TAKBHUHBXXX Köszönettel: A Független Újságírók Szövetségének elnöksége -----------------------------------------------

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 
BLOG PLUSZ
Friss bejegyzések
2012.01.18. 15:36
2011.11.05. 16:39
2011.01.16. 04:02
2010.08.20. 02:02
2010.08.19. 18:22
2010.08.19. 17:34
2010.08.05. 12:22
2010.07.17. 19:41
2010.07.17. 19:21
2010.07.17. 19:16
2010.07.17. 19:08
Friss hozzászólások
 
LINKEK
 
NAPTÁR-AJÁNLÓ
2022. Január
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
ÓRA
 
SMS-HIRDETŐFAL
 
TÁRSALGÓ /chat /
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

............................................. TUDÁS TÁR ŐSTÖRTÉNELEM MAGYAR TÁLTOS http://magyartaltos.info/ TUDÁSTÁR http://tudastar.googlepages.com/a> ............................................... terembura időfizika filozófia

http://www.tornado.extra.hu/a> INTERNET KIS IKON !! ................................................

............................................. 24counter.com / internet-látogatók / live google page rank widget KeresőZóna - A keresők keresőjeNAGY-MAGYARORSZÁGI LÁTNIVALOK:FÉNYKÉPEK-VIDEÓK-Link: http://www.magyarorszag-szep.hu/http://www.erdely-szep.hu/

....................................

.......................................... http://jobbik.hu/sites/jobbik.hu/down/images/OGY_kampany.gif

http://www.vonagabor.hu/a> http://www.morvaikrisztina.hu/a> http://jobbik.hu/rovatok/ep-lista/2_balczo_zoltan/a> http://www.szegedicsanad.hu/a> AJÁNLOTT OLDALAK http://atillakiraly.hu/a> http://barikad.hu/a> http://magyargarda.hu/a> http://nemzetiegyletek.hu/a> http://www.szentkoronatv.hu/a> ..................................... MOZI FILM NÉZÉS ITT> http://onlinefilmek.organx.net/ FILM-NÉZÉS INGYEN , ITT: FILM NÉZÉS-LETÖLTÉS http://beillady.mlap.hu/?m=5049794 ECHO-TV VILÁGPANORÁMA http://www.utolag.com/Vilagpanorama0101.htm SZENT KORONA-Egyesület A Szent Korona Rádió képviseletét, üzemeltetését a Szent Korona Rádió Egyesület végzi, ami 2007. április. 14-én lett alapítva és a bíróság az 1989. évi II. tv. 4. § (1) bek. alapján nyilvántartásba vette 2007. május 11-én. Az egyesület célja (az alapszabály szerint): A magyar kultúra népszerűsítése. Elsősorban magyar népdalok, magyar költők verseinek, novelláinak, írásainak segítségével. Olyan magyar előadók népszerűsítése, akik nem jutnak túl az országos média minőségi küszöbén. Az igaz magyar történelem bemutatása, a Szent Korona-tanának megismertetése. Hiteles és pontos tájékoztatás a magyarságot érintő kérdésekben. Eszköze az Interneten működő rádió és internetes portál. Artisjus: W/361/2009 A Szent Korona Rádiót az egyesületen keresztül lehet támogatni. .............................................

