Lengyelek veszte

A m�sodik vil�gh�bor� kezdet�t jelent� lengyel n�met �sszecsap�s sor�n nemcsak e k�t n�p
�rdekei �tk�ztek �ssze, hanem egy n�gyes kapcsolatrendszer lengyel-n�met-orosz-zsid�
alak�totta az esem�nyeket.


Mind a n�gy etnikum ellens�ges volt a h�rom m�sikkal, de saj�tos �rdekk�z�ss�gek j�ttek
l�tre k�zt�k. Az oroszok �s zsid�k a kommunista eszm�k terjeszt�s�ben voltak sz�vets�gesek,
n�metek �s oroszok pedig strat�giai �rdekeik miatt m�k�dtek egy�tt. Volt sz�nd�k a
k�zeled�sre Pilsudski marsall szan�ci�s korm�nyzata idej�n a lengyelek �s a n�metek k�z�tt
is - hiszen a f� ellens�gnek mind a ketten az oroszokat �s zsid�kat tartott�k. Hogy m�gis
lengyel-n�met sz�vets�g helyett lengyel-n�met h�bor� lett a v�gkifejlet, amely az
oroszoknak �s zsid�knak kedvezett, annak t�bb oka volt.


Lengyel oldalr�l a hagyom�nyos lengyel-francia, lengyel-angol kapcsolatokra alapoztak,
abban a hiszemben, hogy biztons�gi garanci�ik elegend�ek lesznek, megseg�tik �ket a
sz�vets�geseik, pont ford�tva t�rt�nt! �k seg�tettek a sz�vets�geseknek Hitlert legy�zni,
�s el�rult�k �ket!!


Arra nem sz�m�tottak, hogy egyszerre t�mad r�juk Hitler �s Szt�lin, id�t sem adva
sz�vets�geseiknek a seg�ts�gny�jt�sra, ha az egy�ltal�n sz�nd�kuk lett volna. Term�szetesen
az orosz �ll�t�s, hogy �k puszt�n saj�t biztons�guk �rdek�ben t�madtak a lengyelekre, hogy
megv�dj�k �ket is a n�metekt�l, hazugs�g.
Egyr�szt a II. Vil�gh�bor� ut�n a 39-es t�mad�s sor�n elfoglalt ter�leteket elcsatolt�k
Lengyelorsz�gt�l, m�sr�szt a fogs�gba esett lengyel tiszteket az oroszok a Katyni t�borban
lem�sz�rolt�k. Term�szetesen az Atlanti Charta �res sz� maradt a lengyelek sz�m�ra is


Ez b�nt�ny m�r a h�bor� alatt kider�lt, amit az oroszok tagadtak, a sz�vets�geseik szemet
hunytak felette, de vil�gosan mutatja, az oroszok sokkal aljasabbak voltak a lengyelekhez,
mint a n�metek. Az oroszokn�l is aljasabbak voltak az angol amerikai sz�vets�gesek, akik
tudt�k mit tettek az oroszok �s hallgattak r�la, s�t kiszolg�ltatt�k a foglyaikat, n�meteket,
magyarokat, ukr�nokat, koz�kokat az oroszoknak.
Ez r�szben gyilkoss�g. r�szben pedig rabszolga kereskedelem..

Intolerancia �s annak az oka Poroszorsz�g kor�ban, N�metorsz�g volt a legtoler�nsabb orsz�g
Eur�p�ban, hogy ez megv�ltozott, annak komoly oka volt..... Hitler besz�l az intoleranci�r�l...

N�met r�szr�l a n�metek, k�l�n�sen Hitler, igaz�b�l a lengyel zsid�kat ut�lt�k, a lengyeleket
"csak" lebecs�lt�k, alacsonyabb rend� szl�v - azaz szolga fajk�nt tekintve �ket. Val�j�ban a
n�ci fajelm�let tudom�nytalans�ga �tk�zik ki ezen. A Szl�vok a germ�nok k�zeli rokonai.
Maguk a lengyelek r�szben szl�v r�szben pedig szk�ta-szarmata eredet� n�pess�g, kult�r�juk,
szok�saik, szabads�gszeretet�k, a t�bbi szl�vt�l �lesen el�t� karakter�k �ppen a szarmata
eredet nyoma, �s �ppen ez�rt is voltak mindig is vel�nk j� viszonyban, mivel rokon a nemzeti
karakter�nk. A lengyelekhez k�pest �ppen a n�metek barb�rabb n�pess�g abban az �rtelemben,
hogy k�s�bb jelentek meg a t�rt�nelem sz�npad�n, mint a lengyelek vel�nk is rokon szarmata
�sei. Maga a lengyel nyelv sem illik igaz�n bele a szl�v nyelvek k�z�, �s a lengyelek mindig
is szembehelyezkedtek az orosz p�nszl�v t�rekv�sekkel. Igazi ellent�t - b�r ennek is vannak
el�zm�nyei nem a lengyelek �s a n�metek k�z�tt volt, hanem a n�metek a lengyel zsid�kat
ut�lt�k, de nagyon.
Lengyelorsz�gban a szocialista mozgalom sz�tv�lt a Rosa Luxemburg f�le zsid� �s a Josef
Pilsudski f�le lengyel �gra. A lengyelek jellemz� m�don az �ltaluk n�met zsid�knak
nevezetteket ut�lt�k, azokat akiket a n�metek lengyel zsid�nak neveztek.


Hitler szem�lyes ellenszenve Rosa Luxemburgnak �s t�rsainak az I vil�gh�bor� v�g�n
n�metorsz�gi forradalmakban bet�lt�tt dicstelen szerep�re vezethet� vissza. Rosa Luxemburg�k,
miut�n lengyelek k�z�tt nem tudtak t�rt nyerni a verg�d� N�metorsz�gban pr�b�lkoztak. Rossz
�tlet volt, mert �t �s Karl Liebknechtet az 1919. janu�r 11.-ei Berlini spartakista
felkel�s�rt felel�s�ket porosz katonatisztek 1919. janu�r 15.-�n kiny�rj�k. "Gut gemacht",
b�rcsak minden kommunist�val �gy j�rtak volna el, sok szenved�st�l szabadult volna meg a
vil�g.
A n�metek �ltal lengyel, a lengyelek �ltal n�met zsid�knak titul�lt kommunista felforgat�k
a k�t n�p k�z�tt sz�tottak ellens�gesked�st. Egyik fel�l n�metnek, m�sik fel�l pedig
lengyelnek n�zt�k �ket �s az ellenszenv r�ragadt a n�metekre �s a lengyelekre is.
Mikor a n�metek megsz�llv�n Lengyelorsz�got, a zsid�kat el�sz�r gett�kba, majd koncentr�ci�s
t�borokba viszik, a legt�bb lengyel m�g h�l�s is ez�rt.

Hitler a Kommunizmusr�l

Az oroszok �ltal megsz�llt kelet Lengyelorsz�gban a zsid�kat egy�ltal�n nem
zavarja hogy �jra orosz uralom alatt �lnek, ez�rt a lengyelek m�g jobban meggy�l�lik �ket.

Szt�lin hagyja �ket seftelni, val�j�ban kifosztja �ket, mert �rt�ktelen rubel�rt v�s�rolnak
a zsid� keresked�kn�l a v�r�shadsereg tisztjei (1 rubel=1 zlotyi �rfolyam szerint �tv�ltva
a p�nzt). A lengyelek m�g ink�bb r�szv�tlenekk� v�ltak a helyi zsid�s�ggal szemben, mikor a
n�met t�mad�s �ket is el�rte.

A lengyelek sz�m�ra az oroszok voltak az a f� ellens�g, akinek Lengyelorsz�g feldarabol�s�t
�s megsz�n�s�t k�sz�nhett�k. A poroszok is megpr�b�lkoztak az �ltaluk leny�lt ter�letek
n�metes�t�s�vel, �s m�g legszabadabban a gal�ciai lengyelek �lhettek, de igaz elnyom�st a
c�rok Oroszorsz�ga jelentette sz�mukra. 1916-ban N�metorsz�g �s a Monarchia deklar�lta a
f�ggetlen Lengyelorsz�g helyre �ll�t�s�t, ami azonban csak 1918 november 22.-�n a n�met
kapitul�ci� ut�n val�sult meg. Lengyelorsz�g nyugati hat�rait b�keszerz�d�s szabta meg,
keleti hat�raikat ezzel szemben a szovjet Oroszorsz�ggal v�vott h�bor�ban harcolt�k ki a
lengyelek. Tuhacsevszkij csapatait Vars�n�l �ll�totta meg Pilsudski marsall �s a Rigai
fegyversz�net, 1920. okt�ber 12. jel�lte ki.

Hitler ostobas�ga �s a lengyel-n�met zsid�s�g tev�kenys�ge eredm�nyezte, hogy a legyelek a
II. Vil�gh�bor�ban k�nytelenek voltak az oroszok oldal�n harcolni, a Katyni m�sz�rosok
oldal�n. Ez a hivatalos t�rt�nelemk�nyvekben nem szerepel ugyan, de sok lengyel �llt a
n�metek mell� is, de a n�cik nem igaz�n b�ztak benn�k, m�sra mint hadt�p munk�ra nem igaz�n
haszn�lt�k �ket. Az angolsz�szok �s az oroszok oldal�n harcol� lengyel egys�gek ezzel szemben
a legelitebb elit alakulatok voltak, �s sz�mos h�stett f�z�dik a nev�kh�z. �nmag�ban nem el�g
a elsz�nts�g, hazafis�g ahhoz, hogy elit alakulat v�ljon egy egys�gb�l.
Az alapot mindenk�ppen Pilsudski marsall Lengyelorsz�ga, katonai diktat�r�ja teremtette meg.
Ez nevelte ki azt a tisztikart, amely azt�n �rtelmis�giekkel kieg�sz�lve a honi hadsereg
alapj�t is k�pezte, amelyek vezet�s�vel a lengyel alakulatok oly vit�z�l harcoltak az
angolsz�szok oldal�n. Szt�linnak is j�l j�ttek a lengyel katon�k, de a tisztjeik n�lk�l,
amiket bolsevik agit�torokkal �s orosz tisztekkel, illetve �ltala kik�pzettekkel
helyettes�tett. Pilsudski marsall �jj�teremtette azt a nemesi elitet, amelyik a r�gi
Lengyelorsz�g, nemesi konf�der�ci� trad�ci�it tov�bb tudta vinni. Szt�lin az angolsz�szok
orra el�tt semmis�tette meg a Londoni emigr�ns korm�ny alapj�t. (L�sd Vars�i felkel�s.)
Hitler sem volt sokkal embers�gesebb a lengyelekhez, mint szolgafajt kezelte �ket, akiket,
m�g a birodalom sz�m�ra dolgoznak, megt�r, am�g nem helyettes�theti �ket n�metekkel.
A h�bor� idej�n sok lengyelt hurcoltak a birodalomba k�nyszermunk�ra, r�szben az iparban
r�szben a mez�gazdas�gban foglalkoztatva �ket. Ezeknek a helyzete nem sokkal volt k�l�nb,
mint a koncentr�ci�s t�borbeliek�, ahov� szint�n sok lengyel ker�lt. Azok a n�met katon�k,
akik harcoltak is a lengyelekkel, mind p�ld�ul Rommel, nem osztoztak Hitler lengyelek
ir�nti megvet�s�ben. Churchill �s a sz�vets�gesek �p�tettek is a lengyel katon�k
n�metellenes indulataira, kihaszn�lt�k �ket, tudva Lengyelorsz�g Szt�lin kez�n fog maradni ...

