A magyar nemzeti erekly�k �si eredete. (A magyarok �sei a piramis�p�t�k n�pe?)

<p>A magyar nemzeti erekly�k �si eredete.<br />
 <a target="_self" href="http://api.ning.com:80/files/Y7OZBoCrhzv8kkYZTckNEh4htiBRIcDuC6ugfeTXtQ8GZpM3DUFrjpr3UzFb0YOTjoRs1aFbFUpJNfk81eysI0jnU2fYU5MQ/magyar_nemzeti.jelkepek002.gif"><img class="align-full" src="http://api.ning.com:80/files/Y7OZBoCrhzv8kkYZTckNEh4htiBRIcDuC6ugfeTXtQ8GZpM3DUFrjpr3UzFb0YOTjoRs1aFbFUpJNfk81eysI0jnU2fYU5MQ/magyar_nemzeti.jelkepek002.gif?width=750" width="750" /></a></p>
<p>(A magyarok �sei a piramis�p�t�k n�pe?)</p>
<p>A magyars�g mai nemzeti jelk�peinek eredet�hez, a szakr�lis erekly�ink<br />
 evol�ci�j�nak ismerete n�lk�l nem tudunk k�zel f�rk�zni. Ahhoz, hogy<br />
 legal�bb az eredet�ket behat�rolhassuk, ismerni kell a n�p val�di<br />
 sz�rmaz�s�t, az igazi gy�kereit. A mai vil�gunkban egyre ink�bb<br />
 elhallgatott, �s a sz�rmaz�sunkat jegel� t�rsadalmi gyakorlatban, a<br />
 t�rt�nelemtudom�nyok nem a nemzeti erekly�ink val�di ismeret�nek a<br />
 tan�t�sa fel� haladnak.</p>
<p>Ameddig nem tiszt�z�dik a magyar n�p val�di eredete, addig nem lehet a<br />
 nemzeti erekly�ink pontos ismeret�r�l sem sz�. A hivatalos<br />
 t�rt�nelemtan�t�ssal szemben, �s nem a Magna Hung�ria �shaza te�ria<br />
 ment�n, egyre er�sebben kezd kibontakozni egy kis-�zsiai,<br />
 mezopot�miai, de ak�r egyiptomi �shazai k�p a vit�k sor�n. Ebben a<br />
 tanulm�nyomban kihangs�lyozom a magyars�g sz�rmaz�s�nak �jabb<br />
 bizony�t�kai szerint, a nemzeti jelk�peink val�di �s bizony�that�<br />
 eredet�t. Hogy milyen sikerrel, nem csak rajtam fog m�lni.<br />
 Sz�nd�komnak megfelel�en, bevezet�sk�nt a mell�kc�m k�rd�s�vel kezdem<br />
 a le�r�somat.</p>
<p>Igen! A leghat�rozottabban �ll�tom, hogy az elfelejtetett<br />
 piramis�p�t�k n�p�nek titk�ban, a magyar �st�rt�net val�dis�ga<br />
 rejtezik. Mit gondol az olvas� arr�l, hogy a Szent-Istv�n �ta eltelt<br />
 ezer �v, de k�l�n�sen a R�k�czi szabads�gharc lever�se (1711) �ta,<br />
 m�gis mi folyik a K�rp�t-medencei magyars�g t�rt�nelemtudat�val? A<br />
 vil�gt�rt�nelem legnagyobb m�rt�k� t�rt�net hamis�t�sa! Ez a folyamat<br />
 olyan j�l siker�lt, hogy a mai magyar emberek m�r �gy halnak meg, hogy<br />
 fogalmuk sincs arr�l, hogy �k a f�ldt�rt�net legf�nyesebb �kori<br />
 t�rt�nelm�vel rendelkez� n�p tagjaik�nt �ltek. Tal�n ez a<br />
 tudatlans�gban tart�s m�g nagyobb kegyetlens�ge az elk�vet�knek, mint<br />
 maga a hamis�t�s. Nincs sok ill�zi�m! A mintegy ember�lt�nyi<br />
 t�rt�nelemtudom�nyi mag�nkutat�saim eredm�nyek�nt a kezembe ker�lt<br />
 �kori t�rt�nelm�nk rejtv�nykulcsa, miszerint a magyars�g sz�rmaz�sa az<br />
 �kori Egyiptomi-birodalom Hunmagyar �llamalkot� nemzetis�g�ig<br />
 vezethet� vissza, a teljes �rtetlens�g veszi k�r�l. Pedig sokszor az<br />
 els�re hihetetlennek t�n� dolgok adj�k mag�t az igazs�got<br />
 eredm�nyk�nt. Ennek a tudat�ban kezdtem hozz� a val�s�g<br />
 k�zz�t�tel�hez. A magam r�sz�r�l a legt�bbet, amit egy �tlagember adni<br />
 tud a n�p�nek, elv�geztem. A tov�bbiakban a n�pt�l �s a vezet�it�l<br />
 f�gg a magyars�g igaz t�rt�nelm�nek az �jra megtal�l�sa.</p>
<p>A n�mi t�rt�nelmi �rdekl�d�ssel rendelkez� ember a rengeteg t�rt�nelmi<br />
 kutat�sr�l sz�l� h�rad�sok, k�nyvek k�z�tt alig-alig tud eligazodni.<br />
 Megint az egyszer�s�t� gondolkod�st kell, el�venn�nk seg�ts�gk�ppen.<br />
 Az adathalmazb�l ki kell tudni v�logatni azokat az elemeket, amelyek<br />
 t�mpontokat ny�jthatnak az elemz�sben. Ehhez k�t �t is alkalmazhat�.<br />
 Egyikn�l a r�gm�ltb�l indulunk �s �rkez�nk el a m�ba, a m�sikn�l a<br />
 m�t�l indulunk el �s pr�b�lunk a m�ltba jutni, ameddig csak lehet. Az<br />
 els� �t logikailag �rtelmetlen, mert ami nem bizonyoss�g, abb�l<br />
 egyszerûen kiindulni sem lehet, igaz �tra. �rdekes, hogy a magyar<br />
 t�rt�nelemtudom�ny – legal�bbis a tan�tott – ezzel a m�dszerrel �l.<br />
 Kijel�li a magyar �shaz�t, a Magna Hung�ri�t, �s ebb�l vezeti le a<br />
 magyars�g sz�rmaz�s�t. Teljesen t�v�t, tov�bb nem is foglalkozom vele.</p>
<p>A sokkal logikusabb �t a m�t�l, vagyis ha a mai ismert biztos<br />
 t�nyekb�l indulunk ki, �s haladunk a r�gm�ltba. Enn�l a form�n�l<br />
 legal�bb az �t eleje biztosan igaz �t, �s kev�sb� lehet elt�vedni<br />
 rajta. A t�rt�nelemben n�h�ny le�rt adat mellett csak a k�zvetett<br />
 bizony�t�kok, a legmodernebb �sszehasonl�t� nyelv�szeti vizsg�latok,<br />
 �s r�g�szeti adatok alapj�n lehet k�vetkeztetni r�gm�lt esem�nyekre.<br />
 �n csak a t�rt�nelemk�nyvekben le�rt �r�sos adatokb�l tudok<br />
 k�vetkeztet�seket levonni. A tudom�nynak lehetnek m�dszerei az<br />
 �ll�t�saim igazol�s�ra.</p>
<p>Vegy�k a k�z�piskolai t�rt�nelmi atlasz els� oldal�n az emberis�g<br />
 �skori fejl�d�se lapot, �s rajzoljuk fel r� a magyars�gr�l sz�l�<br />
 �r�sos adatokat a mai id�pontt�l kezdve visszafel�. Legyenek az adatok<br />
 a k�vetkez�k: 1. K�rp�t-medence, 2. Etelk�z, 3. Lev�dia, 4.<br />
 Kaz�r-birodalom, 5. Al�n n�p szomsz�ds�ga, 6. Maeotis, a monda<br />
 szerint, 7. Hun-orsz�g a Kauk�zusban (4-5. szd), 8. Szk�ta-birodalom,<br />
 9. Szavard magyarok, 10. �sir�ni sz�egyez�s ter�lete, 11. Sum�r<br />
 sz�egyez�s ter�lete, 12. �kori Egyiptom. Szinte 100%-os pontoss�ggal<br />
 tudjuk meghat�rozni a magyars�g t�rzsfejlõd�s�nek, �s �llamis�ga<br />
 t�rt�net�nek nagy pontoss�g� eredet�t. Ha ehhez a modern tudom�ny<br />
 adatait feldolgozhatn�nk, megkapn�nk a magyar �sis�gnek, megb�zhat�,<br />
 m�sok �ltal is elismerhet� t�rt�net�t.</p>
<p>K�rdezhetik, mi�rt nem ezt tan�tj�k az iskol�kban? Ez teljesen<br />
 �rthetetlen magyar viselked�sm�d. A Magna Hung�ri�r�l alkotott tan�t�s<br />
 csak abb�l a meggondol�sb�l lehet �rthet�, mintha egy l�thatatlan<br />
 hatalom �rdek�ben, maga a magyar hatalom v�ltoztatta meg valamikor az<br />
 �st�rt�net�t. �gy t�nik, hogy ez a t�rekv�s sz�ntsz�nd�kkal, a magyar<br />
 t�rt�nelem meghamis�t�s�val k�v�nja megzavarni az �sszetartoz�s<br />
 �rz�s�t, az �sis�gtudatot, hogy ezzel megossza a magyars�got, ami a<br />
 magyar �llamis�g elveszt�s�hez is elvezethet. Sajnos ez eddig nagyon<br />
 is j�l siker�lt, l�tjuk a Trianoni esem�nyekben. De a tov�bbiakban<br />
 maradjunk a c�mbeli k�rd�sk�rn�l.</p>
<p>Hogyan lehet �rtelmezni azt a t�rt�nelmi v�leked�st, hogy az �korban<br />
 egy eg�sz Egyiptomi-birodalmat alkot� (de nem csak azt!), az akkori<br />
 legmagasabb kult�r�t megteremt� n�p csak �gy nyomtalanul, emberest�l<br />
 elt�nik a semmis�gben? Hogyan magyar�zhat� az a t�ny, hogy az<br />
 Egyiptomi-birodalmat m�r �vsz�zadok �ta kutatj�k r�g�szek m�s<br />
 tud�sokkal egy�tt, �s nem akadnak a nemzetis�g�nek t�rt�nelmi<br />
 nyomaira? Ez akkora tudom�nytalans�g, hogy a tov�bbi k�vetkeztet�sek<br />
 levon�s�t az olvas�ra kell b�znom.</p>
<p>N�h�ny magyar sz�rmaz�s� t�rt�nelemtud�s (nem finnugor t�rt�n�sz), �s<br />
 lelkes t�rt�nelemkutat� nyom�n �n is eljutottam, a fentiek szerint, a<br />
 magyar �st�rt�neti kutat�saimban id�ben visszafel� eg�szen Egyiptomig.<br />
 �s itt az olvas�val el kell fogadtatnom m�s kutat�k eredm�nyeit, hogy<br />
 az Egyiptomi-birodalom �kori n�pess�ge hunmagyar nemzetis�g� �s<br />
 �magyar nyelv� embereket jelent! Az �kori t�rt�nelem nagy r�sze az<br />
 egynyelv� (magyar) n�pek t�rt�net�r�l sz�l, l�sd a Biblia b�beli<br />
 nyelvzavar t�tel�t. Ezt a gondolatot a mai Hung�ria n�vnev�nk<br />
 egyez�s�g�vel bizony�tom. Az angolok, a n�metek �s a szl�vok �sei, a<br />
 magyarokr�l alkotott n�pnev�kben ezt mindig is tudt�k. �rdekes m�don<br />
 pont azok felejtett�k el, akik bel�l�k sz�rmaztak.</p>
<p>A magyars�g sz�rmaz�s�nak bizony�t�s�t a nemzeti erekly�ink eredet�vel<br />
 szeretn�m a cikk tov�bbi r�sz�ben elv�gezni. Kapcsol�dni szeretn�k a<br />
 Magyar K�zt�rsas�g Alkotm�ny�nak sz�vegez�s�ben a 76. paragrafus (1),<br />
 (2) pontjaihoz, melyek a nemzeti z�szl� �s a c�mer megfogalmaz�s�r�l<br />
 sz�lnak, mert ezek eredete a legkev�sb� tiszt�zott t�rt�nelmi k�rd�sei<br />
 a magyars�gnak. Szerintem az alkotm�nynak kellene rendelkeznie a<br />
 Szent-Korona �s a koron�z�si jelv�nyek szerep�r�l is a magyar<br />
 k�z�letben. Ez�rt javasoln�m kieg�sz�teni hat�lyos alkotm�nyunkat a<br />
 76. � (3) pontjak�nt a koron�z�si jelv�nyeink megnevez�s�vel. Ebben a<br />
 tanulm�nyomban m�r a fenti kieg�sz�t�s szerint t�rgyalom a nemzeti<br />
 erekly�ink t�mak�reit. Pr�b�ltam a kialakul�sukr�l t�j�koz�dni<br />
 szakk�nyvekben, de nem jutottam k�zelebb a t�m�hoz. Egyetlen magyar<br />
 szerz� sincs abban a helyzetben, hogy ismern� a magyar erekly�k biztos<br />
 eredet�t. Nem volt m�s lehet�s�gem, saj�t kutat�sokat kellett v�geznem<br />
 e k�rd�sk�rben.</p>
<p>Hogyan k�vetkezhetett el az a t�rsadalmi s�t�ts�g a magyar n�pre, hogy<br />
 egyszer�en senki sem tudja a magyar �llami jelk�pek eredet�nek hiteles<br />
 t�rt�net�t? Minden n�pre jellemz� kell legyen, hogy a kialakul�suk<br />
 ut�n az �llami jelk�peik szerves fejl�d�sen mennek kereszt�l. Minden<br />
 n�p fennmarad�sa a saj�t �sis�g�n kereszt�l megval�sul� folyamat. Az a<br />
 n�p, amelyik elveszti az �sszetartoz�s szimb�lumait, a v�g�t�letre,<br />
 vagyis a megsemmis�l�sre van k�rhoztatva. Ehhez k�t �t vezet. Vagy<br />
 nincs �sis�ge egy n�pnek, vagy sz�nd�kosan elveszik a megsemmis�t�sre<br />
 �t�ltetett n�p �sis�g�t. Ezzel �sszezavarva az egy�v� tartoz�s<br />
 �rz�seit, �s �gy idegen hatalmak kiszolg�l�iv� v�lva, lassan<br />
 beolvadnak azok nemzetis�g�be.</p>
<p>Eredetileg nem volt sz�nd�komban m�s szerz�kt�l id�zni a c�mertannal<br />
 kapcsolatos m�veikb�l, de egy esetben kiv�telt kell tennem. Egyszer�en<br />
 nem tudom felfogni, hogyan lehet olyan elk�peszt�en len�z� m�don ehhez<br />
 a szent k�rd�sk�rh�z ny�lni, mint ahogy Bert�nyi Iv�n a Mec�n�s<br />
 K�nyvkiad�n�l 1993-ban kiadott, �j magyar c�mertan k�nyv�ben a 70.<br />
 oldalon teszi: „Elk�pzelhet�, hogy egyszer�s�tve – az akinek nincs<br />
 c�mere, oroszl�nt visel – elv hat�s�ra rajzolt fant�ziac�merr�l van<br />
 sz�". A k�rd�ses esetben II. Andr�s (1205-1235) kir�lyunk h�t<br />
 oroszl�nt �br�zol� kir�lyc�mer�r�l �r a szerz�. �n csak annyi<br />
 komment�rt f�z�k a megd�bben�semhez, hogy a t�ma ir�nti magasztoss�g,<br />
 k�pes lett volna a teljesk�r� tudatlans�got is ellens�lyozni. II.<br />
 Andr�s kir�lyunk �s k�rnyezete, m�g a legpontosabb ismertekkel<br />
 rendelkezett a magyar n�p eredet�t illet�en. �k m�g tudt�k, hogy a<br />
 magyars�g sz�rmaz�sa abb�l a kult�rk�rnyezetb�l ered, ahol az<br />
 oroszl�nok �shonosan �lnek, �s ahol a hetes szent sz�mmisztika szerint<br />
 szervez�d�tt a n�p �llama �s vall�sa.</p>
<p>Nagyon �rdekes lenne elemezni egy t�rt�n�sznek, hogy mik�nt fogadta el<br />
 az orsz�ggy�l�s a mai �llami jelk�pek haszn�lat�t, ha senki sem ismeri<br />
 a pontos eredet�t? Vagy ez a mai �llamvezet�st, a t�bbp�rtrendszert<br />
 m�r nem is �rdekli? Itt egy nagyon sarkalatos nemzeti k�rd�sr�l lenne<br />
 sz�, de ennek felt�r�sa egy m�sik �r�s feladata lehet. De az is<br />
 megk�rdezhet�, vajon akik elfogad�sra javasolt�k a mai jelk�peinket,<br />
 azok tudt�k-e az eredeteiket? A t�bb t�zezer diplom�s magyar t�rt�n�sz<br />
 mi�rt nem ismeri a magyar szimb�lumok igazi eredet�t? Szint�n rejt�ly!<br />
 Hogy mi�rt siker�lt nekem r�bukkanni rem�lhet�leg a val�s�gra, nem<br />
 m�snak, csak annak k�sz�nhet�, hogy val�sz�n�leg �n �stam a<br />
 legm�lyebbre a magyar t�rt�nelem r�gm�ltj�ban.</p>
<p>A mai meghat�roz� t�rt�n�szeink k�z�l n�h�nyan od�ig mer�szkedtek,<br />
 hogy megk�rd�jelezik a r�nk maradt magyar �sgeszt�ink hiteless�g�t.<br />
 Pedig ezekben a le�r�sokban a sz�ntiszta igazs�g ker�lt le�r�sra.<br />
 Semmi m�st nem kellett volna tenni egy nemzeti elk�telezett tud�snak,<br />
 csak a fellelhet� �sgeszt�ink �sszedolgoz�s�t elv�gezni egy �j magyar<br />
 �st�rt�netben. Ugyanis a teljes igazs�g nem egyenk�nt, hanem az �sszes<br />
 �sgeszt�ban van le�rva, n�h�ny ellentmond�s felold�s�val. Egy irodalmi<br />
 le�r�s sohasem tartalmazhatja a teljes igazs�got, erre a szubjekt�v<br />
 elemek sem adnak lehet�s�get. Csak eml�tem, hogy tal�n a K�zai kr�nika<br />
 megy legmesszebbre vissza a magyar �st�rt�netben, az Evil�t f�ldj�ig<br />
 (V�r�s-tenger �szak-keleti szarva). De a le�r�sokban eml�t�st tesznek<br />
 a forr� �g�vi eml�kekr�l, mint Dank�li�r�l, Eti�pi�r�l, N�bi�r�l,<br />
 Egyiptomr�l is. Mi�rt nem tud a magyar k�zv�lem�ny ezekr�l a<br />
 dolgokr�l? Pedig �n is ezekb�l a gondolatokb�l indultam ki kutat�saim<br />
 sor�n.</p>
<p>A t�rt�neti le�r�sok t�rv�nyszer�s�gei alapj�n fel kellett t�teleznem,<br />
 hogy a magyars�g �llami szimb�lumai nem az ut�bbi ezer �v term�ke, de<br />
 m�g csak nem is honfoglal�s korabeli. Hogyan t�telezheti fel a<br />
 finnugor t�rt�n�szet, hogy csak �gy �ssze�ll h�t t�rzs, �s elfoglalnak<br />
 egy nagy orsz�got, a K�rp�t-medenc�t ter�letileg �s a lakoss�ggal<br />
