.......................................................................................................................................................................
T�RT�NELMI ESEM�NYEK T�KR�BEN...! "Egy n�pet (etnikumot) testi jegyei, szellemi- �s t�rgyi kult�r�ja valamint nyelve hat�rozza meg. Legmaradand�bbak biol�giai-�lettani jegyei, legv�ltoz�konyabb nyelve - ezt esetenk�nt "cser�lheti" is.Ha egy n�p eredet�t keress�k, �gy j�runk el, hogy kutat�sainkban t�rben �s id�ben addig megy�nk el, ameddig olyan testalkat�, �lettani tulajdons�g�, zene- �s t�ncvil�g�, hitvil�g�, mesevil�g�, k�lt�szetvil�g�, �r�sbelis�g�, n�prajzi mot�vumvil�g�, �telkult�r�j�, n�v�ny- �s �llatvil�g�, esetleg olyan vagy hasonl� nyelv� n�pet nem tal�lunk a m�ltban vagy a jelenben, ahonnan �seinket sz�rmaztatni tudjuk. E kutat�sokat az antropol�gia. a zenetudom�ny, a t�nctudom�ny, a vall�studom�ny, a k�t�szet, a �r�studom�ny, a n�prajz, az �telkutat�s, a n�v�ny- �s �llattan, a nyelvtudom�ny �s a forr�skutat�sok m�dszereivel v�gezz�k. A kutat�sokhoz ezen egzakt tudom�nyokon t�l nincs sz�ks�g b�rmif�le te�ri�ra ,felt�telez�sekre. Vagy el tudunk jutni egy olyan korig �s n�pig amikor, ahol �s akikn�l ezen ism�rvek el�fordulnak, akkor ezt vessz�k eredet�nk alapj�ul - e ter�letr�l, e n�pekt�l sz�rmazunk -, vagy kimondjuk a legtudom�nyosabb sz�t: "nem tudjuk" vagy "m�g nem tudjuk".
A magyar Eur�pa egyetlen nem indoeur�pai n�pe. Ez a "m�ss�g" tette lehet�v�, hogy ebben az idegen tengerben biol�giai alkat�t, szellemi- �s t�rgyi kult�r�j�t valamint nyelv�t a m�ig meg tudta �rizni. Egy nemzet -, mint p�ld�ul a magyar - t�bb etnikumb�l (n�pb�l) tev�dik �ssze. Term�szetesen a magyarok - �rp�d n�p�nek - honfoglal�s�t meg�rte az �si autochton lakoss�g - az �jk�kori, a r�z- �s bronzkoriak, a vaskoriak, a szk�t�k, a szarmat�k, a n�pv�ndorl�skor K�rp�t-medenc�n �tvonult n�peinek t�red�kei (maradv�nyai) �s a v�ndorl�suk sor�n sokszorosan �tv�z�d�tt bek�lt�z�tt magyars�got sz�nezt�k a honfoglal�s ut�n betelep�tett �s betelep�lt n�pek (j�szok, kunok, sz�szok, sv�bok, szlov�kok, ukr�nok, rom�nok szerbek, horv�tok stb.). A magyar nemzet gerinc�t m�giscsak a 895-ben a K�rp�t-medenc�be k�lt�z�tt �tsz�zezernyi "honfoglal� magyar" adta �s ma is ez alkotja.
A K�rp�t-medence mai k�p�nek kialakul�s�n�l n�gy jelent�s �s saj�tos k�r�lm�ny j�tszott k�zre:

