szentkorona-t
szentkorona-t
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 


ZENE-DOBOZ

Get this widget | Track details | eSnips Social DNA

............................................................. KAPCSOLD KI HA ZAVARNAK !!! ................................................... SZENT KORONA RDI

 

 

 

INTERNET RDIK : KAPCSOLD KI HA ZAVARNAK !!! MAGYAR INTERNET RDIK. ...............38-db.......................... Nzd meg a linket ! /www.radioguide.fm/internet_radio_Hungaria YOU TUBE YOHOO MAIL PH MP-3 outils webmaster counter IP IP counter counter J SZESEN 6-DB. MESSENGER ! Ird be a felhasznlneved s mris SKYPOLHASZ ,MSNEZHETSZ ! Magyar nyelv is ! Nzzen : > r a lenti link-re ! surf.html EZ CSAK SKYPET !!! Locations of visitors to this page

 
G-MAIL-BELPS
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
HTTRZENE
 
SZMLLL
Induls: 2010-06-14
 
Internet kis ikon
 
BLOG

TRTENELMI /STRTENELMI / KUTATS

2010.08.19. 18:22, sztez
MEGJEGYZSEK A CIKKHEZ

 

HozzszlsokHorvth Antal ltal a Janur 18, 2009-on 1:24pm-kor
Hozzszls trlseDr. Detre Csaba:

HUN SZAVAK, SZVEGEK
magyar fonetikus trsban, rmny(I), ill. grg (K) szveg alapjn

Iszfahni kdex, Kr.u. 500 krl : ( I)
Az albbi anyag a kdex eredeti kigyjttt egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a szvegeket.
Valsznsthet, hogy az eredeti nyelvtani vlogats nem leli fel a szvegekben rejl, ezirny lehetsgeit.

Krtai kdex, Kr.u. 700 krl: (K)
Elssorban grg feljegyzsek a valsznleg a Krpt-medencben s krnykn l"szkthk"-rl. A szveg idz nhny szktha szt, lsd: (K) jellst, amelyek megegyezst vagy nagy hasonlsgot mutatnak az iszfahni kdex vonatkoz szavaival. Az egyetlen bilinguis szveg lsd a sz s nyelvtani alakgyjtemny vgn: "Kezdetben vala az ige..."

FONETIKA:
A hun betk szma megegyezik a klasszikus rmny betk szmval, eltekintve az rmnyben nem ltez betvel. Ezt az rmny trsban UJ-nak vagy a grg Y alkalmazsval jellik. A hun szvegek minden valsznsg szerint a fonatikus
betkn tl sztagjeleket is hasznl ligatra-szer sszettelben. A magyar fonetika szerinti trst az rmny betjelek alapjn vgeztk el, tudvalv, az rmny betrendszer a legfonmhbb az rs trtnete sorn. Az nem dnthet el bizonyosan, hogy a hun betk tkletes megegyzse az rmnnyel, eredeti megegyezs-e vagy csupn egy "interpretatio armenica".
Betk a magyar trs szerint:
a, , b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, , f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, , p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, , v, w, z, zs.
Megjegyzs: Mint ahogyan az rmnyben sincs TY s NY mssalhangz, gy a hunban sincs jellve.

hun: chun(I), tbbessz.: chunkh + hunok terlete
ember (frfi): chun, chunkh(I,K: szkthai)
n: in, tbbes sz.: inekh(I)
rn, uralkodn: aszuni(I)

FNEVEK TBBESSZMA:
A hun fnevek nagy tbbsge magnhangzval vgzdik. A fnevek tbbesszma, a vgz magnhangztl fggetlenl: vgmagnhangz nlkli t+ EKH, pl. kevi, kev ekh . A mssalhangzra vgzd szavaknl: t+ KH. pl. chun, chun kh. A fentiektl eltr rendhagy fneveket mindig kln jelljk.

FNEVEK TRGYESETE:
Magnhanzval vgzd szavaknl: -T vgzds, pl. kevi t , mssalhangzval vgzd szavaknl: -ET vgzds, pl. kevekh et.

FNEVEK BIRTOKOS ESETE: Magnhangzal vgzd szavaknl: -JE vgzds, pl. kevi je, tbbeszm: kevekh. Mssalhangzval vgzd szavaknl: - vgzds, pl. szm

FNEVEK RSZES ESETE:
-egyesszm: -NEKI szvgi kpz, pl. kevi neki =knek, tbbeszm: szt+-EKHNEKI szvgi kpz, pl. kev+ekhneki =kveknek

FNEVEK ELVONATKOZTAT ESETE:
Magnhangzval vgzd szavaknl: t+ -ETL szvgzds, pl. kev+etl, mssalhangzval vgzd szavaknl: -ETL szvgzds, pl. kevekh etl, szm etl.

BIRTOK HELYZET FNEVEK RAGOZSA:
neilim: nyilam, neiliam: nyilaim
neilit: nyilad, neiliat: nyilaid
neilej: nyila, neiliaj: nyilai
neilinkh: nyilunk, neiliankh: nyilaink
neilitekh: nyilatok, neiliathakh: nyilaitok
neilekh: nyiluk, meiliakh: nyilaik

A trgy-, rszes-, stb. esetek tovbbkpzse a fentiek szerint, kivve a jelents szm, rendhagy formkat:
pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset),
de trgyesetben: kezimet, kezitet, kezet, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.

R vgzds, egysztag fnevek ragozsa.
Pl. sor (sor), ser (sr), bor (bor), tur (rok), zur (csermely), stb. a.e.: sor, t.e.: sort, r.e.: sornek, b.e.: sorej, e.e.: sortl. birtokknt: sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.


TESTRSZEK:
fej: phe(I), f(K)
agy, agyvel, csontvel: ajge(I)
kz: kezi(I)
kzfej: su(I)
szem: szm(I), szm(K)
arc: girze(I)
orr, hegycscs: ore(I)
szj: sz(h)(I)
nyelv: til(I), nyelv mint beszd: lezu(I)
szv: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirnild(I), szerelmes: szirni(I),
szeretetre mlt: szirnesi(I), szves: szirnesi(I),
ny: hije(I)
r(vrr): iri
vr: veri(I)
pnisz ("fasz"): pusz(I)
lb (als lbszr): bana(I)
talp: talba(I)



CSALDI VISZONYOK:
apa: atha(I,K)
apai: athaji(n)(I)
anya: maja(I,K)
fia v.kinek: vi(I,K)
lnya v.kinek:ani(I)
nagyapa: udatha, uda(I)
ddapa, sapa: ise(I)
nagyanya: ike(I)
cs: ecse(I)
v: vede(I)
frj: peri(I)
felesg: eme, meme(I)
anyamh: ema(I)
rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)
bart: baresi(I), barti(lag): baresild(I)
szeretni, kedvelni: baresin(I)
szerelem: szertild(I),szirnild(I), szeretni (szerelemmel): szertin(I)
szeret (szerelemmel): szertigh(I)
ikrek: jerku(I)

SZNEK:
fehr: p(j)r(I)
fekete: phektej(I), pekt(K)
kk: golka(I)
piros, vrs: verisi(I)
srga: sarakh(I)
zld: zezild(I)
szrke, ezstszn: szorild(I)
lila: un, jn(I)

FLDRAJZI FOGALMAK:
vz: vezi(I,K)
foly: volgjagh(I)
patak: zu(I)
csermely, kis patak: zur(I)
t: tava(I,K)
part: ugu(I)
fld(terlet): maha(I)
iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terlet): csepild(I)
pusztasg, legel: sziri(I,K)
sksg: sziris(I), szirild(I)
hegy: jagh(I)
hegyalja: soprun(I)
hegysg: jaghek, jaghild(I)
lejt: lth(I)
vlgy: vldi(I)
rok, kis vlgy, folymeder: tur(I)
erds hegyvidk: kert(I)

Duna: Delivolgjagh(I)
Volga: Madvolgjagh(I)
Don: Kcsvolgjagh(I)
Krim: Khimru(I,K)
rmnyorszg: Hajkh(I), rmny:hai(I)
Rmai birodalom: Rimurrukh(I), rmai: rimi(I)
Kaukzus: Tesjaghild(I)
Krptok: Karabata(I,K)
Mezopotmia: Isurrukh(I), mezopotmiai: isurrukhi(I)
Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)
Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)
India: Hind(I) indiai: hindi(I)
Japn(?), Korea(?), esetleg mindkett: Szelevu(I)
g(bolt): ige(I), gi: igesi(I)
szak: havald, szaki: havaldi(I)
Dl: dele, dli: deli(I,K)
Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartomnyok(I)
Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)

LLATOK:
nagy emls llat ltalban: b(I), szent llat: such b(I)
l: l(I,K), tbbessz.: luvekh
kutya: kutha(I,K)
oroszln: singa(I)
tigris: sira(I)
hal: kala(I,K)
madr ltalban: mrti(I)
sas: sas(I)
lyv: hlie(I)
bika: bka(I)
kr: bajla(I)
tehn: inke(I)
elefnt: jti(I)
medve: hevi(I)
farkas: jugra(I)
rka: vla(I)
teve: tve(I)
juh: hovi, tbbesz.: hovekh(I)
egr: csucsa(I)
patkny: racsa(I)
majom: majmun(I)
diszn:tonzu(I), tonszu(K)
szarv: szoru(I)
bka: beka(I)
csalogny: bulbl(I)
kgy (nagy): kila(I), kgy(kicsiny): vomba(I)
gyk: klik(I)
srkny: vom(I)


NVNYEK:
erd: vanta(I)
tlgy: bldzse(I)
alma: alma(I)
rpa: rpa(I)
fa: fo(a?)va(I)
falevl: zize, zezi(I)
to(nvny tve): tvi(I)
f: fvi(I)
di: dzs(cs?)ijgh(I)
virg: virgh(I)
rgy, hajts: csma(I)

LETTELEN TERMSZET:
k: kevi(I)
szikla: karra(I,K)
arany: zarani(I,K)
rz: vase(I)
tz: teszth(I)
lng: tes(I)
jg: jj(I)
h: hava(I)
szl: szele(I)
s: sava(I), ss(savas?, savany?): savesi(I)
r, gygyr, orvossg: teri(I)
kt: ku(o?)tu(I)
por: poura(I)
szemt, ledk, szar: sara(I)

TRSADALOM:
vros, telepls: urr(I: kaghak)
falu: kg(I)
tbbessz.: urrukh(=llam) (I)
orszg, uralom: urrusgh(I)
t: utu(I,K)
svny, csaps: pru, puru(I)
isten(?), sapa: isatha(I)
hit, valls: hara(I), vallsos: hatesi(I)
szellem: ch'(I)
diadal: di(gy?)evi, diadalmas (szemly)di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)
sapai, si, isteni(?): isathain(I), isztain(K)
trzsfnk: athama(I,K) trzsfonki: athamaji(I)
tartomnyr, herceg, ispn: ishn(I)
frfi, fi(?): pigu(I)
szvetsg: khalka(I)
hz: laka(I,K)
kapu: kapu(I)
vr, erodtmny: vara(I,K)
fal: bata(I)
l: holu(I)
birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)
katona, harcos: urrkhes(I), urkhsz(K)
had(sereg): hada(I)
fldmves: szamthagh(I)
t: hutu(I,K)
uralkod, kirly: urrusi(I))
juhsz: hovesi(I)
jsz, vadsz: vijesi(I)
sz, beszd: szava(I,K)
tuds, ismeret: tonde(I)
kincs: kncse(I)
kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)
blcs: bghcsi(I), blcs, filozfus: bghcsegh(i)(I)
knai: chn(I)
rmny: haj(I)
rmnyek, rmnyorszg: Hajkh(I)
perzsa: parszi(I)
grg: iun, grgk, Grgorszg: Iunkh(I)
Konstantinpoly: Konsztantinoszurr(I)
vsr: vsr(I)
keresked: tvresi(I), kereskedelem: tvr(I)
nek: jenekh(I)
r: wuri(I)
rsg: wrkh, wresi(I)
jelsz, jel: l(I)

CSILLAGOK:
Csillag: azdigh(I)
Nap: Napi(I,K)
Sirius: Szuoi(I)
Vega: Aveni(I)
Arcturus: Szureni(I)
Capella: Golkeni(I)
Antares: Vereni(I)
Fomalhaut: Fomalhaut(I)
Rigel: Zarugh(I)
Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)
Altair: Athaira(I)
Aldebaran: Aldebaran(I)
Polaris: Egazdigh(I)
Regulus: Bjnekheni(I)
Spica: Memazdigh, Meme(I)
Pollux: Jerkeni(I)
Castor: Jerkaielo(I)
Dheneb: Arana(I)
Procyon: Somaielo(I)
Hamal: Azrateni(I)
Seratan: Ktteni(I)
Mezartim: Oredeteni(I)

CSILLAGKPEK:
Ursa Maior (Gncl-szekr): Lubba (kanl)I
Orion: Wren(I)
Ikrek: Jerku(I)
Cassiopeia: Bollob(I)

BOLYGK:
Hold: (H)Aji(I)
Vnusz(bolyg): Feni(I)
Marsz( bolyg): Verilun(I)
Jupiter(bolyg): Prlun(I)
Szaturnusz(bolyg): Jalalun(I)

IDSZAKOK:
v: or
nap(id): bi(I), gin(nappal)(I)

SZERSZMOK, FEGYVEREK:
fegyver (vront eszkz): pegveri(I)
kard: szurr(I)
sarl: sarlagh(I)
pajzs: vapa(I)
lndzsa: bara(I)
j: viju(I)
jhr, ideg: itekh(I)
nyil: neil(I)
tegez: thegisz(I)
ks: saku, szaku(I)
buzogny: tumba(I)
balta: balta(I)
kapa: taka(I)
sisak: sisak(I)
gy: gaja(I)
st: hsti(I)
amfora, agyagtartly: dengi(I)
kehely: glandi(I)
kulacs: budga(I)
kulacs dugja: thum(I)
v: vvi(I)

ITALOK:
ital: hmild(I)
bor:bor(I)
tea: csaj(I)
TELEK:
tel: hetild(I) etimolgiai eredete: ltelem
hs: kisj(I)
zsr, vaj(?), faggy(?): voje(I)
tojs: moni(I)
tkezs: pala(I), tkezni, falni: palin(I)

CSELEKEDETEK:
harc, hbor: viti(I)
harcol, harcos: vitesi(I)
rkez, (el)jvend: jvendegh(I)
l: eleved, elevesi(szemly)(I)
zenet: isztild(I)
hbor (nagy): patera(I)
vadszat: bildi(I): nagy, kirlyi vadszat: edibldi(I)
vadszni: bilden: (I)
bili, bildesi: vadsz(I)
ldzs: ildi(I)
ldzni: ilden(I), ldz: ildesi (szemly), ildgh (lt.)(I), ldztt: ildth(I)
vmit elidz, kivlt, elhv, kivlt: pegun(I)
vendg: vnd(I)
vendgsg: vndild(I)
tnc: turda(I), tncolni: turdin(I), szent tnc: ruba(I)