http://www.kutasi-jozsef.hirfutar.de.vu

MAGYAR HIRLAP cikk.php?cikk=159771 Eletronikus könyvtár e-tortenet.html HIR-TV videoview&videoview_id=7458 Hunnia Portál /gportal gindex.php?pg=13039868 Tartalom: Magánoldalak Patria Hungaria Hét Vezér Igaz magyarok Turulnépe Hungaróka oldala Kárpátia4ever Nyilaslovag oldala Hazafi oldala Mundzuk oldala Szkíta és FRADI oldala Norborg oldala Antikommcsi oldala Kapo oldala Kretya oldala Erika oldala Guminyúl oldala 100% magyar Összetartozunk! Magyarocker MIÉP portál Hazafi Nem! Nem! SOHA! Nem Felejtünk! Hungária Mária országa Irredenta Mindent Vissza! Csángó magyarok Erdély honlap Magyarsziget Suttogó Betiltva Hunnia - Igazságot Magyarországnak! Trianon árnyai Mert a haza nem eladó! Trianon Múzeum Öreg zászlóvívő weboldala Feketén-Fehéren Hazánk Szellemi önvédelem Eu NEM! DerilHUN oldala Photo Sniper Szebb jövőt! Nemzeti Lap Cum deo patria et libertate! Balagelapja Krokó Tanár Úr honlapja Éljen Magyarország! Magyar vagyok! Niki oldala Kelcz Dávid honlapja Honfoglalás.lap.hu Tiszta magyar oldal Nemzeti szervezetek Jobbik Magyarországért Lelkiismeret88 Magyar Nemzeti Front Áprilisi ifjak Hunnia mozgalom Magyar Lobbi Szent Korona Szövetség Magyarok Világszövetsége Fennmaradás Egyesület Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Magyar Csodaszarvas Egyesület Magyar Cserkészszövetég Pajzs mozgalom Magyar Szabadságharcos Szövetség Vér és Becsület Kultúrális Egyesület Magyar Nemzeti Nép Párt Hajrá magyarok! MIÉP Harmadik Út Magyar Önvédelmi Mozgalom Zúgónyilak Egyesület Naphajnal Egyesület Magyar Mozgalom Turul Társaság Történelem, őstörténet Trianon 1920 Ősemlékezet Őstörténet Arvisura Arvisura igazszólás Kitalált középkor Igaz történelem Maghar Szittya História Naput Magyarság kutatás História extra A hunok szentegyházának folyóírata Ázsia lexikon Tóth Imre oldala Nemzeti zenekarok Kárpátia Egészséges Fejbőr Hunnia Beatrice Ismerős Arcok CS.Í.T. Dobogó Kő Hulló Csillag Hunor Kormorán Magna Hungária Magozott Cseresznye Nemzeti Front Oi-Kor P.Mobil Parázsló Hamvak Romantikus Erőszak Titkolt Ellenállás Transylmania Omega Edda Ossian Republic Nemzeti boltok Emese álma könyvesbolt Magyarok Háza könyvesbolt Fehérlófia könyvesbolt Gyepü könyvesbolt Szkítia Avantgard Petőfi-Szkítia bolt Boldogasszony Népe - Nemzeti Könyvesbolt Rockworld Bt. Két Hollós Könyvesbolt Hunyadi - Ruhabolt Koronás Könyvklub Magyar Áruk Boltja Magyar Harcos - Ruhabolt Nemzetek Európája Kiadó Titkolt Bolt NEMZETI SAJTÓ ! Nemzeti Sajtó Kuruc infó Hunhír Kárpátaljai kidoboló Stana Szent Korona Rádió Hazafi Rádió Pannónia Rádió Hungária TV Duna TV Szent László TV Bocskai TV Arany Tarsoly Csodaszarvas Erdélyi Napló Hazánkért Falanx Kárpátia Magyar Fórum Magyar Nemzet Magyar Huszár Szittyakürt Nemzetőr KÁRPÁTIA-HAVI-LAP index.php?c=Beszamolo

Magyar Nemzeti Front-oldala: www.nemzetifront.hu ............................................ Locations of visitors to this page Magyar Menedék Könyvház www.magyarmenedek.com Hungarian Fórum Ausztrália www.hufo.info Hazafias zenék gindex.php?pg=13025221 Nemzeti együttesek: Echo of Dalriada Egészséges Fejbőr Dobogó kő Hungarica Hunnia Ifjú Magyarok Egyesülete Ismerős Arcok Kárpátia Kormorán Magna Hungaria Magozott Cseresznye Nemzeti Front Oi-Kor Parázsló Hamvak Romantikus Erőszak Szkítia Transylmania Vágtázó Halottkémek Vágtázó Csodaszarvas Nemzeti énekesek: Beregszászi Olga Nagy Feró Tamás Gábor Varga Miklós Rockoperák: István, a király Atilla - Isten kardja Kőműves Kelemen Egyéb zenék: Honfoglalás filmzenéi Katonai indulók, bakadalok Nemzeti nagyműveinkKeressen több ehhez hasonló videót a Szent Korona-n ..l MAGYAR HIRPORTÁL :HIRHÁTTÉR !

www.hirhatter.com MAGYAR HIRPORTÁL: KÁRPÁTI HARSONA ! www.karpatiharsona.info/ *** www.nemzetihirhalo.hu * ............................................ ŐSTÖRTÉNELEM : ARVISURA-OLDALAK !