 egy�tt? De ha m�g el is foglalhatj�k, hogyan tarthatj�k meg �llamilag<br />
 egys�gesen hossz� id�szakra? Egy ilyen feladatot csak m�r el�z�leg<br />
 hossz� �vezredekig egys�ges�lt, egygondolkod�s� n�ppel lehet<br />
 elv�gezni. Minden logikai jel szerint, a magyars�g m�r a honfoglal�s<br />
 el�tt �vezredekig egy�tt �l�, egys�ges�lt t�rsadalmat felt�telez, a<br />
 sikeres �j �llamis�ga megalkot�s�hoz.</p>
<p>De hol lehet azaz �shaza, amelyikben a fejlett t�rsadalmi tudatunk<br />
 kialakult? A finnugor t�rt�n�szek semmivel sem bizony�that� Magna<br />
 Hung�ria �shazak�pe, a fentiek szerint elvetend� �ll�spont. Ezzel<br />
 kapcsolatban pont arr�l �rnak, hogy pog�ny �s barb�r n�p voltunk.<br />
 Persze lehettek az Ural k�rny�k�re v�ndorolt peremlak� (permi) magyar<br />
 ajk� n�pr�szek arrafel�, de nek�nk a n�p t�rzs�t, vagyis a n�p<br />
 k�zponti magj�t kell megtal�lnunk. A fenti tizenk�t pont szerinti<br />
 magyar tart�zkod�si helyek ismertet�s�t�l ebben a tanulm�nyban<br />
 eltekintek. A magyar n�p szerves fejl�d�s�ben csak a tizenkettedik,<br />
 teh�t az �kori egyiptomi jelenl�t�nkkel foglalkoznom, a nemzeti<br />
 jelk�peink kialakul�s�nak ismertet�s�ben.</p>
<p>A megnevezett alkotm�nytervezethez igazodva, a nemzeti szimb�lumaink<br />
 k�z�l a k�rd�ses eredet�eket – a re�lis hipot�zisem szerint – az<br />
 al�bbi csoportos�t�sban t�rgyalom:</p>
<p>1. 76.� (1) pontja: Magyarorsz�g z�szlaja.</p>
<p>2. 76.� (2) pontja: Magyarorsz�g c�mere, a Szent Koron�val.</p>
<p>3. 76.� (3) pontja: Koron�z�si jelv�nyek.</p>
<p>1. Magyarorsz�g z�szlaja.</p>
<p>Nemzeti jelk�peink eredet�nek meg�rt�s�hez csak a h�romsz�n�<br />
 piros-feh�r-z�ld trikol�r kialakul�s�nak a t�rt�nelmi folyamat�n<br />
 kereszt�l vezet az �t. A magyars�g t�rt�nelmi kialakul�s�nak a<br />
 fentiekben v�zlatpontszer�en le�rt �tj�b�l, most az emberileg<br />
 bel�that� �t v�g�r�l induljunk visszafel� a m�ba. Kezdj�k a nemzeti<br />
 sz�neink eredet�nek kialakul�s�val munk�nkat. Felt�telezem, hogy �n�k<br />
 m�lt�nyolt�k azt a k�r�semet, hogy fogadj�k el az �kori Egyiptom<br />
 nyelv�nek az �magyart, minden tov�bbi bizony�t�s n�lk�l. Vannak<br />
 kutat�k, akik ezt a munk�t m�r eklat�nsan elv�gezt�k Ez�rt a<br />
 tov�bbiakban csak az egyiptomi �llamalakulat kialakul�s�val, kell<br />
 foglalkoznom. Az �z�nv�z Biblia �ltali megeml�kez�s�t is k�vet�en a<br />
 N�lus folyam �szaki r�sz�re, a V�r�s-tenger Puntia ter�let�r�l, a<br />
 k�s�bb hunoknak nevezett n�pess�g v�ndorolt. Megalakult az<br />
 als�-egyiptomi Bothon �s Esthon N�lus menti orsz�g a hunok n�p�b�l.<br />
 Nemzeti kialakul�suk kezdete mintegy nyolcezer �vvel ezel�ttre tehet�.<br />
 A honi-hunok f�v�rosa Menfer (Menfisz), nemzeti sz�n�k a v�r�s. A<br />
 nemzeti sz�n�knek kett�s eredete van. Els� megk�zel�t�sben a Puntia<br />
 k�r�li v�r�s sivatagr�l eredezik. De szerintem a m�sodik megk�zel�t�s<br />
 is fontos, ugyanis a v�r�s a harcos, a n�p magj�t k�r�lvev� v�d�<br />
 nemzetr�szek szimb�lum�t is jelenti.</p>
<p>A N�lus Asszu�n (Asszonyhon) k�rny�k�re az elsivatagosod� Eti�p<br />
 magasf�ld k�rzet�b�l a mag n�pe telepedett meg, �s alak�totta ki a<br />
 fels�-egyiptomi Mag�r vagy ink�bb a H�t�r �llamalakulatot Tebu (Th�ba)<br />
 f�v�rossal. Ez az �llamalakulat k�pz�d�se is mintegy nyolcezer �vvel<br />
 ezel�ttre tehet�. Ennek az �llamalakulatnak a nemzeti sz�ne a feh�r<br />
 (feh�r magyarok). A sz�n jelk�p eredete legval�sz�n�bb �rtelme a<br />
 tisztas�g, m�rmint a nemzetts�g magt�rzse, k�zponti eleme �rtelemben.<br />
 A mag n�p�re jellemz� volt az anyas�g tisztelete, egy ter�let�t<br />
 nevezt�k Asszonyhonnak (Asszu�n) is. Az egyiptomi vall�sban a n�is�g<br />
 sz�ne az ez�st (feh�r) volt, �s a hold szimb�lum�val jelezt�k. Ebb�l a<br />
 vall�si k�rb�l ered a Nagy Boldogasszony kifejez�s�nk. Vajon<br />
 v�letlen-e, hogy Szent Istv�n kir�lyunk a magyarok boldogasszony�nak,<br />
 Szent (Sz�z) M�ri�nak [�s-Ma (anya)] aj�nlotta fel a meg�resedett<br />
 magyar tr�nt? A term�kenys�gi vall�sok eredete is ide kapcsol�d�<br />
 fogalmak.</p>
<p>A hunmagyars�g k�t legjelent�sebb t�rzs�nek kialakul�s�r�l a<br />
 legr�videbben �rtam. M�r itt kell megeml�tenem, hogy a N�lus d�lebbi,<br />
 N�bia �s Eti�pia t�j�k�n egy �jabb t�rzs, m�gpedig a fekete-magyarok,<br />
 eredeti nev�k�n a Kus n�p szervez�d�tt �llamalakulatba. Az �<br />
 n�pnev�kben a kusok mellett, a fekete �s mez�s n�valakok is<br />
 el�fordulnak. A mez�sb�l ak�r k�vetkeztethet�nk a nemzeti sz�n�kre,<br />
 ami a z�ld is lehetett. Azt hogy milyen nyelven besz�ltek, az �r�sos<br />
 �s uralkod�i n�vk�pz�sben a magyar jelleg domin�l.</p>
<p>Egyiptom �kori t�rt�nelm�b�l tudjuk, hogy a N�lus ment�n kialakul�<br />
 �llamalakulatok – a rend tekintet�ben – sokszor egym�s ellen is<br />
 fell�ptek. Els�k�nt a hunok, majd v�laszk�nt a magyarok hajtottak<br />
 v�gre egym�s elleni h�bor�kat. Az id�sz�m�t�s el�tt 3400-3200 k�r�l<br />
 lezajlott utols� ilyen akci�t k�vet�en, a D�l-Egyiptomi kir�ly M�nes<br />
 (M�n-�s) legy�zte az �szak-Egyiptomi Osiris (Hun-�s�r) kir�ly�t. A<br />
 tr�nvisz�lyt – a Tud� nev� f�pap k�zvet�t�s�vel – egy<br />
 nemzetegys�ges�l�s k�vette. A politikai mag�llapod�s szerint l�trej�tt<br />
 a kett�s kir�lys�g int�zm�nye. Vagyis a mindenkori f�ra� mindk�t<br />
 orsz�gr�sz ura lett, �s a k�z�s �llami jelk�peket is egys�gesen<br />
 kezelt�k. Teh�t l�trej�tt a piros-feh�r egyiptomi nemzeti<br />
 sz�nkombin�ci�. Ez a sz�nkombin�ci� m�g ma is, a k�t fels� sz�nt<br />
 alkotja Egyiptom lobog�j�ban.</p>
<p>T�bbsz�ri s�rl�d�sok k�vetkezt�ben i. e. 1990 t�j�k�n a 12. dinasztia<br />
 f�ra�i megh�d�tj�k a Kusf�ldet is. Ezt �gy kell �rteni, hogy egy �jabb<br />
 �llamsz�vets�gben a Kusf�ldet harmadikk�nt, a kett�s Egyiptom<br />
 �llamalakulat�ba tagos�tj�k. Ezzel kialakult az egys�ges, szinte az<br />
 eg�sz N�lus menti ter�leteknek egy nemzetk�nt t�rt�n� m�k�dtet�se,<br />
 vagyis az els� teljesk�r� Magyar-Egyes�lt-�llamok szervezete. Volt<br />
 id�szak, amikor a fekete kusok adt�k Egyiptom f�ra�it.</p>
<p>K�rdezheti az olvas�, mi k�ze van ezeknek az esem�nyeknek a magyar<br />
 nemzeti trikol�rhoz? Szerintem nagyon is sok. Meg�rt�s�hez a<br />
 t�rt�nelemben ugorjunk most mintegy 4 ezer �vet. M�ris a magyar<br />
 honfoglal�s 895. �v�nek esem�nyein�l vagyunk. Milyen sz�n� z�szl�k<br />
 alatt vonultak be �rp�d hadai az orsz�gba? Egyes le�r�sok szerint a<br />
 v�r�s sz�n alatt, m�s le�r�sok szerint pedig az �rp�d-s�vos<br />
 piros-feh�r cs�kozotts�g� z�szl�k alatt. Mindk�t sz�njelk�p, mint m�r<br />
 tudjuk Egyiptomi eredetre mutat. A v�r�s harcos n�pess�get, a hun<br />
 n�pelemet, a v�r�s sz�n jelk�pezi. A piros-feh�r s�vozotts�g az<br />
 egys�ges�lt hunmagyarokat jelk�pezi. De vajon ezt bizony�tani is<br />
 lehet?</p>
<p>Az �rp�d honfoglal�s kori esem�nyekn�l ne felejts�k el azt a t�nyt,<br />
 hogy erre az id�szakra Egyiptomb�l a magyar ajk� n�pelem m�r ezer �ve<br />
 kiszorult. A hely�nket perzs�k, g�r�g�k, r�maiak, arabok �s v�g�l a<br />
 t�r�k�k foglalt�k el. A magyar elem csak nyomokban, a kopt kult�r�ban<br />
 fedezhet� m�g fel. Az Egyiptomi �shaz�b�l kiszorult magyar �rja<br />
 (ki�rad�) n�pess�g Kis-�zsi�n �s a Kauk�zuson kereszt�l mintegy ezer<br />
 �v alatt jutott el sorban utols� �llom�s�hoz, a K�rp�t-medencei<br />
 v�gleges �llamalap�t�s�hoz. A t�ma szerint ezzel a k�rd�sk�rrel is<br />
 csak a nemzeti sz�nek m�rt�k�ig foglalkozom. M�g annyit �rok r�la,<br />
 hogy a honfoglal�s kori K�rp�t-medence �slakoss�g�t �gy kell<br />
 elk�pzelni, mint az Egyiptomb�l �s a Kauk�zus k�rny�k�r�l m�r<br />
 el�z�leg, �vezredek alatt ki�rad� n�pelemek kir�lys�gainak orsz�g�t.<br />
 Sok kiskir�ly, sz�tes� hatalmi szerepk�rrel.</p>
<p>Nemzeti sz�neink eredet�nek meg�rt�s�hez, �lmos �s �rp�d vez�rek<br />
 dinaszti�ja t�rt�nelmi titkainak le�r�s�val juthatunk a legk�zelebb.<br />
 Az �rp�d csal�di n�vt�rt�net�r�l r�viden:</p>
<p>1. �gek (�gyek) fejedelem – nagyapja �rp�dnak – dunai magyar honb�l<br />
 sz�rmaz� kir�lyfi.</p>
<p>2. Emese – nagyanyja, �gek feles�ge – Kauk�zus menti Hun kir�lyl�ny.</p>
<p>3. �lmos – �rp�d apja – nev�nek �magyar jelent�se: �l�-M�s, vagyis a<br />
 R� napisten �l� m�sa (�l� isten), helyettes hun kir�ly, egyiptomi<br />
 eredet� szakr�lis uralkod�i (f�ra�) n�v sz�rmaz�k, �s nem az �lom<br />
 fogalom v�ltozata. Kir�lyi feladata a k�rp�t-medencei honegyes�t�si<br />
 folyamat politikai v�grehajt�sa.</p>
<p>4. �rp�d – �lmos fia – s�t�tes arc� katonai vez�r. A nev�nek �magyar<br />
 jelent�se: �r = �r + (a)pa + d = d�m, szent hely. �rtelme: �r- ap�d,<br />
 vagyis a F�ld-szent-ura (Ptah), szint�n szakr�lis egyiptomi eredet�<br />
 uralkod�i n�v, �s nem �rp�cska k�pz�s� fogalom. Hacsak annyiban nem,<br />
 hogy az �rpa n�v�ny is az �rp�d �skir�lyr�l kapta a nev�t. A<br />
 N�lus-delta els� hun uralkod�j�nak neve teh�t �rp�d volt, mintegy 5-8<br />
 ezer �vvel ezel�tt. A hun n�p az �sapj�nak istens�g�t tisztelte benne.<br />
 A honfoglal� �rp�d vez�rnek kir�lyfik�nt feladata volt a<br />
 k�rp�t-medencei honegyes�t�s katonai feladatainak a v�grehajt�sa.</p>
<p>A r�vid ismertet�sb�l vil�gosan kit�nik, hogy a magyar honfoglal�si<br />
 folyamat, nem egy pillanatnyi katonai veres�ghez kapcsol�d�,<br />
 p�nikszer� menek�l�si strat�gia eredm�nye. A honegyes�t�s<br />
 levezet�s�hez dinaszti�k k�z�tti �vtizedek alatt lej�tsz�d� politikai<br />
 folyamatok adt�k a motiv�ci�t. �s az sem kiz�rhat� t�ny, hogy mag�t az<br />
 esem�nyt a k�rp�t-medencei uralkod� k�r�k kezdem�nyez�sek�nt<br />
 �rt�kelj�k. Az egyre er�s�d� nemzetk�zi nyom�s (n�met-r�mai)<br />
 elh�r�t�sa �rdek�ben n�s�lt be �gek a hun kir�lyi csal�dba, hogy egy<br />
 kedvez� katonai helyzetben v�grehajt�sra ker�lhessen a nevezetes<br />
 t�rt�nelmi esem�ny. �s a kedvez� politikai helyzet 895-ben l�trej�tt,<br />
 megval�sult az egys�ges k�rp�t-medencei magyar �llam.</p>
<p>De m�g ad�s vagyok a nemzeti z�szl�nk t�rt�net�b�l az eredet pontos<br />
 meghat�roz�s�val. A figyelmes olvas� m�r a felvezet�sb�l meg�rthette,<br />
 hogy a magyar �llamis�g eredete sokkal, de sokkal r�gebbi ezer �vn�l.<br />
 Vajon mi�rt kapott egyiptomi szakr�lis kir�lyi elnevez�seket az �rp�d<br />
 dinaszti�ja? Egy ilyen mozzanat soha sem lehet v�letlen. �rp�d �s<br />
 csal�dtagjai az�rt kaptak Egyiptomi kir�lyi elnevez�seket, mert az<br />
 �sis�g�ket, szakr�lis eredet�ket �k eg�szen a hunok �sapj�ig, a<br />
 hunf�ld �sur�ig, t�bb mint �tezer �vre vezett�k vissza. Egy ilyen<br />
 n�vv�laszt�s sohasem �p�lhet hazugs�gra. Legfeljebb egy kicsit<br />
 sz�nesebb� tehet� a val�s�gban, de hogy holtbiztosan val�s�gos alapja<br />
 van a folyamatnak, az megk�rd�jelezhetetlen. Ebb�l a t�rt�nelmi<br />
 megfontol�sb�l m�r nem neh�z meghat�rozni, a magyar nemzeti lobog�<br />
 sz�nkialakul�s�t.</p>
<p>A nemzeti trikol�rban a fels� sz�n a v�r�s, m�sk�ppen a piros sz�n. A<br />
 hun n�pelem nemzeti eleme is a piros (v�r�s). A honfoglal� �rp�d az�rt<br />
 v�laszthatta z�szlaj�nak a v�r�s sz�nt, mert � �nmag�t hun<br />
 sz�rmaz�s�nak tartotta. De az�rt haszn�lhatta a piros-feh�r �n.<br />
 �rp�ds�vos lobog�t is, mert az �tezer �ves �jb�li testv�res�l�s<br />
 k�vetkezt�ben a n�p a hunmagyar n�pnevet vette fel, vagyis a piros �s<br />
 feh�r sz�nek egy�tt jelentik a hunmagyar n�pet. Teh�t, a nemzeti<br />
 z�szl�nk k�t sz�n�nek az eredete teljesen bizony�that�an, az �kori<br />
 Egyiptomi-birodalom sz�nei. Jelk�pezi a k�t n�pt�rzs �jra<br />
 egys�ges�l�s�t. Meg kell jegyeznem, hogy a K�rp�t-medencei magyars�g<br />
 is mindk�t n�pelemet megszem�lyes�ti. Hogy m�gis a magyar n�pn�v lett<br />
 a saj�t elnevez�s�nkben a domin�ns, ez az akkori politikai �s katonai<br />
 er�viszonyok szerint alakult. Lehet, hogy a honfoglal�st megel�z�<br />
 rejt�lyes, alig ismert Kievi-csata d�nt�tte el a k�rd�st, de ez a<br />
 megkezdett folyamatot nem h�tr�ltatta.</p>
<p>A harmadik sz�n, a z�ld eredete kiss� hom�lyosabb. A magyar<br />
 sz�l�shagyom�nyb�l k�zismert az a mondat, hogy „piros feh�r z�ld, ez a<br />
 magyar f�ld". A f�ld a meleg �g�vi Afrik�ban, mindig z�ld sz�n� a<br />
 rajta lev� n�v�nyekt�l. Kiv�ve a sivatagi t�jakat. Teh�t az �si magyar<br />
 f�ldre m�r a r�mel�s miatt is illik a z�ld sz�n. De �n m�g k�t m�sik<br />
 alternat�v�t is elk�pzelhet�nek tartok. A Kusf�ld lak�it a f�leg<br />
 legeltet� gazd�lkod�suk miatt, mez�snek is h�vt�k. Kusf�ld<br />
 beilleszt�se a birodalomba el�id�zhette a harmadik n�pt�rzs nemzeti<br />
 erekly�inek a haszn�lat�t is. A Kus szobrok k�gy�val �s a napkarika<br />
 �br�zol�sa mellett, felvethette a z�ld mez� szimb�lum�nak a felv�tel�t<br />
 is. De erre nincsenek bizony�t�kaim. A m�sik alternat�va szerint az<br />
 Egyiptomiak a V�r�s-tengert is a nagy z�ldnek h�vt�k. Ennek<br />
 bizony�t�s�ra tudom�nyos adatok is l�teznek. Teh�t jelk�pezheti a z�ld<br />
 sz�n a sz�rmaz�si ter�let�nket szimboliz�l�, egykor nagy z�ldnek<br />
 nevezett mai V�r�s-tenger k�rny�k�t.</p>