ELVONT FOGALMAK:
kezdet, sllapot, "arkh"(gr.): esziszk(K)
koszor, korona: pszak(I, megjegyzs: u.a. mint az rmnyben)
Vilg: Asar(I)
sszes: asresi(I)
egsz: idzsesi (v..: idzsi=egy)(I)
gmb: theke(I), gmbly: thekild(I)
egyenes, igaz: ughi(I)
szm: szan
igazhit: ughihara(I)
let, letkr, lettr: elve(I)
hall: jala(I)
szellem: ch'(I)
id (mint folyamat): volgild(I)
sz(vszak): szvisz(I)
rs, lyuk: rsi(I)
szabadsg: ijj(I), szabad id, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember hazati(I)
fl (kt oldalbl egy, u.a. mint nagyar). ple(I)
sz: esze(I)
tiszta: timis(I), tisztasg: timsild(I)
kanyar: kompu(I)
vg, vge vminek: verdzse(I)
baj: b(I)
rossz szellem, rm: rime(I)

NVMSOK:
ez: ejsz(I)
az: ojsz(I)
az (ott tvol): oti, ote, ota(I)


TULAJDONSGJELZK:
nagy: mad(I)
kicsi: kcs(I)
kivl, j: bar(I)
boldog: lnde(I)
f, meghatroz: edi, meghatrozni, diszponlni vmi felett: edin(I)
rossz: vatah(I)
hs: hideo(I), hsies: hideosi(I)
szent, rk: such(I)
eszes, okos: eszisi(I)
kemny: dita(I)
tzbl val: teszthi(I)
tzes: teszthild(I)
reg: vregh(I)
sz(haj): szor(I)
rgi: avesi(I)
j: vuli(I)
fl (vminek a fele): vele(I)
iker-, ketts: jerki(I)
messzi: meti(I), nessze lv ember: metesi, metisi(I)
HATROZ SZAVAK:
most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)
akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori:omaszti(I)
itt ez: hit(I)
ott az: hot(I)
ki: kh(I)
be: bh(I)
iszia(K), (isja?): nyomst sszevon hatrozsz: bizony(az), azpedig
egytt v.k./v.m.-vel: jncsta
kln v.k./v.m.-tol: kln
H e l y h a t r o z k :
hely, a tr egy rsze: thege(I)
bellrl mozgat llek, bels reg, barlang: bla(I)
itt (ltalban): hithege(I), ott (ltalban): vojthege(I)
messze: mete(I)
I d h a t r o z k :
ma: ma, bima(I)
most: hima(I)
tegnap: klmma(I)
holnap: voljma(I)
sokig tart folyamat: volgjama(I), sokra, hossz id mlva: volgjama ben(I)
soha: sukhne(I)
jszaka: hosszni(I),jszaka (napszak): hosszn(I)
KTOSZAVAK:
s: aj(I)
spedig: ajsi(I)
ha: cha(I)
mgis, ennek ellenre: idiam(I)
mgpedig (azrt): ajsiam(I)
azrthogy: isiam(I)

GYAKORT KPZ: - d, pl. atha - athad: atyasg, atyk intzmnye
KICSINYT KPZ: - r , pl. chunur: kis frfi, vantar: kis erd, virghir: kis virg,
rendhagy mdon: majra: anycska, athira: atycska, apcska, amri: kislny
NAGYT KPZ: m , pl. chunum: nagy (darab) frfi, orem: nagy hegycscs, nagy orr
ELVONATKOZTAT KPZ: - sg, -sg: -S szvgi kpz, pl. nagysg: mads
JELZSTETT ELVONATKOZTAT KPZ: -SI szvgi kpz, pl.:. nagysgos: madsi, hsies: hideosi
ELVONATKOZTAT LTALNOST KPZ: -ILD szvgi kpz, pl. jgh: hegy, jghild: hegysg

NEM: nen(I), IGEN, GY: ejen(I)

POSZTPOZCIK(I):
hen: -on, en, n
ben: ban, ben
be: ba, be
wra: ra, re, re
szamar: vki, vmi szmra, szmotokra: szamtkhra
whet: val, vel
velje: vmi fel, irnyban
vojle: vmi fl
wereji: vmi fel, vimi irnyban (haladni)
en: ltalnos tagad posztpozici, fnevek s igk elott is.
i: ltalnos elvonatkoztats: valahonnan, valamitol, alakitol. pl. Prszikhi: Perzsiai, Perzsibl jtt, val.
no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben
p o s t p o s. c u m p r a e p o s.
sopru....hen: vimn lefel, lefel menetben, lefel menet vhol:
veszpru....hen: vmin felfel, felfel menetben, felfel menet vhol

SZMNEVEK(I):
Alapszmnevek:
egy: idzsi, tizenegy: tiz hen idzsi
kett: kelt, tizenkett: tiz hen keltu
hrom: khormu, tizenhrom: tiz hen khormu
ngy: nijdzsi, tizenngy: tiz hen nijdzsi
t: ht, tizent: tiz hen ht
hat: hotu, tizenhat: tiz hen hotu
ht: jeti, tizenht: tiz hen jeti
nyolc: loncsoj, tizennyolc: tiz hen loncsoj
kilenc: klntiz, tizenkilenc: tiz hen klntiz
tz: tz hsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.
harminc: khomu ben tiz, szz: szth
negyven: nijdzsi ben tiz, ezer: hezer
tven: ht ben tiz
hatvan: hotu ben tiz
hetven:jeti ben tiz
nyolcvan loncsoj ben tiz
kilencven: klntiz ben tiz

Sorszmnevek:
els: elenisi
msodik: keltsi
harmadik: khormusi....N-ik:.....-si , stb.

Trtszmnevek:
egyketted: idzsi-keltdi
egyhamrad: idzsi-khormudi
egynegyed: idzsi-nijdzsidi
egytd: idzsi-htdi
egyhatod: idzsi-hotudi
egyheted: idzsi-jetedi
egynyolcad: idzsi-loncsojdi
egykilenced: idzsi-klncidi
egytized: idzsi-tizedi
egyhuszad: idzsi-khuszidi

SZEMLYES NVMSOK (I):
Alanyeset:
n: ejn, mi: minkh
te: t,i ti: tikh
: (j), k: jkh

Trgyeset:
engem(et): inkmt, minket: minkht
tged: tinkt, titeket: tenkhtt
t: jt ket: jnkht

Birtokos eset:
enym: imtin, mink: mibinkh
tid: tijint, titek: tibitekh
v:? vk: ?

Rszes eset:
nekem: nikhm, neknk: nikhnkh
neked: nikht, nektek: nketekh
neki: nkin, nekik: nkijekh

IGK(I):
Az igeragozsrl ltalban: az igk igen nagy rsze - felthetleg csaknem a fele- klnsen az egy-kt tag igk esetben rendhagy ragozs. A rendelkezsre ll anyag esetben az igeragozs jrsze rekonstrulhatatlan. Az albbiakban kizrlag, a rekonstrulhat ragozs igket mutatjuk be.

lenni: 1. vo(a?)jgen
2. lejnin

VOJGEN s LEJNIN ragozsa:

Jelenid:
ejn vojgum, minkh vojgimunkh
ti vojgisz, tikh vojgitukh
uj von, ujkh vontukh

jvid:
ejn leszim, minkh leszinkh
ti leszil, tikh lesztikh
uj leszin, ujkh leszenikh

Kzelmlt:
ejn volam, minkh volankh
ti volajsz, tikh volantukh
uj volaj, ujkh volanukh

Rgmlt:
ejn voltum, minkh voltunkh
ti voltajisz, tikh voltajtikh
uj voltaj, ujkh voltukh

menni: menin
Jelen id: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh
jven: jnni
Jelen id: jvem, jvesz, jvej, t.sz.: jvenkh, jvtekh, jvmekh , felsz. m.: jv!
vn: eljnni, vendgsgbe jnni
Jelen id: vm, vsz, vj, t.sz.: vnkh, vtekh, vmekh, felsz.m.: v!
ltni, nzni(?): szmen
rni, szntani(?): szamthen
rst rni (fba): roven
lni: elvin
szlni: szrin
szletni: szritin, szls: szris, szlets: szrild - Szent-szletse: Such szrild (Karcsony),
a Szent szletse(Jzus): Suchnek szrild. Szletsnap: szrildbi,
Boldog szletsnapot!: lnde szrildbi! (j)
(meg)halni: jalen
lni, meglni: wlin - ne lj!: ne wlj! wljne!
sijn, sivin: elpuszttani, megsemmisteni.
sivjtin, sijtin: lerombolni, elpuszttani.
tren: eltrni, elviselni.
tretin: vghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)
enni: hentin
inni: hmin
tudni, ismerni: tondin
adni: amtin
jelen id: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh
vrni vkire, vmire, vmit: warin
fjni vmit: fuvin
folyni: volgjin, volgn(?)
zenni: iszten
nyomni vkit, vmit, kzslni (v.. "baszni"): batten
enged(ni): engn
jrni: jrin
elhvni, kivvni vmit: pegin
knlni, ajnlani vmit: kenjin
(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavats, felkens, harci dszbe val kifests: keni
felkinlni, feajnlani vkit, vmit: kenjtin
hajtani vmit: szin (hajt md segdigje)
lehetsges lenni, hatni, hetni (megfelel a nmet "mgen" ignek): hetin)
a feltteles md segdigje: hetin(I)
Rgmlt ltalnos ragja: LT pl. antu lt = adott , antu lt muk= adtunk
Befejezett mlt: - UTTA , pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk(trgyiastott formban)
Felszlt md (egyesszm msodik szemly) ltalnos ragja: , pl. ant = adj!
sszes tovbbi eset: -nm, -, -n, - nkh, -netekh, - nkh.
Tilt md: felszlt md+ NE, pl. wljne=ne lj! Megjegyzs: a "ne tilt rag gyakran az ige el kerl, u.i.a ne wlj is helyes.
hajt md: szi segdigvel: szin+infinitivus, pl. szim hmin, szisz hnim, szi hmin, szinkkh hmin, szitekh hmin, szikh hmin.
Jelenidej felttles md: hetin segdigvel: hetin+infinitivus, pl. hetim hmin, hetisz hmin, heti hmin, hetinkh hmin, hetitekh hmin, hetikh hmin.
Jvid: egyszer meghatrozott:infinitivus vgzds+ -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hminim, iszol: hminisz, iszik: hmini, iszunk: hmininkh, isztok: hminitekh, isznak: hnminikh.
sszetett meghatrozatlan kzeljv: LEJNIN segdige+infinitivus vgzds:+I pl.most majd iszom:lejszim hmini, stb.
sszetett meghatrozatlan tvoli jv: VN segdige+infinitivus vgzds+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vm hmini, stb.
ltalnos participium praesens: IN, EN infinitum vgzds helyett: AGH vagy JAGH kpz: pl. volgjin(folyni)-volgjagh(foly), szamthen: szntani-szamthagh: sznt, fldmves.
ltalnos participium futurum: IN, EN infinitum vgzds helyett: NT kpz
Pl. rendhagy/!!!/: vn(eljnni)-vjnt(az eljvend, a jvbeni, a jv)
ltalnos participium perfectum: IN, EN infinitum vgzds helyett: TH kpz
Gerundium: infinitum to helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) vgzds. pl. hmeve: (meg)ivand), megva, vve: jve; jvede: (el)jve. A kt tipus (v,d) nem felttlenl azonos nyelvtani jelents, megklnbztetsk az anyag jelenlegi feldolgozsi szintjn, nem lehetsges.
SZVEG (K, grgbl, fonetikailag nehezen rekonstrulhat):
"En arkhj jn ho Logosz, kaj ho Logosz jn prosz tn Then, kaj Theosz jn ho Logosz":
"Esziszk ben volaj szava, iszia szava volaj theosz vel iszia theosz volaj szava" felttelezs: "iszia"="isa" (HB)
Megjegyzs: mivel itt a szveg nem az "isztain" alakot hasznlja, gy tnik ez nem felel meg a grg "theosz" fogalomnak.

Kedves Olvasm!
A hun nyelv szerinted is elveszett?
Horvth AntalHozzszlsokHorvth Antal ltal a Janur 18, 2009-on 1:22pm-kor
Hozzszls trlseSEINK "SZENT" LLATAI: A TURUL S A GRIFF

A turul

A turul ktszer jtszik szerepet seink hiedelemvilgban.

1. "Az r megtesteslsnek nyolcszztizenkilencedik esztendejben - olvassuk Anonymusnl - gyek… nagyon sok id mltn Magg kirly nemzetsgbl vezre volt Szktinak, aki felesgl vette Dentu-mogyerben nedbelia vezrnek Emese nev lnyt. Ettl fia szletett, aki az lmos nevet kapta. Azonban isteni csods eset miatt neveztk el lmosnak, mert teherben lev anyjnak lmban isteni ltoms jelent meg hja-forma madr kpben, s mintegy re szllva teherbe ejtette t. Egyszersmind gy tetszett neki, hogy mhbl forrs fakad, s gykbl dics kirlyok szrmaznak, mde nem a sajt fldjkn sokasodnak el.". A Budai Kpes Krnika szvegben a kzps rsz gy hangzik: "lmos vezr anyjnak lmban egy hja-forma madr jelent meg, rszllott s ettl teherbe esett, mhbl sebes patak fakadt, mely nem a sajt fldjn nvekedett meg. Ezrt trtnt, hogy gykbl dics kirlyok szrmaztak". Emese gyermeke test s vr szerint az ap volt, Ugek vezr, aki maga is a Turul nemzetsgbl szrmazott. Az lomban rkez turul a kzvetlen s, csak ennek az apasgnak az rvnyt erstette meg, s azt, hogy az utd az apnl klnb, a rgi sre hasonlt, de annl nagyobb hatalm fejedelem lesz. A bels-zsiai npeknl a vz szimbluma a hatalmat jelli. Egy tipikus dinasztikus eredetmondval van dolgunk, melynek lnyege, hogy a szletend utdokat mr elre magasztalja, s fnyes jv jsoljon egy mg nem ltez dinasztinak.