K�vess�k most a Lengyelorsz�gi t�rt�n�seket id�rendben:


1915 Lengyelorsz�g eg�sz ter�lete N�metorsz�g �s a Monarchia kez�re ker�l.
1916. november 5-�n a n�met �s osztr�k cs�sz�r deklar�ci�t tesz k�zz� az �n�ll� lengyel
�llam l�trehoz�s�nak �g�ret�vel. A gal�ciai konzervat�vok javaslata a Monarchi�nak
Trialista �talak�t�sa Ausztria - Magyarorsz�g - Lengyelorsz�g egyes�l�se.
(�tletnek nem rossz!)

1918 november 11. N�met kapitul�ci� compiegne-i erd�ben
1918. november 22. Lengyelorsz�g megalakul�sa
1919 Janu�r parlamenti v�laszt�sok Lengyelorsz�gban
1920 �prilis. Lengyel szovjet h�bor�
1920 augusztus 19 Pilsudski marsall Vars�n�l megveri Tuhacsevszkij csapatait-
1920. okt�ber 12. Rigai fegyversz�net.
1926 m�jus 12 Pilsudski marsall puccsa, szan�ci�s diktat�ra, a lengyel �llam megszil�rd�t�sa
1935 m�jus 12 Pilsudski marsall hal�la, szan�ci�s rendszer v�ge


M�sodik vil�gh�bor�t megel�z�en 35 milli�s orsz�g lakoss�g�nak 66 %-a volt lengyel,
14 %-a ukr�n, 10 %-a zsid�, 4 %-a belorusz, 2 %-a n�met �s kb. 4 % egy�b.

Pilsudski marsall antikommunista volt, de nem antiszemita, �s Lengyelorsz�gban nem sz�letett
zsid�ellenes t�rv�ny, b�r t�rsadalmi fesz�lts�gek ott is ki�tk�ztek. Pilsudski rendszere �s
a magyar korm�nyzat k�z�tt bar�ti viszony alakult ki. Lengyelorsz�gnak nem volt f�lni val�ja
a magyar rev�zi�t�l, �ppen ellenkez�leg Csehekkel volt ter�leti vit�juk, �s a hagyom�nyos
magyar-lengyel rokonszenv is m�k�d�tt, m�g a h�bor� idej�n is.Hasonl�k�pp, ahogy
Lengyelorsz�gban is t�rsadalmi fesz�lts�get okozott a zsid�s�g t�l nagy l�leksz�ma �s
befoly�sa, �gy Magyarorsz�gon is. Hozz�nk a zsid�s�g t�lnyom� t�bbs�ge Gal�ci�b�l �rkezett
- �s k�l�n�sen a 19-es esem�nyek ut�n egyik orsz�gban sem rajongtak �rt�k.
Hitler nagy hib�t k�vetett el azzal, hogy a lengyeleket nem �ll�totta maga mell�, hanem
�ppen ellenkez�leg Szt�lin oldal�ra k�nyszer�ttette. Egy�bk�nt r�lunk sem volt sokkal jobb
v�lem�nye, mint a lengyelekr�l, de a magyar politikai rendszer - els�sorban G�mb�s Gyula
idej�n hat�rozott n�met �s olasz bar�ts�ga megmentett benn�nket att�l, hogy a lengyelek
sors�ra jussunk. Magyarorsz�gon pont az�rt �lhettek biztons�gban a zsid�k 1944.-ig mert mi
el�bb hoztunk zsid�t�rv�nyt, mint a n�metek..


Az azonban nem igaz, hogy Hitler k�s�rletet sem tett arra, hogy a lengyeleket a maga oldal�ra
�ll�tsa. Pilsudski hal�la ut�n 1936-1939 k�z�tt er�s jobbratol�d�s k�vetkezett be.
Lengyelorsz�gban.



1938. �sz�n a m�ncheni szerz�d�st k�vet�en a lengyel csapatok megsz�llt�k a csehek �ltal
1919-�ta bitorolt Tessen-i ter�letet, �s, titkos t�rgyal�sba kezdtek Magyarorsz�ggal is a
k�z�s lengyel-magyar hat�r lehet�s�geir�l. 1938 �sz�n megfosztott�k a N�metorsz�gban �l�
lengyel zsid�k t�bbs�g�t a Lengyel �llampolg�rs�gt�l, erre Hitler 1939 tavasz�n
kompromisszumot aj�nlott a lengyeleknek. J�ruljanak hozz� Danzig N�metorsz�ghoz
csatol�s�hoz �s egy ter�leten k�v�li, Kelet-Poroszorsz�gba vezet� aut��t meg�p�t�s�hez,
�s Lengyelorsz�g csatlakozzon az anti-komintern, szovjet-ellenes paktumhoz.

Ezt a lengyel politika, Londoni sugallatra elutas�totta. Lengyel szempontb�l ez hib�s l�p�s
volt mert egyr�szt ter�letet vesztettek miatta, m�sr�szt pedig 45 �vig orosz uralom al�
ker�ltek. 1939 �prilis�ban Nagy Britannia garant�lta Lengyelorsz�g f�ggetlens�g�t, ehhez
k�s�bb Franciaorsz�g is csatlakozott. Ekkor azonban m�r tiszt�ban kellett legyenek mind a
ketten, hogy nincs erej�k k�zvetlen seg�ts�gny�jt�sra, �s a korm�nygaranci�k ellen�re
odadobt�k Lengyelorsz�got az oroszoknak.
Az a lobby, amely a III. Birodalom megd�nt�s�re t�rt, Lengyelorsz�got dobta �ldozat�ul
Hitlernek nem t�r�dve azzal, hogy hal�los veszedelembe ker�l Eur�pa legnagyobb l�leksz�m�
zsid� k�z�ss�ge.
Hitler sok�ig habozott, m�g 1939. augusztus 23.-�n megsz�letett az a titkos egyezm�ny, a
Ribbentrop-Molotov paktum, amely t�bbek k�z�tt Lengyelorsz�g �jabb feloszt�s�t tartalmazta.
Szt�lin a rapall�i egyezm�ny titkos z�rad�k�ban megengedte Hitlernek, hogy katon�kat k�pezzen
ki. N�metorsz�g t�rt akart nyerni er�s hadsereget akart l�trehozni, de nem akart Hitler
minden �ron n�met �leteket kock�ztatni. Az angol, francia, amerikai bank�r k�r�k
- nem eszmei, hanem gazdas�gi �rdek�k miatt olyan nyom�st gyakoroltak N�metorsz�gra,
hogy az h�bor�s nyeres�g n�lk�l nem ker�lhette el az �sszeoml�st.
Szt�lin pontosan tudta, hogy Hitler a paktum n�lk�l nem kock�ztatn� meg Lengyelorsz�g
megt�mad�s�t, sz� sem volt �nv�delmi sz�ks�gr�l, hanem egyszer�en arr�l, hogy Szt�lin is �s
Hitler is terjeszkedni akart. Term�szetesen Szt�lin pontosan tudta, hogy Hitler koncentr�ci�s
t�boraiban mi folyik, neki is meg voltak a maga t�borai.



Lengyelorsz�g lerohan�s�nak f�bb esem�nyei.:.

1. A t�mad�s el�est�j�n, 1939. augusztus 31.-�n �jjel az SS erre rendelt alakulatai
elj�tszott�k azt, hogy a lengyelek megt�madt�k a gliwicei r�di��llom�st. Ennek nem k�lpolitikai
c�lja volt, hanem azt szolg�lta, hogy a n�met katon�k azt higgy�k, �k csak visszal�ttek, mert a
lengyel zsid�k minden �ron h�bor�t akartak. Val�ban zsid�k akartak h�bor�t, de nem a
szerencs�tlen lengyel zsid�k, akiknek a nagy r�sze nyomorban �lt, hanem a gazdag zsid� bank�rok.
Ez mutatja, hogy a III. Birodalom minden militarizmusa ellen�re sem volt olyan orsz�g, amelynek
a lakoss�ga lelkesedett volna az �jabb h�bor��rt, ha nem �rzi �gy, v�dekezni�k kell az ellens�g
ellen.
2. A t�mad�st 1939. szeptember 1.-�n a Schleswig-Holstein nev� hadihaj� �gy�i nyitott�k meg,
amelyek a Westerplate lengyel hely�rs�g�t l�tt�k. A n�metek erre a lengyel �ll�sra el�sz�r rend�ri
rendfenntart� alakulatokat k�ldtek, majd miut�n azok fels�ltek wermacht alakulatokat. V�g�l a
sok�ig kitart� lengyelek szabad elvonul�st kaptak, angol haj� vehette �ket a fed�lzet�re.
Szeptember 1-�n a t�mad�s a n�met lengyel �s szlov�k lengyel hat�r teljes hossz�ban megindult.
Horhty azonnal mozg�s�t�st rendelt el, ezzel a vas�tvonalakat lez�rta a n�metek akkor sem vehett�k
volna ig�nybe a magyar ter�leteket, ha bel�pnek az orsz�gba. 1939 szeptember 10.-�n Teleki P�l
tekintettel a magyar-lengyel bar�ts�gra a n�metek ez ir�ny� k�r�s�t visszautas�tja.
A magyar lengyel hat�rszakasz v�lt az egyetlen olyann�, amely fel� a lengyelek a szeptember 17.-ei
sorsukat megpecs�tel� orosz t�mad�s ut�n visszavonulhattak. Hitler el�gg� tajt�kzott is, mikor
Horthy csapatai �s a rongyosg�rda felszabad�totta K�rp�talj�t, �s k�z�s lengyel magyar hat�r j�tt
l�tre.