1./ A K�rp�t-medence, amely a vil�g legterm�kenyebb medenc�je a t�rt�nelem furcsa j�t�kak�ppen a kor�bbi korokban szinte mindig gy�ren lakott ter�let volt. Nem telepedtek itt meg a hallastattiak, tov�bbvonultak a kelt�k, a Kr. ut�ni IV. sz�zadban kivonultak a r�maiak �s tov�bbvonultak az ide bejutott langobardok, g�tok, szk�rek, vand�lok, herulok, �s a gepid�knak is csak kis r�sze tal�lt itt otthonra.
2./ A Bels�-�zsi�b�l a K�rp�t-medenc�be jutott magyars�g el�tt nagyj�b�l ugyanazon ter�letekr�l kor�bbi bels�-�zsiai t�rzssz�vets�gekb�l kiszakadva a magyarhoz hasonl� etnikum� hunok �s avarok, majd az 1243-as �s az 1246-os �vekben a kunok is bejutottak gazdag�tva vagy ak�r "kieg�sz�tve" a honfoglal� magyars�got. Ez�rt a r�gi hivatalos tank�nyvek a XIX. sz�zad els� harmad�ig �gy tan�tott�k, hogy a magyarok Bels�-�zsi�b�l h�rom hull�mban k�lt�ztek be a K�rp�t-medenc�be; a Kr. ut�ni IV. sz�zadban, mint "Attila hunjai" (akiknek 453-ban, Attila hal�la ut�n a Csigle-mez�re k�lt�z�tt, majd onnan Erd�lyt ben�pes�t� ut�dai a sz�kelyek), 568-ban (majd ut�na m�g k�t hull�mban) az avarok �s 895-ben �rp�d n�pe, akikhez az 1240-es �vekben hozz�k�lt�ztek a kunok. Ebb�l k�vetkezik, hogy

3./ A Kr. ut�ni IV. sz�zadban bek�lt�z� hunokat, majd a h�rom hull�mban bejutott avarokat e medenc�b�l senki ki nem �zte, ki nem irtotta; meg�rt�k �rp�d n�p�nek honfoglal�s�t �s hasonl� testalkatuk, szellemi- �s t�rgyi kult�r�juk valamint nyelv�k r�v�n beolvadtak a magyars�gba.
4./ A K�rp�t-medenc�be a Kr. el�tti VII-VI. sz�zadban az Ir�ni-magasf�ldr�l bejutottak nagy�llattart� lovas poszt-sumer kult�r�j� ir�ni (perzsa) eredet� szk�t�k ("szitty�k"), az id�sz�m�t�sunk kezdete k�r�li id�ben a szarmat�k (�s szauromat�k), valamint az 1235-�s �vekben a j�szok. E n�peket sem irtotta ki senki; a K�rp�t-medenc�ben meg�rt�k a m�t �s nemzet�nk szerves r�sz�t alkotj�k. Sokan foglalkoznak e n�pek (szk�t�k, szarmat�k �s j�szok) ir�ni (perzsa) "sumer gy�ker�" kult�r�j�val - f�leg nyelv�vel -, ez azonban nem azonos "a magyars�g �shaz�j�nak" a kutat�s�val, hanem ez a magyar nemzet egyik fontos �tv�z�elem�nek az eredetkutat�sa.
........................................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................................

K�lcsey Ferenc, HIMNUSZ!