<p>Az �korb�l els�sorban a csatajelenetek z�szl�i maradtak fent az<br />
 ut�korra. Ezek t�bbnyire a n�pelemek fels�gjeleit takarj�k. De a<br />
 nemzeti sz�nek m�st is mutathatn�nak �gy, mint a magyarokn�l, az eg�sz<br />
 nemzet sz�njelk�pek�nt a piros-feh�r-z�ldet. Magyarorsz�gon a K�pes<br />
 Kr�nika �br�zol�s�ban m�r a 11. �s a 12. sz�zadban biztosan megjelenik<br />
 a z�ld sz�n, els�re a h�rmashalom z�ld sz�nez�s�ben. Az akkori kr�nika<br />
 k�sz�t� biztosan nem az ujj�b�l szopta a sz�nez�s mik�ntj�t, ez�rt<br />
 meg�llap�that�, hogy a z�ld sz�n is a szakr�lis r�gm�ltba vezet el<br />
 minket.</p>
<p>Nem tudom meg�llni, hogy ne �rjak a csod�latom legfels�bb fok�n a<br />
 magyars�g g�niusz�r�l, a csod�latos els�dleges �kori vil�gkult�r�t<br />
 megalkot� n�pr�l m�g egy gondolatsort a nemzeti z�szl�nk kapcs�n. M�r<br />
 tettem eml�t�st arr�l, hogy a n�p k�zponti �n. mag-t�rzs�ben, a feh�r<br />
 magyarok vall�s�ban a legcsod�latosabb emberi megnyilv�nul�sk�nt, a<br />
 legnagyobb tiszteletben az anyas�got �ltett�k. Ennek kifejez�si<br />
 jelk�pe a feh�r sz�n, mint a tisztas�g csod�lat�nak a<br />
 visszat�kr�z�d�se. Ha �gy tetszik a figyelm�kbe aj�nlom, hogy a n�p�nk<br />
 anyas�gi tisztelete a nemzeti trikol�rba szakr�lisan is bele van<br />
 k�dolva. Mit gondolnak, mi�rt a feh�r sz�n a nemzeti z�szl�nk k�z�ps�<br />
 s�vja? Az �sis�gb�l �rthet� meg, hogy a n�p fennmarad�s�t a legnagyobb<br />
 m�rt�kben az anyas�g v�delme biztos�tja. A k�z�ps� feh�r s�v szinte<br />
 k�rk�r�sen v�dve ker�lt elhelyez�sre a nemzeti trikol�rban. Fel�lr�l a<br />
 harcos piros t�rzsek, alulr�l pedig t�mogatja a n�p f�ldje a z�ld,<br />
 vagyis a j�l megv�lasztott �l�hely, mint a hon ami orsz�got is jelent.<br />
 Tal�n az eg�sz vil�gon sincs m�g egy n�p, amelyik az orsz�gz�szlaj�ba<br />
 is belek�dolta a tud�s�t, ami egyenesen a term�szet t�rv�nyeit<br />
 szem�lyes�ti meg. K�rem, gondolj�k v�gig!</p>
<p>A nemzeti z�szl�nk eredet�nek le�r�s�t ezzel befejezettnek tekintem.<br />
 Egyben kijelentem, hogy a Magyar Nemzeti Z�szl� keletkez�s�nek eredete<br />
 mintegy �tezer �vre visszavezethet�, az Egyiptomi-birodalom<br />
 kialakul�s�nak az idej�re. Ha valaki a fejteget�seim nyom�n m�g mindig<br />
 k�telkedik az �ltalam le�rtakban, azt aj�nlom, hogy n�zze �t a<br />
 vil�gunk jelenlegi orsz�gz�szl�inak sz�n�ssze�ll�t�s�t. A nemzetek<br />
 z�szl�inak sz�nk�pe szinte pontosan lefedi az �korb�l az orsz�gokat<br />
 megalkot� nemzets�geket. Ha a mediterr�n �s eur�pai ter�leteket<br />
 n�zz�k, behat�rolhat�, ahol magyar sz�rmaz�s� n�pr�szek tart�san<br />
 megfordultak. A piros, a feh�r, a piros-feh�r, �s a piros-feh�r-z�ld<br />
 �sszetev�j� F�ldk�zi-tenger k�rny�ki orsz�gz�szl�kat megjelen�t� n�pek<br />
 k�z�tt lehet keresni a magyar n�p leszakadt rokonn�peit. Ha ezt �gy<br />
 figyelembe venn�nk, nagyon sok rokonn�pre tal�lhatn�nk r� ebben a<br />
 term�szeti t�jegys�gben.</p>
<p>2. Magyarorsz�g c�mere.</p>
<p>Nagyon nehezen tudom megem�szteni azt a t�nyt, hogy a haz�ban nincs<br />
 egyetlen t�rt�n�sz�nk sem, akinek az ut�bbi legintenz�vebb 300 �ves<br />
 t�rt�nelemhamis�t�si gyakorlat k�vetkezt�ben, a nemzeti (kis) c�mer�nk<br />
 eredet�r�l �rdemleges mondanival�ja lenne. T�bb forr�somat nem<br />
 t�rt�n�sz �rta. A nem tud�s eredm�nye lehet, hogy nem a le�r�k hib�ja,<br />
 mert a t�rt�n�szi forr�sok cenz�r�zott jelleg�ek. Az eredetekr�l<br />
 �tadott tud�sanyagb�l meg�llap�that�, hogy a megsz�laltatott tud�sok<br />
 Szent Istv�n kor�ig k�pesek visszamer�lni a m�ltba, de minden<br />
 hat�rozotts�g n�lk�l. A k�vetkeztet�sem egy�rtelm�. Teh�t, egyetlen<br />
 magyar t�rt�n�sznek sincs semmif�le eredeti forr�sa, a nemzeti<br />
 jelk�peink val�di eredet�r�l. Ezen okb�l nem v�llalj�k a tov�bbi<br />
 kock�zatot. Ez pedig nagyon nagy baj. Akkor a mai t�rt�n�szeink most<br />
 mik�nt szolg�lj�k a magyar nemzet megmarad�s�t? Erre a k�rd�sre a<br />
 v�laszom: sehogy! �gy nem lehet a magyar nemzetet a j�v�nek<br />
 megtartani. A harmadik �vezred elej�n a biztos �sis�ggel nem<br />
 rendelkez� n�pekre a teljes felold�d�s v�r a nagy nemzetk�zi<br />
 (globalista) k�z�ss�gekben. Ha nincs biztos �sis�g, elveszik az �llam<br />
 is. De ez m�r nem az �n bajom lesz.</p>
<p>�rdekes m�don, konkr�t bizony�t�kok n�lk�l m�gis megfejthet� az<br />
 �sis�g�nk eredete. �s kijelenthetem – egy k�zel ember�lt�nyi<br />
 t�rt�nelmi mag�nkutat�saimnak k�sz�nhet�en – a kev�s tudom�nyos adat<br />
 ellen�re m�gis megfejtettem az els�dleges �kori Indomediterr�n<br />
 vil�gkult�ra rejtv�nykulcs�t. Term�szetesen, m�s kutat�k eredm�nyein<br />
 kereszt�l. Ez a rejtv�nykulcs csak akkor nyithatja ki az �sis�g�nk<br />
 titkos ajtaj�t, ha maga a n�p is akarja. Sajnos meg kell �rtenem, hogy<br />
 az Eur�pai Uni� alj�ig leszeg�ny�tett magyar k�zv�lem�nynek ezer m�s<br />
 baja van, mint a magyars�g val�di sz�rmaz�s�val foglalkozni. Pedig<br />
 mindenkinek tudnia kellene, hogy a nemzet felz�rk�z�s�nak Eur�p�hoz<br />
 els�sorban az �si t�rt�nelm�nk ismeret�n kereszt�l vezet az �t. Ennek<br />
 �rdek�ben k�n�lom fel a nemzet sz�m�ra az �sszetartoz�sunk erekly�inek<br />
 sz�rmaz�stan�ban a val�di tudom�nyos ig�ny� feldolgoz�s folytat�s�t.</p>
<p>A Magyar K�zt�rsas�g 1989-ben az �n. r�gi „kis magyar c�mert"<br />
 v�lasztotta nemzeti c�mer�nek. A n�gy alkot�r�sz�nek a c�mertana<br />
 tiszt�n, vonz�an egyszer�. A c�mer alakj�ra jellemz� a hegyes talp�<br />
 has�tott pajzs. Els� mezeje v�r�ssel �s ez�sttel h�tszer v�gott.<br />
 M�sodik mezeje v�r�s alapon a z�ld h�rmashalmot, �s rajta az<br />
 aranykoron�s foglalatban �ll� kett�s keresztet tartalmazza. A pajzson<br />
 a magyar szent korona nyugszik. N�zz�k sorban a n�gy mot�vum<br />
 k�rd�sk�r�t.</p>
<p>2/a. A pajzs els� mezeje.</p>
<p>A kisc�mer els� szimbolik�ja megjelenik a k�z�pkori k�zepes �s nagy<br />
 �llamc�mer�nkben is. Mindh�romban megtal�lhat� a pirossal �s ez�sttel<br />
 h�tszer v�gott n�gy ez�st (feh�r) s�v. Els�k�nt teh�t az �rp�ds�vok<br />
 k�rd�sk�r�t kell meg�rten�nk. A rendelkez�semre �ll� forr�sok le�rj�k,<br />
 hogy a n�gy s�v nem a n�gy foly�nk, a Duna, a Tisza, a Dr�va, �s a<br />
 Sz�va mot�vum�t hordozza mag�ban, hozz�t�ve, hogy a v�g�sok az �rp�dok<br />
 csal�di sz�neit, csal�di jeleit szimboliz�lj�k. Ez az�rt is igaz<br />
 lehet, mert �k nem a K�rp�t-medence sz�l�ttei, �s a bevonul�suk el�tt<br />
 m�r haszn�lt�k e jeleket. M�r csak az a k�rd�s, akkor milyek korb�l<br />
 eredeznek? A magyar nemzeti trikol�rn�l ismertetett szakr�lis<br />
 le�r�sb�l m�r tudnunk kell, hogy az �rp�d csal�di hagyom�nya az<br />
 Egyiptomi-birodalom Hun t�rzs�nek �sapj�ig – mely az els� �rp�d<br />
 �llamalap�t�t isten�ti meg – vezetik vissza a sz�rmaz�sukat, t�bb mint<br />
 �tezer �vvel ezel�ttre. Az egyiptomi �si napvall�sban (t�zim�d�s), a<br />
 term�szeti tan�t�saikban a n�gy alapelem jelz�s�re �sid�k �ta<br />
 haszn�lt�k az oroszl�n oldal�ra felrajzolt n�gy s�v jelk�p�t, sokszor<br />
 a v�ll�n egy csillaggal. Hogy mi�rt az oroszl�nok oldal�ra rajzolt�k?<br />
 Ebben a tanulm�nyban csak annyiban k�v�nom r�szletezni, hogy szakr�lis<br />
 �sszef�gg�s van az oroszl�n �kori neve a magura, �s a magyar n�v<br />
 eredete k�z�tt. A nevek etimol�gi�ja teljesen azonos.</p>
<p>Minden r�szlet n�lk�l ezen a p�ld�n szeretn�m szeml�ltetni a<br />
 t�rt�nelmi mag�nkutat�saim k�zben el�rt eredm�nyeimet. A kezembe<br />
 ker�lt t�rt�nelmi kiadv�nyokb�l kigy�jt�ttem minden olyan �kori nevet<br />
 �s szavakat, amelyek magyar jelent�s� fogalmakat takartak. Megalkottam<br />
 egy t�bb mint �tsz�z szavas �kori magyar sz�t�rat. A folyamat k�zben<br />
 el�g nagy gyakorlatra tettem szert r�gi magyar szavak elolvas�s�ra �s<br />
 a meg�rt�s�re. Eszerint a magura sz� h�romtag� �si sz��sszet�tel: mag<br />
 = mag n�pe (magyar) + ur = �r + ra = R� a napisten megnevez�se. Egy<br />
 nagyon gyakori �si �r�stechnik�r�l is kell sz�lnom. A m�ssalhangz�s<br />
 �r�sm�dokban, mint a rov�s�r�sban is a szavakban, ahol k�t azonos vagy<br />
 hasonl� �r�sjegy� m�ssalhangz� ker�lt egym�s mell�, mint eset�nkben az<br />
 ur-ra sz�tagokn�l, a k�t m�ssalhangz�t egyber�tt�k. Akik kev�sb�<br />
 ismert�k az �r�s nyelv�t, �gy vett�k �t a szavakat, ahogy �rva voltak,<br />
 eset�nkben az ura kifejez�s szerint. Az eredeti nyelven m�g az ur-ra<br />
 m�sk�nt a r�-�r �rtelmet jelentette. �sszeolvasva vegyes hangrendben:<br />
 magura = napisten-mag(yar)-�r(a) kifejez�s�t adja, �tvitt �rtelemben a<br />
 n�p kir�lya jelent�ssel. Az �si mag-kir�lyok �nmagukat a h�moroszl�n<br />
 hatalm�hoz �s erej�hez hasonl�tott�k. Az „oroszl�n az �llatok kir�lya"<br />
 mese-mond�sa, az emberis�g �skor�ban keletkezett, �s csod�latos<br />
 tisztas�ggal maradt fenn a napjainkra. A magyar sz�ban a mag + y =<br />
 ja�, j� szavunk hasonul�sa + ar (�r) +ra (napisten) sz�tagok<br />
 �sszeolvasva adj�k a R�-napisten-j�-n�pe kifejez�st. Az i, �s y bet�k<br />
 kiejt�s�ben a j m�ssalhangz�nk hangalakja is felismerhet�, mint a<br />
 J�n-tenger (Mare-i�nium) kiejt�s�ben. A „gy" kett�sbet�nk az y l�gy�t�<br />
 hat�s�val keletkezett. Teljesen egy�rtelm� a fogalmak keletkez�s�nek<br />
 azonoss�ga.</p>
<p>Visszat�rve t�m�nkhoz, m�r m�s kutat�k bizony�tott�k, hogy az<br />
 �rp�ds�vok szimbolik�ja megegyezik a napvall�sban a term�szet n�gy<br />
 alapelem�nek a vall�si �br�zol�s�val. Ez a n�gy alapelem a v�z, a<br />
 leveg�, a f�ld �s a t�z. M�ig hat�an t�k�letesen megfelelnek a f�ldi<br />
 bioszf�ra �letfelt�teleinek. Az �br�zol�si m�djuk megjelenik az<br />
 egyiptomi f�ra� jelk�peken, de magyar vonatkoz�sban p�ld�ul az<br />
 esztergomi v�rk�polna fal�n is, a kereszt�nys�g el�tti id�b�l. A<br />
 k�z�pkori c�meralkot�ink bizony�that�an ismert�k az �si mot�vumok<br />
 eredet�t, �s haszn�lt�k is a c�merek kialak�t�s�ban.</p>
<p>A mai magyar kisc�merre jellemz�, hogy a n�gy jelk�p�nek a c�mertana<br />
 az eredeti motiv�ci�kb�l, az egyszer�s�t�s ok�n, m�r nem tartalmazza<br />
 az �st�rt�net�nk minden mozzanat�t. Az els� mezej�nek h�tszer v�gott<br />
 v�r�s �s ez�st s�vjai, a n�gy elem �s a hetes sz�mmisztik�n k�v�l, m�r<br />
 mentesek miden m�s szimb�lumt�l, az eml�tett h�t oroszl�nt�l is.</p>
<p>Az els� r�szben le�rtam az Egyiptomi-birodalom hunmagyar n�p�nek az<br />
 egys�ges�l�s�t. A mintegy �tezer �ve kialakult egys�ges n�p nemzeti<br />
 sz�nkombin�ci�ja a v�r�s (piros) �s a feh�r. A feh�r sz�nr�l tudjuk,<br />
 hogy azt ez�stsz�nnel is jel�lt�k, ami az anyas�g tisztelet�t<br />
 jelk�pezte. M�sk�nt, a f�ra� (napisten m�sa) uralkod�k�nt az arany<br />
 karika (gl�ria) mellett, a kir�lyn� a holdistenn� (ez�st) k�p�ben<br />
 jelent meg a mot�vumokban.</p>
<p>A pontosabb meg�rt�s a v�g�sok sz�m�ban van elrejtve. A h�tszeres<br />
 sz�nv�lt�s, az �si magyar t�rsadalmi szervezet hetes sz�mmisztik�j�b�l<br />
 eredezik. Az egyiptomi H�torsz�g, mint a Th�ba k�r�li magyar t�rzs<br />
 �llami szervezete, a hetes sz�m szerint �p�lt fel. Ugye mindenki<br />
 tudja, hogy az id�sz�m�t�sunkban az egy h�t, mint a h�t napjai,<br />
 szint�n ebb�l a kult�rvil�gb�l ker�lt megalkot�sra a mai napjainkig<br />
 hat�an. Ez a kisug�rz�s k�pz�d�tt le a Kis-�zsia Hettita kir�lys�ga<br />
 kialakul�s�ban is m�g az �korban. De a h�tfej� s�rk�ny, a magyar<br />
 n�pmes�k szerepl�j�nek az eredete is, ide vezethet� vissza. A hetes<br />
 sz�mmisztika k�sz�n vissza a Biblia teremt�s m�tosz�b�l is. Szerintem<br />
 minden olvas� tud a honfoglal�s mond�j�ban a h�t vez�r<br />
 v�rszerz�d�s�r�l, mely vall�si mot�vuma szint�n a H�torsz�gig, 5-8<br />
 ezer �vre mutatja a magyar c�mer fejl�d�s�nek az �tj�t.</p>
<p>A kisc�mer els� mezej�nek h�tszer v�gott jelk�p�r�l �sszefoglal�an<br />
 elmondhatom, hogy eredete �tezer �vn�l r�gebbre vezethet� vissza.<br />
 Eg�szen az �skor v�g�ig, az �r�sbelis�g kezdet�ig. Az �r�sbelis�g<br />
 kezdeteit �gy kell �rten�nk, hogy sokszor az els� �r�s a nemzetts�gek<br />
 jelrendszereiben, jelk�peiben ker�lt megalkot�sra. A k�z�s jelk�pek<br />
 meg�rz�se a fejl�d� t�rzsek legfontosabb �letfenntart� folyamataiv�<br />
 v�ltak. A n�pekk� sz�tv�l� emberis�g, am�g tehette, �rizte, v�dte<br />
 nemzeti szimb�lumait. A magyar n�pek is ezt a magatart�st k�vett�k,<br />
 am�g tehett�k. �polt�k az �sis�g�ket, ha m�sk�nt nem a mond�ikban. A<br />
 k�z�pkori nagycsal�dok fenn�ll�s�ig a nagysz�l�k mes�lt�k az unok�knak<br />
 sz�jr�l sz�jra. A modern �jvil�gunkban m�r a nagycsal�dok is<br />
 sz�testek, megsz�nt a hagyom�nyterjeszt�s �salapja. Az iskol�kban<br />
 pedig a tanterv szerint csak az tan�that�, amit a mindenkori hatalom<br />
 megenged. Tal�n e n�h�ny ok is k�zrej�tszik az �si hagyom�nyaink<br />
 hom�lyba s�lyeszt�s�ben.</p>
<p>Meg kell pr�b�lni �jra fel�leszteni hiteles �sis�g�nket, hogy a<br />
 nemzet�nk is fennmaradhasson. Ennek �rdek�ben a t�rt�nelemtudom�ny<br />
 eredm�nyeinek felhaszn�l�s�val vissza kell menn�nk az �ton a<br />