A n�met hadsereg l�tsz�ma ekkor - mozg�s�t�s n�lk�l 1.85 milli� volt, amivel szemben 1.2 milli�
lengyel �llt szemben. A l�gier� ter�let�n a n�met f�l�ny iszonytat� volt 2085 n�met rep�l�g�ppel
szemben 407 lengyel g�p �ll. P�nc�losuk ekkor m�g a n�meteknek is kev�s van, de ezeket egy
hadseregbe �sszevonva koncentr�ltan vetik be Guderi�n taktik�ja szerint. A kev�s n�met p�nc�los
2800 amivel szemben a lengyeleknek 800 p�nc�losa van.(Ha Rommelnek �szak Afrik�ban valaha is 800
p�nc�losa lett volna, a n�metek megnyerik a h�bor�t! Rommel is a Lengyelorsz�gi hadj�ratban t�ntei
ki el�sz�r mag�t a F�hrer test�rs�g�ben, jutalmul azt kapja v�laszhat alakulatot - ekkor v�lasztja
a VII. p�nc�loshadoszt�lyt melynek embereit szem�lyesen v�logatja ki)


A harap�fog�szer�en t�mad� n�met alakulatoknak a haditerv szerint a Visztul�n�l, Vars�n�l kell
tal�lkozniuk. A lengyel taktika az orosz t�mad�sig arra alapul, hogy min�l tov�bb fenntartani a
n�meteket, addig, am�g nyugati sz�vets�geseik seg�ts�ge meg nem �rkezik. Az orosz t�mad�s ut�n m�r
csak az marad, min�l t�bb egys�gnek eljutnia a lengyel-magyar hat�rra, �s legal�bb a n�met vagy
orosz fogs�got elker�lni..

Az angolok �s a franci�k szeptember 3.-�n hadat �zennek a n�meteknek, de egyenl�re nem ind�tanak
t�mad�st a n�metek ellen. Hitler abban b�zik, hogy az er�drendszere �s Todt szervezet fel tudja
tartani az angol francia t�mad�st, m�g v�gez Lengyelorsz�ggal. Erre azonban sz�ks�g sincs...

Hitler bejelenti a had�zenetet...


Szeptember 3-4 Bromberg v�ros�ban a lengyelek legyilkolnak 1000 n�metet. A gyilkoss�gokat r�szben
a helyi lakoss�g, r�szben pedig a lengyel hadsereg alakulatai k�vetik el. A lengyelek szerencs�je,
Hitler Angli�t �s a zsid�kat okolja. Annyi biztos nem jellemz� ez sem a lengyelekre sem pedig a
hadseregre, de k�osz van �s nem tudj�k az emberek mit tegyenek. Vannak olyanok akik �ppen a
gy�l�let sz�t�s�ban �rdekeltek. Nemcsak itt, de majd a franci�kn�l is...

Az m�r szeptember 4.-�re kider�lt a lengyelek sz�m�ra, hogy nem tudnak sok�ig ellen�llni ez�rt
csapataikat a Visztula San vonalra pr�b�lj�k visszavonni.

A n�metek f� c�lkit�z�se, hogy a Visztul�t�l nyugatra l�v� csapatokat beker�ts�k, a lengyel
hadoszt�lyokat egym�st�l elv�gj�k. Pontosan tudj�k a n�metek, hogy amint k�zel �rnek Vars�hoz az
oroszok h�tba t�madj�k a lengyeleket.

Szeptember 4.-�n a n�metek harc n�lk�l beveszik Krakk�t.(A visszavonul� lengyel Krakow
hadoszt�lynak m�dja sem lenne v�deni, de nem is akarn�k rombol�snak kitenni.)
Vars� Ostroma

A n�met csapatok szeptember 8.-�n �s 9. �n t�madnak Vars� k�lv�rosaira. Az igazi ostroma a
v�rosnak szeptember 16.-�n kezd�dik, de ez is semmi ahhoz k�pest, ami 1944-ben a Vars�i felkel�s
idej�n zajlik, akkor is az oroszok n�zik p�holyb�l, hogyan �lik egym�st a lengyelek �s n�metek,
ukr�nok.


1939. szeptember 17.-�n a v�r�shadsereg �tl�pi a lengyel hat�rt. A lengyelek nem tudnak v�dekezni
sem t�bb�, csak menek�lni a n�met �s orosz fogs�g el�l.
Szeptember 18. Magyarorsz�g megnyitja hat�r�t a lengyel katona �s civil menek�ltek el�tt. Ekkor
lengyel zsid�k is bej�hetn�nek az orsz�gba, de �k most m�g nem menek�lnek, mert a v�r�s hadsereg
k�zel�t a hat�rhoz. (K�s�bb B�rdossy m�r nem engedi be �ket.)
Szeptember 27-.�n a lengyelek kapitul�lnak a korm�ny Rom�ni�n �t P�rizsba menek�l.
A lengyelek egy h�napig �lltak ellen a n�met t�mad�snak, a franci�k m�g eddig sem fognak...


Szeptember 28.- L�trej�n a n�met-szovjet bar�ti �s hat�r egyezm�ny. Litv�nia orosz befoly�s al�
ker�l.
Okt�ber 5.: Szovjet-lett egyezm�ny. Szt�lin r�teszi v�res mancs�t a balti �llamokra.
Okt�ber 6. Miut�n m�r l�that�, hogy Szt�lin fel�li fenyeget�s vesz�lyezteti eg�sz Eur�p�t,
Hitler b�k�t aj�nl a nyugati nagyhatalmaknak. Nem v�gleges�t m�g semmit, de aj�nlat�t elutas�tj�k.
Erre v�laszul:
Okt�ber 8. A III. Birodalom �ltal elfoglalt ter�letek iparilag fejlettebb r�szeit a N�metorsz�ghoz
csatolt�k. Innen a lengyel �s zsid� lakoss�got, �s kitelep�tett�k, az embertelen k�r�lm�nyek miatt
rengetegen vesztettek �let�ket, m�r a sz�ll�t�s alatt. A kitelep�tettek sz�ma 700-800 ezerre
becs�lhet�.


Okt�ber 12.. : A Lengyel f�korm�nyz�s�g fel�ll�t�sa. Hitler sz�rny� hib�t k�vet el Hans Frankot
- (szef�rd zsid�?) �gyv�dj�t nevezi ki az �l�re.

1939. november�ben a n�met csapatokat nyugatra dobj�k �t. Az angolok �s franci�k
egyel�re v�rnak, esz�k �g�ban sincs t�madni.
November 3. az USA m�dos�tja a semlegess�gi t�rv�nyt. Fegyvert adhatnak el k�zp�nz�rt a hadvisel�
feleknek. (Cash and Carry). Nyilv�nval�an k�pmutat� a d�nt�s, a n�meteknek es�ly�k sincs arra,
hogy ut�np�tl�st v�s�rolhassanak az angol flotta �ltal ellen�rz�tt �ce�non �t.


November 8. Sikertelen mer�nylet k�s�rlet Adolf Hitler ellen, egy m�ncheni s�rpinc�ben.
Megindul a megtorl�s. A krakk�i Jagell� Egyetem 183 tud�s�t hurcolt�k koncentr�ci�s t�borba.
Az elhurcoltakat a nemzetk�zi (Olasz) tiltakoz�s nyom�s�ra 1940 febru�rja �s 1941 �sze k�z�tt
szabadon bocs�tott�k. Az �n. A-B akci� (azaz rendk�v�li pacifik�l�s) keret�ben a lengyel
politikai, t�rsadalmi, tudom�nyos �let kiv�l�s�gait, 378 f�t l�tt�k agyon a Vars� k�zeli
Palmiry-ben. A zsid�s�got gett�kba z�rt�k, majd az Eur�p�b�l idehurcoltakkal egy�tt koncentr�ci�s
t�borokba.(Auschwitz, Treblinka, Sobiborz). .


November 30.-�n szovjetuni� megt�madja Finnorsz�got.
December 14.-�n Szovjetuni�t kiz�rj�k a N�psz�vets�gb�l. 1970-�s �vekben ezt �gy tan�tott�k,
hogy a Szovjetuni� kil�pett a n�psz�vets�gb�l. �s finnek provok�lt�k Szt�lint.....
1940. janu�r 8.-�n Soumosalamin�l �gy elveri a finnek az oroszokat mint a r�p�t.
1940 m�rcius 3.-�n a szovjet hadsereg Viborgn�l nagyar�ny� t�mad�st ind�t a finn hadsereg ellen.
M�rcius 8.-�n megkezd�dnek a b�ket�rgyal�sok, 12.-�n finnek 50 000 km2 ter�let �tenged�s�re
k�nyszer�lnek. ( F�l csonka Magyarorsz�gnyi ter�letet ny�l le a j�s�gos szovjet, amit meg is
tartott, mint ahogy a lengyelekt�l lenyult ter�letet is, mind a mai napig.)

1940. �prilis 9. N�metek megel�z� t�mad�sa D�nia �s Norv�gia megsz�ll�s�ra.
1940. �prilis 14.-19 Elk�sett angol intervenci� Norv�gi�ban.
1940. m�jus 10.-�n megindul nyugaton a n�met t�mad�s. Hitler t�relme v�get �rt.
1940. j�nius 14.-�n a n�met csapatok bevonulnak P�rizsba-
1940. j�nius 14-17.-�n a szovjet csapatok sz�p csendesen megsz�llj�k a Baltikumot.
1940. Junius 26. Szovjetuni� leny�lja Besszar�bi�t �s �szak Bukovin�t
1940. Augusztus 3. Litv�nia, 5.-e Lettorsz�g, 6.-a �sztorsz�g bekebelez�se.

A zsid�s�g felkel�s�re 1943. �prilis�ban, ker�lt sor Vars�ban.


A m�sodik vil�gh�bor� idej�n, Lengyelorsz�g lakoss�ga t�bb mint 6 milli�val cs�kkent.
Ebb�l 3 milli� zsid�k sz�m�nak cs�kken�se. Egy r�sze ezen cs�kken�snek a menek�ltek, �s
deport�ltak, akik nem t�rtek vissza Lengyelorsz�gba, vagy kiv�ndoroltak Palesztin�ba, USA-ba,
Angli�ba.
A lengyel �s zsid� �ldozatok egy r�sze nem a n�metek �ltal meg�lt, hanem az oroszok �ltal legyilkolt,
vagy elhurcolt volt. Pontos �s hiteles adatot nem lehet err�l a n�pirt�sr�l tal�lni.
Annyi biztos, hogy t�bb lengyel halt meg, k�zt�k sokan zsid� �letek megment�s��rt, ez�rt ugyanis
hal�lb�ntet�s j�rt.