2. A turul msodik szerepe a honfoglals legendjban van. E szerint a magyarok fejedelme mg a levdiai tartzkodsuk idejn azt lmodta, hogy hatalmas sasok tmadtk meg az llataikat s kezdtk szttpni azokat. Az emberek megksreltk megtmadni ket, de nem sikerlt, mert mindig mshol tmadtak. Ekkor megjelent egy gyors, btor turul s a magasbl tmadva meglte az egyik sast. Ezt ltva, a tbbi sas elmeneklt. Ezrt elhatroztk a magyarok, hogy mshov mennek lakni. Elindultak Attila fldjre, melyet rkl hagyott rjuk, de az utat nem ismertk. Ekkor ismt megjelent a turulmadr, s a fejedelem fl szllva lekiltott neki, hogy kvessk t, mg el nem tnik a szemk ell. Az lom utn nem sokkal dgvsz ttt ki az llatok kztt, s a mindenfel fekv tetemeken lakmroz keselyk kzl egy arra repl turul a magasbl lergta az egyiket. Ezek utn felismerve az lmot e jelenetben, az sszes magyarok felkerekedtek s kvettk a turult. Ahol a madr eltnt a szemk ell, ott tbort tttek, majd ekkor ismt eltnt, jra kvettk minden npkkel egytt. gy jutottak el Pannniba, Attila egykori fldjre. Itt aztn a madr vgleg eltnt szemk ell, ezrt itt maradtak. Ennek a mondnak a valsgos alapja az, hogy a magyarok anlkl, hogy tudtk volna valban addig vonultak Eurpban nyugat fel, amg a kerecsenslyom - a turul - fszkel. A mlt, a trtnelem igazolta, hogy a Turul-mtosz eltnse - az rpd-hz kihalsa - indtotta meg a magyar nllsg megsznst.

A madarak szerepe seink hiedelemvilgban

A hun, a bels-zsiai trk s a magyar npmvszetben fontos szerepet jtszanak a madarak. Ezek kzl legismertebb a kerecsenslyom (Falco cherrug) - a kutatk egy rsze e madarat hatrozta "turulnak" -, az altaji havasi slyom vagy turul (Falco rusticolus altaicus), a szirti sas (Aquila chrisaetus), a szakllas kesely (Gypaetus barbarus) s a fak kesely (Gyps fulvus). Maga a "turul" sz trk eredet (togrul, turgul=vadszslyom, illetve "kivl tulajdonsgokkal rendelkez, kedvenc ragadoz madr").
Slyom-brzolst tallunk egy Noin-Ula-i szkta sznyegen, az issziki halomsr egyik halottjnak vn, egy Kr.eltti 1200-bl szrmaz mezopotmiai kdoboz tetejn, egy Kr.utni II. szzadi prthus kirly szobrn, egy VII. szzadi szsznida ezsttlon s mg sok trgyon. Ott talljuk a hunok cmerein, az avarok szjvgein (keceli lelet), a honfoglals kori rakamazi tarsolylemezen, hajkorongokon, gyrkn s a magyar kirlyok els cmerszeren brzolt szimbluma is a turul volt. A magyar nyelvben hrom sz van, amely a slyomra s a slyomkultuszra utal: a "kerecsen", a "zongor" s a "turul". A kzps a Zsombor frfinvben l tovbb. Krnikink utn a "turul" sz - nv - hossz idre feledsbe ment, illetve el kellett felejtennk. Csak a XIX. szzadban kerlt ismt el strtnetnk e fontos jelkpe.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 535x600.

Akr a kerecsenslymot, akr az altaji havasi slymot tekintjk turulnak - a vita eldntse a szakemberek dolga - a turul a legjobb solymszmadr, de nem olyan ritka, hogy mg senki nem ltott volna olyant. Van bizonyos misztikus vonsa, ami fantomszerv teszi, ezrt vlhatott az egykori hs-vr, ltez madrbl szimblum.

A turul volt az eszmnyi, a hibtlan, a gyzhetetlen, vagyis az isteni.

Ezrt lehetett a magyarok uralkodinak jelkpe, majd gy lett jra a Turul-legenda feledsvel, a Turul-csald kihalsval megint solymszmadr. gy szllt vissza kznk, s lett kerecsen-, vagy taln altaji havasi slyom, egy olyan madr, amelyik ltezik, mert slyom, de nem ltezik, mert fles slyom nincs (Dcz Lszl).
si magyar npmesnk hse egy "isteni madr", amely kiszabadtja a Napot, felesget is szerez magnak s a mese vgn kirly lesz. Npmesinkben egy embert magasba emel turulmadr alakja is elfordul, amelyet repls kzben etetni s itatni kell; ezt rkti meg a nagyszentmiklsi 2. szm korsn lthat madr, amint karmai kztt egy nalakot ment ki a rabsgbl. Ha a magasba emelt alak frfi, - mint az 5. szm korsn, - akkor a madr a hs trsa, aki a trsai ltal cserben (az alvilgban) hagyott hst segti vissza az emberek vilgba, hogy ott visszaszerezze az elrabolt menyasszonyt s az t megillet trnt.

Npmvszetnkben is ott van a turul, egyre inkbb httrbe hzdva, pedig a turul a magyarok si, feledsbe merlt hitvilgnak mig fennmaradt fszereplje.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 702x600.

A griff

A griff biolgiailag kt llatbl van sszetve: egy ragadoz madrbl s az oroszlnbl. E nagy "madr", illetve mitikus lny biolgiai se az zsiai sztyepvidken l 13 sasfajtbl, 9 keselyfajtbl s 9 slyomfajtbl, valamint az zsiai oroszln (Panthera leon persica), a szibriai tigris (Panthera tigris altaica) s az afganisztni tigris (Panthera tigris virgata) ltez alakjbl alakult ki. A griffekrl Eurpa a Kr.eltti V. szzadban Hrodotosztl szerzett tudomst, feltehet, hogy Hrodotosz Arisztesztl vette ismereteit. Ezen hradsok szerint "a griffek a bels-zsiai szktk fldjn (?) tl es hegyekben riztk az aranyat".


A ksbbiekben Ktszisz, Aiszklosz s Aelian is rnak a knai krnikk "szrnyas tigriseirl". Ott talljuk a "szrnyas tigris" brzolst az altaji szkta leleteken, a hunok, a szktk s az avarok fmjein s textiljein, a magyar kirlyi jogaron, a koronzsi palst szln, az rpd-kori magyar pnzeken. A trk s perzsa emberek a griffet - a szimurgot - s a tbbi "sszetett llatot" sohasem tartottk valdi lnyeknek, mert tudtk, hogy ezek a fejedelmek s a kirlyok jelkpei, jelvnyei. Valamilyen tveds folytn Kzai Simon is krnikjban a griffek lakhelyt a "szktk fldjre" teszi.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x416.


A kzpkori irodalomban a griff "szrnyknt" jelenik meg, ugyanakkor a bels-zsiai llattart npek griffje jsgos, blcs s segtksz. Az ordoszi bronzok s ms hsziungu brzolsokon gyakori a szarvasra lecsap griff, de ugyanez jelenik meg a nagyszentmiklsi 2. szm korsn. Lszl Gyula rja, hogy "szinte gy hat Nagyszentmikls, mintha a Kntl a Krpt-medencig terjed eurzsiai mveltsg s mvszet idtlen jelkpe lenne". Kzai Simon gy r a griffrl: "Ama pusztasg hegyeiben (Szittyaorszg) kristly tallhat, s a griffek fszkelnek ott s ott kltik ki fikikat a legisfalk madarak, melyeket magyarul kerecsennek hvnak".

Megjelenik a griff a magyar npmvszetben. Az egyik vltozatban fokozatosan kvethet a ragadoz madr brzolstl a fles madron, a griffen, az oroszlngriffen keresztl az oroszlnig. A msik vltozatban fisten brzolsaknt, fejedelmi nemzethsknt s tltosknt brzoljk. A Fehrlfia mesetpus 58 magyar vltozata kzl 17-ben megjelenik a griff, a "nagymadr", amely oltalmazza a hst. Ez a madr igen nagy, hegytetn vagy ris fa tetejn fszkel, a srkny ellensge, akitl a hs a griff fikit megvdi s ezrt elnyeri a griff hljt.

A griffmadr, a magyar mondavilgban egy nagy, csods oltalmaz lny, amely alakja a meskben s fejedelmi mondkban tvoli eredetet mutat. A bels-zsiai trk npek mesiben s mondiban a szimurg, smaragd anka vagy zll madr nven szerepel.

- A griff szerepe a bels-zsiai npeknl igen sokrt. Horvth Izabella ezt t pontban hatrozta meg.

1. A fisten brzolsa s szerepkre. A trk npek krben az llat alak szellemeknek klnbz rangjuk volt, s ezek kztt a ragadoz madarak voltak a leghatalmasabbak. Az ilyen jelleg brzols, amely kzel ktezertszz ven t kvethet a pusztai npek mvszetben, azt jelenti, hogy a hit, amely a mvszeti alkotsok mgtt rejlik, igen mlyen gykerezett a npben s a trsadalom szerves rsze volt.

2. A fejedelmi nemzeths brzolsa s szerepkre, ami azt jelenti, hogy mivel a mesebeli griff ppgy elfordul Attila hunjainl, mint a griffes-inds avaroknl, a trk npeknl s az ujgur knoknl, ezrt e npekkel val kapcsolat ers ktelke a fejedelmeknek.

3. Szakrlis fejedelem brzolsa s szerepkre. Ha a fejedelem f szerept a sztyepi mvsz brzolni akarta, a ngylb griff, - az gi madr s a fldi hatalom oroszlnformjnak sszeforrsa - kpt alkalmazta.

4. A tltos brzolsa s szerepkre, ugyanis a tltos szelleme seink mitolgija szerint llatalakot is tudott lteni, de csak annak az llatnak az alakjt, amelyik a tltos nemzetsgnek az llatse volt. A ngylb griff, amelyik lra vagy egy msik griffre tmad nem akrmelyik, hanem a fejedelmi nemzetsgbl szrmaz tltos llat alak szellemt brzolja.

5. A szakrlis fejedelem mint tltos brzolsa s szerepkre. A magyar rpd-hzi pnzeken tallhat emberfej griffek prhuzamait a keleti pusztk npeinek hagyatkaiban is megtalljuk. A szakrlis fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy npe oltalmazja legyen, hanem, mint az sei s az Isten fldi alakja, az g s a fld kztti kzvett is volt.

Ez annyit jelent, hogy valamilyen formban tltos szerepe is volt s ezt a griff alakjval fejeztk ki.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x390.


A daru

A daru, a magyarsg si vndormadara, amely kapcsolatban llt si hitvilgunkkal. A darunak Kzp- s Bels-zsiban kt vlfaja ismert, a kznsges vagy szrke daru (Grus grus) s a prts daru (Anthropoides virgo). Daru-szobrot ma is tallunk Bels-zsia nekmondinak s gygyt embereinek a hza eltt. Egymagban, egyik lbban kvet tartva az bersg jelkpe. Ott talljuk a Tiszaeszlr-Bashalomban tallt X. szzadi ezst karperecen tosztat tulipnt rizve.

A koronzsi palst szeglyn prts daruk vannak egy kzponti tosztat tulipn kt oldaln, a korongok kzti mezben. Ilyen formban talljuk IV. Bla XIII. szzadi cmerben. Prosval, rmadrknt, hossz nyak formban ott ltjuk a XIII. s XIV. szzadi magyar pnzeken, Kroly Rbert dnrjn egy letfa kt oldaln, br rvidtett lbakkal.


This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x294.
Horvth AntalHozzszlsokHorvth Antal ltal a Janur 18, 2009-on 1:20pm-kor
Hozzszls trlseAz idszmts s a hamistott kzpkor
Az emberi trtnelem folyamn egyre fontosabb vlt az idõ mrse, a pontos naptrak ksztse s az vek helyes szmontartsa. Az eltelt vezredek sorn tbbfle idõszmts jtt ltre, kztk a mai idõszmtsunk. Az utbbi idõben azonban egyre tbben krdõjelezik meg a jelenlegi idõszmts pontossgt. Amikor elõszr hallottam Heribert Illig elmletrõl, megvallom õszintn, azonnal elhrtottam, s hrlapi (knyvpiaci) kacsnak minõstettem.
Beszrni szrevtlenl 2-300 vet az idõsklkba, kptelensgnek tartottam a klnfle idõszmtsok, forrsok rengetegben. Majd tallkoztam Hunnivri Zoltn szmtstechnikai programok segtsgvel ksztett, az idõszmtsunkban jelen lvõ rendellenessg bizonytsval, amit a Hungr naptr cmû knyvben fejtett ki. Erre mr megjelent elõttem egy krdõjel. Az utlagos, szndkos naptrhamistst tovbbra sem tartottam a problma elfogadhat magyarzatnak. Akkor mi trtnhetett?- tettem fel magamnak a krdst. Komolyabb elmlyls utn, villansszerûen ugrott be egy gondolat.

Rviden:
Az alaptlet a kzpkori magyar krnikk a mai elfogadott vszmoktl igencsak klnbzõ szmaibl szrmazik. Felttelezsem szerint a mai idõszmtsunk nem a Krisztus szletse utni, hanem egy msik idõszmts lehet. De melyik? Kizrsos alapon az ltalnosan ismertek, pldul a szeleukida, nem jhetnek szba, ezt csak felismertk volna. Nhny egyb helyi idõszmts tnzse utn az arszakida idõszmts, a prtus birodalom keletkezstõl szmtott kor maradt a figyelmem kzppontjban, amit i.e. 247-tõl szmoltak. A magyar kzpkori krnikk vszmait vizsglva, Kzai hunok bejvetelnek 700-as vszma adott tovbbi inspircit. Szokatlanul ksõre teszi a hunok kort a keresztny idõszmtshoz kpest. A 700-bl kivonva az arszakida ra kezdõ vszmt, a 247-t, 453-at kaptam, ami egsz pontosan Attila hallnak ve, a Jzus szletstõl szmtott idõszmtsban. Ksõbb bizonytst nyer, hogy Klti Mrk szintn 700-bl szrmaztatja Attila hallt.

Azutn mr nem volt tl nehz, s szinte megdbbentõ volt, ahogyan maguktl ugrottak helyre az idõszmtsunkban s trtnelmnkben meglvõ tisztzatlan, homlyos esemnyek, idõpontok.

A teljes tanulmnyban a kvetkezõket igyekszem bizonytani: a mai idõszmtsunk a Krisztus elõtt 247 vvel indult arszakida idõszmts, s termszetesen 2008-at runk. Nem kivenni kell a 247 vet, hanem csak a rmaiak kort 247 vvel kzelebb dtumozni hozznk. Az kor vge, ami eddig Kr.u 476-on volt, gy 723-ra kerl. Attila 700-ban hal meg.

Gergely ppa tz napos naptrreformja mr pontosan elri Julius Caesar kort. A julinus naptr bevezetsi vnek (203) csillagszati esemnyei is a forrsoknak megfelelõen kerlnek a helykre. Ezek a 203. janur 1-i jhold s a 203. mrcius 21-i napjegyenlõsg. Ugyanakkor nem az egsz trtnelem csszik elõre, hanem csak a rmai kor, s az ahhoz kapcsold vszmok. Pldul a Hipparkosznak tulajdontott Fld tengely precesszijnak kimrse, ami kb. 2100 ve trtnt, valsznûleg ugyanott marad. A fantomvek szinte automatikusan kerlnek be a tbbi idõszmtsba, s maradnak ki pldul az iszlm idõszmtsbl, mindenfle sszeeskvs nlkl. A ngyves szkõnapok a mai nggyel oszthat vszmhoz kerlnek.