Isten, �ldd meg a magyart J� kedvvel, b�s�ggel,
Ny�jts fel�je v�d� kart, Ha k�zd ellens�ggel;
Bal sors akit r�gen t�p, Hozz r� v�g esztend�t
Meg b�nh�dte m�r e n�p A m�ltat s j�vend�t!
�seinket felhoz�d K�rp�t szent b�rc�re,
�ltalad nyert sz�p haz�t Bendeg�znak v�re.
S merre z�gnak habjai Tisz�nak, Dun�nak,
�rp�d h�s magzatjai Felvir�goz�nak.
�rt�nk K�ns�g mezein �rt kal�szt lengett�l,
Tokaj sz�l�vesszein Nekt�rt csepegtett�l.
Z�szl�nk gyakran pl�nt�l�d Vad t�r�k s�nc�ra,
S ny�gte M�ty�s b�s had�t B�csnek b�szke v�ra.
Hajh, de b�neink miatt Gy�lt harag kebledben,
S els�jt�d vill�midat D�rg� fellegedben,
Most rabl� mongol nyil�t Z�gattad felett�nk,
Majd t�r�kt�l radig�t, V�llainkra vett�nk.
H�nyszor zengett ajkain Ozm�n vad n�p�nek
Vert hadunk csonthalmain Gy�zedelmi �nek!
H�nyszor t�madt tenfiad Sz�p haz�m, kebledre
S lett�l magzatod miatt Magzatod hamvvedre?
B�jt az �ld�z�tt, s fel� Kard ny�lt barlangj�ban,
Szerten�zett s nem lel� Honj�t a haz�ban,
B�rcre h�g �s v�lgybe sz�ll,B� s k�ts�g mellette,
V�r�z�n l�bain�l,S l�ngtenger f�lette.
V�r �llott: most k�halom;Kedv s �r�m r�pkedtek:
Hal�lh�rg�s, siralomZajlik m�r helyettek.
S ah, szabads�g nem virulA holtak v�r�b�l,
K�nz� rabs�g k�nnye hull�rv�nk h� szem�b�l.
Sz�nd meg Isten a magyart,Kit v�szek h�ny�nak,
Ny�jts fel�je v�d� kartTenger�n k�nj�nak,
Balsors akit r�gen t�p,Hozz r� v�g esztend�t,
Megb�nh�dte m�r e n�pA m�ltat s j�vend�t!
...............................................................................................................................
Magyar T�rt�nelmi D�tumok Magyar uralkod�k
Fejedelmek 895-907 �rp�d
907-947 Zsolt
948-955 Fajsz
955-972 Taksony
972-997 G�za
997-1001 Istv�n
Kir�lyok (�rp�d-h�z) 1001-1038 I. (Szent) Istv�n
1038-1041 P�ter
1041-1044 Aba S�muel
1044-1046 P�ter
1046-1060 I. Andr�s
1060-1063 I. B�la
1063-1074 Salamon
1074-1077 I. G�za
1077-1095 I. (Szent) L�szl�
1095-1116 (K�nyves) K�lm�n
1116-1131 II. Istv�n
1131-1141 II. (Vak) B�la
1141-1162 II. G�za
1162-1163 II. L�szl�
1162-1172 III. Istv�n
1163-1165 IV. Istv�n
1173-1196 III. B�la
1196-1204 Imre
1205 III. L�szl�
1205-1235 II. Andr�s
1235-1270 IV. B�la
1270-1272 V. Istv�n
1272-1290 IV. (Kun) L�szl�
1290-1301 III. Andr�s
Kir�lyok (Premysl) 1301-1305 Vencel (L�szl�)
Kir�lyok (Wittelsbach) 1305-1307 Ott�
Kir�lyok (Anjouk) 1308-1342 I. (R�bert) K�roly
1342-1382 I. (Nagy) Lajos
1382-1387 M�ria
1385-1386 II. (Kis) K�roly
Kir�lyok (Luxemburg) 1387-1437 Zsigmond
Kir�lyok (Habsburg) 1437-1439 Albert
1440-1457 V. L�szl�
Kir�lyok (Jagello) 1440-1444 I. Ul�szl�
1446-1453 Hunyadi J�nos (korm�nyz�)
Kir�lyok (Hunyadi) 1458-1490 I. (Hunyadi) M�ty�s
Kir�lyok (Jagello) 1490-1516 II. Ul�szl�
1516-1526 II. Lajos
Kir�lyok (Z�polya) 1526-1540 I. (Szapolyai) J�nos
Kir�lyok (Habsburg) 1527-1564 I. Ferdin�nd
1564-1576 I. Miksa
1576-1608 I. Rudolf
1608-1619 II. M�ty�s
1619-1637 II. Ferdin�nd
1637-1657 III. Ferdin�nd
1657-1705 I. Lip�t
1705-1711 I. J�zsef
1711-1740 III. K�roly
1740-1780 M�ria Ter�zia
1780-1790 II. J�zsef
1790-1792 II. Lip�t
1792-1835 I. Ferenc
1835-1848 V. Ferdin�nd
1848-1916 Ferenc J�zsef
1849 Kossuth Lajos (korm�nyz�)
1916-1918 IV. K�roly
1920-1944 vit�z nagyb�nyai Horthy Mikl�s (korm�nyz�)
.....................................................................................................................................................
Erd�lyi Fejedelems�g