30 ezerre tehet� azoknak a lengyeleknek a sz�ma, akiket emiatt v�geztek ki. Mikor a lengyel �ldozatok
eml�k�re keresztet akartak �ll�tani Aushwitzban, a zsid� szervezetek hevesen tiltakoztak ellene,
valamint az ellen, hogy a volt t�bor k�zel�ben ap�cakolostor legyen. (Mintha a lengyelek nem �ldozatai
lettek volna a h�bor�nak, hanem Hitler b�nt�rsai, mint az oroszok!)
A szovjetek �ltal megsz�llt ter�leten a szovjetrendszer bevezet�s�vel, vagyonelkobz�ssal,
meghamis�tott v�laszt�sokkal, k�zel m�sf�lmilli� ember deport�l�s�val, �ttelep�t�s�vel pr�b�lt�k a
legalit�s l�tszat�t kelteni, ugyanakkor a k�l�nb�z� t�rsadalmi csoportokat szembe�ll�tani egym�ssal.
1940-ben a szovjetek kiv�gezt�k h�rom fogolyt�bor tisztjeit, katon�it, z�mmel a vez�rkari tiszteket.



1939. szeptember v�g�n, okt�ber els� napjaiban, Franciaorsz�gban megalakult a lengyel emigr�ns korm�ny.
A k�zt�rsas�gi eln�ki hatalmat Wladyslaw Rackiewicz vette �t, a minisztereln�k �s a hadsereg
f�parancsnoka Wladyslaw Sikorski lett. Franciaorsz�g veres�ge ut�n a korm�ny Londonba k�lt�z�tt.
A lengyel fegyveres test�letekbe szervez�d�tt, t�lnyom� r�szben Rom�ni�n, Magyarorsz�gon kereszt�l
nyugatra menek�l� katon�k �s civilek (akik k�z�l sokan Magyarorsz�gon maradtak a h�bor� v�g�ig)
kezdett�l belekapcsol�dtak a harcokba a sz�vets�gesek oldal�n, a II. vil�gh�bor� sz�mos frontj�n.
R�szt vettek t�bbek k�z�tt a Nagy Britannia v�delm�ben folytatott l�gi h�bor�ban, az �szak-afrikai
harcokban, a Monte Cassinoi csat�ban. Az emigr�ns korm�ny hatalmas er�fesz�t�sekkel �s nagy
�ldozatokkal hozta l�tre a megsz�llt orsz�gban a "m�sodik Lengyelorsz�got", szervezte meg a lakoss�g
illeg�lis �let�t, �nv�delm�t. A Honi Hadsereg l�tsz�ma a h�bor� v�ge fel� el�rte a 250 ezret. 1941.
j�lius 30-�n brit k�zrem�k�d�ssel l�tre j�tt a szovjet-lengyel szerz�d�s, amely a Szovjetuni�ban
deport�lt lengyelek sz�m�ra amneszti�t biztos�tott, fel�j�totta a diplom�ciai kapcsolatokat �s �g�retet
tartalmazott a lengyel hadsereg fel�ll�t�s�r�l Anders t�bornok vezet�s�vel.
Wladyslaw Sikorski A szervez�s k�r�l kialakult konfliktusok �s bizalmatlans�g miatt az emigr�ns
korm�ny a K�zel-Keletre evaku�lta a hadsereget.

A katyn-i �gy miatt az emigr�ns lengyel korm�ny nemzetk�zi vizsg�l�bizotts�got k�rt fel.
Ez szolg�lt �r�gy�l Szt�lin�k sz�m�ra 1943. tavasz�n, hogy megszak�ts�k kapcsolataikat a lengyel
emigr�ns korm�nnyal, a helyzetet s�lyosb�totta Sikorski titokzatos hal�la is.
Ahogy azt tagadt�k az oroszok, hogy �k v�geztek a katyn-i foglyokkal, tagadt�k, hogy �k �lett�k meg
Sikorskit, de egy�rtelm�en �k voltak az elk�vet�i katyn-i m�sz�rl�snak ez�rt a lengyelek nem hitt�k el,
hogy nem az oroszok v�geztek Sikorskival. Sokkal val�sz�n�bb azonban, hogy az angolok v�geztek a
k�nyelmetlen sz�vets�gessel...

VARS�I FELKEL�S

1942-1943-ban, az orosz gy�zelmek ut�n l�trej�ttek a Szovjetuni�val kollabor�l� er�k: a Lengyel
Munk�sp�rt, a N�pi G�rda, 1943 m�jus�ban a Szovjetuni�ban megkezd�d�tt a Kosciuszko-hadoszt�ly
(a k�s�bbi lengyel hadsereg) szervez�se, majd 1943-1944 fordul�j�n az Orsz�gos Nemzeti Tan�cs.
Ez m�r ny�lt �rul�s volt az emigr�ns korm�nnyal szemben. 1944. j�lius�ban, Moszkv�ban megalakult
a Lengyel Nemzeti Felszabad�t� Bizotts�g, amely 1944. december�ben Ideiglenes Korm�nny� alakult.
1944 nyar�n a Szovjet Hadsereg Vars�hoz k�zeledett. Miut�n a szovjet-lengyel t�rgyal�sok nem j�rtak
eredm�nnyel, a Honi Hadsereg vezet�i, a lengyel ellen�ll�s jelenl�t�t bizony�tand�, 1944 augusztus
1-�n n�metellenes felkel�st robbantottak ki a v�rosban.
K�t h�napig tart� elkeseredett k�zdelemben - a Szovjet hadsereg kiv�rta, m�g a n�metek elv�gzik
helyett�k a piszkos munk�t -, elpusztult a Honi Hadsereg nagy r�sze �s k�tsz�zezer vars�i lakos.


Az 1939-ben s�lyos k�rokat szenvedett, sok helyen lakhatatlan v�rost, a felkel�st megtorland� a
n�metek romhalmazz� v�ltoztatt�k. A nyugati sz�vets�gesek sz�m�ra Hitler legy�z�se volt a legfontosabb
c�l, ennek �rdek�ben szabad kezet adtak Szt�linnak a t�rs�gben, Teher�nban, Jalt�ban a lengyelek n�lk�l
d�nt�ttek a lengyelek sors�r�l. Lengyeleken ism�t kereszt�lg�zoltak a nagyhatalmak, sokkal jobban
j�rtak volna, ha �k is Hitler oldal�ra �llnak, mint mi! A honi hadsereg a h�bor� ut�n is megpr�b�lt
ellen�llni imm�r az orosz megsz�ll�knak �s a vel�k kollabor�l� lengyel kommunist�knak
- de erre nem volt lehet�s�g�k, a kialakult sokkal tot�lisabb diktat�ra viszonyai k�z�tt.

A lengyel - n�met konfliktust legink�bb a lengyelek �s a n�metek szenvedt�k meg. A k�t szomsz�d n�p
egym�ssal ki tudott volna egyezni, nem voltak k�zt�k feloldhatatlan ellent�tek. Az oroszok, bizonyos
lengyel zsid� csoportok, �s a zsid� bankok �rdeke azonban az volt, hogy h�bor� robbanjon ki.
Ezt megszenvedt�k a lengyelorsz�gi zsid�k is, m�ghozz� borzalmasan, de azok, akik magukat a lengyelek
�s a lengyelorsz�gi zsid�k v�delmez�inek t�ntett�k fel, lelkiismeret furdal�s n�lk�l fel�ldozt�k a
lengyeleket is �s a lengyelorsz�gi zsid�s�got is.

Miut�n a h�bor� elvileg Lengyelorsz�g v�delm�ben t�rt ki, az USA, Anglia, Franciaorsz�g semmik�pp
nem dobhatt�k volna konck�nt a Szovjetnek Lengyelorsz�got.

Val�j�ban semmi m�s nem t�rt�nt, mint a lengyeleket beugratt�k, hogy r�juk hivatkozva lehessen a
vet�lyt�rs N�metorsz�got megsemmis�teni. Kellett valami, amivel a nyugati hatalmak saj�t lakoss�gukat
is meggy�zik a h�bor� sz�ks�gess�g�r�l. Hitler annyira nem volt �r�lt, hogy minden�ron egyszerre az
eg�sz vil�ggal akart volna h�bor�zni, hanem l�p�sr�l l�p�sre szerette volna n�velni a n�met �lett�rt.
Nem voltak t�lz� k�vetel�sei a lengyelekkel szemben sem. Gy�zelme ellen�re is hajland� lett volna a
b�k�re, addig nem csatolta a birodalomhoz az elfoglalt ter�leteket, am�g es�ly mutatkozott arra,
hogy b�k�t helyre lehessen �ll�tani. Hans Frank kinevez�se - szef�rd zsid� kez�re adni asken�zikat
�s kereszt�ny lengyeleket? - v�gzetes hiba �s iszony� b�n volt, �pp olyan, mint az orosznak vetni
koncnak...
Tekintve azt, hogy a holokausztnak N�metorsz�gban volt a legkevesebb �ldozata, �s legt�bb �ppen
Lengyelorsz�gban r� kell �bredn�nk arra, hogy az�rt, ami t�rt�nt nemcsak a n�metek felel�sek.
Az�rt ami az oroszok �ltal megsz�llt Kelet Eur�p�ban t�rt�nt, az�rt pedig egy�rtelm�en a nyugati
hatalmakat �s az �ket ir�ny�t�, a vil�got mai is ural� p�nz�gyi k�r�ket terheli a felel�ss�g..

Felmer�l a k�rd�s, az USA az�rt demokr�cia, mert mindig tal�l valamit, amivel az �zleti
�rdekek�rt ind�tott h�bor�t nemes eszm�k�rt v�vott k�zdelemnek �ll�tja be?
Erre a legs�t�tebb diktat�ra is k�pes.

.....................................................................................................................................................................

Revans

Mi�rt lenne b�n, ha valaki az elszenvedett
igazs�gtalans�g�rt revansot akar venni?



A szoclib propaganda egyik kedvelt megb�lyegz� jelz�je a revansista. Maga a sz� francia
eredet� a franci�k szerettek volna revansot venni a n�meteken, a porosz - francia
h�bor�ban elszenvedett veres�g�rt, Elsz�sz �s Lotharingia elveszt�s��rt. �rthet�, ha a
franci�knak f�jt a ter�let�k elveszt�se, az m�r persze kev�ss�, hogy hogyan lehettek
arra k�pesek, hogy m�soknak sokkal s�lyosabb vesztes�get okozzanak, mi�rt nem sz�moltak
azzal, hogy keserves lesz �nz�s�k b�ntet�se? Megismerve a val�di t�rt�nelmet
- a II.Vil�gh�bor�t �s el�zm�nyeit vil�goss� lesz, hogy a sz�rny�s�gek okoz�i -
a gy�ztesek teszik felel�ss� az �ldozatukat az�rt mert igazs�got akart.