 r�gm�ltba, ameddig csak lehet. �gy, ahogy �rp�d honfoglal� vez�r�nk �s<br />
 k�rnyezete tette ezeregysz�z �ve. �k els�sorban az Egyiptomi-birodalom<br />
 els� uralkod�j�ig, az �rp�d csal�d �sapj�ig, �s a magyar<br />
 �llamszervezet hetes sz�mmisztik�j�nak az eredet�ig ny�ltak vissza,<br />
 mert m�g hitelesen tudt�k az �sis�g�ket.</p>
<p>Azt nem lehet vitatni, hogy nemzeti c�mereink az �tezer �v alatt<br />
 szerves fejl�d�sen mentek kereszt�l. Ennek sor�n a k�z�pkorban is t�bb<br />
 c�merv�ltozat alakult ki. De ez nem azt jelenti, hogy a c�mer<br />
 alapmot�vumai is a k�z�pkorb�l eredeznek. A magyar c�meralakulatok<br />
 minden esetben a szakr�lis r�gm�ltb�l mer�tettek, de a mindenkori<br />
 kir�lyaink sz�rmaz�studata szerint. A l�nyeg az, hogy el�sz�r a mez�<br />
 h�tszer v�gott szimbolik�ja a Th�ba f�v�ros� H�torsz�g magyar, �s a<br />
 Menfisz f�v�ros� Bot �s Esthon hun n�p�nek az egys�ges�l�s�t k�pezi<br />
 le, a vall�s hetes miszt�riuma szerint. M�sodszor a term�szeti tud�s<br />
 n�gy alapelem�nek a vall�si tan�t�s�t k�dolja fel�nk. Az �sszefoglal�s<br />
 �rdek�ben ism�tlem: a Hung�ria n�pnev�nk eredet�t, �s a n�gy �selem<br />
 mondanival�j�t tartalmazza a c�mer�nk els� mezeje.</p>
<p>2/b. A z�ld h�rmashalom.</p>
<p>A magyar kisc�mer m�sodik mot�vuma a v�r�s alapon a z�ld h�rmashalom<br />
 jelk�pe. Eredet�r�l a legnagyobb tan�cstalans�g jellemzi<br />
 t�rt�nelemtudom�nyunkat. A 18. sz�zadi magyar c�mertan m�r a<br />
 T�tra,-F�tra,-M�tra szimb�lum�nak tartja. M�sik helyen le�rj�k, hogy a<br />
 portug�l Macedo (mintha magyar sz�rmaz�s� n�vvel �lln�nk szemben)<br />
 1687-ben �r els�k�nt r�luk, mint a h�rom legnagyobb hegy szimb�luma,<br />
 de nem nevezi meg �ket. Azt sem veszi figyelembe a magyar t�rt�n�szet,<br />
 hogy a K�pes Kr�nika a 11. sz�zadban m�r le is rajzolja, m�gpedig z�ld<br />
 sz�nez�ssel. Akkor m�gis ki �r r�la els�k�nt?</p>
<p>Ha tov�bb megy�nk vissza a t�rt�nelmi �vezredekben, az Egyiptomi<br />
 hieroglif�s �r�sokban m�r legal�bb �tezer �ve megjelenik a h�rmashalom<br />
 hieroglifai jele a r�nk maradt sz�vegekben. Ez a jel nagyon egyszer�,<br />
 egy r�vid v�zszintes has�b fels� oldal�t h�rom hull�mjelben rajzolt�k,<br />
 �s minden esetben orsz�g vagy ter�let le�r�sa kapcs�n haszn�lt�k.<br />
 Gondoljunk csak vissza az el�z� fejezet n�gy s�v jelk�p�re. Ha a n�gy<br />
 f�gg�leges vonallal is jelzett n�gy elem �br�j�nak tetej�t �sszek�tj�k<br />
 egy hull�mvonallal, azonnal a h�rmashalom �br�j�t kapjuk eredm�ny�l.<br />
 Tal�n v�letlen mot�vum �sszecseng�ssel �llunk szemben, a n�gy s�v �s a<br />
 h�rmashalom keletkez�s�ben? Nem, minden esetben a magyar jelk�pek<br />
 egys�ges szerves fejl�d�s�nek vagyunk tan�i.</p>
<p>Felmer�l� k�rd�s, mi�rt jel�lt�k az egyiptomi hieroglifa�r�sokban a<br />
 k�l�nb�z� orsz�gnevekben a ter�letet a h�rmashalommal? Ennek a<br />
 gyakorlata is k�nnyen �rthet�. M�r az �skorban az embercsoportok a<br />
 saj�t fels�gter�leteiket j�l megismerhet�, de fontosabb, hogy j�l<br />
 v�dhet� ter�letekben jel�lj�k meg. E t�rekv�sek c�ljaira a foly�kkal<br />
 �s hegyekkel (k�vel) elhat�rolt ter�letek feleltek meg a legjobban. A<br />
 mai k� szavunk eredete az �skorba ny�lik vissza, gondoljunk a hat�rk�<br />
 napjainkig fennmaradt kifejez�sre. A k� fogalma a t�jsz�l�sok szerint<br />
 ka, k�, k� �s k� v�ltozatokban szerepel. P�ldak�nt a magyar �sk�<br />
 (�s-k�), az izraeli Jerik� (J�-�ri-k�), az egyiptomi Horka (Hor-ka) a<br />
 szent s�lyomisten orsz�ga �s a Marokk� (Ma�ri-k�) fogalmakat eml�tem.<br />
 A hegyekkel k�r�lz�rt �l�helyek szimb�lum�v� v�l� k� (hegy) h�rmas<br />
 jel�l�s�ben a „h�rom a magyar igazs�g" mot�vuma fedezhet� fel. Ezen a<br />
 helyen a szenth�roms�g magyar eredet�re is utalnom kell. Az �seink a<br />
 vall�sukban a h�rmas mot�vumk�nt a teremt�,-megtart�,-puszt�t�<br />
 term�szeti er�ket tisztelt�k a szenth�roms�gban. De ugyanazt a<br />
 szerencs�snek v�lt h�rmas tagoz�d�st takarja az �kori N�lus menti<br />
 h�rom magyar n�pt�rzs egys�ges�l�si folyamata, amely az Egyiptomi<br />
 Birodalom f�nykor�t jellemezte, az id�sz�m�t�s el�tti m�sodik<br />
 �vezredben.</p>
<p>Teh�t, a magyar c�merben megjelen� h�rmashalom eredete is az �skorba<br />
 vezet minket. A jelk�pekben, mint a hieroglif�kban az orsz�gnevek<br />
 le�r�s�ban a magyar szerencsesz�m mot�vumaik�nt a h�rmashalom<br />
 jelk�p�vel fejezt�k ki az orsz�gokat, a nevek megjel�l�se mellett. Az<br />
 sem v�letlen, hogy a h�rmashalom a magyar c�merekben a z�ld sz�nnel<br />
 ker�lt �br�zol�sra m�r a K�pes Kr�nik�ban is, legal�bb h�rom esetben.<br />
 Mit gondolnak, az egyiptomi Gizai-fenns�k h�rom nagy piramisa, vajon<br />
 nem az �si �shaza meghat�roz� hegyeinek (Eti�p magasf�ld) lek�pez�se,<br />
 �s a h�rmashalom jelk�p�nek gyakorlati megval�s�t�sa? Ha j�l<br />
 v�giggondoljuk, hogy a h�rmashalom szimbolik�ja lehet a nemzeti<br />
 c�mer�nk legr�gebbi jelk�pe, amely ak�r t�zezer �vekre is<br />
 visszany�lik, jel�l�se csak az �lett�r z�ld sz�ne lehet. Ezek a<br />
 motiv�ci�k annyira �sszef�ggenek egym�ssal, hogy megk�rd�jelezhetetlen<br />
 a fejl�d�s�k logik�ja.</p>
<p>2/c. Az aranykoron�s foglalat� kett�s kereszt.</p>
<p>A kisc�mer harmadik mot�vuma a z�ld h�rmashalmon �ll� aranykoron�s<br />
 foglalat� kett�s kereszt. Szerintem a legk�nnyebben a kett�s kereszt<br />
 eredete �rthet� meg a magyar c�mertanban. A nemzeti sz�neink<br />
 kialakul�sakor �rtam a hunmagyar egys�ges�l�sr�l. Id�sz�m�t�sunk el�tt<br />
 3200 t�j�k�n a Tud� (Th�th) f�pap jelent�s k�zrem�k�d�s�vel l�trej�tt<br />
 a k�t N�lus menti magyar t�rzs egys�ges�l�se. Tudjuk, hogy az<br />
 uralkod�i szimb�lumok is egys�ges�ltek. Ugyancsak l�trej�tt a k�t n�p<br />
 vall�si jelk�peinek az �sszevon�sa is egy rendszerbe. A magyar n�pek<br />
 �skori legjelent�sebb vall�si embl�m�ja a nyakba akaszthat� k�roszt�<br />
 kereszt volt. Ilyen keresztek ker�ltek el� a magyarorsz�gi �sat�sok<br />
 sor�n jelent�s sz�mban, �s nem csak a honfoglal�s kori leletekb�l.</p>
<p>A keresztek a le�r�sokban az egyenl�sz�r�, de a hosszabb sz�r�<br />
 kialak�t�sukr�l is �rulkodnak. �rtelm�k a k�roszt�son alapul. Csak<br />
 nagyon r�viden �rom le, hogy a magyar n�pek hitvil�g�ban a legf�bb<br />
 isten megjel�l�s�re a k�r �br�zol�s�t haszn�lt�k. A k�r sehol sem<br />
 kezd�dik, �s sehol sem v�gz�dik eszmeis�ge, az isten �r�kk�val�s�g�t<br />
 t�kr�zte. �gy gondolt�k, hogy a k�r az maga az egy �s oszthatatlan<br />
 teremt� �sanya, val�j�ban maga a term�szet. Az egy istent a napban<br />
 v�lt�k megtal�lni. A magyar n�pek egyetlen istene a R� (r�), a<br />
 napisten volt. Neve val�sz�n�leg a „r�s�t" �sszef�gg�sben is<br />
 fennmaradt. Minden m�s, az isten �br�zol�s�ra alkalmas jelens�get az<br />
 isten m�s�nak tartott�k. Ezek szerint az eg�rt�l az oroszl�nig, a<br />
 f�ra�kon kereszt�l a papokig a megnevez�sekben az isten m�s�t<br />
 tekintett�k benn�k. P�ld�ul a Ram�s (R� napisten f�ldi m�sa), Ramses<br />
 (R�-m�s-�s) f�ra�nevek a fentiek szerint k�pz�dtek. �gy im�dt�k �ket,<br />
 mint az �R KHEPE (az �r k�pe) az egyiptomi napvall�sban „oh, te<br />
 egyetlen, oh te t�k�letes".</p>
<p>A k�rt, mint a term�szet eg�sz�t, v�gtelennek (oszthatatlannak)<br />
 tartott�k, de a r�szeit megnevezhett�k. A napvall�s papjainak a<br />
 legf�bb tan�t�sa, a term�szet n�gy alapelem�nek a megismertet�s�t<br />
 jelentette. A n�gy ez�sts�v eredet�n�l m�r �rtam a jelens�gr�l. A k�r<br />
 k�tszeri �tl�s oszt�s�val el�rt szimbolika, a kereszt lett a magyars�g<br />
 napvall�shoz tartoz�s�nak a jelk�pe, mely egyik form�j�ban nyakba<br />
 akasztva �kszerk�nt hordt�k.</p>
<p>A hunmagyar egys�ges�l�sben a k�t keresztet visel� n�p szimbolik�ja az<br />
 uralkod�i jelv�nyek egybeszerkeszt�s�vel, a kett�s kereszt<br />
 megalkot�s�val z�rult. A kett�s kereszt azt jelentette, hogy a mindk�t<br />
 orsz�gr�szben megkoron�zott egyeduralkod� a f�ra�, mindk�t<br />
 �skereszt�ny n�p ura lehetett. L�thatjuk, mennyire egyszer�, �s az<br />
 �korba visszavezethet� eredet� a kett�s kereszt szimbolik�ja.</p>
<p>Nem mehet�nk el a z�ld h�rmashalmon �ll� kett�s kereszt aranykoron�s<br />
 foglalat� �br�zol�sa mellett sem sz� n�lk�l. Az aranykorona, m�sk�nt<br />
 az �rkarika, az �szaki hun n�p kir�lyainak a koronat�pus�t jelk�pezi.<br />
 Az arany nev�be a legjelent�sebb hunmagyar vall�si felfog�s titka van<br />
 belek�dolva. Mint m�r �rtam a napvall�sban, az egyisten im�d�sa<br />
 jellemezte a legfontosabb magyar vall�si felfog�st, b�rmerre<br />
 k�nyszer�ltek sz�tv�ndorolni az �rja n�pr�szeink. Az arany szav�ban a<br />
 hieroglifa, de a rov�s�r�s szerint is egybe van r�va az ar (�r, ember)<br />
 �s a ra (R�, a napisten) fogalma. A rov�s�r�s l�nyeg�ben a hieroglifa<br />
 �r�s egyszer�s�tett v�ltozata. A m�r ismert szab�lya szerint, ha k�t<br />
 sz�tag azonos m�ssalhangz�ja ker�l egym�s mell�, egybeszerkesztik<br />
 �ket. Az arany szav�ban is egy k�z�s „r" bet�vel �rt�k le a f�m<br />
 fogalm�t. A rov�s�r�s tud�i – a m�gus paps�ga – ezt a szab�lyt j�l<br />
 ismert�k. Ahhoz, hogy megfejthet�ek legyenek az �kori magyar �r�sos<br />
 eml�kek, nek�nk is alkalmazni kell.</p>
<p>M�gis mit jelent az �magyar nyelv arany szava? Az el�z� bekezd�sb�l az<br />
 ar-ra kett�s sz�tagja m�r �rthet�, vagyis a r�-�r (napisten)<br />
 �rtelemben. Az egyik megold�sban az arany sz�ban az ny r�sz jelent�s�t<br />
 m�r a magura �s a magyar szavakn�l le�rt etimol�gia szerint �rthetj�k<br />
 meg. Jelentheti a nemzet vagy ink�bb a n�p sz� els� bet�j�t, az y<br />
 pedig a j� magyar n�phez tartoz�s k�pz�se hasonul�s�ban az „ny"<br />
 kett�sbet�nk eredet�t. �sszeolvasva a szavunk mai �rtelme megegyezik:<br />
 arany = �r-r�-j�-n�pe jelk�p�vel, vagyis a napisten-j�-gyermekei<br />
 jelent�s�vel. Csak megeml�tem, hogy az arany latin neve az Aurum<br />
 etimol�giailag a magyar fogalomb�l sz�rmazik.</p>
<p>M�sik megold�sban szint�n egy magyar nyelvi szab�llyal �llunk szemben.<br />
 A n�vel�t sokszor egybe�rt�k (r�tt�k) a n�vsz�val, mely a ford�t�i<br />
 elt�r�sek eredm�nyek�nt, a jelent�sben is �j sz�t alkotott. E<br />
 feldolgoz�s szerint az arany sz�, a + ra + ny fonetikus k�pet mutatja.<br />
 Mind a h�rom sz�tag jelent�s�t m�r ismerj�k az el�z�ekb�l. Ezek<br />
 szerint is a magyarok �ltal j�l ismert sz�t, az arany fogalm�t �rj�k<br />
 le. Ezzel a megold�ssal a fogalom �rtelme: arany = a-r�-j�-n�pe<br />
 jelk�pe, vagyis a napisten-j�-gyermekei. Mindk�t megold�s<br />
 eredm�nyk�nt, ugyan azt a jelent�st hordozza mag�ban. Az �kori magyar<br />
 n�pek az egy�v� tartoz�s jelk�p�t az arany f�m m�gikus tulajdons�gaiba<br />
 k�dolt�k. Tal�n le�rhatom, hogy az �korban az arany m�g nem<br />
 egy�rtelm�en a gazdags�got szimboliz�lta, ink�bb a napvall�shoz<br />
 tartoz�s kifejez�s�re volt haszn�latos ritu�lis jelk�p.</p>
<p>Feltehet� k�rd�s, akkor mi�rt tal�lhat� m�s n�pek szimb�lum�ban<br />
 szint�n kett�s kereszt, ha ez �kori magyar n�pi ereklye? A k�rd�sre<br />
 adand� v�lasz ism�t egyszer�. Egyes t�rt�n�szek szerint a kett�s<br />
 kereszt magyar �br�zol�sa biz�nci eredet�, �s III. B�la kir�ly<br />
 (1172-1196) kori magyar �tv�tel. A val�s�g ezzel szemben az, hogy pont<br />
 a ford�tottja az igaz. A kett�s kereszt egyiptomi �magyar eredet�, �s<br />
 biz�nci az �tv�tel. Mint �rtam a kett�s kereszt eredete i. e. 3200<br />
 �ves. A biz�nci cs�sz�rs�g pedig t�bb mint h�romezer �vvel k�s�bbi<br />
 �llamalakulat, vagyis i. u. 395-ben v�lik �n�ll�v� ez a hatalmi<br />
 szervez�d�s. Mely ter�leteken alakult meg a Keletr�mai Birodalom?<br />
 Els�sorban a Kis-�zsia �s a Fekete-tenger nyugati r�sz�n, valamint a<br />
 Balk�n-f�lszigeten. Milyen n�pek lakt�k egykoron ezeket a ter�leteket?<br />
 Az Egyiptomb�l ki�rad�, �s a h�d�t�k �ltal ki�z�tt hunmagyar t�rzsek<br />
 csoportjai. Az ilyen alap� n�pess�gre r�telep�l�, �s vel�k<br />
 egybeolvadva m�s nemzetis�gekk� v�l� �j n�pek, az ut�n tr�k, maced�n,<br />
 bolg�r, g�r�g, szl�v stb. nevek alatt adt�k Biz�nc n�pess�g�t. Ha<br />
 tudom�nyosan megvizsg�lhatn�nk, hogy milyen nemzetis�geket takarnak a<br />
 felsorolt n�pnevek, igen nagy meglepet�sben lehetne r�sz�nk, de err�l<br />
 egy m�sik tanulm�nyban szeretn�k �rni. A Maced�nok Nagy S�ndor<br />
 vezet�s�vel i. e. 365-ben m�g Egyiptomot is elfoglalt�k, j�l ismert�k<br />
 az egyiptomi uralkod�i jelk�peket. Azzal a tudattal, hogy a<br />
 soknemzetis�g� orsz�g n�peit csak egys�ges szimbolik�val lehet<br />
 �sszetartani, v�laszthatt�k a k�s�bbi cs�sz�rok az egys�ges�t� kett�s<br />
 keresztet uralkod�i jelk�pp�. Ha a kett�s keresztet III. B�la hozza be<br />
 az orsz�gba, akkor mi�rt �br�zoljuk Szent Istv�n kir�lyt is a kett�s<br />
 kereszttel �s a napkarika gl�ri�val a fej�n, a budai v�rnegyedben<br />
 fellelhet� lovas szobr�n? A szobor k�sz�t�je tudhatta m�g, hogy az<br />
 �llamis�gunk megszem�lyes�t� kir�lya is napkir�ly sz�rmaz�s� volt?<br />
 Ebb�l a jelens�gb�l is meg�rthet�, hogy nemzeti jelk�peink ered<