1541 el�tt Magyarorsz�g r�sze;

1541-1551 k�z�tt k�l�n orsz�g (�llamform�ja rendezetlen), uralkod� J�nos Zsigmond v�lasztott magyar kir�ly

1551-1556 k�z�tt Magyarorsz�g r�sze

1556-1571 k�z�tt k�l�n orsz�g (�llamform�ja rendezetlen), uralkod� J�nos Zsigmond v�lasztott magyar kir�ly

1571-1765 k�z�tt Erd�lyi Fejedelems�g;

1765-1848 k�z�tt Erd�lyi Nagyfejedelems�g;

1848 ut�n egyes�lt Magyarorsz�ggal.

Az Erd�lyi Nagyfejedelems�g c�mere (1765)

M�ria Ter�zia alatt

1541-1551 Jagell� Izabella

1556-1571 Szapolyai J�nos-Zsigmond

1571-1586 B�thori Istv�n

1586-1597 B�thori Zsigmond

1597-1598 B�thori Zsigmond

1598-1599 B�thori Andr�s

1599-1600 Vit�z Mih�ly

1601 B�thori Zsigmond

1601-1602 B�thori Zsigmond

1603 Sz�kely M�zes

1604-1606 Bocskai Istv�n

1607-1608 R�k�czi Zsigmond

1608-1613 B�thori G�bor

1613-1629 Bethlen G�bor

1629-1630 Brandenburgi Katalin

1630 Bethlen Istv�n

1630-1648 I. R�k�czi Gy�rgy

1648-1660 II. R�k�czi Gy�rgy

1657-1658 Rh�dey Ferenc

1658-1660 Barcsai �kos

1661-1662 Kem�ny J�nos

1661-1690 I. Apafi Mih�ly

1690 II. Apafi Mih�ly

1690 Th�k�ly Imre

1691 Diploma Leopoldinum

1704-1711 II. R�k�czi Ferenc

.................................................................................................................................................

..............................................................................................................
Trianon, 1920. j�nius 4.-e ...!
A vil�g legigazs�gtalanabb,legbecstelenebb "b�k�je"melyet soha sem lehet megbocs�jtani...!