A militarist�nak �s �r�ltnek be�ll�tott III. Birodalom, nem l�pett fel t�lz� ig�nyekkel,
csak igazs�got akart - a revans nem azt jelentette, hogy ugyan �gy akar elj�rni az
ellens�g�vel mint az j�rt el vele. Miut�n el�rte a strat�giai c�ljait a birodalom
- a vill�mh�bor� sor�n, Hitler k�sz volt b�k�t k�tni, nem kiv�nta megsemmis�teni
ellenfeleit. �ppen ellenkez�leg az ellens�gei akart�k megsemmis�teni a III. Birodalmat,
�s r�er�ltetni N�metorsz�gra saj�t rendszer�ket. A nyugati hatalmak a mai napig nem
�rv�nyes�tett�k sem a Wilson eln�k �ltal megfogalmazott elveket a n�pek �nrendelkez�si
jog�r�l sem pedig az Atlanti Chart�ban foglaltakat. Hitler ezzel szemben k�pes volt
igazs�gos d�nt�st hozni, k�pes volt arra is, hogy �nmag�t, �nz� �rdek�t korl�tozza.
B�rmilyen neh�z, s�t vesz�lyes is ezt kimondani, a III. Birodalom majdnem az "igazs�gos
korm�nyz�s" megval�sul�sa volt, �s a n�met katon�k az igazs�g�rt - a jogos rev�zi�s
ig�nyek�rt sz�lltak harcba.

A francia politika nem volt k�pes szembe n�zni azzal a t�nnyel, hogy nyom�ba sem l�p
N�metorsz�gnak. Az els� vil�gh�bor�ban nemhogy egymag�ban nem tudott fel�lkerekedni,
de sokkal gyeng�bbnek is bizonyult, mint III. Nap�leon kor�ban volt. M�g az Antant sem
volt k�pes N�metorsz�g �s sz�vets�gesei legy�z�s�re, csak az USA seg�ts�g mentette meg
�ket a nagyon cs�fos veres�gt�l.

A franci�kat nem is lehet sajn�lni az�rt, ami a II. Vil�gh�bor� alatt t�rt�nt vel�k.
K�s�bb - De Gaull eln�k volt az, aki felismerte a k�t orsz�g k�z�tti term�szetes
sz�vets�g sz�ks�gszer�s�g�t, de a harmadik k�zt�rsas�g vezet�i katasztr�fa politik�t
folytattak. Nemcsak a b�keszerz�d�ssel, hanem azzal is, ahogyan N�metorsz�got a Rajna
vid�k megsz�ll�sakor megal�zt�k.

Amerika nem ingyen mentette meg az Antantot. Mivel tengeren az Antant hatalmak,
els�sorban Anglia f�l�nnyel rendelkezett az USA hadiipara folyamatosan ell�tta �ket
ut�np�tl�ssal, amit hitelbe v�s�roltak. A hiteleket New York nagy zsid� bankjai
ny�jtott�k, akik cs�dbe mentek volna, ha az Antant elvesz�ti a h�bor�t. A gy�ztess�
tett Anglia �s Franciaorsz�g a vesztess� tett N�metorsz�ggal annak kifoszt�s�val akarta
visszafizetetni a k�lcs�n�ket. Ny�lv�n a n�metek, akik m�g gyarmataikat is elvesz�tett�k
erre nem lehettek k�pesek, ez�rt a franci�k megsz�llt�k a Rajna vid�ket, hogy saj�t maguk
vegy�k el j�v�t�tel c�m�n a n�metekt�l k�vetelt irdatlan �sszeget. B�r ez az akci� nem
volt eredm�nyes, nem tudtak igaz�n mit elrabolni, n�h�ny nyersanyagon, p�ld�ul fekete
k�sz�nen k�v�l, de arra j� volt, hogy a n�metek revans ut�ni v�gy�t m�g jobban fokozza,
elm�rges�tse a k�t n�p viszony�t. A franci�k r�ad�sul azt a hib�t is elk�vett�k, hogy
gyarmati, fekete b�r� csapatokkal v�geztett�k el a piszkos munk�t. A gyarmatait elvesztett
n�meteket ez, m�g jobban irrit�lta. Nem k�l�nben az is, hogy sorra kezdtek sz�letni f�lv�r
gyerekek a megsz�llt ter�leten, amit a n�metek er�szakkal, a franci�k pedig azzal
magyar�ztak, hogy a n�met n�k ki voltak �hezve. Mindez kedvezett az egyre jobban er�s�d�
nemzeti szocialista mozgalomnak. Hitler hatalomra jut�s�t �ppen a franci�k jellemtelens�ge,
kapzsis�ga, �s az els� vil�gh�bor� k�vetkezt�ben kit�rt gazdas�gi v�ls�g k�sz�tette el�.
A gazdas�gi v�ls�g elker�lhetetlen volt, hiszen a hitelek visszafizet�s�nek nem volt
fedezete, semmif�le p�nz�gyi manipul�ci�val nem lehetett megoldani a p�nzrendszerb�l
hi�nyz� virtu�lis �rt�k p�tl�s�t. A v�ls�g Amerik�b�l indult ki, v�gig s�p�rt az eg�sz
vil�gon. Amerika elvesztette az �llami p�nzt, helyette a FED - az Antantnak is hitelez�
zsid� bankok �ltal birtokolt bank konzorcium adja ki az USA valut�t. �k nem vesz�tettek,
hanem m�g nyertek is az orsz�got �s vil�got s�jt� v�ls�gon, amit tulajdonk�ppen saj�t maguk
id�ztek el�. Rengeteg v�llalat cs�dbe ment, nagyon sok kisember is elvesz�tette minden�t,
legnagyobb �rat tal�n a kis farmerek fizett�k. A legt�bb telepes farm t�nkrement, ekkor
alakultak ki a bankok �ltal el�rverezett kisbirtokokb�l az �ri�s mez�gazdas�gi nagy�zemek.
A vesztes orsz�gokat m�g s�lyosabban �rintette a v�ls�g, nem lehet csod�lni, hogy a v�gs�
elkesered�sben bele kapaszkodtak a n�metek a nemzeti szocializmus eszm�ibe, melyek, ha
re�lisan �t�lj�k meg �ket, nagyon sok pozit�v elemet is tartalmaztak, olyanokat, amelyeket
a modern �llamok is be�p�tettek saj�t m�k�d�si rendszer�kbe. Szoci�lisan �rz�kenyebb
t�rsadalom volt a harmadik birodalom, mint b�rmely m�s orsz�g. .

Ami miatt a francia politika szint�n �ngyilkoss�g volt, az �ppen N�metorsz�g f� er�forr�sa,
a n�met munk�s, paraszt, �rtelmis�gi, amely messze felette �llt a franci�nak.
A porosz szeml�let, mely a fegyelmet tekintette �rt�knek szemben a szabadoss�got p�rtol�
francia modellel, eredm�nyezte a k�t orsz�g teljes�tm�nye k�z�tti dr�mai k�l�nbs�get.
Maguk a k�l�nbs�get pedig igazolt�k az emberek szem�ben a fels�bbrend�s�gi t�teleket, csak
a franci�k teljesen elvakult sovinizmusa magyar�zza, hogy orsz�guk buk�s�t okozt�k, m�gpedig
sz�gyenletes veres�g form�j�ban. Ezen nem v�ltoztat az sem, hogy a II. VH v�g�n a n�metek
ism�t vesztettek, de ebben a veszt�sben a franci�k m�r nem j�tszottak szerepet. De Gaull,
a francia ellen�ll�s vez�re �ppen ezt felismerve k�t�tt sz�vets�get Adenauer N�metorsz�g�val,
l�pett ki a NATO katonai szervezet�b�l. Franciaorsz�g �ppen �ltala er�s�d�tt meg, �s a
n�met-francia egy�ttm�k�d�snek k�sz�nhet�en vezet� hatalom Eur�p�ban ma is. A II.VH el�tt a
n�met revansizmust mindenk�ppen jogos ig�nynek kell tekinten�nk, mely val�s s�relmeket k�v�nt
orvosolni.
Hollandia elvileg semleges orsz�g volt, nem rendelkezett saj�t ter�let�n olyan er�vel, amely
ellent tudott volna �llni hosszabb ideig a n�meteknek, de nem volt felk�sz�letlen eg�szen.

Mint gyarmattart� orsz�g, Anglia �s Franciaorsz�g holdudvar�ba tartozott. A hollandokat sem
�rte teljesen k�sz�letlen�l a n�met t�mad�s, tekintve, hogy a Franci�k a Maginot vonal
ment�n �p�tettek er�drendszert, a belg�k pedig a belga-n�met hat�ron. Sz�m�tani lehetett r�,
hogy a n�metek �pp �gy, ahogy ezt az els� vil�gh�bor�ban is megtett�k, ez�ttal is megker�lik
a hat�r menti er�d�ket, most Hollandi�n �t. A belg�k is k�sz�ltek a n�met t�mad�sra,
Eben Emael er�dj�ben felhalmozott neh�zt�z�rs�g (2 db 120 millim�teres �gy�, 16 db 75
millim�teres �gy�, p�nc�lt�r� �gy�k, egy�b l�vegek, neh�zg�ppusk�k) k�pes lett volna a n�met
p�nc�losok roham�t elh�r�tani, �s a Hollandi�n kereszt�l t�rt�n� n�met t�mad�st is a hidak
lerombol�s�val meg�ll�tani.

Az er�d�t kb. 1000 f�s hely�rs�g v�dte, a n�metek 78 ejt�erny�ssel foglalt�k el!
Azaz a gyors gy�zelmet a n�metek nem v�ratlan alattomos t�mad�snak, hanem r�termetts�g�knek
�s h�siess�g�knek k�sz�nhett�k.
Ez term�szetesen ellent mond mindannak, amit a hivatalos t�rt�nelem hazudik a II.VH-r�l, de
ez a val�s�g. Nem minden holland �s nem minden belga tekintette a n�meteket ellens�gnek,
s�t sokan l�ptek be az SS-be mind Hollandi�ban mind Belgiumban, mint Franciaorsz�gban.
Term�szetesen a lakoss�g t�bbs�ge nem rokonszenvezett a megsz�ll�ssal, s�t k�z�l�k a
legb�trabbak a London �ltal t�mogatott ellen�ll�sba kapcsol�dtak be. Nevets�ges azonban az
�ll�t�s, hogy az SS soraiba l�pett hollandok, belg�k, franci�k gy�va haza�rul�k lettek volna.
Nevets�ges, mert SS katon�nak lenni, ahhoz b�tors�g kell. Ugyanis a holland, belga, francia
SS alakulatokat a n�metek a Keleti frontra k�ldt�k. Nemcsak nevets�ges, de igazs�gtalan is,
mert aki el�g b�tor ahhoz, hogy v�llalja a legkem�nyebb szolg�latot, legnagyobb vesz�lyt,
az ezt �ppen az�rt teszi, mert meg van arr�l gy�z�dve, hogy ezzel haz�ja �rdek�t v�di.
Hogy igaza van vagy sem, az nem befoly�solja azt, hogy hazafi vagy sem. Voltak olyan
kommunist�k is, akik �szint�n hittek abban, hogy a n�p�k �rdek�ben cselekednek.
Nemcsak N�metorsz�gban er�s�d�tt fel a zsid�elleness�g, de m�s orsz�gokban is terjedtek a
nemzeti szocialista eszm�k, melyeknek az�rt volt re�lis alapja is, s�t van ma is.
M�s orsz�gokban is voltak az els� vil�gh�bor� ut�n kialakult rendnek k�rvallottai,
vesztesei, �s �k is revansot szerettek volna v�lt vagy val�s s�relmeik�rt. Olaszorsz�gban,
mely mag�t becsapottnak �rezte, b�r az Antant oldal�n fejezte be a h�bor�t sokkal el�bb
hatalomra ker�lt Benito Mussolini, a DUCE korm�nyzata. 1922 szeptember 30.-�n
a Marsu Su Roma - a feketeingesek R�m�ba vonul�sa ut�n ker�lt hatalomra az olasz fasiszmus,
mely n�pi nemzeti szocialista eszme volt, radik�lis �s forradalmi. Egy�ltal�n nem volt
zsid�ellenes, �s c�lkit�z�seinek jelent�s r�sz�t a XX. sz�zad m�sodik fel�ben a polg�ri
demokr�ci�k �t is vett�k.