<p>A magyar nemzeti erekly�k �si eredete.<br />
 <a target="_self" href="http://api.ning.com:80/files/Y7OZBoCrhzv8kkYZTckNEh4htiBRIcDuC6ugfeTXtQ8GZpM3DUFrjpr3UzFb0YOTjoRs1aFbFUpJNfk81eysI0jnU2fYU5MQ/magyar_nemzeti.jelkepek002.gif"><img class="align-full" src="http://api.ning.com:80/files/Y7OZBoCrhzv8kkYZTckNEh4htiBRIcDuC6ugfeTXtQ8GZpM3DUFrjpr3UzFb0YOTjoRs1aFbFUpJNfk81eysI0jnU2fYU5MQ/magyar_nemzeti.jelkepek002.gif?width=750" width="750" /></a></p>
<p>(A magyarok �sei a piramis�p�t�k n�pe?)</p>
<p>A magyars�g mai nemzeti jelk�peinek eredet�hez, a szakr�lis erekly�ink<br />
 evol�ci�j�nak ismerete n�lk�l nem tudunk k�zel f�rk�zni. Ahhoz, hogy<br />
 legal�bb az eredet�ket behat�rolhassuk, ismerni kell a n�p val�di<br />
 sz�rmaz�s�t, az igazi gy�kereit. A mai vil�gunkban egyre ink�bb<br />
 elhallgatott, �s a sz�rmaz�sunkat jegel� t�rsadalmi gyakorlatban, a<br />
 t�rt�nelemtudom�nyok nem a nemzeti erekly�ink val�di ismeret�nek a<br />
 tan�t�sa fel� haladnak.</p>
<p>Ameddig nem tiszt�z�dik a magyar n�p val�di eredete, addig nem lehet a<br />
 nemzeti erekly�ink pontos ismeret�r�l sem sz�. A hivatalos<br />
 t�rt�nelemtan�t�ssal szemben, �s nem a Magna Hung�ria �shaza te�ria<br />
 ment�n, egyre er�sebben kezd kibontakozni egy kis-�zsiai,<br />
 mezopot�miai, de ak�r egyiptomi �shazai k�p a vit�k sor�n. Ebben a<br />
 tanulm�nyomban kihangs�lyozom a magyars�g sz�rmaz�s�nak �jabb<br />
 bizony�t�kai szerint, a nemzeti jelk�peink val�di �s bizony�that�<br />
 eredet�t. Hogy milyen sikerrel, nem csak rajtam fog m�lni.<br />
 Sz�nd�komnak megfelel�en, bevezet�sk�nt a mell�kc�m k�rd�s�vel kezdem<br />
 a le�r�somat.</p>
<p>Igen! A leghat�rozottabban �ll�tom, hogy az elfelejtetett<br />
 piramis�p�t�k n�p�nek titk�ban, a magyar �st�rt�net val�dis�ga<br />
 rejtezik. Mit gondol az olvas� arr�l, hogy a Szent-Istv�n �ta eltelt<br />
 ezer �v, de k�l�n�sen a R�k�czi szabads�gharc lever�se (1711) �ta,<br />
 m�gis mi folyik a K�rp�t-medencei magyars�g t�rt�nelemtudat�val? A<br />
 vil�gt�rt�nelem legnagyobb m�rt�k� t�rt�net hamis�t�sa! Ez a folyamat<br />
 olyan j�l siker�lt, hogy a mai magyar emberek m�r �gy halnak meg, hogy<br />
 fogalmuk sincs arr�l, hogy �k a f�ldt�rt�net legf�nyesebb �kori<br />
 t�rt�nelm�vel rendelkez� n�p tagjaik�nt �ltek. Tal�n ez a<br />
 tudatlans�gban tart�s m�g nagyobb kegyetlens�ge az elk�vet�knek, mint<br />
 maga a hamis�t�s. Nincs sok ill�zi�m! A mintegy ember�lt�nyi<br />
 t�rt�nelemtudom�nyi mag�nkutat�saim eredm�nyek�nt a kezembe ker�lt<br />
 �kori t�rt�nelm�nk rejtv�nykulcsa, miszerint a magyars�g sz�rmaz�sa az<br />
 �kori Egyiptomi-birodalom Hunmagyar �llamalkot� nemzetis�g�ig<br />
 vezethet� vissza, a teljes �rtetlens�g veszi k�r�l. Pedig sokszor az<br />
 els�re hihetetlennek t�n� dolgok adj�k mag�t az igazs�got<br />
 eredm�nyk�nt. Ennek a tudat�ban kezdtem hozz� a val�s�g<br />
 k�zz�t�tel�hez. A magam r�sz�r�l a legt�bbet, amit egy �tlagember adni<br />
 tud a n�p�nek, elv�geztem. A tov�bbiakban a n�pt�l �s a vezet�it�l<br />
 f�gg a magyars�g igaz t�rt�nelm�nek az �jra megtal�l�sa.</p>
<p>A n�mi t�rt�nelmi �rdekl�d�ssel rendelkez� ember a rengeteg t�rt�nelmi<br />
 kutat�sr�l sz�l� h�rad�sok, k�nyvek k�z�tt alig-alig tud eligazodni.<br />
 Megint az egyszer�s�t� gondolkod�st kell, el�venn�nk seg�ts�gk�ppen.<br />
 Az adathalmazb�l ki kell tudni v�logatni azokat az elemeket, amelyek<br />
 t�mpontokat ny�jthatnak az elemz�sben. Ehhez k�t �t is alkalmazhat�.<br />
 Egyikn�l a r�gm�ltb�l indulunk �s �rkez�nk el a m�ba, a m�sikn�l a<br />
 m�t�l indulunk el �s pr�b�lunk a m�ltba jutni, ameddig csak lehet. Az<br />
 els� �t logikailag �rtelmetlen, mert ami nem bizonyoss�g, abb�l<br />
 egyszerûen kiindulni sem lehet, igaz �tra. �rdekes, hogy a magyar<br />
 t�rt�nelemtudom�ny – legal�bbis a tan�tott – ezzel a m�dszerrel �l.<br />
 Kijel�li a magyar �shaz�t, a Magna Hung�ri�t, �s ebb�l vezeti le a<br />
 magyars�g sz�rmaz�s�t. Teljesen t�v�t, tov�bb nem is foglalkozom vele.</p>
<p>A sokkal logikusabb �t a m�t�l, vagyis ha a mai ismert biztos<br />
 t�nyekb�l indulunk ki, �s haladunk a r�gm�ltba. Enn�l a form�n�l<br />
 legal�bb az �t eleje biztosan igaz �t, �s kev�sb� lehet elt�vedni<br />
 rajta. A t�rt�nelemben n�h�ny le�rt adat mellett csak a k�zvetett<br />
 bizony�t�kok, a legmodernebb �sszehasonl�t� nyelv�szeti vizsg�latok,<br />
 �s r�g�szeti adatok alapj�n lehet k�vetkeztetni r�gm�lt esem�nyekre.<br />
 �n csak a t�rt�nelemk�nyvekben le�rt �r�sos adatokb�l tudok<br />
 k�vetkeztet�seket levonni. A tudom�nynak lehetnek m�dszerei az<br />
 �ll�t�saim igazol�s�ra.</p>
<p>Vegy�k a k�z�piskolai t�rt�nelmi atlasz els� oldal�n az emberis�g<br />
 �skori fejl�d�se lapot, �s rajzoljuk fel r� a magyars�gr�l sz�l�<br />
 �r�sos adatokat a mai id�pontt�l kezdve visszafel�. Legyenek az adatok<br />
 a k�vetkez�k: 1. K�rp�t-medence, 2. Etelk�z, 3. Lev�dia, 4.<br />
 Kaz�r-birodalom, 5. Al�n n�p szomsz�ds�ga, 6. Maeotis, a monda<br />
 szerint, 7. Hun-orsz�g a Kauk�zusban (4-5. szd), 8. Szk�ta-birodalom,<br />
 9. Szavard magyarok, 10. �sir�ni sz�egyez�s ter�lete, 11. Sum�r<br />
 sz�egyez�s ter�lete, 12. �kori Egyiptom. Szinte 100%-os pontoss�ggal<br />
 tudjuk meghat�rozni a magyars�g t�rzsfejlõd�s�nek, �s �llamis�ga<br />
 t�rt�net�nek nagy pontoss�g� eredet�t. Ha ehhez a modern tudom�ny<br />
 adatait feldolgozhatn�nk, megkapn�nk a magyar �sis�gnek, megb�zhat�,<br />
 m�sok �ltal is elismerhet� t�rt�net�t.</p>
<p>K�rdezhetik, mi�rt nem ezt tan�tj�k az iskol�kban? Ez teljesen<br />
 �rthetetlen magyar viselked�sm�d. A Magna Hung�ri�r�l alkotott tan�t�s<br />
 csak abb�l a meggondol�sb�l lehet �rthet�, mintha egy l�thatatlan<br />
 hatalom �rdek�ben, maga a magyar hatalom v�ltoztatta meg valamikor az<br />
 �st�rt�net�t. �gy t�nik, hogy ez a t�rekv�s sz�ntsz�nd�kkal, a magyar<br />
 t�rt�nelem meghamis�t�s�val k�v�nja megzavarni az �sszetartoz�s<br />
 �rz�s�t, az �sis�gtudatot, hogy ezzel megossza a magyars�got, ami a<br />
 magyar �llamis�g elveszt�s�hez is elvezethet. Sajnos ez eddig nagyon<br />
 is j�l siker�lt, l�tjuk a Trianoni esem�nyekben. De a tov�bbiakban<br />
 maradjunk a c�mbeli k�rd�sk�rn�l.</p>
<p>Hogyan lehet �rtelmezni azt a t�rt�nelmi v�leked�st, hogy az �korban<br />
 egy eg�sz Egyiptomi-birodalmat alkot� (de nem csak azt!), az akkori<br />
 legmagasabb kult�r�t megteremt� n�p csak �gy nyomtalanul, emberest�l<br />
 elt�nik a semmis�gben? Hogyan magyar�zhat� az a t�ny, hogy az<br />
 Egyiptomi-birodalmat m�r �vsz�zadok �ta kutatj�k r�g�szek m�s<br />
 tud�sokkal egy�tt, �s nem akadnak a nemzetis�g�nek t�rt�nelmi<br />
 nyomaira? Ez akkora tudom�nytalans�g, hogy a tov�bbi k�vetkeztet�sek<br />
 levon�s�t az olvas�ra kell b�znom.</p>
<p>N�h�ny magyar sz�rmaz�s� t�rt�nelemtud�s (nem finnugor t�rt�n�sz), �s<br />
 lelkes t�rt�nelemkutat� nyom�n �n is eljutottam, a fentiek szerint, a<br />
 magyar �st�rt�neti kutat�saimban id�ben visszafel� eg�szen Egyiptomig.<br />
 �s itt az olvas�val el kell fogadtatnom m�s kutat�k eredm�nyeit, hogy<br />
 az Egyiptomi-birodalom �kori n�pess�ge hunmagyar nemzetis�g� �s<br />
 �magyar nyelv� embereket jelent! Az �kori t�rt�nelem nagy r�sze az<br />
 egynyelv� (magyar) n�pek t�rt�net�r�l sz�l, l�sd a Biblia b�beli<br />
 nyelvzavar t�tel�t. Ezt a gondolatot a mai Hung�ria n�vnev�nk<br />
 egyez�s�g�vel bizony�tom. Az angolok, a n�metek �s a szl�vok �sei, a<br />
 magyarokr�l alkotott n�pnev�kben ezt mindig is tudt�k. �rdekes m�don<br />
 pont azok felejtett�k el, akik bel�l�k sz�rmaztak.</p>
<p>A magyars�g sz�rmaz�s�nak bizony�t�s�t a nemzeti erekly�ink eredet�vel<br />
 szeretn�m a cikk tov�bbi r�sz�ben elv�gezni. Kapcsol�dni szeretn�k a<br />
 Magyar K�zt�rsas�g Alkotm�ny�nak sz�vegez�s�ben a 76. paragrafus (1),<br />
 (2) pontjaihoz, melyek a nemzeti z�szl� �s a c�mer megfogalmaz�s�r�l<br />
 sz�lnak, mert ezek eredete a legkev�sb� tiszt�zott t�rt�nelmi k�rd�sei<br />
 a magyars�gnak. Szerintem az alkotm�nynak kellene rendelkeznie a<br />
 Szent-Korona �s a koron�z�si jelv�nyek szerep�r�l is a magyar<br />
 k�z�letben. Ez�rt javasoln�m kieg�sz�teni hat�lyos alkotm�nyunkat a<br />
 76. � (3) pontjak�nt a koron�z�si jelv�nyeink megnevez�s�vel. Ebben a<br />
 tanulm�nyomban m�r a fenti kieg�sz�t�s szerint t�rgyalom a nemzeti<br />
 erekly�ink t�mak�reit. Pr�b�ltam a kialakul�sukr�l t�j�koz�dni<br />
 szakk�nyvekben, de nem jutottam k�zelebb a t�m�hoz. Egyetlen magyar<br />
 szerz� sincs abban a helyzetben, hogy ismern� a magyar erekly�k biztos<br />
 eredet�t. Nem volt m�s lehet�s�gem, saj�t kutat�sokat kellett v�geznem<br />
 e k�rd�sk�rben.</p>
<p>Hogyan k�vetkezhetett el az a t�rsadalmi s�t�ts�g a magyar n�pre, hogy<br />
 egyszer�en senki sem tudja a magyar �llami jelk�pek eredet�nek hiteles<br />
 t�rt�net�t? Minden n�pre jellemz� kell legyen, hogy a kialakul�suk<br />
 ut�n az �llami jelk�peik szerves fejl�d�sen mennek kereszt�l. Minden<br />
 n�p fennmarad�sa a saj�t �sis�g�n kereszt�l megval�sul� folyamat. Az a<br />
 n�p, amelyik elveszti az �sszetartoz�s szimb�lumait, a v�g�t�letre,<br />
 vagyis a megsemmis�l�sre van k�rhoztatva. Ehhez k�t �t vezet. Vagy<br />
 nincs �sis�ge egy n�pnek, vagy sz�nd�kosan elveszik a megsemmis�t�sre<br />
 �t�ltetett n�p �sis�g�t. Ezzel �sszezavarva az egy�v� tartoz�s<br />
 �rz�seit, �s �gy idegen hatalmak kiszolg�l�iv� v�lva, lassan<br />
 beolvadnak azok nemzetis�g�be.</p>
<p>Eredetileg nem volt sz�nd�komban m�s szerz�kt�l id�zni a c�mertannal<br />
 kapcsolatos m�veikb�l, de egy esetben kiv�telt kell tennem. Egyszer�en<br />
 nem tudom felfogni, hogyan lehet olyan elk�peszt�en len�z� m�don ehhez<br />
 a szent k�rd�sk�rh�z ny�lni, mint ahogy Bert�nyi Iv�n a Mec�n�s<br />
 K�nyvkiad�n�l 1993-ban kiadott, �j magyar c�mertan k�nyv�ben a 70.<br />
 oldalon teszi: „Elk�pzelhet�, hogy egyszer�s�tve – az akinek nincs<br />
 c�mere, oroszl�nt visel – elv hat�s�ra rajzolt fant�ziac�merr�l van<br />
 sz�". A k�rd�ses esetben II. Andr�s (1205-1235) kir�lyunk h�t<br />
 oroszl�nt �br�zol� kir�lyc�mer�r�l �r a szerz�. �n csak annyi<br />
 komment�rt f�z�k a megd�bben�semhez, hogy a t�ma ir�nti magasztoss�g,<br />
 k�pes lett volna a teljesk�r� tudatlans�got is ellens�lyozni. II.<br />
 Andr�s kir�lyunk �s k�rnyezete, m�g a legpontosabb ismertekkel<br />
 rendelkezett a magyar n�p eredet�t illet�en. �k m�g tudt�k, hogy a<br />
 magyars�g sz�rmaz�sa abb�l a kult�rk�rnyezetb�l ered, ahol az<br />
 oroszl�nok �shonosan �lnek, �s ahol a hetes szent sz�mmisztika szerint<br />
 szervez�d�tt a n�p �llama �s vall�sa.</p>
<p>Nagyon �rdekes lenne elemezni egy t�rt�n�sznek, hogy mik�nt fogadta el<br />
 az orsz�ggy�l�s a mai �llami jelk�pek haszn�lat�t, ha senki sem ismeri<br />
 a pontos eredet�t? Vagy ez a mai �llamvezet�st, a t�bbp�rtrendszert<br />
 m�r nem is �rdekli? Itt egy nagyon sarkalatos nemzeti k�rd�sr�l lenne<br />
 sz�, de ennek felt�r�sa egy m�sik �r�s feladata lehet. De az is<br />
 megk�rdezhet�, vajon akik elfogad�sra javasolt�k a mai jelk�peinket,<br />
 azok tudt�k-e az eredeteiket? A t�bb t�zezer diplom�s magyar t�rt�n�sz<br />
 mi�rt nem ismeri a magyar szimb�lumok igazi eredet�t? Szint�n rejt�ly!<br />
 Hogy mi�rt siker�lt nekem r�bukkanni rem�lhet�leg a val�s�gra, nem<br />
 m�snak, csak annak k�sz�nhet�, hogy val�sz�n�leg �n �stam a<br />
 legm�lyebbre a magyar t�rt�nelem r�gm�ltj�ban.</p>
<p>A mai meghat�roz� t�rt�n�szeink k�z�l n�h�nyan od�ig mer�szkedtek,<br />
 hogy megk�rd�jelezik a r�nk maradt magyar �sgeszt�ink hiteless�g�t.<br />
 Pedig ezekben a le�r�sokban a sz�ntiszta igazs�g ker�lt le�r�sra.<br />
 Semmi m�st nem kellett volna tenni egy nemzeti elk�telezett tud�snak,<br />
 csak a fellelhet� �sgeszt�ink �sszedolgoz�s�t elv�gezni egy �j magyar<br />
 �st�rt�netben. Ugyanis a teljes igazs�g nem egyenk�nt, hanem az �sszes<br />
 �sgeszt�ban van le�rva, n�h�ny ellentmond�s felold�s�val. Egy irodalmi<br />
 le�r�s sohasem tartalmazhatja a teljes igazs�got, erre a szubjekt�v<br />
 elemek sem adnak lehet�s�get. Csak eml�tem, hogy tal�n a K�zai kr�nika<br />
 megy legmesszebbre vissza a magyar �st�rt�netben, az Evil�t f�ldj�ig<br />
 (V�r�s-tenger �szak-keleti szarva). De a le�r�sokban eml�t�st tesznek<br />
 a forr� �g�vi eml�kekr�l, mint Dank�li�r�l, Eti�pi�r�l, N�bi�r�l,<br />
 Egyiptomr�l is. Mi�rt nem tud a magyar k�zv�lem�ny ezekr�l a<br />
 dolgokr�l? Pedig �n is ezekb�l a gondolatokb�l indultam ki kutat�saim<br />
 sor�n.</p>
<p>A t�rt�neti le�r�sok t�rv�nyszer�s�gei alapj�n fel kellett t�teleznem,<br />
 hogy a magyars�g �llami szimb�lumai nem az ut�bbi ezer �v term�ke, de<br />
 m�g csak nem is honfoglal�s korabeli. Hogyan t�telezheti fel a<br />
 finnugor t�rt�n�szet, hogy csak �gy �ssze�ll h�t t�rzs, �s elfoglalnak<br />
 egy nagy orsz�got, a K�rp�t-medenc�t ter�letileg �s a lakoss�ggal<br />
 egy�tt? De ha m�g el is foglalhatj�k, hogyan tarthatj�k meg �llamilag<br />