PILIS-REJTÉLY A szakrális királyi központ- titkai /őstörténet /

Forrai Márton jóvoltából, több száz oldal rovással írt olvasnivaló tölthető le honlapunkról. Az önálló oldal meséket, verseket, anekdotákat és nagyobb lélegzetű írásműveket is tartalmaz. Elkészült az ÍRÁSTUDÓ újság harmadik nyomtatott változat. Az újság A/5-ös formátumú, a továbbiakban 20 oldalas, szines. A terjesztés egyenlőre a kellő példányszám eléréséig postai úton történik, csak az előre megrendelt példányszámban. A honlapról is megredelhető, bármelyik oldal "vebbolt" gombjára kattintva. Az újság negyedévre 1100.-Ft, félévre 2200.-Ft, egy évre 4400.-Ft. Az eddig megjelent számokból is lehet rendelni, darabonkénk 390.-Ft-ért. Aki minimum 5db-ot rendel viszont értékesítés cimén, 20% kevezményt adunk. A postaköltséget csökkentendő, az előfizetés a 10401017-82545355-57531008 banszámlaszámra is fizethető. Tisza András főszerkesztő

http://www.freeweb.hu/irastudo/ragozoosnyelv.htm

 

and i know now that this world will never be enough for me    *****    Blog, regények, hangulatok, zenék, vagyis minden, ami egy kicsit én, egy kicsit Nova-Time    *****    Blog, regények, hangulatok, zenék, vagyis minden, ami egy kicsit én, egy kicsit Nova-Time    *****    Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban.    *****    Az életben a játék az egyetlen dolog, ami komoly.    *****    ÚJRA NYITVA A SKAM ONLINE - gyere és nézd kedvenc Skam sorozataid magyar felirattal - SKAM SKAM SKAM SKAM SKAM SKAM SKAM    *****    Várod a karácsonyt? Szeretnél gyorsan ünnepi hangulatba keveredni? Akkor itt a helyed! karacsony.gportal.hu KATT IDE!    *****    Jövõ, szerelmi ügyek, pénzügyek, karrier: a kártya válaszol! Tarot kártya elemzés karácsonyi ajándéknak is! Norina Tarot    *****    I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown    *****    Ne menj elõttem, lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem, lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és..    *****    Simonyi ingatlan Találd meg álmaid otthonát! Simonyi ingatlan Találd meg álmaid otthonát! Simonyi ingatlan Debrecen    *****    Lájkoljátok a Filmes alakítások véleményezése Facebook-oldalát! Szavazásokkal, interaktív játékokkal várlak titeket!    *****    Filmes alakítások véleményezése! Olvassatok kritikákat színészi alakításokról!    *****    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Szereted a filmeket, a színészeket és a hollywoodi álomgyárral kapcsolatos híreket? Akkor itt a helyed!    *****    Ha szeretitek a borzongást, olvassátok el PIROS DOBOZ címû halloweeni novellámat!    *****    Ha szeretitek a borzongást, olvassátok el PIROS DOBOZ címû halloweeni novellámat!    *****    RENDELJ szeretteidnek, barátaidnak ASZTROLÓGIAI elemzést karácsonyra. Nagyon hasznos és fontos ajándék. Rendelj most!!!    *****    FRPG - Are you, are you, Coming to the tree, Where they strung up a man, They say who murdered three. - FRPG    *****    Szereted a fantáziával színezett középkoros szerepjátékokat? És a kalózokat? Ha igen, akkor itt a helyed köztünk! :3