Angli�ban az 1936 lemondatott VIII. Edv�rd rokonszenvezett Hitlerrel.
VIII. Edv�rd D�l-Franciaorsz�gban telepedett le, �s k�s�bb Franciaorsz�g megsz�ll�sakor is
az orsz�gban maradt. Az angol korm�nyzatnak kap�ra j�tt, hogy az uralkod� elv�lt n�t akar
feles�g�l venni, rangon alul. Volt angol SS alakulat is, s�t amerikaiak is sz�p sz�mmal
�lltak a n�cik oldal�ra.

Legt�bben az ukr�nok �s a doni koz�kok k�z�l �lltak a n�metek mell�, de m�g lengyel
�nk�ntes alakulatok is harcoltak az oldalukon. Mindez vil�gosan mutatja, hogy nem olyan
egy�rtelm� volt, mely oldalon is az igazs�g. A n�metek oldal�ra �llt m�s nemzetbeli
katon�k k�z�l kev�s tudta elker�lni a gy�ztesek v�rbossz�j�t. K�l�n�sen az oroszok kez�re
ker�lt ukr�nok, koz�kok sorsa volt kegyetlen. Az oroszok fogs�g�ba ker�lteket helyben
brut�lisan lem�sz�rolt�k. A jenki fogs�gba ker�lteket az amerikaiak kiadt�k az oroszoknak
�s a gul�g t�boraiban pusztult el az is, akit nem v�geztek ki. Sokan ink�bb �nkez�kkel
vetettek v�get az �let�knek. Mikor a foglyok megtudt�k, hogy az amerikaiak �tadj�k �ket
az oroszoknak, a legjobb bar�tok, ak�r testv�rek v�gt�k el egym�s tork�t t�r�tt
�vegcserepekkel. Ha a revansot, mint bossz�t tekintj�k, akkor a II.VH gy�zteseinek
bossz�ja sokkal k�ny�rtelenebb volt.
N�metorsz�g, mint gy�ztes maga sem volt k�ny�r�letes p�ld�ul a politikai tisztekkel
szemben, zsid�kkal szemben, ellen�ll�kkal, de a b�tran k�zd� regul�ris alakulatokkal,
egy�ltal�n a katonai b�tors�ggal igenis lovagias is tudott lenni. (Westerplatte �s Tobruk
v�d�i �s sok m�s eset.) Ennek oka, hogy b�tor katona tiszteli az ellens�ge b�tors�g�t.
Vel�k szemben kev�s ellens�g�k volt lovagias. A francia ellen�ll�k revansa - mer�nyletek
n�met katon�k ellen, orvt�mad�sok, mire a n�metek t�szok kiv�gz�s�vel v�laszoltak.
A revans, a fogat fog�rt, szemet szem�rt, megdobnak k�vel, dobd vissza mennyk�vel
�rv�nyes�l�se. Hogy egy v�gs�kig megal�zott, kifosztott nemzet ilyen v�laszt ad, azon nem
lehet csod�lkozni, egyoldal�an nem szabad el�t�lni a reakci�t, hanem tekinteni kell azt is,
mi volt, amire ez v�lasz volt. N�metorsz�g nemcsak az Antant hatalmakon akart bossz�t �llni,
hanem a zsid�s�gon is. Azon a zsid�s�gon, amelyet az els� vil�gh�bor�ban maga is felhaszn�lt
Oroszorsz�g ellen. (Lenin, Trockij �s t�rsaik.) A revans, a bossz� az�rt elvetend�, mert
mindig �rtatlanokat s�jt, mindig �j igazs�gtalans�g forr�sa lesz. Teh�t nem az el�gt�tel
ig�nye a b�n�s dolog, mint ahogy azt helytelen�l be�ll�tj�k, hanem az a m�d, ahogyan el�gt�telt
vesznek. A II.VH-nak val�ban fontos t�rt�nelmi tanuls�gai vannak, amelyeket azonban nem lehet
felismerni, ha a n�meteket, mint eleve gonosz n�pet festik le. �ppen az a t�tel nem igaz, hogy
ak�r egyik ak�r m�sik oldalon csak gonosz vagy csak j� emberek harcoltak volna. Ilyen m�g soha
nem volt a t�rt�nelem egyetlen konfliktus�ban sem.
.......................................................................................................................................................................

Saar vid�k - Anschluss - Szud�tavid�k

Saar vid�k katonai megsz�ll�sa az �nrendelkez�si jogot s�lyosan s�rt� Versailles-i b�keszerz�d�s
felr�g�sa volt. N�metorsz�gnak 1935. m�rcius 1.-�n m�g nem volt ehhez el�g katonai ereje, de az els�
vil�gh�bor�t lez�r� b�k�k oly s�lyosan s�rtett�k az emberek igazs�g�rzet�t, hogy egy orsz�g
k�zv�lem�nye sem t�mogatott volna egy n�metellenes akci�t. M�r kor�bban is megtehette volna ezt
N�metorsz�g, de a gazdas�gi v�ls�gb�l �ppen hogy kil�bol� eur�pai helyzet kedvez� felt�telt teremtett
ehhez. M�rcius 16.-�n N�metorsz�g bejelenti, semmisnek tekinti a Versailles-i b�ke katonai korl�toz�sait.
Hitlernek ez a l�p�se is osztatlan elismer�st v�lt ki a n�met lakoss�g k�r�ben, mert az �llami
szuverenit�s helyre�ll�t�sa fel� tett l�p�s, �s nem �tk�zik k�l�n�sebb ellen�ll�sba sem, angol, sem pedig
francia r�szr�l.
1936. m�rcius 7.-�n n�met csapatok vonulnak be a Rajna bal partj�n l�v� demilitariz�lt �vezetbe,
N�metorsz�g felmondja a Locarn�i szerz�d�st. Ha a szabads�g - testv�ris�g - egyenl�s�g eszm�j�b�l
indulunk ki, akkor ezekkel a l�p�sekkel N�metorsz�g nem tesz m�st, mint ezt �rv�nyes�ti, m�gpedig az
�llamok egyenl� szuverenit�s�t, saj�t ter�lete feletti szuverenit�s helyre�ll�t�s�t. Mivel az eszm�k
�ppen a francia forradalom eszm�i, azaz a nyugati demokr�cia alapjait jelentik, nem �tk�ztek
ellen�ll�sba. Hasonl� m�don, a zsid�ellenes int�zked�sek indoka is a t�rsadalmi igazs�goss�g ir�nti
ig�ny volt. Term�szetesen a munkat�borokat nem lehetett �gy szalonk�pess� tenni, de ebben az id�ben
egyr�szt nem voltak szem el�tt, m�s orsz�gokban is voltak hasonl�k, �s a k�r�lm�nyek is kev�ss� voltak
embertelenek. Hitler c�lkit�z�seit seg�tette, hogy a nemzeti szocialista eszm�k m�s orsz�gokban is
n�pszer�ek voltak, �s a nemzetk�zi k�zv�lem�ny jelent�s r�sze mellette �ll - m�s r�sze, liber�lisok,
kommunist�k, konzervat�vok term�szetesen ellene voltak..


Anschluss, azaz Ausztria �s N�metorsz�g egyes�l�se nem h�d�t�s volt - hanem a k�t orsz�g lak�i akarat�nak
�rv�nyes�t�se. Az I. vil�gh�bor�t lez�r� b�k�k ezt, az �nrendelkez�si jog �rv�nyes�t�s�t tiltott�k.
Ma sincs m�s oka annak, hogy k�t teljesen n�met �llam legyen, mint az, hogy n�met n�p t�l er�s lenne.
Az emberek t�bbs�ge k�v�nta is ezt az egyes�l�st. Ez al�l tal�n csak a zsid� lakoss�g volt a kiv�tel,
�rthet� okokb�l, term�szetesen igyekeztek is megg�tolni politikai �s gazdas�gi befoly�suk r�v�n.
Ez term�szetesen csak m�g jobban n�velte az NSDAP, N�metorsz�g, de �ltal�ban a n�metek zsid�elleness�g�t.
M�gis csek�ly volt a holokauszt �ldozatainak sz�ma mind N�metorsz�gban, mind pedig Ausztri�ban.
S�t a legy�z�tt N�metorsz�gban �s Ausztri�ban a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a zsid�s�g nagyobb befoly�sra
tett szert, mint valaha. Hogy a vesztes�g nem volt nagyobb - abban az is k�zrej�tszott, hogy a n�met
politika a kiv�ndorl�sra buzd�totta a zsid�kat.