Sõt, a magyar krnikk hun-magyar azonossgnak s a nyugati npek ltali hun elnevezsnk mirtjei rthetõv vlnak. A hun korszak Krpt-medencei vszmai (~380 ~ 420 – 453-as Attila halla) s a Lszl Gyula avar korabeli kettõs honfoglalsnak rgszet ltal megerõstett dtumai (~630 ~ 670 – 700-as Attila halla) tkletesen fedik egymst.

A jelenlegi ismereteim szerint, mr nyugodtan kijelenthetem a kvetkezõket:
Hiszem hogy a „kitallt kzpkor" tzise ltezik, s az idõszmtsunk fiktv, meg nem trtnt veket tartalmaz. Amikor e sorokat rom, a hivatalosan 2008. szeptember 7.-n, vallom hogy az rnak 2008. esztendejben jrunk, s szeptember hnapjnak 7. napjt rjuk. Mindemellett lltom, hogy a Jzus szletse szerinti idõszmts soha nem terjedt el, s sehol nem vezettk be.
n „eltvedt idõszmts"-nak nevezem a naptrunk krli rendellenessget, egy szrevtlenl maradt, majd eltitkolt flrertsnek tartom, s nem sszeeskvsnek.
Bizonyts kicsit rszletesebben:

A Julin naptr bevezetstõl a Gergely naptr bevezetsig az vhosszak eltrse miatt a napjegyenlõsg mrcius 21.-rõl mrcius 11.-re csszott vissza. Gergely ppa, tz nap kihagysval, s a szzzal oszthat szkõvek elhagysval, kijavtotta a naptrat. Ez rendben is volna, de egy nap eltrs 128 v alatt jn ssze. A tz nap eltrs 1280 v alatt gyûlt ssze. A kt naptrreform kztt viszont 1627 v telt el. Honnan kerlt elõ, tbb mint 340 vnyi tbblet?
Ez lenne a ’kitallt kzpkor’ elmletnek alapja. A csillagszati programok szintn a problma megltt igazoljk, mivel a rgi dokumentumok ltal jelzett s a kiszmolt napjegyenlõsgi helyek nem egyeznek. Az eddigi szerzõk 2-300 vnyi fantomkort tteleznek fel, amit szerintk utlag, szndkosan illesztettek be az idõsklkba, 614-911 kz.
A kora kzpkor e szakaszrl valban rendkvl gyr az ismeretanyagunk. Mintha Eurpban erre a kt-hromszz vre genercik butultak volna el. Elfelejtettek rni, ptkezni, majd a 900-as vek utn gy folytatjk, mintha mi sem trtnt volna. Pedig Rma buksa nem egy vilggssel egybekttt pusztuls volt, ahol minden kultra elporladt. Egyszerûen csak hatalmt vesztette, mg a hatalmi jelvnyeket is tkldtk Bizncba. Kifosztottk ugyan, de a tuds megmaradt, lehet hogy egy rvid ideig kevsb virgzott, de nem kellett mindent jra kitallni, mint ahogyan a stt kora kzpkor trtnelme sejteti velnk.

A szndkos beszrs mr csak azrt sem ment, mert tbb idõszmts ltezett, szinte valamennyi jelentõs llamalakulatnak volt, s ezeket a klnbzõ llamok, hatalmak mindegyike nyilvntartotta, jegyezte s viszonytotta, a kapcsolatok, az adk, a hadi s egyb esemnyek miatt. Itt nem lett volna eslye annak, hogy valaki csendben ide-oda beszrjon 2-300 vet. Az ellenlbas hatalom azonnal feljegyezte volna, s nyoma lenne valahol. De nincs is ilyen. A mai idõszmtsunk is inkbb httrbe szortotta a tbbit s terjedt el, nem pedig bevezets ltal lett elfogadva. Sok korabeli idõszmtst, a mai napig jegyeznek, vezetnek.

Viszont egy hasznlatban lvõ, s valamennyi keresztny nagyhatalom (a nmet-rmai, a magyar, a biznci, a kijevi s a tbbiek) ltal ismert, jegyzett, figyelemmel ksrt idõszmts, flrertsbõl add, szleskrû elterjedse nagyon is valszn. Ez az idõszmts, amit egy idõ utn „ab incarnatione Domini” cmmel ruhztak fel, s amit magyarra az „r megtesteslsnek” alakban fordtanak, ma pedig, polgri idõszmtsnak neveznek.


A magyar krnikk adataira, trtnelmi s rgszeti tnyekre alapozva a kvetkezõt lltom:

A mai idõszmtsunk azonos az egykori prtus birodalom arszakida idõszmtsval, amely a Krisztus szletse szerinti i.e. 247-ben indult I. Arszak uralomra kerlsvel.

A prtus-magyar azonossgra egyre tbb bizonytkot tallnak. Ilyenek a harcmodor, az ltzkds s az eszkzk, a ht trzs vagy csald, s maga a prtus nv is magyar hangzs.
Az idõszmts a magyarsg honfoglalsval kerlt be a Krpt medencbe, amit a magyarok rsval, a rovsrssal jegyeztek. A honfoglals korban a magyarok igen aktv fellpse sorn ismertt vlik a keresztny kirlysgokban.
A diplomciai kapcsolatok s egyb szerzõdsek irataival szinkronizljk a tbbi idõsklval, azaz megllaptjk az egyidejûsgt.
Neve a birodalom, orszg, uradalom, idõszmtsa, vagy ha I. Arszak rr vlsnak tnyt vettk alapul, akkor az r, rnak idõszmtsa lehetett (r - uradalom - rsg – orszg – Arszak, vagy r- urasg). Vagy flrertik a nevt s tvedsbõl az uradalom, orszg (Anno Regnum) helyett az r idõszmtsnak (Anno Domini) fordtjk, vagy rpd magyarjai is „r esztendejnek”neveztk.
A kor bonyolult idõszmtsai kztt a praktikus, egyszerûen kvethetõ s rokonszenves nevû idõszmts szles krben elterjed. A neve miatt Krisztus szletse szerinti idõszmtsnak vlik.
A magyarsg keresztnysgre trtnõ ttrtse sorn a rgi rovsrsos leiratokat megsemmistik, a rovsrst pedig betiltjk. Elfelejtõdik honnan ered s maga az elterjeds folyamata is lassan, szz-ktszz v alatt trtnik.
A XI. -XIV. szzad sorn megkerestk Jzus szletst a Justinianus korban megszakadt rmai idõszmtsban, de a flrerts miatt 247 vvel korbbra teszik. A megszakadt rmai kor miatt a 900 utni veket nem tudjk korban visszadatlni, azok ott maradnak a helykn.
Az 550 s 900 kz 247 fiktv v kerl be. A nyomravezetõ vszm Kzai krnikjban tallhat, aki a hunok bejvetelt teszi 700-ra, de ez Attila hallnak ve.
A helyes idõszmtsban (a tovbbiakban r. idõszmtsnak nevezem) a rmaiak kora 247 vvel elõbbre kerl, gy az i.u. 476-os Rma buksnak ve r. 723 lesz.
A htracssztats mûveletvel a fantomkor belekerl az sszes olyan idõszmtsba, amelyekkel korbban szinkronizltk a magyarok idõszmtst. Az egyik kivtel az akkor mg nagyon szûk krben ismert iszlm idõszmts, ami a maradt 622-es indul vszmon, de mg bõven benne van a rmai korban.
A Julin naptr r. 203-ban lett bevezetve. A janur elsejei jhold pontosabb, mint jelenlegi i.e. 45-ben. A napjegyenlõsg idõpontja r. 203. vben mrcius 21.-n 21:45 –kor van. Julius Caesar hallnak idõpontja: r. 204. mrcius 15.
Klti Mrk Kpes Krnikjnak vszmait Kzaitl veszi t. A krnikban Attila hallt a 700-as vszmbl szrmaztatjk, s 445-re mdostjk, a 872-es magyarok bejvetelt pedig 677-re. Az indictio-ciklusok szmai, a 247-es s a 172-es szmok ismtlõdnek (872-700=172).
Attila hallnak rt, a 700. s 445. vek indictio-cikluson belli sorszma ugyanaz: INDICTIONE XIII. A magyarok bejvetelnek tartott 872. s 677. vek indictio-cikluson belli sorszma pedig: INDICTIONE V.
Ez a tny azt mutatja, hogy valakik szrevettk, hogy ez nem a Krisztusi ra s megprbltk visszadtumozni az vszmokat. Vagy nem boldogultak vele, vagy lelltottk õket, de a jelek szerint az eltitkols mellett dntttek. Ezrt megprbltak eltntetni minden ide vonatkoz dokumentumot, kztk a rovsrsos emlkeket.

Rendkvl fontos tallkozsi pont, Lszl Gyula „kettõs honfoglals" elmletnek i.u. 670-re jelzett griffes-inds elsõ honfoglalsnak kezdeti idõpontja. Felhvom a figyelmet, az i.u. 420-453 s az r. 670-700 kztti korok prhuzamra. Mindkettõ Attila hallval r vget s mindkettõ, egy np Krpt-medencbe trtnõ bevonulsval kezdõdik. A hunokrl, s az avarokrl van sz.
Lszl Gyula a kvetkezõket rja: 670 krl eddigitõl klnbzõ kultrj np ramlik a Krpt-medencbe, akik magyar helyneveket adnak szllsainak. Az e korbl tallt temetõk rendkvl nagy llekszmak, gyakran tbb szz, nha ezernl is tbb sr tallhat egy-egy temetõben, szemben rpd magyarjainak 10-15-s llekszm temetõivel. Ez a tny, egy olyan, a trtnelmi iratokban nyomtalan, npvndorlsi hullm rgszeti bizonytka, ami sokszorosan meghaladja a trtnelemben hatrozott nyomot hagy magyar honfoglals mrett. Ennek a magyarzata pedig az, hogy ez a npvndorlsi hullm azonos a hunok i.u. 420 krli, mretben a Rmai Birodalmat is megrendtõ, bevonulsval a Krpt-medencbe.
Lszl Gyula lerja azt is, hogy az i.u. 420 utni fejedelmi srokat megtalltk ugyan, de a kzemberek srjait nem, amit a temetkezsi szoksokkal, illetve a rvid 20-30 ves ittlttel prblnak magyarzni. Egyrszt, ez egy emberltõnyi idõ, ennyi idõ alatt a fele lakossgnak ki kellett cserlõdnie. Msrszt, ha a hamvaszts utn urnasrokba temetkeztek, akkor ezeknek is nyomai lennnek. Egy msik forrsban, Priszkosz rtor elmondja, hogy Attila egy falubl nõsl, egy helyi vezetõ lnyt veszi el. Ksõbb, egy letelepedett grggel tallkozik, akinek hun felesge s gyerekei vannak. Vagyis az ekkor itt lt np hosszabb, vagy lland tartzkodsra rendezkedett be.Vlemnyem szerint, a hun kzemberek srjai ott vannak a 670-es vek utni rgszeti leletekben. Szintn Priszkosz rtor lersbl tudjuk, hogy Attila megtiltotta hunjainak a kereskedelmet Biznccal, aminek rgszeti bizonytka, a biznci rmk szinte teljes hinya e srokbl. gy gondolom, hogy ez a hun-magyar folytonossgot s az r idõszmtst, nagyon szpen a helyre illeszti s igazolja.

Az r idõszmtsban a rmai rt megszakt Justinianus csszr 812-ben hal meg. A magyarok honfoglalsa viszont marad 896-on. Ebben az idõszakban kellene rendbe tenni az eurpai trtnelmet, amit valamikor a XI - XIV. szzad sorn krlbell 350 vre hztak szt.
Nem biztos, hogy trlni kell a trtnelem fiktv szakaszba tartoz esemnyeket. Lehet, hogy csak ssze kell nyomni a 350 vet 100 vre, s a lelet- s forrsanyag egy idelis mennyisgûv vlik. A honfoglalsunktl kezdve a kronolgink tbb-kevsb rendben van. Felttelezem, hogy a fantomkor egyttal rtolta a rmai kort, az õt megelõzõ korokra, s nem az egsz trtnelem csszik. A csillagszati jelensgek azonostsa segthet ebben. Nhny dologrl nem tudok szt ejteni, a helyhiny miatt, ilyen a szkõvek alakulsa, ami az eltrõ vkezdetek miatt, ment t a jelenlegi nggyel oszthat vszmhoz.

Az sszeeskvs elmlet vgl is abban a formban megll, hogy rjttek az idõszmts hibjra, de vagy a kijavtsa esett ktba, vagy a bevezetsnek kudarctl fltek, ezrt elhallgattk s eltntettk a nyomait. Vlemnyem szerint elõszr Gergely ppa naptri reformjnak elõksztõi dbbentek r, hogy valakik, valamikor elrontottak valamit, ha nem is szndkosan, s ez nem az, aminek hiszik. Ezt mutatja a rovsrsos emlkek ksõbbi szisztematikus ldzse, eltntetse. Arra nem szmtottak, a tudomny fejlõdsvel, nyomra akadnak a hibnak s mindig marad valamennyi forrs, ami segt felfedni a titkot.

A teljes tanulmny megtallhat a http://meglatasok.kisbiro.hu honlapon.

Kelt: Gyngys 2008. szeptember 7.
Szekeres Sndor
  • sszes csoport
  • Sajt csoportjaim
  • Hvjon meg tovbbi szemlyeket
  • SZKESI TKS EMIL ZOLTN

    TRTENELMI /STRTENELMI / KUTATS S HAGYOMNYRZK KLUBJA

    INFORMCI

    TRTENELMI /STRTENELMI / KUTATS S HAGYOMNYRZK KLUBJA

    Tagok: 23
    Utols aktivits: Okt. 20, 2009



    MAGYARORSZG TRTNELME S A MAGYAR NP EREDETE,
    AZ ETNOGENEZIS MINDEN NEP TRTNELMNEK
    /IGY A MAGYAROKNAK IS/
    EGYIK MEGKERLHETETLEN KRDSE ,
    MERT A MODERN KORBAN NEMZETI NRZET EGYIK FONTOS
    TPLLJA PPEN A SZRMAZSTUDAT S A HAGYOMNYRZS !

    A magyar nemzeti ereklyk si eredete.


    (A magyarok sei a piramisptk npe?)

    A magyarsg mai nemzeti jelkpeinek eredethez, a szakrlis ereklyink
    evolcijnak ismerete nlkl nem tudunk kzel frkzni. Ahhoz, hogy
    legalbb az eredetket behatrolhassuk, ismerni kell a np valdi
    szrmazst, az igazi gykereit. A mai vilgunkban egyre inkbb
    elhallgatott, s a szrmazsunkat jegel trsadalmi gyakorlatban, a
    trtnelemtudomnyok nem a nemzeti ereklyink valdi ismeretnek a
    tantsa fel haladnak.