 egys�gesen hossz� id�szakra? Egy ilyen feladatot csak m�r el�z�leg<br />
 hossz� �vezredekig egys�ges�lt, egygondolkod�s� n�ppel lehet<br />
 elv�gezni. Minden logikai jel szerint, a magyars�g m�r a honfoglal�s<br />
 el�tt �vezredekig egy�tt �l�, egys�ges�lt t�rsadalmat felt�telez, a<br />
 sikeres �j �llamis�ga megalkot�s�hoz.</p>
<p>De hol lehet azaz �shaza, amelyikben a fejlett t�rsadalmi tudatunk<br />
 kialakult? A finnugor t�rt�n�szek semmivel sem bizony�that� Magna<br />
 Hung�ria �shazak�pe, a fentiek szerint elvetend� �ll�spont. Ezzel<br />
 kapcsolatban pont arr�l �rnak, hogy pog�ny �s barb�r n�p voltunk.<br />
 Persze lehettek az Ural k�rny�k�re v�ndorolt peremlak� (permi) magyar<br />
 ajk� n�pr�szek arrafel�, de nek�nk a n�p t�rzs�t, vagyis a n�p<br />
 k�zponti magj�t kell megtal�lnunk. A fenti tizenk�t pont szerinti<br />
 magyar tart�zkod�si helyek ismertet�s�t�l ebben a tanulm�nyban<br />
 eltekintek. A magyar n�p szerves fejl�d�s�ben csak a tizenkettedik,<br />
 teh�t az �kori egyiptomi jelenl�t�nkkel foglalkoznom, a nemzeti<br />
 jelk�peink kialakul�s�nak ismertet�s�ben.</p>
<p>A megnevezett alkotm�nytervezethez igazodva, a nemzeti szimb�lumaink<br />
 k�z�l a k�rd�ses eredet�eket – a re�lis hipot�zisem szerint – az<br />
 al�bbi csoportos�t�sban t�rgyalom:</p>
<p>1. 76.� (1) pontja: Magyarorsz�g z�szlaja.</p>
<p>2. 76.� (2) pontja: Magyarorsz�g c�mere, a Szent Koron�val.</p>
<p>3. 76.� (3) pontja: Koron�z�si jelv�nyek.</p>
<p>1. Magyarorsz�g z�szlaja.</p>
<p>Nemzeti jelk�peink eredet�nek meg�rt�s�hez csak a h�romsz�n�<br />
 piros-feh�r-z�ld trikol�r kialakul�s�nak a t�rt�nelmi folyamat�n<br />
 kereszt�l vezet az �t. A magyars�g t�rt�nelmi kialakul�s�nak a<br />
 fentiekben v�zlatpontszer�en le�rt �tj�b�l, most az emberileg<br />
 bel�that� �t v�g�r�l induljunk visszafel� a m�ba. Kezdj�k a nemzeti<br />
 sz�neink eredet�nek kialakul�s�val munk�nkat. Felt�telezem, hogy �n�k<br />
 m�lt�nyolt�k azt a k�r�semet, hogy fogadj�k el az �kori Egyiptom<br />
 nyelv�nek az �magyart, minden tov�bbi bizony�t�s n�lk�l. Vannak<br />
 kutat�k, akik ezt a munk�t m�r eklat�nsan elv�gezt�k Ez�rt a<br />
 tov�bbiakban csak az egyiptomi �llamalakulat kialakul�s�val, kell<br />
 foglalkoznom. Az �z�nv�z Biblia �ltali megeml�kez�s�t is k�vet�en a<br />
 N�lus folyam �szaki r�sz�re, a V�r�s-tenger Puntia ter�let�r�l, a<br />
 k�s�bb hunoknak nevezett n�pess�g v�ndorolt. Megalakult az<br />
 als�-egyiptomi Bothon �s Esthon N�lus menti orsz�g a hunok n�p�b�l.<br />
 Nemzeti kialakul�suk kezdete mintegy nyolcezer �vvel ezel�ttre tehet�.<br />
 A honi-hunok f�v�rosa Menfer (Menfisz), nemzeti sz�n�k a v�r�s. A<br />
 nemzeti sz�n�knek kett�s eredete van. Els� megk�zel�t�sben a Puntia<br />
 k�r�li v�r�s sivatagr�l eredezik. De szerintem a m�sodik megk�zel�t�s<br />
 is fontos, ugyanis a v�r�s a harcos, a n�p magj�t k�r�lvev� v�d�<br />
 nemzetr�szek szimb�lum�t is jelenti.</p>
<p>A N�lus Asszu�n (Asszonyhon) k�rny�k�re az elsivatagosod� Eti�p<br />
 magasf�ld k�rzet�b�l a mag n�pe telepedett meg, �s alak�totta ki a<br />
 fels�-egyiptomi Mag�r vagy ink�bb a H�t�r �llamalakulatot Tebu (Th�ba)<br />
 f�v�rossal. Ez az �llamalakulat k�pz�d�se is mintegy nyolcezer �vvel<br />
 ezel�ttre tehet�. Ennek az �llamalakulatnak a nemzeti sz�ne a feh�r<br />
 (feh�r magyarok). A sz�n jelk�p eredete legval�sz�n�bb �rtelme a<br />
 tisztas�g, m�rmint a nemzetts�g magt�rzse, k�zponti eleme �rtelemben.<br />
 A mag n�p�re jellemz� volt az anyas�g tisztelete, egy ter�let�t<br />
 nevezt�k Asszonyhonnak (Asszu�n) is. Az egyiptomi vall�sban a n�is�g<br />
 sz�ne az ez�st (feh�r) volt, �s a hold szimb�lum�val jelezt�k. Ebb�l a<br />
 vall�si k�rb�l ered a Nagy Boldogasszony kifejez�s�nk. Vajon<br />
 v�letlen-e, hogy Szent Istv�n kir�lyunk a magyarok boldogasszony�nak,<br />
 Szent (Sz�z) M�ri�nak [�s-Ma (anya)] aj�nlotta fel a meg�resedett<br />
 magyar tr�nt? A term�kenys�gi vall�sok eredete is ide kapcsol�d�<br />
 fogalmak.</p>
<p>A hunmagyars�g k�t legjelent�sebb t�rzs�nek kialakul�s�r�l a<br />
 legr�videbben �rtam. M�r itt kell megeml�tenem, hogy a N�lus d�lebbi,<br />
 N�bia �s Eti�pia t�j�k�n egy �jabb t�rzs, m�gpedig a fekete-magyarok,<br />
 eredeti nev�k�n a Kus n�p szervez�d�tt �llamalakulatba. Az �<br />
 n�pnev�kben a kusok mellett, a fekete �s mez�s n�valakok is<br />
 el�fordulnak. A mez�sb�l ak�r k�vetkeztethet�nk a nemzeti sz�n�kre,<br />
 ami a z�ld is lehetett. Azt hogy milyen nyelven besz�ltek, az �r�sos<br />
 �s uralkod�i n�vk�pz�sben a magyar jelleg domin�l.</p>
<p>Egyiptom �kori t�rt�nelm�b�l tudjuk, hogy a N�lus ment�n kialakul�<br />
 �llamalakulatok – a rend tekintet�ben – sokszor egym�s ellen is<br />
 fell�ptek. Els�k�nt a hunok, majd v�laszk�nt a magyarok hajtottak<br />
 v�gre egym�s elleni h�bor�kat. Az id�sz�m�t�s el�tt 3400-3200 k�r�l<br />
 lezajlott utols� ilyen akci�t k�vet�en, a D�l-Egyiptomi kir�ly M�nes<br />
 (M�n-�s) legy�zte az �szak-Egyiptomi Osiris (Hun-�s�r) kir�ly�t. A<br />
 tr�nvisz�lyt – a Tud� nev� f�pap k�zvet�t�s�vel – egy<br />
 nemzetegys�ges�l�s k�vette. A politikai mag�llapod�s szerint l�trej�tt<br />
 a kett�s kir�lys�g int�zm�nye. Vagyis a mindenkori f�ra� mindk�t<br />
 orsz�gr�sz ura lett, �s a k�z�s �llami jelk�peket is egys�gesen<br />
 kezelt�k. Teh�t l�trej�tt a piros-feh�r egyiptomi nemzeti<br />
 sz�nkombin�ci�. Ez a sz�nkombin�ci� m�g ma is, a k�t fels� sz�nt<br />
 alkotja Egyiptom lobog�j�ban.</p>
<p>T�bbsz�ri s�rl�d�sok k�vetkezt�ben i. e. 1990 t�j�k�n a 12. dinasztia<br />
 f�ra�i megh�d�tj�k a Kusf�ldet is. Ezt �gy kell �rteni, hogy egy �jabb<br />
 �llamsz�vets�gben a Kusf�ldet harmadikk�nt, a kett�s Egyiptom<br />
 �llamalakulat�ba tagos�tj�k. Ezzel kialakult az egys�ges, szinte az<br />
 eg�sz N�lus menti ter�leteknek egy nemzetk�nt t�rt�n� m�k�dtet�se,<br />
 vagyis az els� teljesk�r� Magyar-Egyes�lt-�llamok szervezete. Volt<br />
 id�szak, amikor a fekete kusok adt�k Egyiptom f�ra�it.</p>
<p>K�rdezheti az olvas�, mi k�ze van ezeknek az esem�nyeknek a magyar<br />
 nemzeti trikol�rhoz? Szerintem nagyon is sok. Meg�rt�s�hez a<br />
 t�rt�nelemben ugorjunk most mintegy 4 ezer �vet. M�ris a magyar<br />
 honfoglal�s 895. �v�nek esem�nyein�l vagyunk. Milyen sz�n� z�szl�k<br />
 alatt vonultak be �rp�d hadai az orsz�gba? Egyes le�r�sok szerint a<br />
 v�r�s sz�n alatt, m�s le�r�sok szerint pedig az �rp�d-s�vos<br />
 piros-feh�r cs�kozotts�g� z�szl�k alatt. Mindk�t sz�njelk�p, mint m�r<br />
 tudjuk Egyiptomi eredetre mutat. A v�r�s harcos n�pess�get, a hun<br />
 n�pelemet, a v�r�s sz�n jelk�pezi. A piros-feh�r s�vozotts�g az<br />
 egys�ges�lt hunmagyarokat jelk�pezi. De vajon ezt bizony�tani is<br />
 lehet?</p>
<p>Az �rp�d honfoglal�s kori esem�nyekn�l ne felejts�k el azt a t�nyt,<br />
 hogy erre az id�szakra Egyiptomb�l a magyar ajk� n�pelem m�r ezer �ve<br />
 kiszorult. A hely�nket perzs�k, g�r�g�k, r�maiak, arabok �s v�g�l a<br />
 t�r�k�k foglalt�k el. A magyar elem csak nyomokban, a kopt kult�r�ban<br />
 fedezhet� m�g fel. Az Egyiptomi �shaz�b�l kiszorult magyar �rja<br />
 (ki�rad�) n�pess�g Kis-�zsi�n �s a Kauk�zuson kereszt�l mintegy ezer<br />
 �v alatt jutott el sorban utols� �llom�s�hoz, a K�rp�t-medencei<br />
 v�gleges �llamalap�t�s�hoz. A t�ma szerint ezzel a k�rd�sk�rrel is<br />
 csak a nemzeti sz�nek m�rt�k�ig foglalkozom. M�g annyit �rok r�la,<br />
 hogy a honfoglal�s kori K�rp�t-medence �slakoss�g�t �gy kell<br />
 elk�pzelni, mint az Egyiptomb�l �s a Kauk�zus k�rny�k�r�l m�r<br />
 el�z�leg, �vezredek alatt ki�rad� n�pelemek kir�lys�gainak orsz�g�t.<br />
 Sok kiskir�ly, sz�tes� hatalmi szerepk�rrel.</p>
<p>Nemzeti sz�neink eredet�nek meg�rt�s�hez, �lmos �s �rp�d vez�rek<br />
 dinaszti�ja t�rt�nelmi titkainak le�r�s�val juthatunk a legk�zelebb.<br />
 Az �rp�d csal�di n�vt�rt�net�r�l r�viden:</p>
<p>1. �gek (�gyek) fejedelem – nagyapja �rp�dnak – dunai magyar honb�l<br />
 sz�rmaz� kir�lyfi.</p>
<p>2. Emese – nagyanyja, �gek feles�ge – Kauk�zus menti Hun kir�lyl�ny.</p>
<p>3. �lmos – �rp�d apja – nev�nek �magyar jelent�se: �l�-M�s, vagyis a<br />
 R� napisten �l� m�sa (�l� isten), helyettes hun kir�ly, egyiptomi<br />
 eredet� szakr�lis uralkod�i (f�ra�) n�v sz�rmaz�k, �s nem az �lom<br />
 fogalom v�ltozata. Kir�lyi feladata a k�rp�t-medencei honegyes�t�si<br />
 folyamat politikai v�grehajt�sa.</p>
<p>4. �rp�d – �lmos fia – s�t�tes arc� katonai vez�r. A nev�nek �magyar<br />
 jelent�se: �r = �r + (a)pa + d = d�m, szent hely. �rtelme: �r- ap�d,<br />
 vagyis a F�ld-szent-ura (Ptah), szint�n szakr�lis egyiptomi eredet�<br />
 uralkod�i n�v, �s nem �rp�cska k�pz�s� fogalom. Hacsak annyiban nem,<br />
 hogy az �rpa n�v�ny is az �rp�d �skir�lyr�l kapta a nev�t. A<br />
 N�lus-delta els� hun uralkod�j�nak neve teh�t �rp�d volt, mintegy 5-8<br />
 ezer �vvel ezel�tt. A hun n�p az �sapj�nak istens�g�t tisztelte benne.<br />
 A honfoglal� �rp�d vez�rnek kir�lyfik�nt feladata volt a<br />
 k�rp�t-medencei honegyes�t�s katonai feladatainak a v�grehajt�sa.</p>
<p>A r�vid ismertet�sb�l vil�gosan kit�nik, hogy a magyar honfoglal�si<br />
 folyamat, nem egy pillanatnyi katonai veres�ghez kapcsol�d�,<br />
 p�nikszer� menek�l�si strat�gia eredm�nye. A honegyes�t�s<br />
 levezet�s�hez dinaszti�k k�z�tti �vtizedek alatt lej�tsz�d� politikai<br />
 folyamatok adt�k a motiv�ci�t. �s az sem kiz�rhat� t�ny, hogy mag�t az<br />
 esem�nyt a k�rp�t-medencei uralkod� k�r�k kezdem�nyez�sek�nt<br />
 �rt�kelj�k. Az egyre er�s�d� nemzetk�zi nyom�s (n�met-r�mai)<br />
 elh�r�t�sa �rdek�ben n�s�lt be �gek a hun kir�lyi csal�dba, hogy egy<br />
 kedvez� katonai helyzetben v�grehajt�sra ker�lhessen a nevezetes<br />
 t�rt�nelmi esem�ny. �s a kedvez� politikai helyzet 895-ben l�trej�tt,<br />
 megval�sult az egys�ges k�rp�t-medencei magyar �llam.</p>
<p>De m�g ad�s vagyok a nemzeti z�szl�nk t�rt�net�b�l az eredet pontos<br />
 meghat�roz�s�val. A figyelmes olvas� m�r a felvezet�sb�l meg�rthette,<br />
 hogy a magyar �llamis�g eredete sokkal, de sokkal r�gebbi ezer �vn�l.<br />
 Vajon mi�rt kapott egyiptomi szakr�lis kir�lyi elnevez�seket az �rp�d<br />
 dinaszti�ja? Egy ilyen mozzanat soha sem lehet v�letlen. �rp�d �s<br />
 csal�dtagjai az�rt kaptak Egyiptomi kir�lyi elnevez�seket, mert az<br />
 �sis�g�ket, szakr�lis eredet�ket �k eg�szen a hunok �sapj�ig, a<br />
 hunf�ld �sur�ig, t�bb mint �tezer �vre vezett�k vissza. Egy ilyen<br />
 n�vv�laszt�s sohasem �p�lhet hazugs�gra. Legfeljebb egy kicsit<br />
 sz�nesebb� tehet� a val�s�gban, de hogy holtbiztosan val�s�gos alapja<br />
 van a folyamatnak, az megk�rd�jelezhetetlen. Ebb�l a t�rt�nelmi<br />
 megfontol�sb�l m�r nem neh�z meghat�rozni, a magyar nemzeti lobog�<br />
 sz�nkialakul�s�t.</p>
<p>A nemzeti trikol�rban a fels� sz�n a v�r�s, m�sk�ppen a piros sz�n. A<br />
 hun n�pelem nemzeti eleme is a piros (v�r�s). A honfoglal� �rp�d az�rt<br />
 v�laszthatta z�szlaj�nak a v�r�s sz�nt, mert � �nmag�t hun<br />
 sz�rmaz�s�nak tartotta. De az�rt haszn�lhatta a piros-feh�r �n.<br />
 �rp�ds�vos lobog�t is, mert az �tezer �ves �jb�li testv�res�l�s<br />
 k�vetkezt�ben a n�p a hunmagyar n�pnevet vette fel, vagyis a piros �s<br />
 feh�r sz�nek egy�tt jelentik a hunmagyar n�pet. Teh�t, a nemzeti<br />
 z�szl�nk k�t sz�n�nek az eredete teljesen bizony�that�an, az �kori<br />
 Egyiptomi-birodalom sz�nei. Jelk�pezi a k�t n�pt�rzs �jra<br />
 egys�ges�l�s�t. Meg kell jegyeznem, hogy a K�rp�t-medencei magyars�g<br />
 is mindk�t n�pelemet megszem�lyes�ti. Hogy m�gis a magyar n�pn�v lett<br />
 a saj�t elnevez�s�nkben a domin�ns, ez az akkori politikai �s katonai<br />
 er�viszonyok szerint alakult. Lehet, hogy a honfoglal�st megel�z�<br />
 rejt�lyes, alig ismert Kievi-csata d�nt�tte el a k�rd�st, de ez a<br />
 megkezdett folyamatot nem h�tr�ltatta.</p>
<p>A harmadik sz�n, a z�ld eredete kiss� hom�lyosabb. A magyar<br />
 sz�l�shagyom�nyb�l k�zismert az a mondat, hogy „piros feh�r z�ld, ez a<br />
 magyar f�ld". A f�ld a meleg �g�vi Afrik�ban, mindig z�ld sz�n� a<br />
 rajta lev� n�v�nyekt�l. Kiv�ve a sivatagi t�jakat. Teh�t az �si magyar<br />
 f�ldre m�r a r�mel�s miatt is illik a z�ld sz�n. De �n m�g k�t m�sik<br />
 alternat�v�t is elk�pzelhet�nek tartok. A Kusf�ld lak�it a f�leg<br />
 legeltet� gazd�lkod�suk miatt, mez�snek is h�vt�k. Kusf�ld<br />
 beilleszt�se a birodalomba el�id�zhette a harmadik n�pt�rzs nemzeti<br />
 erekly�inek a haszn�lat�t is. A Kus szobrok k�gy�val �s a napkarika<br />
 �br�zol�sa mellett, felvethette a z�ld mez� szimb�lum�nak a felv�tel�t<br />
 is. De erre nincsenek bizony�t�kaim. A m�sik alternat�va szerint az<br />
 Egyiptomiak a V�r�s-tengert is a nagy z�ldnek h�vt�k. Ennek<br />
 bizony�t�s�ra tudom�nyos adatok is l�teznek. Teh�t jelk�pezheti a z�ld<br />
 sz�n a sz�rmaz�si ter�let�nket szimboliz�l�, egykor nagy z�ldnek<br />
 nevezett mai V�r�s-tenger k�rny�k�t.</p>
<p>Az �korb�l els�sorban a csatajelenetek z�szl�i maradtak fent az<br />