Az egy�ni, individu�lis emberi jogok itt �tk�znek a kollekt�v emberi jogokkal, a k�z�ss�gek egyenl�
jogaival. A liber�lis globalista vil�g, individualista, nem ismeri el a kollekt�v emberi jogokat, f�l�be
helyezi ezeknek az egy�ni emberi jogokat. Nyilv�nval� - ez nem helyes �ll�spont, mert a k�z�ss�gek jogai
�s �rdekei felette �llnak az egy�nek jogainak. K�l�n�sen ez igaz akkor, ha egyik k�z�ss�g r�telepszik a
m�sikra �s azt kihaszn�lja. A zsid�-n�met, zsid�-lengyel, zsid�-magyar viszonyban, de m�s rel�ci�kban is
a zsid� k�z�ss�g, kisebbs�gi volta ellen�re is t�lhatalmat �p�tett ki, mind gazdas�gban, mind
kultur�lisan, mind politikai tekintetben. "Vissza�lt" a polg�ri demokr�ci�val. M�g a zsid� k�z�ss�g
gyarapodott, addig a befogad� k�z�ss�geknek komoly k�ra sz�rmazott az egy�tt�l�sb�l. �lhet k�t k�z�ss�g
- faj egy�tt szimbi�zisban, mikor az egy�tt�l�s mind a k�t k�z�ss�gnek hasznos, de nem ez volt a
t�rt�nelmi tapasztalat, hanem ennek az ellenkez�je. Amikor a n�metek erre hivatkozva a zsid�s�g
kiv�ndoroltat�s�t akart�k, ezzel megs�rtett�k az egy�nek emberi jogait - faji megk�l�nb�ztet�s r�v�n, de
ezt a kollekt�v jogok �rv�nyes�t�s��rt tett�k, az�rt hogy a t�bbs�gi t�rsadalom mentes legyen a k�ros,
"parazita" egy�tt�l�kt�l. Azaz �ppen az egyenl�s�g �rdek�ben, az alapj�n az elv alapj�n, hogy minden
nemzetnek joga van a saj�t haz�ja felett rendelkezni, azt megszabva kiket l�t vend�g�l �s kiket nem.
Ha egy n�p tart�san arra rendezkedik be, hogy m�s n�pek k�z�tt �l, �s mindenhol ellenkez�st �s ut�latot
v�lt ki - akkor nem az ellene fell�p�k a hib�sak, hanem az a k�z�ss�g amely k�ptelen arra, hogy
alkalmazkodjon azokhoz a nemzetekhez, akiknek a f�ldj�n �l. A zsid� k�z�ss�g tagjainak nagy t�bbs�ge
igyekszik is alkalmazkodni, beilleszkedni, emancip�l�dni. Egy r�sz�k azonban ezt a t�bbi sz�m�ra is
lehetetlenn� teszi. Tipikusan a Rosa Luxemburg f�le - �rtelmis�gi, liber�lis, szocialista kalandorok �s
a moh� bank�rok, nagyiparosok, keresked�k r�tege. �k azok, akik tudatosan olyan gy�l�letet keltenek, amely
azt�n r�ragad a t�bbiekre is, kik csak annyiban felel�sek a nagysz�j� hangad�k tettei�rt, hogy nem l�pnek
fel ellen�k.
Annak idej�n a Jord�n kir�ly is ki�zte az orsz�gb�l azokat a palesztinokat, akik megs�rtett�k a
vend�gjogot �s �t akart�k venni az uralmat az orsz�g felett. Ami a legtragikusabb, hogy �ppen az a zsid�
r�teg, amely felel�s volt a viszony elm�rgesed�s�rt - teh�t az �rtelmis�gi �s burzso� r�teg, k�nnyen tal�lt
mag�nak befogad� orsz�got. A nincstelen zsid�s�g befogad�s�ra ezzel szemben egy orsz�g sem mutatott
hajland�s�got, m�g Amerika sem. Fontos meg�rten�nk, hogy a nyugati hatalmak, csak abban az esetben
�t�lhetn�k el N�metorsz�got a zsid�s�g kiv�ndoroltat�s��rt, ha �k maguk k�szs�gesen befogadt�k volna a
zsid�kat. Legnagyobb k�szs�get erre - Spanyolorsz�g, Portug�lia, Olaszorsz�g tan�s�tott, mellesleg szint�n
nemzeti szocialista jelleg� rendszerei.
A N�metorsz�g a n�metek� - Amerika az amerikaiak� elv mag�t�l �rthet�d�, mint az is, hogy N�metorsz�g
legal�bb az a ter�let, ahol t�bbs�g�ben n�metek �lnek. Az els� vil�gh�bor� v�g�n n�met lakta ter�letek
ker�ltek idegen uralom al�, megs�rtett�k ezzel az �nrendelkez�si jogot, N�metorsz�g - �s Magyarorsz�g is
- teljes joggal l�pett fel rev�zi�s ig�nyekkel.

1938. m�rcius 13.

1936. j�lius 11.-�n Ausztria �s N�metorsz�g az Anschlussot el�k�sz�t� egyezm�nyt k�t. P�r nappal k�s�bb
1936. j�lius 17.-�n, kit�r a Spanyol polg�rh�bor�. Az a vesz�ly fenyeget, hogy egy �jabb marxista �llam j�n
l�tre, fontos strat�giai helyen. N�metorsz�g �s Olaszorsz�g �nk�nteseket k�ld a Francoista csapatok
oldal�n Spanyolorsz�gba. Ez alakalmat ad a n�met hader� kipr�b�l�s�ra, m�sr�szt N�metorsz�g sz�vess�get
tesz Angli�nak �s Franciaorsz�gnak, akiknek �rdekeit vesz�lyeztetn� a kommunista el�ret�r�s.
1938. m�rcius 13.-�n bek�vetkezik az Anschluss. M�g ugyan ebben az �vben, 1938. szeptember 30.-�n siker�l
diplom�ciai eszk�z�kkel, n�gyhatalmi meg�llapod�ssal, Hitler - Mussolini - Daladier - Chamberlain �ltal
al��rt egyezm�nnyel el�rni a Szud�ta vid�k N�metorsz�ghoz val� csatol�s�t. Hitler ez id�ig m�st nem tesz,
mint �rv�nyes�ti a nemzeti �nrendelkez�s Wilson amerikai eln�k �ltal meghirdetett elveit. November
m�sodik�n - azaz egy h�nappal k�s�bb Magyarorsz�g is visszakapja Csehszlov�ki�t�l az elcsatolt felvid�k
egy r�sz�t. Ezek mind olyan v�ltoz�sok, amelyek igazs�gosabb hat�rokat eredm�nyeznek.
Volt a n�met birodalomnak m�g egy r�sze, amely t�rt�nelme folyam�n mindig n�met fennhat�s�g alatt �llt,
maga Csehorsz�g. Mivel az �n�ll� �llami l�te nem is r�sze az eur�pai k�ztudatnak, N�metorsz�g k�nnyen
megszerezheti. 1939. m�rcius 14.-�n Pozsonyban bejelentik az �n�ll� Szlov�k �llam megalakul�s�t,
Ungv�ron pedig a Russzin �llam megalakul�s�t. Hlinka szlov�k nacionalista h�vei hamar ki�br�ndultak
Benes �s Masarik Csehszlov�ki�j�b�l �s r�viddel Trianon ut�n az volt a v�lem�ny�k, hogy t�bbet szenvedtek
k�t �v alatt a p�ffeszked� csehekt�l, mint 1000 �v alatt a magyarokt�l. Kiv�l�suk a Csehszlov�k �llam
meggyeng�l�se ut�n el�re l�that� volt, �s nem is lehet sajn�lni a cseheket �rte. Hitler erre megsz�llja
a marad�k Csehorsz�got, amely Statusa hasonl�v� v�lik, mint volt 1918 el�tt - azaz a birodalom �r�k�s
tartom�ny�b�l n�metek Cseh-Morva protektor�tusa lesz.
Ribbentrop k�l�gyminiszter ad k�t hetet a magyaroknak arra, hogy K�rp�talj�t visszacsatoljuk.
�l�nk is a lehet�s�ggel
M�r majdnem teljes a III. Birodalom, csup�n a Lengyeleknek �tadott Korridor �s Danzig hi�nyzik bel�le.
Hitler nem is k�vetel a lengyelekt�l m�st, mint azt amit igazs�gtalanul it�ltek nekik Versaillesben.
A franci�kt�l is csak Elz�szt szeretn� vissza venni. A lengyleknek is felaj�nlja a megegyez�st s�t
v�delmet �g�r nekik oroszok ellen. Az angol diplom�cia azonban arra buzd�tja a lengyeleket, �lljanak
ellen, mert �k megv�dik �ket. Az a b�ke rendszer, amit a Versailles-i b�ke eredm�nyezett, �sszeomlott �s
azok az �llamok ellen fordul, amelyeket kedvezm�nyezett. 1939. szeptember 1.-�n is a n�metek jogos
ig�nyeik miatt ind�tanak h�bor�t, abban a tudatban, hogy az � oldalukon �ll az igazs�g... Val�ban,
a m�sik oldalon, pedig az irdatlan t�ler�...
............................................................................................................


....................................................................................................
Magyarorsz�g, mint hadsz�nt�r...!

Magyarorsz�got, t�gabb �rtelemben a K�rp�t-medenc�t gyakran emlegetik mell�k-, vagy m�sodlagos hadsz�nt�rk�nt. A puszta sz�mokat tekintve ez indokoltnak t�nik. Katona-f�ldrajzilag is l�tnunk kell azt, hogy a h�bor� normandiai partrasz�ll�s ut�ni szakasz�ban megfigyelhet� a t�rekv�s: a sz�vets�gesek angolsz�sz vagy szovjet tagjai �rjenek el�sz�r a Harmadik Birodalom sz�v�hez, a Ruhr-vid�ken avagy Brandenburgon �t Berlinhez. Ezek mellett sem szabad azonban szem el� t�veszten�nk azokat a t�nyez�ket, amelyek a K�rp�t-medenc�t fontoss� tett�k – term�szetesen Magyarorsz�g mellett – a f� hadvisel� felek sz�m�ra is.
2.-IK VIL�GH�BOR�...!

N�metorsz�g szempontj�b�l a t�rs�g megtart�sa alapvet�en volt fontos, hiszen egyfel�l biztos�tania kellett a t�l�l�sre hivatott Alpesi Er�d (Alpenfestung) hadm�veleti el�ter�t, m�sfel�l a rom�n olaj elveszt�s�t k�vet�en a magyarorsz�gi sz�nhidrog�n-mez�k birtokl�sa a h�bor� folytat�sa szempontj�b�l sz�m�ra l�tfontoss�g�v� v�lt. Az sem volt elhanyagolhat�, hogy a t�rs�g elveszt�se a Harmadik Birodalom tov�bbi sz�vets�geseinek elhull�s�t vonta (volna) maga ut�n, amit Hitler nem engedhetett meg.
Hitler sok�ig nem adta fel a rem�nyt, hogy a Szovjetuni�, mint a c�ri Orosz Birodalom terjeszked�si ir�nyai �r�k�s�nek megjelen�se a Balk�non, a h�bor�ba val� bel�p�sre k�szteti a t�r�k vezet�st, egykori (I. vil�gh�bor�s) sz�vets�gese oldal�n. Ebb�l a szempontb�l sem volt mindegy, hogy a n�metek katonailag jelen vannak-e a Balk�non vagy legal�bb annak kapuj�ban. A balk�ni katonai jelenl�t egyik alapfelt�tele a K�rp�t-medence, de legal�bb a Dun�nt�l megtart�sa volt. A szovjet felet a n�met t�rekv�sek megakad�lyoz�sa motiv�lta a magyar olaj �s a sz�vets�gesek lev�laszt�s�nak tekintet�ben csak�gy, mint az Alpesi Er�d ki�p�t�s�nek k�rd�s�ben.
Az sem volt l�nyegtelen sz�mukra, hogy a K�rp�t-medenc�ben mennyi n�met er�t siker�lt lek�tni, illetve elvonni a lengyelorsz�gi f�ir�nyt�l. Szt�lin, b�r els�dlegesnek tekintette a berlini ir�nyt, maga is jelent�snek nevezte a magyar hadsz�nteret. 1944 okt�ber�ben �gy fogalmazott, hogy „…igyeksz�nk gyorsan kijutni a hitleri N�metorsz�g hat�raihoz… ehhez el�z�leg, sz�t kell vern�nk a magyar ter�leten l�v� ellens�get, Magyarorsz�ghoz f�z�dik f� �rdek�nk.”