    Ameddig nem tisztzdik a magyar np valdi eredete, addig nem lehet a
    nemzeti ereklyink pontos ismeretrl sem sz. A hivatalos
    trtnelemtantssal szemben, s nem a Magna Hungria shaza teria
    mentn, egyre ersebben kezd kibontakozni egy kis-zsiai,
    mezopotmiai, de akr egyiptomi shazai kp a vitk sorn. Ebben a
    tanulmnyomban kihangslyozom a magyarsg szrmazsnak jabb
    bizonytkai szerint, a nemzeti jelkpeink valdi s bizonythat
    eredett. Hogy milyen sikerrel, nem csak rajtam fog mlni.
    Szndkomnak megfelelen, bevezetsknt a mellkcm krdsvel kezdem
    a lersomat.

    Igen! A leghatrozottabban lltom, hogy az elfelejtetett
    piramisptk npnek titkban, a magyar strtnet valdisga
    rejtezik. Mit gondol az olvas arrl, hogy a Szent-Istvn ta eltelt
    ezer v, de klnsen a Rkczi szabadsgharc leverse (1711) ta,
    mgis mi folyik a Krpt-medencei magyarsg trtnelemtudatval? A
    vilgtrtnelem legnagyobb mrtk trtnet hamistsa! Ez a folyamat
    olyan jl sikerlt, hogy a mai magyar emberek mr gy halnak meg, hogy
    fogalmuk sincs arrl, hogy k a fldtrtnet legfnyesebb kori
    trtnelmvel rendelkez np tagjaiknt ltek. Taln ez a
    tudatlansgban tarts mg nagyobb kegyetlensge az elkvetknek, mint
    maga a hamists. Nincs sok illzim! A mintegy emberltnyi
    trtnelemtudomnyi magnkutatsaim eredmnyeknt a kezembe kerlt
    kori trtnelmnk rejtvnykulcsa, miszerint a magyarsg szrmazsa az
    kori Egyiptomi-birodalom Hunmagyar llamalkot nemzetisgig
    vezethet vissza, a teljes rtetlensg veszi krl. Pedig sokszor az
    elsre hihetetlennek tn dolgok adjk magt az igazsgot
    eredmnyknt. Ennek a tudatban kezdtem hozz a valsg
    kzzttelhez. A magam rszrl a legtbbet, amit egy tlagember adni
    tud a npnek, elvgeztem. A tovbbiakban a nptl s a vezetitl
    fgg a magyarsg igaz trtnelmnek az jra megtallsa.

    A nmi trtnelmi rdekldssel rendelkez ember a rengeteg trtnelmi
    kutatsrl szl hradsok, knyvek kztt alig-alig tud eligazodni.
    Megint az egyszerst gondolkodst kell, elvennnk segtsgkppen.
    Az adathalmazbl ki kell tudni vlogatni azokat az elemeket, amelyek
    tmpontokat nyjthatnak az elemzsben. Ehhez kt t is alkalmazhat.
    Egyiknl a rgmltbl indulunk s rkeznk el a mba, a msiknl a
    mtl indulunk el s prblunk a mltba jutni, ameddig csak lehet. Az
    els t logikailag rtelmetlen, mert ami nem bizonyossg, abbl
    egyszerûen kiindulni sem lehet, igaz tra. rdekes, hogy a magyar
    trtnelemtudomny – legalbbis a tantott – ezzel a mdszerrel l.
    Kijelli a magyar shazt, a Magna Hungrit, s ebbl vezeti le a
    magyarsg szrmazst. Teljesen tvt, tovbb nem is foglalkozom vele.

    A sokkal logikusabb t a mtl, vagyis ha a mai ismert biztos
    tnyekbl indulunk ki, s haladunk a rgmltba. Ennl a formnl
    legalbb az t eleje biztosan igaz t, s kevsb lehet eltvedni
    rajta. A trtnelemben nhny lert adat mellett csak a kzvetett
    bizonytkok, a legmodernebb sszehasonlt nyelvszeti vizsglatok,
    s rgszeti adatok alapjn lehet kvetkeztetni rgmlt esemnyekre.
    n csak a trtnelemknyvekben lert rsos adatokbl tudok
    kvetkeztetseket levonni. A tudomnynak lehetnek mdszerei az
    lltsaim igazolsra.

    Vegyk a kzpiskolai trtnelmi atlasz els oldaln az emberisg
    skori fejldse lapot, s rajzoljuk fel r a magyarsgrl szl
    rsos adatokat a mai idponttl kezdve visszafel. Legyenek az adatok
    a kvetkezk: 1. Krpt-medence, 2. Etelkz, 3. Levdia, 4.
    Kazr-birodalom, 5. Aln np szomszdsga, 6. Maeotis, a monda
    szerint, 7. Hun-orszg a Kaukzusban (4-5. szd), 8. Szkta-birodalom,
    9. Szavard magyarok, 10. sirni szegyezs terlete, 11. Sumr
    szegyezs terlete, 12. kori Egyiptom. Szinte 100%-os pontossggal
    tudjuk meghatrozni a magyarsg trzsfejlõdsnek, s llamisga
    trtnetnek nagy pontossg eredett. Ha ehhez a modern tudomny
    adatait feldolgozhatnnk, megkapnnk a magyar sisgnek, megbzhat,
    msok ltal is elismerhet trtnett.

    Krdezhetik, mirt nem ezt tantjk az iskolkban? Ez teljesen
    rthetetlen magyar viselkedsmd. A Magna Hungrirl alkotott tants
    csak abbl a meggondolsbl lehet rthet, mintha egy lthatatlan
    hatalom rdekben, maga a magyar hatalom vltoztatta meg valamikor az
    strtnett. gy tnik, hogy ez a trekvs szntszndkkal, a magyar
    trtnelem meghamistsval kvnja megzavarni az sszetartozs
    rzst, az sisgtudatot, hogy ezzel megossza a magyarsgot, ami a
    magyar llamisg elvesztshez is elvezethet. Sajnos ez eddig nagyon
    is jl sikerlt, ltjuk a Trianoni esemnyekben. De a tovbbiakban
    maradjunk a cmbeli krdskrnl.

    Hogyan lehet rtelmezni azt a trtnelmi vlekedst, hogy az korban
    egy egsz Egyiptomi-birodalmat alkot (de nem csak azt!), az akkori
    legmagasabb kultrt megteremt np csak gy nyomtalanul, emberestl
    eltnik a semmisgben? Hogyan magyarzhat az a tny, hogy az
    Egyiptomi-birodalmat mr vszzadok ta kutatjk rgszek ms
    tudsokkal egytt, s nem akadnak a nemzetisgnek trtnelmi
    nyomaira? Ez akkora tudomnytalansg, hogy a tovbbi kvetkeztetsek
    levonst az olvasra kell bznom.

    Nhny magyar szrmazs trtnelemtuds (nem finnugor trtnsz), s
    lelkes trtnelemkutat nyomn n is eljutottam, a fentiek szerint, a
    magyar strtneti kutatsaimban idben visszafel egszen Egyiptomig.
    s itt az olvasval el kell fogadtatnom ms kutatk eredmnyeit, hogy
    az Egyiptomi-birodalom kori npessge hunmagyar nemzetisg s
    magyar nyelv embereket jelent! Az kori trtnelem nagy rsze az
    egynyelv (magyar) npek trtnetrl szl, lsd a Biblia bbeli
    nyelvzavar ttelt. Ezt a gondolatot a mai Hungria nvnevnk
    egyezsgvel bizonytom. Az angolok, a nmetek s a szlvok sei, a
    magyarokrl alkotott npnevkben ezt mindig is tudtk. rdekes mdon
    pont azok felejtettk el, akik bellk szrmaztak.

    A magyarsg szrmazsnak bizonytst a nemzeti ereklyink eredetvel
    szeretnm a cikk tovbbi rszben elvgezni. Kapcsoldni szeretnk a
    Magyar Kztrsasg Alkotmnynak szvegezsben a 76. paragrafus (1),
    (2) pontjaihoz, melyek a nemzeti zszl s a cmer megfogalmazsrl
    szlnak, mert ezek eredete a legkevsb tisztzott trtnelmi krdsei
    a magyarsgnak. Szerintem az alkotmnynak kellene rendelkeznie a
    Szent-Korona s a koronzsi jelvnyek szereprl is a magyar
    kzletben. Ezrt javasolnm kiegszteni hatlyos alkotmnyunkat a
    76. (3) pontjaknt a koronzsi jelvnyeink megnevezsvel. Ebben a
    tanulmnyomban mr a fenti kiegszts szerint trgyalom a nemzeti
    ereklyink tmakreit. Prbltam a kialakulsukrl tjkozdni
    szakknyvekben, de nem jutottam kzelebb a tmhoz. Egyetlen magyar
    szerz sincs abban a helyzetben, hogy ismern a magyar ereklyk biztos
    eredett. Nem volt ms lehetsgem, sajt kutatsokat kellett vgeznem
    e krdskrben.

    Hogyan kvetkezhetett el az a trsadalmi sttsg a magyar npre, hogy
    egyszeren senki sem tudja a magyar llami jelkpek eredetnek hiteles
    trtnett? Minden npre jellemz kell legyen, hogy a kialakulsuk
    utn az llami jelkpeik szerves fejldsen mennek keresztl. Minden
    np fennmaradsa a sajt sisgn keresztl megvalsul folyamat. Az a
    np, amelyik elveszti az sszetartozs szimblumait, a vgtletre,
    vagyis a megsemmislsre van krhoztatva. Ehhez kt t vezet. Vagy
    nincs sisge egy npnek, vagy szndkosan elveszik a megsemmistsre
    tltetett np sisgt. Ezzel sszezavarva az egyv tartozs
    rzseit, s gy idegen hatalmak kiszolgliv vlva, lassan
    beolvadnak azok nemzetisgbe.

    Eredetileg nem volt szndkomban ms szerzktl idzni a cmertannal
    kapcsolatos mveikbl, de egy esetben kivtelt kell tennem. Egyszeren
    nem tudom felfogni, hogyan lehet olyan elkpeszten lenz mdon ehhez
    a szent krdskrhz nylni, mint ahogy Bertnyi Ivn a Mecns
    Knyvkiadnl 1993-ban kiadott, j magyar cmertan knyvben a 70.
    oldalon teszi: „Elkpzelhet, hogy egyszerstve – az akinek nincs
    cmere, oroszlnt visel – elv hatsra rajzolt fantziacmerrl van
    sz". A krdses esetben II. Andrs (1205-1235) kirlyunk ht
    oroszlnt brzol kirlycmerrl r a szerz. n csak annyi
    kommentrt fzk a megdbbensemhez, hogy a tma irnti magasztossg,
    kpes lett volna a teljeskr tudatlansgot is ellenslyozni. II.
    Andrs kirlyunk s krnyezete, mg a legpontosabb ismertekkel
    rendelkezett a magyar np eredett illeten. k mg tudtk, hogy a
    magyarsg szrmazsa abbl a kultrkrnyezetbl ered, ahol az
    oroszlnok shonosan lnek, s ahol a hetes szent szmmisztika szerint
    szervezdtt a np llama s vallsa.

    Nagyon rdekes lenne elemezni egy trtnsznek, hogy miknt fogadta el
    az orszggyls a mai llami jelkpek hasznlatt, ha senki sem ismeri
    a pontos eredett? Vagy ez a mai llamvezetst, a tbbprtrendszert
    mr nem is rdekli? Itt egy nagyon sarkalatos nemzeti krdsrl lenne
    sz, de ennek feltrsa egy msik rs feladata lehet. De az is
    megkrdezhet, vajon akik elfogadsra javasoltk a mai jelkpeinket,
    azok tudtk-e az eredeteiket? A tbb tzezer diploms magyar trtnsz
    mirt nem ismeri a magyar szimblumok igazi eredett? Szintn rejtly!
    Hogy mirt sikerlt nekem rbukkanni remlhetleg a valsgra, nem
    msnak, csak annak ksznhet, hogy valsznleg n stam a
    legmlyebbre a magyar trtnelem rgmltjban.

    A mai meghatroz trtnszeink kzl nhnyan odig merszkedtek,
    hogy megkrdjelezik a rnk maradt magyar sgesztink hitelessgt.
    Pedig ezekben a lersokban a szntiszta igazsg kerlt lersra.
    Semmi mst nem kellett volna tenni egy nemzeti elktelezett tudsnak,
    csak a fellelhet sgesztink sszedolgozst elvgezni egy j magyar
    strtnetben. Ugyanis a teljes igazsg nem egyenknt, hanem az sszes
    sgesztban van lerva, nhny ellentmonds feloldsval. Egy irodalmi
    lers sohasem tartalmazhatja a teljes igazsgot, erre a szubjektv
    elemek sem adnak lehetsget. Csak emltem, hogy taln a Kzai krnika
    megy legmesszebbre vissza a magyar strtnetben, az Evilt fldjig
    (Vrs-tenger szak-keleti szarva). De a lersokban emltst tesznek
    a forr gvi emlkekrl, mint Danklirl, Etipirl, Nbirl,
    Egyiptomrl is. Mirt nem tud a magyar kzvlemny ezekrl a
    dolgokrl? Pedig n is ezekbl a gondolatokbl indultam ki kutatsaim
    sorn.

    A trtneti lersok trvnyszersgei alapjn fel kellett tteleznem,
    hogy a magyarsg llami szimblumai nem az utbbi ezer v termke, de
    mg csak nem is honfoglals korabeli. Hogyan ttelezheti fel a
    finnugor trtnszet, hogy csak gy sszell ht trzs, s elfoglalnak
    egy nagy orszgot, a Krpt-medenct terletileg s a lakossggal
    egytt? De ha mg el is foglalhatjk, hogyan tarthatjk meg llamilag
    egysgesen hossz idszakra? Egy ilyen feladatot csak mr elzleg
    hossz vezredekig egysgeslt, egygondolkods nppel lehet
    elvgezni. Minden logikai jel szerint, a magyarsg mr a honfoglals
    eltt vezredekig egytt l, egysgeslt trsadalmat felttelez, a
    sikeres j llamisga megalkotshoz.


    De hol lehet azaz shaza, amelyikben a fejlett trsadalmi tudatunk
    kialakult? A finnugor trtnszek semmivel sem bizonythat Magna
    Hungria shazakpe, a fentiek szerint elvetend llspont. Ezzel
    kapcsolatban pont arrl rnak, hogy pogny s barbr np voltunk.
    Persze lehettek az Ural krnykre vndorolt peremlak (permi) magyar
    ajk nprszek arrafel, de neknk a np trzst, vagyis a np
    kzponti magjt kell megtallnunk. A fenti tizenkt pont szerinti
    magyar tartzkodsi helyek ismertetstl ebben a tanulmnyban
    eltekintek. A magyar np szerves fejldsben csak a tizenkettedik,
    teht az kori egyiptomi jelenltnkkel foglalkoznom, a nemzeti
    jelkpeink kialakulsnak ismertetsben.