 ut�korra. Ezek t�bbnyire a n�pelemek fels�gjeleit takarj�k. De a<br />
 nemzeti sz�nek m�st is mutathatn�nak �gy, mint a magyarokn�l, az eg�sz<br />
 nemzet sz�njelk�pek�nt a piros-feh�r-z�ldet. Magyarorsz�gon a K�pes<br />
 Kr�nika �br�zol�s�ban m�r a 11. �s a 12. sz�zadban biztosan megjelenik<br />
 a z�ld sz�n, els�re a h�rmashalom z�ld sz�nez�s�ben. Az akkori kr�nika<br />
 k�sz�t� biztosan nem az ujj�b�l szopta a sz�nez�s mik�ntj�t, ez�rt<br />
 meg�llap�that�, hogy a z�ld sz�n is a szakr�lis r�gm�ltba vezet el<br />
 minket.</p>
<p>Nem tudom meg�llni, hogy ne �rjak a csod�latom legfels�bb fok�n a<br />
 magyars�g g�niusz�r�l, a csod�latos els�dleges �kori vil�gkult�r�t<br />
 megalkot� n�pr�l m�g egy gondolatsort a nemzeti z�szl�nk kapcs�n. M�r<br />
 tettem eml�t�st arr�l, hogy a n�p k�zponti �n. mag-t�rzs�ben, a feh�r<br />
 magyarok vall�s�ban a legcsod�latosabb emberi megnyilv�nul�sk�nt, a<br />
 legnagyobb tiszteletben az anyas�got �ltett�k. Ennek kifejez�si<br />
 jelk�pe a feh�r sz�n, mint a tisztas�g csod�lat�nak a<br />
 visszat�kr�z�d�se. Ha �gy tetszik a figyelm�kbe aj�nlom, hogy a n�p�nk<br />
 anyas�gi tisztelete a nemzeti trikol�rba szakr�lisan is bele van<br />
 k�dolva. Mit gondolnak, mi�rt a feh�r sz�n a nemzeti z�szl�nk k�z�ps�<br />
 s�vja? Az �sis�gb�l �rthet� meg, hogy a n�p fennmarad�s�t a legnagyobb<br />
 m�rt�kben az anyas�g v�delme biztos�tja. A k�z�ps� feh�r s�v szinte<br />
 k�rk�r�sen v�dve ker�lt elhelyez�sre a nemzeti trikol�rban. Fel�lr�l a<br />
 harcos piros t�rzsek, alulr�l pedig t�mogatja a n�p f�ldje a z�ld,<br />
 vagyis a j�l megv�lasztott �l�hely, mint a hon ami orsz�got is jelent.<br />
 Tal�n az eg�sz vil�gon sincs m�g egy n�p, amelyik az orsz�gz�szlaj�ba<br />
 is belek�dolta a tud�s�t, ami egyenesen a term�szet t�rv�nyeit<br />
 szem�lyes�ti meg. K�rem, gondolj�k v�gig!</p>
<p>A nemzeti z�szl�nk eredet�nek le�r�s�t ezzel befejezettnek tekintem.<br />
 Egyben kijelentem, hogy a Magyar Nemzeti Z�szl� keletkez�s�nek eredete<br />
 mintegy �tezer �vre visszavezethet�, az Egyiptomi-birodalom<br />
 kialakul�s�nak az idej�re. Ha valaki a fejteget�seim nyom�n m�g mindig<br />
 k�telkedik az �ltalam le�rtakban, azt aj�nlom, hogy n�zze �t a<br />
 vil�gunk jelenlegi orsz�gz�szl�inak sz�n�ssze�ll�t�s�t. A nemzetek<br />
 z�szl�inak sz�nk�pe szinte pontosan lefedi az �korb�l az orsz�gokat<br />
 megalkot� nemzets�geket. Ha a mediterr�n �s eur�pai ter�leteket<br />
 n�zz�k, behat�rolhat�, ahol magyar sz�rmaz�s� n�pr�szek tart�san<br />
 megfordultak. A piros, a feh�r, a piros-feh�r, �s a piros-feh�r-z�ld<br />
 �sszetev�j� F�ldk�zi-tenger k�rny�ki orsz�gz�szl�kat megjelen�t� n�pek<br />
 k�z�tt lehet keresni a magyar n�p leszakadt rokonn�peit. Ha ezt �gy<br />
 figyelembe venn�nk, nagyon sok rokonn�pre tal�lhatn�nk r� ebben a<br />
 term�szeti t�jegys�gben.</p>
<p>2. Magyarorsz�g c�mere.</p>
<p>Nagyon nehezen tudom megem�szteni azt a t�nyt, hogy a haz�ban nincs<br />
 egyetlen t�rt�n�sz�nk sem, akinek az ut�bbi legintenz�vebb 300 �ves<br />
 t�rt�nelemhamis�t�si gyakorlat k�vetkezt�ben, a nemzeti (kis) c�mer�nk<br />
 eredet�r�l �rdemleges mondanival�ja lenne. T�bb forr�somat nem<br />
 t�rt�n�sz �rta. A nem tud�s eredm�nye lehet, hogy nem a le�r�k hib�ja,<br />
 mert a t�rt�n�szi forr�sok cenz�r�zott jelleg�ek. Az eredetekr�l<br />
 �tadott tud�sanyagb�l meg�llap�that�, hogy a megsz�laltatott tud�sok<br />
 Szent Istv�n kor�ig k�pesek visszamer�lni a m�ltba, de minden<br />
 hat�rozotts�g n�lk�l. A k�vetkeztet�sem egy�rtelm�. Teh�t, egyetlen<br />
 magyar t�rt�n�sznek sincs semmif�le eredeti forr�sa, a nemzeti<br />
 jelk�peink val�di eredet�r�l. Ezen okb�l nem v�llalj�k a tov�bbi<br />
 kock�zatot. Ez pedig nagyon nagy baj. Akkor a mai t�rt�n�szeink most<br />
 mik�nt szolg�lj�k a magyar nemzet megmarad�s�t? Erre a k�rd�sre a<br />
 v�laszom: sehogy! �gy nem lehet a magyar nemzetet a j�v�nek<br />
 megtartani. A harmadik �vezred elej�n a biztos �sis�ggel nem<br />
 rendelkez� n�pekre a teljes felold�d�s v�r a nagy nemzetk�zi<br />
 (globalista) k�z�ss�gekben. Ha nincs biztos �sis�g, elveszik az �llam<br />
 is. De ez m�r nem az �n bajom lesz.</p>
<p>�rdekes m�don, konkr�t bizony�t�kok n�lk�l m�gis megfejthet� az<br />
 �sis�g�nk eredete. �s kijelenthetem – egy k�zel ember�lt�nyi<br />
 t�rt�nelmi mag�nkutat�saimnak k�sz�nhet�en – a kev�s tudom�nyos adat<br />
 ellen�re m�gis megfejtettem az els�dleges �kori Indomediterr�n<br />
 vil�gkult�ra rejtv�nykulcs�t. Term�szetesen, m�s kutat�k eredm�nyein<br />
 kereszt�l. Ez a rejtv�nykulcs csak akkor nyithatja ki az �sis�g�nk<br />
 titkos ajtaj�t, ha maga a n�p is akarja. Sajnos meg kell �rtenem, hogy<br />
 az Eur�pai Uni� alj�ig leszeg�ny�tett magyar k�zv�lem�nynek ezer m�s<br />
 baja van, mint a magyars�g val�di sz�rmaz�s�val foglalkozni. Pedig<br />
 mindenkinek tudnia kellene, hogy a nemzet felz�rk�z�s�nak Eur�p�hoz<br />
 els�sorban az �si t�rt�nelm�nk ismeret�n kereszt�l vezet az �t. Ennek<br />
 �rdek�ben k�n�lom fel a nemzet sz�m�ra az �sszetartoz�sunk erekly�inek<br />
 sz�rmaz�stan�ban a val�di tudom�nyos ig�ny� feldolgoz�s folytat�s�t.</p>
<p>A Magyar K�zt�rsas�g 1989-ben az �n. r�gi „kis magyar c�mert"<br />
 v�lasztotta nemzeti c�mer�nek. A n�gy alkot�r�sz�nek a c�mertana<br />
 tiszt�n, vonz�an egyszer�. A c�mer alakj�ra jellemz� a hegyes talp�<br />
 has�tott pajzs. Els� mezeje v�r�ssel �s ez�sttel h�tszer v�gott.<br />
 M�sodik mezeje v�r�s alapon a z�ld h�rmashalmot, �s rajta az<br />
 aranykoron�s foglalatban �ll� kett�s keresztet tartalmazza. A pajzson<br />
 a magyar szent korona nyugszik. N�zz�k sorban a n�gy mot�vum<br />
 k�rd�sk�r�t.</p>
<p>2/a. A pajzs els� mezeje.</p>
<p>A kisc�mer els� szimbolik�ja megjelenik a k�z�pkori k�zepes �s nagy<br />
 �llamc�mer�nkben is. Mindh�romban megtal�lhat� a pirossal �s ez�sttel<br />
 h�tszer v�gott n�gy ez�st (feh�r) s�v. Els�k�nt teh�t az �rp�ds�vok<br />
 k�rd�sk�r�t kell meg�rten�nk. A rendelkez�semre �ll� forr�sok le�rj�k,<br />
 hogy a n�gy s�v nem a n�gy foly�nk, a Duna, a Tisza, a Dr�va, �s a<br />
 Sz�va mot�vum�t hordozza mag�ban, hozz�t�ve, hogy a v�g�sok az �rp�dok<br />
 csal�di sz�neit, csal�di jeleit szimboliz�lj�k. Ez az�rt is igaz<br />
 lehet, mert �k nem a K�rp�t-medence sz�l�ttei, �s a bevonul�suk el�tt<br />
 m�r haszn�lt�k e jeleket. M�r csak az a k�rd�s, akkor milyek korb�l<br />
 eredeznek? A magyar nemzeti trikol�rn�l ismertetett szakr�lis<br />
 le�r�sb�l m�r tudnunk kell, hogy az �rp�d csal�di hagyom�nya az<br />
 Egyiptomi-birodalom Hun t�rzs�nek �sapj�ig – mely az els� �rp�d<br />
 �llamalap�t�t isten�ti meg – vezetik vissza a sz�rmaz�sukat, t�bb mint<br />
 �tezer �vvel ezel�ttre. Az egyiptomi �si napvall�sban (t�zim�d�s), a<br />
 term�szeti tan�t�saikban a n�gy alapelem jelz�s�re �sid�k �ta<br />
 haszn�lt�k az oroszl�n oldal�ra felrajzolt n�gy s�v jelk�p�t, sokszor<br />
 a v�ll�n egy csillaggal. Hogy mi�rt az oroszl�nok oldal�ra rajzolt�k?<br />
 Ebben a tanulm�nyban csak annyiban k�v�nom r�szletezni, hogy szakr�lis<br />
 �sszef�gg�s van az oroszl�n �kori neve a magura, �s a magyar n�v<br />
 eredete k�z�tt. A nevek etimol�gi�ja teljesen azonos.</p>
<p>Minden r�szlet n�lk�l ezen a p�ld�n szeretn�m szeml�ltetni a<br />
 t�rt�nelmi mag�nkutat�saim k�zben el�rt eredm�nyeimet. A kezembe<br />
 ker�lt t�rt�nelmi kiadv�nyokb�l kigy�jt�ttem minden olyan �kori nevet<br />
 �s szavakat, amelyek magyar jelent�s� fogalmakat takartak. Megalkottam<br />
 egy t�bb mint �tsz�z szavas �kori magyar sz�t�rat. A folyamat k�zben<br />
 el�g nagy gyakorlatra tettem szert r�gi magyar szavak elolvas�s�ra �s<br />
 a meg�rt�s�re. Eszerint a magura sz� h�romtag� �si sz��sszet�tel: mag<br />
 = mag n�pe (magyar) + ur = �r + ra = R� a napisten megnevez�se. Egy<br />
 nagyon gyakori �si �r�stechnik�r�l is kell sz�lnom. A m�ssalhangz�s<br />
 �r�sm�dokban, mint a rov�s�r�sban is a szavakban, ahol k�t azonos vagy<br />
 hasonl� �r�sjegy� m�ssalhangz� ker�lt egym�s mell�, mint eset�nkben az<br />
 ur-ra sz�tagokn�l, a k�t m�ssalhangz�t egyber�tt�k. Akik kev�sb�<br />
 ismert�k az �r�s nyelv�t, �gy vett�k �t a szavakat, ahogy �rva voltak,<br />
 eset�nkben az ura kifejez�s szerint. Az eredeti nyelven m�g az ur-ra<br />
 m�sk�nt a r�-�r �rtelmet jelentette. �sszeolvasva vegyes hangrendben:<br />
 magura = napisten-mag(yar)-�r(a) kifejez�s�t adja, �tvitt �rtelemben a<br />
 n�p kir�lya jelent�ssel. Az �si mag-kir�lyok �nmagukat a h�moroszl�n<br />
 hatalm�hoz �s erej�hez hasonl�tott�k. Az „oroszl�n az �llatok kir�lya"<br />
 mese-mond�sa, az emberis�g �skor�ban keletkezett, �s csod�latos<br />
 tisztas�ggal maradt fenn a napjainkra. A magyar sz�ban a mag + y =<br />
 ja�, j� szavunk hasonul�sa + ar (�r) +ra (napisten) sz�tagok<br />
 �sszeolvasva adj�k a R�-napisten-j�-n�pe kifejez�st. Az i, �s y bet�k<br />
 kiejt�s�ben a j m�ssalhangz�nk hangalakja is felismerhet�, mint a<br />
 J�n-tenger (Mare-i�nium) kiejt�s�ben. A „gy" kett�sbet�nk az y l�gy�t�<br />
 hat�s�val keletkezett. Teljesen egy�rtelm� a fogalmak keletkez�s�nek<br />
 azonoss�ga.</p>
<p>Visszat�rve t�m�nkhoz, m�r m�s kutat�k bizony�tott�k, hogy az<br />
 �rp�ds�vok szimbolik�ja megegyezik a napvall�sban a term�szet n�gy<br />
 alapelem�nek a vall�si �br�zol�s�val. Ez a n�gy alapelem a v�z, a<br />
 leveg�, a f�ld �s a t�z. M�ig hat�an t�k�letesen megfelelnek a f�ldi<br />
 bioszf�ra �letfelt�teleinek. Az �br�zol�si m�djuk megjelenik az<br />
 egyiptomi f�ra� jelk�peken, de magyar vonatkoz�sban p�ld�ul az<br />
 esztergomi v�rk�polna fal�n is, a kereszt�nys�g el�tti id�b�l. A<br />
 k�z�pkori c�meralkot�ink bizony�that�an ismert�k az �si mot�vumok<br />
 eredet�t, �s haszn�lt�k is a c�merek kialak�t�s�ban.</p>
<p>A mai magyar kisc�merre jellemz�, hogy a n�gy jelk�p�nek a c�mertana<br />
 az eredeti motiv�ci�kb�l, az egyszer�s�t�s ok�n, m�r nem tartalmazza<br />
 az �st�rt�net�nk minden mozzanat�t. Az els� mezej�nek h�tszer v�gott<br />
 v�r�s �s ez�st s�vjai, a n�gy elem �s a hetes sz�mmisztik�n k�v�l, m�r<br />
 mentesek miden m�s szimb�lumt�l, az eml�tett h�t oroszl�nt�l is.</p>
<p>Az els� r�szben le�rtam az Egyiptomi-birodalom hunmagyar n�p�nek az<br />
 egys�ges�l�s�t. A mintegy �tezer �ve kialakult egys�ges n�p nemzeti<br />
 sz�nkombin�ci�ja a v�r�s (piros) �s a feh�r. A feh�r sz�nr�l tudjuk,<br />
 hogy azt ez�stsz�nnel is jel�lt�k, ami az anyas�g tisztelet�t<br />
 jelk�pezte. M�sk�nt, a f�ra� (napisten m�sa) uralkod�k�nt az arany<br />
 karika (gl�ria) mellett, a kir�lyn� a holdistenn� (ez�st) k�p�ben<br />
 jelent meg a mot�vumokban.</p>
<p>A pontosabb meg�rt�s a v�g�sok sz�m�ban van elrejtve. A h�tszeres<br />
 sz�nv�lt�s, az �si magyar t�rsadalmi szervezet hetes sz�mmisztik�j�b�l<br />
 eredezik. Az egyiptomi H�torsz�g, mint a Th�ba k�r�li magyar t�rzs<br />
 �llami szervezete, a hetes sz�m szerint �p�lt fel. Ugye mindenki<br />
 tudja, hogy az id�sz�m�t�sunkban az egy h�t, mint a h�t napjai,<br />
 szint�n ebb�l a kult�rvil�gb�l ker�lt megalkot�sra a mai napjainkig<br />
 hat�an. Ez a kisug�rz�s k�pz�d�tt le a Kis-�zsia Hettita kir�lys�ga<br />
 kialakul�s�ban is m�g az �korban. De a h�tfej� s�rk�ny, a magyar<br />
 n�pmes�k szerepl�j�nek az eredete is, ide vezethet� vissza. A hetes<br />
 sz�mmisztika k�sz�n vissza a Biblia teremt�s m�tosz�b�l is. Szerintem<br />
 minden olvas� tud a honfoglal�s mond�j�ban a h�t vez�r<br />
 v�rszerz�d�s�r�l, mely vall�si mot�vuma szint�n a H�torsz�gig, 5-8<br />
 ezer �vre mutatja a magyar c�mer fejl�d�s�nek az �tj�t.</p>
<p>A kisc�mer els� mezej�nek h�tszer v�gott jelk�p�r�l �sszefoglal�an<br />
 elmondhatom, hogy eredete �tezer �vn�l r�gebbre vezethet� vissza.<br />
 Eg�szen az �skor v�g�ig, az �r�sbelis�g kezdet�ig. Az �r�sbelis�g<br />
 kezdeteit �gy kell �rten�nk, hogy sokszor az els� �r�s a nemzetts�gek<br />
 jelrendszereiben, jelk�peiben ker�lt megalkot�sra. A k�z�s jelk�pek<br />
 meg�rz�se a fejl�d� t�rzsek legfontosabb �letfenntart� folyamataiv�<br />
 v�ltak. A n�pekk� sz�tv�l� emberis�g, am�g tehette, �rizte, v�dte<br />
 nemzeti szimb�lumait. A magyar n�pek is ezt a magatart�st k�vett�k,<br />
 am�g tehett�k. �polt�k az �sis�g�ket, ha m�sk�nt nem a mond�ikban. A<br />
 k�z�pkori nagycsal�dok fenn�ll�s�ig a nagysz�l�k mes�lt�k az unok�knak<br />
 sz�jr�l sz�jra. A modern �jvil�gunkban m�r a nagycsal�dok is<br />
 sz�testek, megsz�nt a hagyom�nyterjeszt�s �salapja. Az iskol�kban<br />
 pedig a tanterv szerint csak az tan�that�, amit a mindenkori hatalom<br />
 megenged. Tal�n e n�h�ny ok is k�zrej�tszik az �si hagyom�nyaink<br />
 hom�lyba s�lyeszt�s�ben.</p>
<p>Meg kell pr�b�lni �jra fel�leszteni hiteles �sis�g�nket, hogy a<br />
 nemzet�nk is fennmaradhasson. Ennek �rdek�ben a t�rt�nelemtudom�ny<br />
 eredm�nyeinek felhaszn�l�s�val vissza kell menn�nk az �ton a<br />
 r�gm�ltba, ameddig csak lehet. �gy, ahogy �rp�d honfoglal� vez�r�nk �s<br />