Szovjet gyalogos �s p�nc�los alakulat a magyarorsz�gi harcokban...!
A n�metek, a fentiek f�ny�ben, komolyan vett�k Magyarorsz�g v�delm�t. Szeptember 22-�n Guderian er�dvonalrendszer ki�p�t�s�t rendelte el. Ez h�rom f� v�d�vonalb�l �s azok retesz�ll�saib�l �llt. A Karola-vonal az �szaki-k�z�phegys�g d�li perem�n h�z�dott, a Margit-vonal Buda �s a Balaton, illetve a Balaton �s a Dr�va k�z�tt. Az Attila-vonal a f�v�ros pesti oldal�t vette k�r�l. Ez ut�bbi �sszekacsolta a Margit- �s az Attila-vonalat is. A nyugati v�geken, a domborzat f�ggv�ny�ben hol magyar, hol osztr�k oldal�n �p�lt ki a Birodalmi V�s��ll�s (Reichsschutzstellung).
A gal�ciai hadm�veletek utols� szakasz�ban az 1. magyar hadsereg 1944 augusztus�ra visszavonult az er�dvonalakba az �szakkeleti-K�rp�tokba. A h�nap elej�n jelent�s er�s�t�sek �rkeztek a hadsereghez: 3 hadoszt�ly (6., 10., 13.) �s a III. hadtestparancsnoks�g. Ut�bbi az Uzsoki-h�g�ban, a VII. hadtest a Pantyr- �s a Tat�r-h�g�ban v�dekezett. Az augusztus 5-�n a K�rp�tokon val� �tt�r�sre megalak�tott 4. Ukr�n Front Petrov vez�rezredes vezet�s�vel t�bbsz�ri halaszt�s ut�n szeptember 9-�n ind�totta meg t�mad�s�t. Az 1. magyar hadsereg a {I-385.} Toronyai- �s a Tat�r-h�g� k�z�tt visszavonult a Szent L�szl�-�ll�sba. Ekkor indult meg az 1. Ukr�n Front t�mad�sa az 1. n�met p�nc�loshadsereg ellen a Szlov�ki�ba t�rt�n� bet�r�s c�lj�b�l. Az �gy kibontakoz� egy h�napos duklai csata miatt az 1. magyar hadseregnek �t kellett vennie a n�met hadseregt�l az Uzsoki-h�g�t�l a Lupkowig terjed� arcvonalszakaszt. Szeptember m�sodik fel�ben a III. magyar hadtest is visszavonult az orsz�ghat�rra. Az OKH szeptember 22-�n enged�lyezte a visszavonul�st az �rp�d-vonalba, amit az 1. magyar hadsereg 25–27-�n hajtott v�gre (Wintersport hadm�velet). A magyar csapatok a Tat�rh�g� magyar oldala kiv�tel�vel, ahol Tiszabork�tig vonultak vissza, okt�ber k�zep�ig kitartottak az �rp�d-vonalban. Okt�ber 17-�n a hadsereg megkezdte a visszavonul�st K�rp�tokb�l, mivel a debreceni csata sor�n a 2. Ukr�n Front f�er�i m�r h�t�t fenyegett�k. A 4. Ukr�n Front 17. l�v�szhadteste 18-�n elfoglalta M�ramarosszigetet, 24-�n Husztot, 18. hadserege 26-�n Munk�csot, m�snap Ungv�rt. A h�nap v�g�n az arcvonal a Takcs�ny–Szobr�nc–Nagykapos–Csap vonalon hosszabb id�re stabiliz�l�dott.
A 2. Ukr�n Front 1944. okt�ber 6-�n arcvonal�nak teljes sz�less�g�ben M�ramarost�l Pancsov�ig offenz�v�t ind�tott. F�er�it (7. g�rdahadsereg, 6. g�rda harckocsihadsereg, Plijev lovas-g�pes�tett csoport, 53. hadsereg, 1. rom�n hadsereg) a D�lkelet-Alf�ldon �sszpontos�tva �tt�rte a 3. magyar hadsereg v�delm�t, 8-�ra kijutott a Tisza Szeged feletti szakasz�ra, s h�df�ket foglalt a jobb parton. 11-�n elfoglalta Szegedet. 21-�re a 3. hadsereg arcvonala a 46. szovjet hadsereggel szemben megszil�rdult a Kiskunf�legyh�za–Baja vonalon. A 2. Ukr�n Front f�er�i 8-�n �tkeltek a H�rmas-K�r�s�n, 28-�ig a 6. n�met hadsereggel szemben Polg�rt�l Tiszak�rtig felz�rk�ztak a Tisza bal partj�ra, illetve megv�vt�k a debreceni csat�t. A 2. Ukr�n Front jobbsz�rny�n a 27., 40. szovjet �s 4. rom�n hadsereg az �szak-Erd�lyb�l visszavonul� 2. magyar �s 8. n�met hadsereget k�vetve november 1-j�ig jutott ki a Tisza Csap–Polg�r szaksz�ra. Ny�regyh�z�t okt�ber 31-�n foglalt�k el.

Szovjet csapatok Szegeden, 1944. okt�ber...!
A tisz�nt�li hadm�veletek r�sz�t k�pez� debreceni csata a m�sodik vil�gh�bor� egyik legnagyobb p�nc�los�tk�zete volt. A szovjet hadsereg hadm�veleti szint� beker�t�sre ir�nyul� offenz�v�j�b�l fejl�d�tt ki Nagyv�rad–Debrecen–Ny�regyh�za t�rs�g�ben, okt�ber 6–31. k�z�tt. A V�r�s Hadsereg Legfels�bb F�parancsnoks�ga szeptember 25-i direkt�v�ja szerint a 2. Ukr�n Frontnak okt�ber 6-�n ind�tott t�mad�ssal fel kellett z�rk�znia a Tisz�ra a Csap–Szeged szakaszon, a 4. Ukr�n Frontnak okt�ber 1-j�n ind�tott t�mad�ssal �t kellett t�rnie a K�rp�tokon a Fels�-Tisz�ra, s a k�t szovjet hadseregcsoportnak Csap t�rs�g�ben tal�lkozva be kellett ker�tenie az �szak-Erd�lyben harcol� 2. magyar �s 8. n�met hadsereget, illetve az �szakkeleti-K�rp�tokban addig sikeresen v�dekez� 1. magyar hadsereget. A n�met D�l Hadseregcsoport arra k�sz�lt, hogy okt�ber 12-�n ind�tott t�mad�ssal (Cig�nyb�r�) kiszor�tja a szovjet–rom�n csapatokat Erd�lyb�l �s t�li v�delemre rendezkedik be a K�rp�tok gerincvonal�n. A 2. Ukr�n Front okt�ber v�g�re vette birtokba a Tisza vonal�t, illetve a B�csk�t �s a Duna–Tisza k�ze d�li r�sz�t, a 4. Ukr�n Front az okt�ber 17-t�l visszavonul� 1. magyar hadsereg nyom�ban a K�rp�talj�t. Az el�ir�nyzott beker�t�st azonban nem tudt�k megval�s�tani, az 1. magyar hadsereg k�pes volt a rendezett visszavonul�sra Szlov�kia fel�, a 2. magyar �s 8. n�met hadsereg kiv�gta mag�t Debrecen �s Ny�regyh�za k�z�tt a Tisza ir�ny�ba. A n�metek {I-386.} sz�m�ra ez�rt a debreceni csata �n. elh�r�t� gy�zelem (Abwehrsieg) volt.
Sz�k �rtelemben a debreceni csata a Debrecen k�rzet�ben okt�ber 9–20. k�z�tt lezajlott tal�lkoz�harcok (mindk�t f�l t�mad�ssal igyekszik c�ljait el�rni) �sszess�ge. A szovjet 6. g�rda harckocsihadsereg �s Plijev lovas-g�pes�tett csoport 6-�n d�lr�l el�rte a Sebes-K�r�st, ut�bbi 9-�n P�sp�klad�nyt�l Nagyv�rad fel� fordult, a v�ros el�tt elakadt 6. harckocsihadsereg t�mad�s�nak el�mozd�t�s�ra. A 6. n�met hadsereg Debrecen–Nagyv�rad t�rs�g�be vonult vissza, a 2. magyar �s 8. n�met hadsereg 8-�n este megkezdte a visszavonult �szak-Erd�lyb�l. 12-�n elesett Nagyv�rad, 14-t�l a III. n�met p�nc�loshadtest is Debrecen ir�ny�ba vonult vissza. Okt�ber 10–16. k�z�tt Debrecent�l d�lre a 6. szovjet g�rda lovashadtest beker�t�sben harcolt, a 2. Ukr�n Front parancsnoka Kecskem�t al�l visszaford�totta a 18. harckocsi-hadtestet. 19-�n a z�mmel a Cig�nyb�r� hadm�veletre �s a nyilas puccs biztos�t�s�ra �sszevont csapatokb�l fel�ll�tott IV. n�met p�nc�loshadtest Szolnok fel�l t�mad�st ind�tott keleti ir�nyba. Szovjet r�szr�l ide csoportos�tott�k �t a 7. g�rdahadsereget. 20-�n hajnalra a Plijev- �s a Gorskov lovas-g�pes�tett csoport elfoglalta Ny�regyh�z�t, s Rakamazn�l �s Dombr�dn�l el�rte a Tisz�t, ezzel kezdet�t vette a t�g �rtelemben vett debreceni csata r�sz�t k�pez�, a 2. magyar �s 8. n�met hadsereg gy�r�b�l val� kit�r�s�t eredm�nyez� ny�rs�gi csata. 22-�n Nagyk�ll�n�l tal�lkozott nyugat fel�l az 1., kelet fel�l a 23. n�met p�nc�los