    A megnevezett alkotmnytervezethez igazodva, a nemzeti szimblumaink
    kzl a krdses eredeteket – a relis hipotzisem szerint – az
    albbi csoportostsban trgyalom:

    1. 76. (1) pontja: Magyarorszg zszlaja.

    2. 76. (2) pontja: Magyarorszg cmere, a Szent Koronval.

    3. 76. (3) pontja: Koronzsi jelvnyek.



    1. Magyarorszg zszlaja.


    Nemzeti jelkpeink eredetnek megrtshez csak a hromszn
    piros-fehr-zld trikolr kialakulsnak a trtnelmi folyamatn
    keresztl vezet az t. A magyarsg trtnelmi kialakulsnak a
    fentiekben vzlatpontszeren lert tjbl, most az emberileg
    belthat t vgrl induljunk visszafel a mba. Kezdjk a nemzeti
    szneink eredetnek kialakulsval munknkat. Felttelezem, hogy nk
    mltnyoltk azt a krsemet, hogy fogadjk el az kori Egyiptom
    nyelvnek az magyart, minden tovbbi bizonyts nlkl. Vannak
    kutatk, akik ezt a munkt mr eklatnsan elvgeztk Ezrt a
    tovbbiakban csak az egyiptomi llamalakulat kialakulsval, kell
    foglalkoznom. Az znvz Biblia ltali megemlkezst is kveten a
    Nlus folyam szaki rszre, a Vrs-tenger Puntia terletrl, a
    ksbb hunoknak nevezett npessg vndorolt. Megalakult az
    als-egyiptomi Bothon s Esthon Nlus menti orszg a hunok npbl.
    Nemzeti kialakulsuk kezdete mintegy nyolcezer vvel ezelttre tehet.
    A honi-hunok fvrosa Menfer (Menfisz), nemzeti sznk a vrs. A
    nemzeti sznknek ketts eredete van. Els megkzeltsben a Puntia
    krli vrs sivatagrl eredezik. De szerintem a msodik megkzelts
    is fontos, ugyanis a vrs a harcos, a np magjt krlvev vd
    nemzetrszek szimblumt is jelenti.

    A Nlus Asszun (Asszonyhon) krnykre az elsivatagosod Etip
    magasfld krzetbl a mag npe telepedett meg, s alaktotta ki a
    fels-egyiptomi Magr vagy inkbb a Htr llamalakulatot Tebu (Thba)
    fvrossal. Ez az llamalakulat kpzdse is mintegy nyolcezer vvel
    ezelttre tehet. Ennek az llamalakulatnak a nemzeti szne a fehr
    (fehr magyarok). A szn jelkp eredete legvalsznbb rtelme a
    tisztasg, mrmint a nemzettsg magtrzse, kzponti eleme rtelemben.
    A mag npre jellemz volt az anyasg tisztelete, egy terlett
    neveztk Asszonyhonnak (Asszun) is. Az egyiptomi vallsban a nisg
    szne az ezst (fehr) volt, s a hold szimblumval jeleztk. Ebbl a
    vallsi krbl ered a Nagy Boldogasszony kifejezsnk. Vajon
    vletlen-e, hogy Szent Istvn kirlyunk a magyarok boldogasszonynak,
    Szent (Szz) Mrinak [s-Ma (anya)] ajnlotta fel a megresedett
    magyar trnt? A termkenysgi vallsok eredete is ide kapcsold
    fogalmak.

    A hunmagyarsg kt legjelentsebb trzsnek kialakulsrl a
    legrvidebben rtam. Mr itt kell megemltenem, hogy a Nlus dlebbi,
    Nbia s Etipia tjkn egy jabb trzs, mgpedig a fekete-magyarok,
    eredeti nevkn a Kus np szervezdtt llamalakulatba. Az
    npnevkben a kusok mellett, a fekete s mezs nvalakok is
    elfordulnak. A mezsbl akr kvetkeztethetnk a nemzeti sznkre,
    ami a zld is lehetett. Azt hogy milyen nyelven beszltek, az rsos
    s uralkodi nvkpzsben a magyar jelleg dominl.

    Egyiptom kori trtnelmbl tudjuk, hogy a Nlus mentn kialakul
    llamalakulatok – a rend tekintetben – sokszor egyms ellen is
    fellptek. Elsknt a hunok, majd vlaszknt a magyarok hajtottak
    vgre egyms elleni hborkat. Az idszmts eltt 3400-3200 krl
    lezajlott utols ilyen akcit kveten, a Dl-Egyiptomi kirly Mnes
    (Mn-s) legyzte az szak-Egyiptomi Osiris (Hun-sr) kirlyt. A
    trnviszlyt – a Tud nev fpap kzvettsvel – egy
    nemzetegysgesls kvette. A politikai magllapods szerint ltrejtt
    a ketts kirlysg intzmnye. Vagyis a mindenkori fra mindkt
    orszgrsz ura lett, s a kzs llami jelkpeket is egysgesen
    kezeltk. Teht ltrejtt a piros-fehr egyiptomi nemzeti
    sznkombinci. Ez a sznkombinci mg ma is, a kt fels sznt
    alkotja Egyiptom lobogjban.

    Tbbszri srldsok kvetkeztben i. e. 1990 tjkn a 12. dinasztia
    frai meghdtjk a Kusfldet is. Ezt gy kell rteni, hogy egy jabb
    llamszvetsgben a Kusfldet harmadikknt, a ketts Egyiptom
    llamalakulatba tagostjk. Ezzel kialakult az egysges, szinte az
    egsz Nlus menti terleteknek egy nemzetknt trtn mkdtetse,
    vagyis az els teljeskr Magyar-Egyeslt-llamok szervezete. Volt
    idszak, amikor a fekete kusok adtk Egyiptom frait.

    Krdezheti az olvas, mi kze van ezeknek az esemnyeknek a magyar
    nemzeti trikolrhoz? Szerintem nagyon is sok. Megrtshez a
    trtnelemben ugorjunk most mintegy 4 ezer vet. Mris a magyar
    honfoglals 895. vnek esemnyeinl vagyunk. Milyen szn zszlk
    alatt vonultak be rpd hadai az orszgba? Egyes lersok szerint a
    vrs szn alatt, ms lersok szerint pedig az rpd-svos
    piros-fehr cskozottsg zszlk alatt. Mindkt sznjelkp, mint mr
    tudjuk Egyiptomi eredetre mutat. A vrs harcos npessget, a hun
    npelemet, a vrs szn jelkpezi. A piros-fehr svozottsg az
    egysgeslt hunmagyarokat jelkpezi. De vajon ezt bizonytani is
    lehet?

    Az rpd honfoglals kori esemnyeknl ne felejtsk el azt a tnyt,
    hogy erre az idszakra Egyiptombl a magyar ajk npelem mr ezer ve
    kiszorult. A helynket perzsk, grgk, rmaiak, arabok s vgl a
    trkk foglaltk el. A magyar elem csak nyomokban, a kopt kultrban
    fedezhet mg fel. Az Egyiptomi shazbl kiszorult magyar rja
    (kirad) npessg Kis-zsin s a Kaukzuson keresztl mintegy ezer
    v alatt jutott el sorban utols llomshoz, a Krpt-medencei
    vgleges llamalaptshoz. A tma szerint ezzel a krdskrrel is
    csak a nemzeti sznek mrtkig foglalkozom. Mg annyit rok rla,
    hogy a honfoglals kori Krpt-medence slakossgt gy kell
    elkpzelni, mint az Egyiptombl s a Kaukzus krnykrl mr
    elzleg, vezredek alatt kirad npelemek kirlysgainak orszgt.
    Sok kiskirly, sztes hatalmi szerepkrrel.

    Nemzeti szneink eredetnek megrtshez, lmos s rpd vezrek
    dinasztija trtnelmi titkainak lersval juthatunk a legkzelebb.
    Az rpd csaldi nvtrtnetrl rviden:

    1. gek (gyek) fejedelem – nagyapja rpdnak – dunai magyar honbl
    szrmaz kirlyfi.

    2. Emese – nagyanyja, gek felesge – Kaukzus menti Hun kirlylny.

    3. lmos – rpd apja – nevnek magyar jelentse: l-Ms, vagyis a
    R napisten l msa (l isten), helyettes hun kirly, egyiptomi
    eredet szakrlis uralkodi (fra) nv szrmazk, s nem az lom
    fogalom vltozata. Kirlyi feladata a krpt-medencei honegyestsi
    folyamat politikai vgrehajtsa.

    4. rpd – lmos fia – sttes arc katonai vezr. A nevnek magyar
    jelentse: r = r + (a)pa + d = dm, szent hely. rtelme: r- apd,
    vagyis a Fld-szent-ura (Ptah), szintn szakrlis egyiptomi eredet
    uralkodi nv, s nem rpcska kpzs fogalom. Hacsak annyiban nem,
    hogy az rpa nvny is az rpd skirlyrl kapta a nevt. A
    Nlus-delta els hun uralkodjnak neve teht rpd volt, mintegy 5-8
    ezer vvel ezeltt. A hun np az sapjnak istensgt tisztelte benne.
    A honfoglal rpd vezrnek kirlyfiknt feladata volt a
    krpt-medencei honegyests katonai feladatainak a vgrehajtsa.

    A rvid ismertetsbl vilgosan kitnik, hogy a magyar honfoglalsi
    folyamat, nem egy pillanatnyi katonai veresghez kapcsold,
    pnikszer meneklsi stratgia eredmnye. A honegyests
    levezetshez dinasztik kztti vtizedek alatt lejtszd politikai
    folyamatok adtk a motivcit. s az sem kizrhat tny, hogy magt az
    esemnyt a krpt-medencei uralkod krk kezdemnyezseknt
    rtkeljk. Az egyre ersd nemzetkzi nyoms (nmet-rmai)
    elhrtsa rdekben nslt be gek a hun kirlyi csaldba, hogy egy
    kedvez katonai helyzetben vgrehajtsra kerlhessen a nevezetes
    trtnelmi esemny. s a kedvez politikai helyzet 895-ben ltrejtt,
    megvalsult az egysges krpt-medencei magyar llam.

    De mg ads vagyok a nemzeti zszlnk trtnetbl az eredet pontos
    meghatrozsval. A figyelmes olvas mr a felvezetsbl megrthette,
    hogy a magyar llamisg eredete sokkal, de sokkal rgebbi ezer vnl.
    Vajon mirt kapott egyiptomi szakrlis kirlyi elnevezseket az rpd
    dinasztija? Egy ilyen mozzanat soha sem lehet vletlen. rpd s
    csaldtagjai azrt kaptak Egyiptomi kirlyi elnevezseket, mert az
    sisgket, szakrlis eredetket k egszen a hunok sapjig, a
    hunfld surig, tbb mint tezer vre vezettk vissza. Egy ilyen
    nvvlaszts sohasem plhet hazugsgra. Legfeljebb egy kicsit
    sznesebb tehet a valsgban, de hogy holtbiztosan valsgos alapja
    van a folyamatnak, az megkrdjelezhetetlen. Ebbl a trtnelmi
    megfontolsbl mr nem nehz meghatrozni, a magyar nemzeti lobog
    sznkialakulst.

    A nemzeti trikolrban a fels szn a vrs, mskppen a piros szn. A
    hun npelem nemzeti eleme is a piros (vrs). A honfoglal rpd azrt
    vlaszthatta zszlajnak a vrs sznt, mert nmagt hun
    szrmazsnak tartotta. De azrt hasznlhatta a piros-fehr n.
    rpdsvos lobogt is, mert az tezer ves jbli testvresls
    kvetkeztben a np a hunmagyar npnevet vette fel, vagyis a piros s
    fehr sznek egytt jelentik a hunmagyar npet. Teht, a nemzeti
    zszlnk kt sznnek az eredete teljesen bizonythatan, az kori
    Egyiptomi-birodalom sznei. Jelkpezi a kt nptrzs jra
    egysgeslst. Meg kell jegyeznem, hogy a Krpt-medencei magyarsg
    is mindkt npelemet megszemlyesti. Hogy mgis a magyar npnv lett
    a sajt elnevezsnkben a dominns, ez az akkori politikai s katonai
    erviszonyok szerint alakult. Lehet, hogy a honfoglalst megelz
    rejtlyes, alig ismert Kievi-csata dnttte el a krdst, de ez a
    megkezdett folyamatot nem htrltatta.


    A harmadik szn, a zld eredete kiss homlyosabb. A magyar
    szlshagyomnybl kzismert az a mondat, hogy „piros fehr zld, ez a
    magyar fld". A fld a meleg gvi Afrikban, mindig zld szn a
    rajta lev nvnyektl. Kivve a sivatagi tjakat. Teht az si magyar
    fldre mr a rmels miatt is illik a zld szn. De n mg kt msik
    alternatvt is elkpzelhetnek tartok. A Kusfld lakit a fleg
    legeltet gazdlkodsuk miatt, mezsnek is hvtk. Kusfld
    beillesztse a birodalomba elidzhette a harmadik nptrzs nemzeti
    ereklyinek a hasznlatt is. A Kus szobrok kgyval s a napkarika
    brzolsa mellett, felvethette a zld mez szimblumnak a felvtelt
    is. De erre nincsenek bizonytkaim. A msik alternatva szerint az
    Egyiptomiak a Vrs-tengert is a nagy zldnek hvtk. Ennek
    bizonytsra tudomnyos adatok is lteznek. Teht jelkpezheti a zld
    szn a szrmazsi terletnket szimbolizl, egykor nagy zldnek
    nevezett mai Vrs-tenger krnykt.

    Az korbl elssorban a csatajelenetek zszli maradtak fent az
    utkorra. Ezek tbbnyire a npelemek felsgjeleit takarjk. De a
    nemzeti sznek mst is mutathatnnak gy, mint a magyaroknl, az egsz
    nemzet sznjelkpeknt a piros-fehr-zldet. Magyarorszgon a Kpes
    Krnika brzolsban mr a 11. s a 12. szzadban biztosan megjelenik
    a zld szn, elsre a hrmashalom zld sznezsben. Az akkori krnika
    kszt biztosan nem az ujjbl szopta a sznezs mikntjt, ezrt
    megllapthat, hogy a zld szn is a szakrlis rgmltba vezet el
    minket.