 k�rnyezete tette ezeregysz�z �ve. �k els�sorban az Egyiptomi-birodalom<br />
 els� uralkod�j�ig, az �rp�d csal�d �sapj�ig, �s a magyar<br />
 �llamszervezet hetes sz�mmisztik�j�nak az eredet�ig ny�ltak vissza,<br />
 mert m�g hitelesen tudt�k az �sis�g�ket.</p>
<p>Azt nem lehet vitatni, hogy nemzeti c�mereink az �tezer �v alatt<br />
 szerves fejl�d�sen mentek kereszt�l. Ennek sor�n a k�z�pkorban is t�bb<br />
 c�merv�ltozat alakult ki. De ez nem azt jelenti, hogy a c�mer<br />
 alapmot�vumai is a k�z�pkorb�l eredeznek. A magyar c�meralakulatok<br />
 minden esetben a szakr�lis r�gm�ltb�l mer�tettek, de a mindenkori<br />
 kir�lyaink sz�rmaz�studata szerint. A l�nyeg az, hogy el�sz�r a mez�<br />
 h�tszer v�gott szimbolik�ja a Th�ba f�v�ros� H�torsz�g magyar, �s a<br />
 Menfisz f�v�ros� Bot �s Esthon hun n�p�nek az egys�ges�l�s�t k�pezi<br />
 le, a vall�s hetes miszt�riuma szerint. M�sodszor a term�szeti tud�s<br />
 n�gy alapelem�nek a vall�si tan�t�s�t k�dolja fel�nk. Az �sszefoglal�s<br />
 �rdek�ben ism�tlem: a Hung�ria n�pnev�nk eredet�t, �s a n�gy �selem<br />
 mondanival�j�t tartalmazza a c�mer�nk els� mezeje.</p>
<p>2/b. A z�ld h�rmashalom.</p>
<p>A magyar kisc�mer m�sodik mot�vuma a v�r�s alapon a z�ld h�rmashalom<br />
 jelk�pe. Eredet�r�l a legnagyobb tan�cstalans�g jellemzi<br />
 t�rt�nelemtudom�nyunkat. A 18. sz�zadi magyar c�mertan m�r a<br />
 T�tra,-F�tra,-M�tra szimb�lum�nak tartja. M�sik helyen le�rj�k, hogy a<br />
 portug�l Macedo (mintha magyar sz�rmaz�s� n�vvel �lln�nk szemben)<br />
 1687-ben �r els�k�nt r�luk, mint a h�rom legnagyobb hegy szimb�luma,<br />
 de nem nevezi meg �ket. Azt sem veszi figyelembe a magyar t�rt�n�szet,<br />
 hogy a K�pes Kr�nika a 11. sz�zadban m�r le is rajzolja, m�gpedig z�ld<br />
 sz�nez�ssel. Akkor m�gis ki �r r�la els�k�nt?</p>
<p>Ha tov�bb megy�nk vissza a t�rt�nelmi �vezredekben, az Egyiptomi<br />
 hieroglif�s �r�sokban m�r legal�bb �tezer �ve megjelenik a h�rmashalom<br />
 hieroglifai jele a r�nk maradt sz�vegekben. Ez a jel nagyon egyszer�,<br />
 egy r�vid v�zszintes has�b fels� oldal�t h�rom hull�mjelben rajzolt�k,<br />
 �s minden esetben orsz�g vagy ter�let le�r�sa kapcs�n haszn�lt�k.<br />
 Gondoljunk csak vissza az el�z� fejezet n�gy s�v jelk�p�re. Ha a n�gy<br />
 f�gg�leges vonallal is jelzett n�gy elem �br�j�nak tetej�t �sszek�tj�k<br />
 egy hull�mvonallal, azonnal a h�rmashalom �br�j�t kapjuk eredm�ny�l.<br />
 Tal�n v�letlen mot�vum �sszecseng�ssel �llunk szemben, a n�gy s�v �s a<br />
 h�rmashalom keletkez�s�ben? Nem, minden esetben a magyar jelk�pek<br />
 egys�ges szerves fejl�d�s�nek vagyunk tan�i.</p>
<p>Felmer�l� k�rd�s, mi�rt jel�lt�k az egyiptomi hieroglifa�r�sokban a<br />
 k�l�nb�z� orsz�gnevekben a ter�letet a h�rmashalommal? Ennek a<br />
 gyakorlata is k�nnyen �rthet�. M�r az �skorban az embercsoportok a<br />
 saj�t fels�gter�leteiket j�l megismerhet�, de fontosabb, hogy j�l<br />
 v�dhet� ter�letekben jel�lj�k meg. E t�rekv�sek c�ljaira a foly�kkal<br />
 �s hegyekkel (k�vel) elhat�rolt ter�letek feleltek meg a legjobban. A<br />
 mai k� szavunk eredete az �skorba ny�lik vissza, gondoljunk a hat�rk�<br />
 napjainkig fennmaradt kifejez�sre. A k� fogalma a t�jsz�l�sok szerint<br />
 ka, k�, k� �s k� v�ltozatokban szerepel. P�ldak�nt a magyar �sk�<br />
 (�s-k�), az izraeli Jerik� (J�-�ri-k�), az egyiptomi Horka (Hor-ka) a<br />
 szent s�lyomisten orsz�ga �s a Marokk� (Ma�ri-k�) fogalmakat eml�tem.<br />
 A hegyekkel k�r�lz�rt �l�helyek szimb�lum�v� v�l� k� (hegy) h�rmas<br />
 jel�l�s�ben a „h�rom a magyar igazs�g" mot�vuma fedezhet� fel. Ezen a<br />
 helyen a szenth�roms�g magyar eredet�re is utalnom kell. Az �seink a<br />
 vall�sukban a h�rmas mot�vumk�nt a teremt�,-megtart�,-puszt�t�<br />
 term�szeti er�ket tisztelt�k a szenth�roms�gban. De ugyanazt a<br />
 szerencs�snek v�lt h�rmas tagoz�d�st takarja az �kori N�lus menti<br />
 h�rom magyar n�pt�rzs egys�ges�l�si folyamata, amely az Egyiptomi<br />
 Birodalom f�nykor�t jellemezte, az id�sz�m�t�s el�tti m�sodik<br />
 �vezredben.</p>
<p>Teh�t, a magyar c�merben megjelen� h�rmashalom eredete is az �skorba<br />
 vezet minket. A jelk�pekben, mint a hieroglif�kban az orsz�gnevek<br />
 le�r�s�ban a magyar szerencsesz�m mot�vumaik�nt a h�rmashalom<br />
 jelk�p�vel fejezt�k ki az orsz�gokat, a nevek megjel�l�se mellett. Az<br />
 sem v�letlen, hogy a h�rmashalom a magyar c�merekben a z�ld sz�nnel<br />
 ker�lt �br�zol�sra m�r a K�pes Kr�nik�ban is, legal�bb h�rom esetben.<br />
 Mit gondolnak, az egyiptomi Gizai-fenns�k h�rom nagy piramisa, vajon<br />
 nem az �si �shaza meghat�roz� hegyeinek (Eti�p magasf�ld) lek�pez�se,<br />
 �s a h�rmashalom jelk�p�nek gyakorlati megval�s�t�sa? Ha j�l<br />
 v�giggondoljuk, hogy a h�rmashalom szimbolik�ja lehet a nemzeti<br />
 c�mer�nk legr�gebbi jelk�pe, amely ak�r t�zezer �vekre is<br />
 visszany�lik, jel�l�se csak az �lett�r z�ld sz�ne lehet. Ezek a<br />
 motiv�ci�k annyira �sszef�ggenek egym�ssal, hogy megk�rd�jelezhetetlen<br />
 a fejl�d�s�k logik�ja.</p>
<p>2/c. Az aranykoron�s foglalat� kett�s kereszt.</p>
<p>A kisc�mer harmadik mot�vuma a z�ld h�rmashalmon �ll� aranykoron�s<br />
 foglalat� kett�s kereszt. Szerintem a legk�nnyebben a kett�s kereszt<br />
 eredete �rthet� meg a magyar c�mertanban. A nemzeti sz�neink<br />
 kialakul�sakor �rtam a hunmagyar egys�ges�l�sr�l. Id�sz�m�t�sunk el�tt<br />
 3200 t�j�k�n a Tud� (Th�th) f�pap jelent�s k�zrem�k�d�s�vel l�trej�tt<br />
 a k�t N�lus menti magyar t�rzs egys�ges�l�se. Tudjuk, hogy az<br />
 uralkod�i szimb�lumok is egys�ges�ltek. Ugyancsak l�trej�tt a k�t n�p<br />
 vall�si jelk�peinek az �sszevon�sa is egy rendszerbe. A magyar n�pek<br />
 �skori legjelent�sebb vall�si embl�m�ja a nyakba akaszthat� k�roszt�<br />
 kereszt volt. Ilyen keresztek ker�ltek el� a magyarorsz�gi �sat�sok<br />
 sor�n jelent�s sz�mban, �s nem csak a honfoglal�s kori leletekb�l.</p>
<p>A keresztek a le�r�sokban az egyenl�sz�r�, de a hosszabb sz�r�<br />
 kialak�t�sukr�l is �rulkodnak. �rtelm�k a k�roszt�son alapul. Csak<br />
 nagyon r�viden �rom le, hogy a magyar n�pek hitvil�g�ban a legf�bb<br />
 isten megjel�l�s�re a k�r �br�zol�s�t haszn�lt�k. A k�r sehol sem<br />
 kezd�dik, �s sehol sem v�gz�dik eszmeis�ge, az isten �r�kk�val�s�g�t<br />
 t�kr�zte. �gy gondolt�k, hogy a k�r az maga az egy �s oszthatatlan<br />
 teremt� �sanya, val�j�ban maga a term�szet. Az egy istent a napban<br />
 v�lt�k megtal�lni. A magyar n�pek egyetlen istene a R� (r�), a<br />
 napisten volt. Neve val�sz�n�leg a „r�s�t" �sszef�gg�sben is<br />
 fennmaradt. Minden m�s, az isten �br�zol�s�ra alkalmas jelens�get az<br />
 isten m�s�nak tartott�k. Ezek szerint az eg�rt�l az oroszl�nig, a<br />
 f�ra�kon kereszt�l a papokig a megnevez�sekben az isten m�s�t<br />
 tekintett�k benn�k. P�ld�ul a Ram�s (R� napisten f�ldi m�sa), Ramses<br />
 (R�-m�s-�s) f�ra�nevek a fentiek szerint k�pz�dtek. �gy im�dt�k �ket,<br />
 mint az �R KHEPE (az �r k�pe) az egyiptomi napvall�sban „oh, te<br />
 egyetlen, oh te t�k�letes".</p>
<p>A k�rt, mint a term�szet eg�sz�t, v�gtelennek (oszthatatlannak)<br />
 tartott�k, de a r�szeit megnevezhett�k. A napvall�s papjainak a<br />
 legf�bb tan�t�sa, a term�szet n�gy alapelem�nek a megismertet�s�t<br />
 jelentette. A n�gy ez�sts�v eredet�n�l m�r �rtam a jelens�gr�l. A k�r<br />
 k�tszeri �tl�s oszt�s�val el�rt szimbolika, a kereszt lett a magyars�g<br />
 napvall�shoz tartoz�s�nak a jelk�pe, mely egyik form�j�ban nyakba<br />
 akasztva �kszerk�nt hordt�k.</p>
<p>A hunmagyar egys�ges�l�sben a k�t keresztet visel� n�p szimbolik�ja az<br />
 uralkod�i jelv�nyek egybeszerkeszt�s�vel, a kett�s kereszt<br />
 megalkot�s�val z�rult. A kett�s kereszt azt jelentette, hogy a mindk�t<br />
 orsz�gr�szben megkoron�zott egyeduralkod� a f�ra�, mindk�t<br />
 �skereszt�ny n�p ura lehetett. L�thatjuk, mennyire egyszer�, �s az<br />
 �korba visszavezethet� eredet� a kett�s kereszt szimbolik�ja.</p>
<p>Nem mehet�nk el a z�ld h�rmashalmon �ll� kett�s kereszt aranykoron�s<br />
 foglalat� �br�zol�sa mellett sem sz� n�lk�l. Az aranykorona, m�sk�nt<br />
 az �rkarika, az �szaki hun n�p kir�lyainak a koronat�pus�t jelk�pezi.<br />
 Az arany nev�be a legjelent�sebb hunmagyar vall�si felfog�s titka van<br />
 belek�dolva. Mint m�r �rtam a napvall�sban, az egyisten im�d�sa<br />
 jellemezte a legfontosabb magyar vall�si felfog�st, b�rmerre<br />
 k�nyszer�ltek sz�tv�ndorolni az �rja n�pr�szeink. Az arany szav�ban a<br />
 hieroglifa, de a rov�s�r�s szerint is egybe van r�va az ar (�r, ember)<br />
 �s a ra (R�, a napisten) fogalma. A rov�s�r�s l�nyeg�ben a hieroglifa<br />
 �r�s egyszer�s�tett v�ltozata. A m�r ismert szab�lya szerint, ha k�t<br />
 sz�tag azonos m�ssalhangz�ja ker�l egym�s mell�, egybeszerkesztik<br />
 �ket. Az arany szav�ban is egy k�z�s „r" bet�vel �rt�k le a f�m<br />
 fogalm�t. A rov�s�r�s tud�i – a m�gus paps�ga – ezt a szab�lyt j�l<br />
 ismert�k. Ahhoz, hogy megfejthet�ek legyenek az �kori magyar �r�sos<br />
 eml�kek, nek�nk is alkalmazni kell.</p>
<p>M�gis mit jelent az �magyar nyelv arany szava? Az el�z� bekezd�sb�l az<br />
 ar-ra kett�s sz�tagja m�r �rthet�, vagyis a r�-�r (napisten)<br />
 �rtelemben. Az egyik megold�sban az arany sz�ban az ny r�sz jelent�s�t<br />
 m�r a magura �s a magyar szavakn�l le�rt etimol�gia szerint �rthetj�k<br />
 meg. Jelentheti a nemzet vagy ink�bb a n�p sz� els� bet�j�t, az y<br />
 pedig a j� magyar n�phez tartoz�s k�pz�se hasonul�s�ban az „ny"<br />
 kett�sbet�nk eredet�t. �sszeolvasva a szavunk mai �rtelme megegyezik:<br />
 arany = �r-r�-j�-n�pe jelk�p�vel, vagyis a napisten-j�-gyermekei<br />
 jelent�s�vel. Csak megeml�tem, hogy az arany latin neve az Aurum<br />
 etimol�giailag a magyar fogalomb�l sz�rmazik.</p>
<p>M�sik megold�sban szint�n egy magyar nyelvi szab�llyal �llunk szemben.<br />
 A n�vel�t sokszor egybe�rt�k (r�tt�k) a n�vsz�val, mely a ford�t�i<br />
 elt�r�sek eredm�nyek�nt, a jelent�sben is �j sz�t alkotott. E<br />
 feldolgoz�s szerint az arany sz�, a + ra + ny fonetikus k�pet mutatja.<br />
 Mind a h�rom sz�tag jelent�s�t m�r ismerj�k az el�z�ekb�l. Ezek<br />
 szerint is a magyarok �ltal j�l ismert sz�t, az arany fogalm�t �rj�k<br />
 le. Ezzel a megold�ssal a fogalom �rtelme: arany = a-r�-j�-n�pe<br />
 jelk�pe, vagyis a napisten-j�-gyermekei. Mindk�t megold�s<br />
 eredm�nyk�nt, ugyan azt a jelent�st hordozza mag�ban. Az �kori magyar<br />
 n�pek az egy�v� tartoz�s jelk�p�t az arany f�m m�gikus tulajdons�gaiba<br />
 k�dolt�k. Tal�n le�rhatom, hogy az �korban az arany m�g nem<br />
 egy�rtelm�en a gazdags�got szimboliz�lta, ink�bb a napvall�shoz<br />
 tartoz�s kifejez�s�re volt haszn�latos ritu�lis jelk�p.</p>
<p>Feltehet� k�rd�s, akkor mi�rt tal�lhat� m�s n�pek szimb�lum�ban<br />
 szint�n kett�s kereszt, ha ez �kori magyar n�pi ereklye? A k�rd�sre<br />
 adand� v�lasz ism�t egyszer�. Egyes t�rt�n�szek szerint a kett�s<br />
 kereszt magyar �br�zol�sa biz�nci eredet�, �s III. B�la kir�ly<br />
 (1172-1196) kori magyar �tv�tel. A val�s�g ezzel szemben az, hogy pont<br />
 a ford�tottja az igaz. A kett�s kereszt egyiptomi �magyar eredet�, �s<br />
 biz�nci az �tv�tel. Mint �rtam a kett�s kereszt eredete i. e. 3200<br />
 �ves. A biz�nci cs�sz�rs�g pedig t�bb mint h�romezer �vvel k�s�bbi<br />
 �llamalakulat, vagyis i. u. 395-ben v�lik �n�ll�v� ez a hatalmi<br />
 szervez�d�s. Mely ter�leteken alakult meg a Keletr�mai Birodalom?<br />
 Els�sorban a Kis-�zsia �s a Fekete-tenger nyugati r�sz�n, valamint a<br />
 Balk�n-f�lszigeten. Milyen n�pek lakt�k egykoron ezeket a ter�leteket?<br />
 Az Egyiptomb�l ki�rad�, �s a h�d�t�k �ltal ki�z�tt hunmagyar t�rzsek<br />
 csoportjai. Az ilyen alap� n�pess�gre r�telep�l�, �s vel�k<br />
 egybeolvadva m�s nemzetis�gekk� v�l� �j n�pek, az ut�n tr�k, maced�n,<br />
 bolg�r, g�r�g, szl�v stb. nevek alatt adt�k Biz�nc n�pess�g�t. Ha<br />
 tudom�nyosan megvizsg�lhatn�nk, hogy milyen nemzetis�geket takarnak a<br />
 felsorolt n�pnevek, igen nagy meglepet�sben lehetne r�sz�nk, de err�l<br />
 egy m�sik tanulm�nyban szeretn�k �rni. A Maced�nok Nagy S�ndor<br />
 vezet�s�vel i. e. 365-ben m�g Egyiptomot is elfoglalt�k, j�l ismert�k<br />
 az egyiptomi uralkod�i jelk�peket. Azzal a tudattal, hogy a<br />
 soknemzetis�g� orsz�g n�peit csak egys�ges szimbolik�val lehet<br />
 �sszetartani, v�laszthatt�k a k�s�bbi cs�sz�rok az egys�ges�t� kett�s<br />
 keresztet uralkod�i jelk�pp�. Ha a kett�s keresztet III. B�la hozza be<br />
 az orsz�gba, akkor mi�rt �br�zoljuk Szent Istv�n kir�lyt is a kett�s<br />
 kereszttel �s a napkarika gl�ri�val a fej�n, a budai v�rnegyedben<br />
 fellelhet� lovas szobr�n? A szobor k�sz�t�je tudhatta m�g, hogy az<br />
 �llamis�gunk megszem�lyes�t� kir�lya is napkir�ly sz�rmaz�s� volt?<br />
 Ebb�l a jelens�gb�l is meg�rthet�, hogy nemzeti jelk�peink eredete<br />
 k�r�l teljes a z�rzavar.</p>
<p>Vajon azz