    Nem tudom megllni, hogy ne rjak a csodlatom legfelsbb fokn a
    magyarsg gniuszrl, a csodlatos elsdleges kori vilgkultrt
    megalkot nprl mg egy gondolatsort a nemzeti zszlnk kapcsn. Mr
    tettem emltst arrl, hogy a np kzponti n. mag-trzsben, a fehr
    magyarok vallsban a legcsodlatosabb emberi megnyilvnulsknt, a
    legnagyobb tiszteletben az anyasgot ltettk. Ennek kifejezsi
    jelkpe a fehr szn, mint a tisztasg csodlatnak a
    visszatkrzdse. Ha gy tetszik a figyelmkbe ajnlom, hogy a npnk
    anyasgi tisztelete a nemzeti trikolrba szakrlisan is bele van
    kdolva. Mit gondolnak, mirt a fehr szn a nemzeti zszlnk kzps
    svja? Az sisgbl rthet meg, hogy a np fennmaradst a legnagyobb
    mrtkben az anyasg vdelme biztostja. A kzps fehr sv szinte
    krkrsen vdve kerlt elhelyezsre a nemzeti trikolrban. Fellrl a
    harcos piros trzsek, alulrl pedig tmogatja a np fldje a zld,
    vagyis a jl megvlasztott lhely, mint a hon ami orszgot is jelent.
    Taln az egsz vilgon sincs mg egy np, amelyik az orszgzszlajba
    is belekdolta a tudst, ami egyenesen a termszet trvnyeit
    szemlyesti meg. Krem, gondoljk vgig!

    A nemzeti zszlnk eredetnek lerst ezzel befejezettnek tekintem.
    Egyben kijelentem, hogy a Magyar Nemzeti Zszl keletkezsnek eredete
    mintegy tezer vre visszavezethet, az Egyiptomi-birodalom
    kialakulsnak az idejre. Ha valaki a fejtegetseim nyomn mg mindig
    ktelkedik az ltalam lertakban, azt ajnlom, hogy nzze t a
    vilgunk jelenlegi orszgzszlinak sznsszelltst. A nemzetek
    zszlinak sznkpe szinte pontosan lefedi az korbl az orszgokat
    megalkot nemzetsgeket. Ha a mediterrn s eurpai terleteket
    nzzk, behatrolhat, ahol magyar szrmazs nprszek tartsan
    megfordultak. A piros, a fehr, a piros-fehr, s a piros-fehr-zld
    sszetevj Fldkzi-tenger krnyki orszgzszlkat megjelent npek
    kztt lehet keresni a magyar np leszakadt rokonnpeit. Ha ezt gy
    figyelembe vennnk, nagyon sok rokonnpre tallhatnnk r ebben a
    termszeti tjegysgben.



    2. Magyarorszg cmere.


    Nagyon nehezen tudom megemszteni azt a tnyt, hogy a hazban nincs
    egyetlen trtnsznk sem, akinek az utbbi legintenzvebb 300 ves
    trtnelemhamistsi gyakorlat kvetkeztben, a nemzeti (kis) cmernk
    eredetrl rdemleges mondanivalja lenne. Tbb forrsomat nem
    trtnsz rta. A nem tuds eredmnye lehet, hogy nem a lerk hibja,
    mert a trtnszi forrsok cenzrzott jellegek. Az eredetekrl
    tadott tudsanyagbl megllapthat, hogy a megszlaltatott tudsok
    Szent Istvn korig kpesek visszamerlni a mltba, de minden
    hatrozottsg nlkl. A kvetkeztetsem egyrtelm. Teht, egyetlen
    magyar trtnsznek sincs semmifle eredeti forrsa, a nemzeti
    jelkpeink valdi eredetrl. Ezen okbl nem vllaljk a tovbbi
    kockzatot. Ez pedig nagyon nagy baj. Akkor a mai trtnszeink most
    miknt szolgljk a magyar nemzet megmaradst? Erre a krdsre a
    vlaszom: sehogy! gy nem lehet a magyar nemzetet a jvnek
    megtartani. A harmadik vezred elejn a biztos sisggel nem
    rendelkez npekre a teljes feloldds vr a nagy nemzetkzi
    (globalista) kzssgekben. Ha nincs biztos sisg, elveszik az llam
    is. De ez mr nem az n bajom lesz.

    rdekes mdon, konkrt bizonytkok nlkl mgis megfejthet az
    sisgnk eredete. s kijelenthetem – egy kzel emberltnyi
    trtnelmi magnkutatsaimnak ksznheten – a kevs tudomnyos adat
    ellenre mgis megfejtettem az elsdleges kori Indomediterrn
    vilgkultra rejtvnykulcst. Termszetesen, ms kutatk eredmnyein
    keresztl. Ez a rejtvnykulcs csak akkor nyithatja ki az sisgnk
    titkos ajtajt, ha maga a np is akarja. Sajnos meg kell rtenem, hogy
    az Eurpai Uni aljig leszegnytett magyar kzvlemnynek ezer ms
    baja van, mint a magyarsg valdi szrmazsval foglalkozni. Pedig
    mindenkinek tudnia kellene, hogy a nemzet felzrkzsnak Eurphoz
    elssorban az si trtnelmnk ismeretn keresztl vezet az t. Ennek
    rdekben knlom fel a nemzet szmra az sszetartozsunk ereklyinek
    szrmazstanban a valdi tudomnyos igny feldolgozs folytatst.

    A Magyar Kztrsasg 1989-ben az n. rgi „kis magyar cmert"
    vlasztotta nemzeti cmernek. A ngy alkotrsznek a cmertana
    tisztn, vonzan egyszer. A cmer alakjra jellemz a hegyes talp
    hastott pajzs. Els mezeje vrssel s ezsttel htszer vgott.
    Msodik mezeje vrs alapon a zld hrmashalmot, s rajta az
    aranykorons foglalatban ll ketts keresztet tartalmazza. A pajzson
    a magyar szent korona nyugszik. Nzzk sorban a ngy motvum
    krdskrt.



    2/a. A pajzs els mezeje.


    A kiscmer els szimbolikja megjelenik a kzpkori kzepes s nagy
    llamcmernkben is. Mindhromban megtallhat a pirossal s ezsttel
    htszer vgott ngy ezst (fehr) sv. Elsknt teht az rpdsvok
    krdskrt kell megrtennk. A rendelkezsemre ll forrsok lerjk,
    hogy a ngy sv nem a ngy folynk, a Duna, a Tisza, a Drva, s a
    Szva motvumt hordozza magban, hozztve, hogy a vgsok az rpdok
    csaldi szneit, csaldi jeleit szimbolizljk. Ez azrt is igaz
    lehet, mert k nem a Krpt-medence szlttei, s a bevonulsuk eltt
    mr hasznltk e jeleket. Mr csak az a krds, akkor milyek korbl
    eredeznek? A magyar nemzeti trikolrnl ismertetett szakrlis
    lersbl mr tudnunk kell, hogy az rpd csaldi hagyomnya az
    Egyiptomi-birodalom Hun trzsnek sapjig – mely az els rpd
    llamalaptt istenti meg – vezetik vissza a szrmazsukat, tbb mint
    tezer vvel ezelttre. Az egyiptomi si napvallsban (tzimds), a
    termszeti tantsaikban a ngy alapelem jelzsre sidk ta
    hasznltk az oroszln oldalra felrajzolt ngy sv jelkpt, sokszor
    a vlln egy csillaggal. Hogy mirt az oroszlnok oldalra rajzoltk?
    Ebben a tanulmnyban csak annyiban kvnom rszletezni, hogy szakrlis
    sszefggs van az oroszln kori neve a magura, s a magyar nv
    eredete kztt. A nevek etimolgija teljesen azonos.

    Minden rszlet nlkl ezen a pldn szeretnm szemlltetni a
    trtnelmi magnkutatsaim kzben elrt eredmnyeimet. A kezembe
    kerlt trtnelmi kiadvnyokbl kigyjtttem minden olyan kori nevet
    s szavakat, amelyek magyar jelents fogalmakat takartak. Megalkottam
    egy tbb mint tszz szavas kori magyar sztrat. A folyamat kzben
    elg nagy gyakorlatra tettem szert rgi magyar szavak elolvassra s
    a megrtsre. Eszerint a magura sz hromtag si szsszettel: mag
    = mag npe (magyar) + ur = r + ra = R a napisten megnevezse. Egy
    nagyon gyakori si rstechnikrl is kell szlnom. A mssalhangzs
    rsmdokban, mint a rovsrsban is a szavakban, ahol kt azonos vagy
    hasonl rsjegy mssalhangz kerlt egyms mell, mint esetnkben az
    ur-ra sztagoknl, a kt mssalhangzt egyberttk. Akik kevsb
    ismertk az rs nyelvt, gy vettk t a szavakat, ahogy rva voltak,
    esetnkben az ura kifejezs szerint. Az eredeti nyelven mg az ur-ra
    msknt a r-r rtelmet jelentette. sszeolvasva vegyes hangrendben:
    magura = napisten-mag(yar)-r(a) kifejezst adja, tvitt rtelemben a
    np kirlya jelentssel. Az si mag-kirlyok nmagukat a hmoroszln
    hatalmhoz s erejhez hasonltottk. Az „oroszln az llatok kirlya"
    mese-mondsa, az emberisg skorban keletkezett, s csodlatos
    tisztasggal maradt fenn a napjainkra. A magyar szban a mag + y =
    ja, j szavunk hasonulsa + ar (r) +ra (napisten) sztagok
    sszeolvasva adjk a R-napisten-j-npe kifejezst. Az i, s y betk
    kiejtsben a j mssalhangznk hangalakja is felismerhet, mint a
    Jn-tenger (Mare-inium) kiejtsben. A „gy" kettsbetnk az y lgyt
    hatsval keletkezett. Teljesen egyrtelm a fogalmak keletkezsnek
    azonossga.

    Visszatrve tmnkhoz, mr ms kutatk bizonytottk, hogy az
    rpdsvok szimbolikja megegyezik a napvallsban a termszet ngy
    alapelemnek a vallsi brzolsval. Ez a ngy alapelem a vz, a
    leveg, a fld s a tz. Mig hatan tkletesen megfelelnek a fldi
    bioszfra letfeltteleinek. Az brzolsi mdjuk megjelenik az
    egyiptomi fra jelkpeken, de magyar vonatkozsban pldul az
    esztergomi vrkpolna faln is, a keresztnysg eltti idbl. A
    kzpkori cmeralkotink bizonythatan ismertk az si motvumok
    eredett, s hasznltk is a cmerek kialaktsban.

    A mai magyar kiscmerre jellemz, hogy a ngy jelkpnek a cmertana
    az eredeti motivcikbl, az egyszersts okn, mr nem tartalmazza
    az strtnetnk minden mozzanatt. Az els mezejnek htszer vgott
    vrs s ezst svjai, a ngy elem s a hetes szmmisztikn kvl, mr
    mentesek miden ms szimblumtl, az emltett ht oroszlntl is.

    Az els rszben lertam az Egyiptomi-birodalom hunmagyar npnek az
    egysgeslst. A mintegy tezer ve kialakult egysges np nemzeti
    sznkombincija a vrs (piros) s a fehr. A fehr sznrl tudjuk,
    hogy azt ezstsznnel is jelltk, ami az anyasg tisztelett
    jelkpezte. Msknt, a fra (napisten msa) uralkodknt az arany
    karika (glria) mellett, a kirlyn a holdistenn (ezst) kpben
    jelent meg a motvumokban.

    A pontosabb megrts a vgsok szmban van elrejtve. A htszeres
    sznvlts, az si magyar trsadalmi szervezet hetes szmmisztikjbl
    eredezik. Az egyiptomi Htorszg, mint a Thba krli magyar trzs
    llami szervezete, a hetes szm szerint plt fel. Ugye mindenki
    tudja, hogy az idszmtsunkban az egy ht, mint a ht napjai,
    szintn ebbl a kultrvilgbl kerlt megalkotsra a mai napjainkig
    hatan. Ez a kisugrzs kpzdtt le a Kis-zsia Hettita kirlysga
    kialakulsban is mg az korban. De a htfej srkny, a magyar
    npmesk szerepljnek az eredete is, ide vezethet vissza. A hetes
    szmmisztika kszn vissza a Biblia teremts mtoszbl is. Szerintem
    minden olvas tud a honfoglals mondjban a ht vezr
    vrszerzdsrl, mely vallsi motvuma szintn a Htorszgig, 5-8
    ezer vre mutatja a magyar cmer fejldsnek az tjt.

    A kiscmer els mezejnek htszer vgott jelkprl sszefoglalan
    elmondhatom, hogy eredete tezer vnl rgebbre vezethet vissza.
    Egszen az skor vgig, az rsbelisg kezdetig. Az rsbelisg
    kezdeteit gy kell rtennk, hogy sokszor az els rs a nemzettsgek
    jelrendszereiben, jelkpeiben kerlt megalkotsra. A kzs jelkpek
    megrzse a fejld trzsek legfontosabb letfenntart folyamataiv
    vltak. A npekk sztvl emberisg, amg tehette, rizte, vdte
    nemzeti szimblumait. A magyar npek is ezt a magatartst kvettk,
    amg tehettk. poltk az sisgket, ha msknt nem a mondikban. A
    kzpkori nagycsaldok fennllsig a nagyszlk mesltk az unokknak
    szjrl szjra. A modern jvilgunkban mr a nagycsaldok is
    sztestek, megsznt a hagyomnyterjeszts salapja. Az iskolkban
    pedig a tanterv szerint csak az tanthat, amit a mindenkori hatalom
    megenged. Taln e nhny ok is kzrejtszik az si hagyomnyaink
    homlyba slyesztsben.

    Meg kell prblni jra felleszteni hiteles sisgnket, hogy a
    nemzetnk is fennmaradhasson. Ennek rdekben a trtnelemtudomny
    eredmnyeinek felhasznlsval vissza kell mennnk az ton a
    rgmltba, ameddig csak lehet. gy, ahogy rpd honfoglal vezrnk s
    krnyezete tette ezeregyszz ve. k elssorban az Egyiptomi-birodalom
    els uralkodjig, az rpd csald sapjig, s a magyar
    llamszervezet hetes szmmisztikjnak az eredetig nyltak vissza,
    mert mg hitelesen tudtk az sisgket.

    Azt nem lehet vitatni, hogy nemzeti cmereink az tezer v alatt
    szerves fejldsen mentek keresztl. Ennek sorn a kzpkorban is tbb
    cmervltozat alakult ki. De ez nem azt jelenti, hogy a cmer
    alapmotvumai is a kzpkorbl eredeznek. A magyar cmeralakulatok
    minden esetben a szakrlis rgmltbl mertettek, de a mindenkori
    kirlyaink szrmazstudata szerint. A lnyeg az, hogy elszr a mez
    htszer vgott szimbolikja a Thba fvros Htorszg magyar, s a
    Menfisz fvros Bot s Esthon hun npnek az egysgeslst kpezi
    le, a valls hetes misztriuma szerint. Msodszor a termszeti tuds
    ngy alapelemnek a vallsi tantst kdolja felnk. Az sszefoglals
    rdekben ismtlem: a Hungria npnevnk eredett, s a ngy selem
    mondanivaljt tartalmazza a cmernk els mezeje.



    2/b. A zld hrmashalom.


    A magyar kiscmer msodik motvuma a vrs alapon a zld hrmashalom
    jelkpe. Eredetrl a legnagyobb tancstalansg jellemzi
    trtnelemtudomnyunkat. A 18. szzadi magyar cmertan mr a
    Ttra,-Ftra,-Mtra szimblumnak tartja. Msik helyen lerjk, hogy a
    portugl Macedo (mintha magyar szrmazs nvvel llnnk szemben)
    1687-ben r elsknt rluk, mint a hrom legnagyobb hegy szimbluma,
    de nem nevezi meg ket. Azt sem veszi figyelembe a magyar trtnszet,
    hogy a Kpes Krnika a 11. szzadban mr le is rajzolja, mgpedig zld
    sznezssel. Akkor mgis ki r rla elsknt?

    Ha tovbb megynk vissza a trtnelmi vezredekben, az Egyiptomi
    hieroglifs rsokban mr legalbb tezer ve megjelenik a hrmashalom
    hieroglifai jele a rnk maradt szvegekben. Ez a jel nagyon egyszer,
    egy rvid vzszintes hasb fels oldalt hrom hullmjelben rajzoltk,
    s minden esetben orszg vagy terlet lersa kapcsn hasznltk.
    Gondoljunk csak vissza az elz fejezet ngy sv jelkpre. Ha a ngy
    fggleges vonallal is jelzett ngy elem brjnak tetejt sszektjk
    egy hullmvonallal, azonnal a hrmashalom brjt kapjuk eredmnyl.
    Taln vletlen motvum sszecsengssel llunk szemben, a ngy sv s a
    hrmashalom keletkezsben? Nem, minden esetben a magyar jelkpek
    egysges szerves fejldsnek vagyunk tani.

    Felmerl krds, mirt jelltk az egyiptomi hieroglifarsokban a
    klnbz orszgnevekben a terletet a hrmashalommal? Ennek a
    gyakorlata is knnyen rthet. Mr az skorban az embercsoportok a
    sajt felsgterleteiket jl megismerhet, de fontosabb, hogy jl
    vdhet terletekben jelljk meg. E trekvsek cljaira a folykkal
    s hegyekkel (kvel) elhatrolt terletek feleltek meg a legjobban. A
    mai k szavunk eredete az skorba nylik vissza, gondoljunk a hatrk
    napjainkig fennmaradt kifejezsre. A k fogalma a tjszlsok szerint
    ka, k, k s k vltozatokban szerepel. Pldaknt a magyar sk
    (s-k), az izraeli Jerik (J-ri-k), az egyiptomi Horka (Hor-ka) a
    szent slyomisten orszga s a Marokk (Mari-k) fogalmakat emltem.
    A hegyekkel krlzrt lhelyek szimblumv vl k (hegy) hrmas
    jellsben a R
    5 hozzszls
    Utols hozzszlsokjabbak 1 KorbbiakLegels hozzszlsok
    Idzet
    2012.09.18. 20:53
    Oslo call girl
    Nos, ez az első nézd meg a szentkorona - t.gportal.hu ! Mi vagyunk a csoport az önkéntesek és a kezdő egy teljesen új kezdeményezés , hogy egy regionális közösség pontosan ugyanazon niche . A blog szolgáltatott számunkra értékes információt dolgozni . Te tettél egy csodálatos feladat! . Majd gyere vissza!
    Idzet
    2012.05.30. 22:45
    website seo
    On kesz nehany jo pontot a szentkorona-t.gportal.hu. Csinaltam egy keresest a temat es ugy talaltak a legtobb szemely ugyanaz lesz velemenyt a blog.
    Idzet
    2011.08.20. 08:30
    dindequime
    unlock iphone 4 how to unlock iphone 4 unlock iphone 4 unlock iphone 4 how to unlock iphone 4 unlock iphone 4 how to unlock iphone 4 unlock iphone 4 [url=http://theunlockiphone4.com]unlock iphone 4 [/url] unlock iphone 4
    Idzet
    2011.07.12. 09:01
    cindequime
    unlock iphone 4 how to unlock iphone 4 i heard it is better then windows xp. I watched a video on youtube showing the multiple desktops and 3d graphics. where can i download it without any viruses? and is it free? unlock iphone 4 unlock iphone 4 unlock iphone 4 I'm on Verizon and my anti virus is shut off. I tried clicking it on and it won't, it stays on off. How do I get it turned on? Please tell me steps to do. Thank you ge unlock iphone 4 how to unlock iphone 4 unlock iphone 4 [url=http://theunlockiphone4.com]unlock iphone 4 [/url] unlock iphone 4
    Idzet
    2011.05.11. 08:53
    ZBraltkatty
    facebook fan adder buy fb fans 1000 facebook likes facebook fans fbfans how to increase fb likes get more fb fans get more fb fans purchase facebook likes [url=http://1000fbfans.info]buy fb fans [/url]
    Utols hozzszlsokjabbak 1 KorbbiakLegels hozzszlsok
     
    BLOG PLUSZ
    Friss bejegyzsek
    2012.01.18. 15:36
    2011.11.05. 16:39
    2011.01.16. 04:02
    2010.08.20. 02:02
    2010.08.19. 18:22
    2010.08.19. 17:34
    2010.08.05. 12:22
    2010.07.17. 19:41
    2010.07.17. 19:21
    2010.07.17. 19:16
    2010.07.17. 19:08
    Friss hozzszlsok
     
    LINKEK
     
    NAPTR-AJNL
    2025. Mjus
    HKSCPSV
    28
    29
    30
    01
    02
    03
    04
    05
    06
    07
    08
    09
    10
    11
    12
    13
    14
    15
    16
    17
    18
    19
    20
    21
    22
    23
    24
    25
    26
    27
    28
    29
    30
    31
    01
    <<   >>
     
    RA
     
    SMS-HIRDETFAL
     
    TRSALG /chat /
    Nv:

    zenet:
    :)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

    ............................................. TUDS TR STRTNELEM MAGYAR TLTOS http://magyartaltos.info/ TUDSTR http://tudastar.googlepages.com/a> ............................................... terembura idfizika filozfia

    http://www.tornado.extra.hu/a> INTERNET KIS IKON !! ................................................

    ............................................. 24counter.com / internet-ltogatk / live google page rank widget KeresZna - A keresk keresjeNAGY-MAGYARORSZGI LTNIVALOK:FNYKPEK-VIDEK-Link: http://www.magyarorszag-szep.hu/http://www.erdely-szep.hu/

    ....................................

    .......................................... http://jobbik.hu/sites/jobbik.hu/down/images/OGY_kampany.gif

    http://www.vonagabor.hu/a> http://www.morvaikrisztina.hu/a> http://jobbik.hu/rovatok/ep-lista/2_balczo_zoltan/a> http://www.szegedicsanad.hu/a> AJNLOTT OLDALAK http://atillakiraly.hu/a> http://barikad.hu/a> http://magyargarda.hu/a> http://nemzetiegyletek.hu/a> http://www.szentkoronatv.hu/a> ..................................... MOZI FILM NZS ITT> http://onlinefilmek.organx.net/ FILM-NZS INGYEN , ITT: FILM NZS-LETLTS http://beillady.mlap.hu/?m=5049794 ECHO-TV VILGPANORMA http://www.utolag.com/Vilagpanorama0101.htm SZENT KORONA-Egyeslet A Szent Korona Rdi kpviselett, zemeltetst a Szent Korona Rdi Egyeslet vgzi, ami 2007. prilis. 14-n lett alaptva s a brsg az 1989. vi II. tv. 4. (1) bek. alapjn nyilvntartsba vette 2007. mjus 11-n. Az egyeslet clja (az alapszably szerint): A magyar kultra npszerstse. Elssorban magyar npdalok, magyar kltk verseinek, novellinak, rsainak segtsgvel. Olyan magyar eladk npszerstse, akik nem jutnak tl az orszgos mdia minsgi kszbn. Az igaz magyar trtnelem bemutatsa, a Szent Korona-tannak megismertetse. Hiteles s pontos tjkoztats a magyarsgot rint krdsekben. Eszkze az Interneten mkd rdi s internetes portl. Artisjus: W/361/2009 A Szent Korona Rdit az egyesleten keresztl lehet tmogatni. .............................................

    http://www.kutasi-jozsef.hirfutar.de.vu

    MAGYAR HIRLAP cikk.php?cikk=159771 Eletronikus knyvtr e-tortenet.html HIR-TV videoview&videoview_id=7458 Hunnia Portl /gportal gindex.php?pg=13039868 Tartalom: Magnoldalak Patria Hungaria Ht Vezr Igaz magyarok Turulnpe Hungarka oldala Krptia4ever Nyilaslovag oldala Hazafi oldala Mundzuk oldala Szkta s FRADI oldala Norborg oldala Antikommcsi oldala Kapo oldala Kretya oldala Erika oldala Guminyl oldala 100% magyar sszetartozunk! Magyarocker MIP portl Hazafi Nem! Nem! SOHA! Nem Felejtnk! Hungria Mria orszga Irredenta Mindent Vissza! Csng magyarok Erdly honlap Magyarsziget Suttog Betiltva Hunnia - Igazsgot Magyarorszgnak! Trianon rnyai Mert a haza nem elad! Trianon Mzeum reg zszlvv weboldala Feketn-Fehren Haznk Szellemi nvdelem Eu NEM! DerilHUN oldala Photo Sniper Szebb jvt! Nemzeti Lap Cum deo patria et libertate! Balagelapja Krok Tanr r honlapja ljen Magyarorszg! Magyar vagyok! Niki oldala Kelcz Dvid honlapja Honfoglals.lap.hu Tiszta magyar oldal Nemzeti szervezetek Jobbik Magyarorszgrt Lelkiismeret88 Magyar Nemzeti Front prilisi ifjak Hunnia mozgalom Magyar Lobbi Szent Korona Szvetsg Magyarok Vilgszvetsge Fennmarads Egyeslet Hatvanngy Vrmegye Ifjsgi Mozgalom Magyar Csodaszarvas Egyeslet Magyar Cserkszszvetg Pajzs mozgalom Magyar Szabadsgharcos Szvetsg Vr s Becslet Kultrlis Egyeslet Magyar Nemzeti Np Prt Hajr magyarok! MIP Harmadik t Magyar nvdelmi Mozgalom Zgnyilak Egyeslet Naphajnal Egyeslet Magyar Mozgalom Turul Trsasg Trtnelem, strtnet Trianon 1920 semlkezet strtnet Arvisura Arvisura igazszls Kitallt kzpkor Igaz trtnelem Maghar Szittya Histria Naput Magyarsg kutats Histria extra A hunok szentegyhznak folyrata zsia lexikon Tth Imre oldala Nemzeti zenekarok Krptia Egszsges Fejbr Hunnia Beatrice Ismers Arcok CS..T. Dobog K Hull Csillag Hunor Kormorn Magna Hungria Magozott Cseresznye Nemzeti Front Oi-Kor P.Mobil Parzsl Hamvak Romantikus Erszak Titkolt Ellenlls Transylmania Omega Edda Ossian Republic Nemzeti boltok Emese lma knyvesbolt Magyarok Hza knyvesbolt Fehrlfia knyvesbolt Gyep knyvesbolt Szktia Avantgard Petfi-Szktia bolt Boldogasszony Npe - Nemzeti Knyvesbolt Rockworld Bt. Kt Holls Knyvesbolt Hunyadi - Ruhabolt Korons Knyvklub Magyar ruk Boltja Magyar Harcos - Ruhabolt Nemzetek Eurpja Kiad Titkolt Bolt NEMZETI SAJT ! Nemzeti Sajt Kuruc inf Hunhr Krptaljai kidobol Stana Szent Korona Rdi Hazafi Rdi Pannnia Rdi Hungria TV Duna TV Szent Lszl TV Bocskai TV Arany Tarsoly Csodaszarvas Erdlyi Napl Haznkrt Falanx Krptia Magyar Frum Magyar Nemzet Magyar Huszr Szittyakrt Nemzetr KRPTIA-HAVI-LAP index.php?c=Beszamolo

    Magyar Nemzeti Front-oldala: www.nemzetifront.hu ............................................ Locations of visitors to this page Magyar Menedk Knyvhz www.magyarmenedek.com Hungarian Frum Ausztrlia www.hufo.info Hazafias zenk gindex.php?pg=13025221 Nemzeti egyttesek: Echo of Dalriada Egszsges Fejbr Dobog k Hungarica Hunnia Ifj Magyarok Egyeslete Ismers Arcok Krptia Kormorn Magna Hungaria Magozott Cseresznye Nemzeti Front Oi-Kor Parzsl Hamvak Romantikus Erszak Szktia Transylmania Vgtz Halottkmek Vgtz Csodaszarvas Nemzeti nekesek: Beregszszi Olga Nagy Fer Tams Gbor Varga Mikls Rockoperk: Istvn, a kirly Atilla - Isten kardja Kmves Kelemen Egyb zenk: Honfoglals filmzeni Katonai indulk, bakadalok Nemzeti nagymveinkKeressen tbb ehhez hasonl videt a Szent Korona-n ..l MAGYAR HIRPORTL :HIRHTTR !

    www.hirhatter.com MAGYAR HIRPORTL: KRPTI HARSONA ! www.karpatiharsona.info/ *** www.nemzetihirhalo.hu * ............................................ STRTNELEM : ARVISURA-OLDALAK !

    PILIS-REJTLY A szakrlis kirlyi kzpont- titkai /strtnet /

    Forrai Mrton jvoltbl, tbb szz oldal rovssal rt olvasnival tlthet le honlapunkrl. Az nll oldal mesket, verseket, anekdotkat s nagyobb llegzet rsmveket is tartalmaz. Elkszlt az RSTUD jsg harmadik nyomtatott vltozat. Az jsg A/5-s formtum, a tovbbiakban 20 oldalas, szines. A terjeszts egyenlre a kell pldnyszm elrsig postai ton trtnik, csak az elre megrendelt pldnyszmban. A honlaprl is megredelhet, brmelyik oldal "vebbolt" gombjra kattintva. Az jsg negyedvre 1100.-Ft, flvre 2200.-Ft, egy vre 4400.-Ft. Az eddig megjelent szmokbl is lehet rendelni, darabonknk 390.-Ft-rt. Aki minimum 5db-ot rendel viszont rtkests cimn, 20% kevezmnyt adunk. A postakltsget cskkentend, az elfizets a 10401017-82545355-57531008 banszmlaszmra is fizethet. Tisza Andrs fszerkeszt

    http://www.freeweb.hu/irastudo/ragozoosnyelv.htm

     

    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!