1920. j�nius 4-�n, d�lel�tt t�z �ra: Budapesten �s orsz�gszerte "megkondultak a harangok, a gy�rtelepek megsz�laltatt�k szir�n�ikat �s a borong�s, �szies leveg�ben tovah�mp�lyg� szomor� hanghull�mok a nemzeti �sszeoml�s f�jdalmas gy�sz�t jelentett�k: ma (...) �rt�k al� Trianonban a magyar meghatalmazottak a b�keokm�nyt. Ma teh�t elszak�tott�k t�l�nk a ragyog� magyar v�rosokat: a kincses Kolozsv�rt, a R�k�cziak Kass�j�t, a koron�z� Pozsonyt, az iparkod� Temesv�rt, a v�rtan�k v�ros�t, Aradot �s a t�bbit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a dr�ga, sz�p magyar centrumokat. Ma haz�tlann� tettek v�reink k�z�l sok milli� h� �s becs�letes embert, �s b�kly�kat raktak dolgos k�t kez�kre. �s a vil�g urai ma azt hiszik, hogy befejezt�k m�v�ket, hogy kifosztva, kirabolva, elv�rezve �s megcsonk�tva m�r csak egy pap�rlapot kell r�nk bor�taniuk szemfed�nek. (...) A v�ros �s az orsz�g n�m�n, m�lt�s�gteljesen, de komor daccal t�ntetett az er�szakos b�ke ellen. Eg�sz Budapest a gy�sz�nnep hat�sa alatt �llott." A k�zleked�s t�z percre le�llt, bez�rt�k az �zleteket �s az iskol�kat. Az orsz�g a legm�lyebb nemzeti gy�szba borult. Temet�s volt ez, val�ban: egy hatalmas, gy�ny�r� orsz�g, �s egy �ppen mag�ra eszm�l�, b�szke nemzet temet�se. Ben�rd �gost n�pj�l�ti �s munka�gyi miniszter, valamint Drasche-L�z�r Alfr�d rendk�v�li k�vet �s meghatalmazott miniszter ezen a napon, 16 �ra 30 perckor, a versailles-i Nagy-Trianon palot�ban al��rta a magyars�gra k�nyszer�tett b�keszerz�d�st.
(Megjegyz�sek: A dikt�tum al��r�s�ra az el�zetes h�rek szerint t�z �rakor ker�lt volna sor, ez�rt, amint a fenti h�rad�sb�l is kider�l, akkorra id�z�tve tartott�k az orsz�gos gy�szmegmozdul�sokat. Val�j�ban a d�lut�ni id�pont a helyes, de mivel akkoriban m�g nem �lltak rendelkez�sre olyan t�j�koztat� eszk�z�k, mint a r�di� �s a telev�zi�, a lakoss�got m�r nem lehetett �rtes�teni a v�ltoz�sr�l. A k�t, politikai �rtelemben jelent�ktelen magyar al��r� szem�lye szimboliz�lta, hogy Magyarorsz�g csak a k�nyszer hat�s�ra �rja al� a szerz�d�st, de val�j�ban nem fogadja el azt. Megjegyzend� m�g, hogy az al��r�sra a k�zhiedelemmel ellent�tben nem a Kis-Trianon, hanem a cerem�ni�hoz elegend�en nagy m�ret� Nagy-Trianon palot�ban ker�lt sor, amint az a korabeli filmfelv�telen is l�that�.)
A megd�bben�s �s a tiltakoz�s nem volt ok n�lk�li. A t�rt�nelem soha nem l�tott m�g ilyen "b�k�t", amire ink�bb a "kiv�gz�s �s hullarabl�s" kifejez�s lenne a tal�l�. Minden tov�bbi komment�r n�lk�l �lljanak itt a puszta t�nyek...!
Orsz�g(r�sz) Ter�let Ter�let (%) Lakoss�g (f�) Lakoss�g (%) Ebb�l nem "�llamalkot�" (f�) Ebb�l magyar (f�)
A Szent Korona orsz�gai (Magyarorsz�g �s Horv�t-Szlav�norsz�g egy�tt) 324.411 100 20.886.487 100 10.835.912 10.050.575
Magyarorsz�g 282.870 87,195 18.264.533 87,45 8.310.363 9.954.170
Erd�ly (Rom�ni�hoz) 103.093 31,78 5.265.000 25,21 2.465.000 1.664.000
D�lvid�k, Dr�vak�z, Murak�z, Muravid�k �s Horv�t-Szlav�norsz�g (a Szerb-Horv�t-Szlov�n Kir�lys�ghoz /Jugoszl�vi�hoz/) 62.092 19,14 4.122.000 19,735 1.366.000 562.000
Felvid�k �s K�rp�talja (Csehszlov�ki�hoz) 61.633 18,9 3.576.000 17,12 1.874.000 1.072.000
Alpokalja (Ausztri�hoz) 4.020 1,24 358.000 1,714 126.000 26.000
�rva �s Szepes v�rmegy�k r�szei (Lengyelorsz�ghoz) 589 0,18 24.000 0,115 9.000 1.000
Fiume (Olaszorsz�ghoz) 21 0,000065 50.000 0,239 22.000 7.000
A megsz�ll� orsz�gokhoz egy�ttesen 231.448 71,345 13.395.000 64,13 5.862.000 3.332.000
Csonka-Magyarorsz�g 92.963 28,655 7.516.000 35,87 798.000 6.718.000
Mint l�that�, Trianonban az �sszes szomsz�dos n�p r�szesedett az ezer �ve l�tez� Magyarorsz�gb�l, m�g a bar�ti Lengyelorsz�g, a t�voli Olaszorsz�g �s a h�bor�ban szint�n vesztes (!) Ausztria is. De els�sorban nem ez�rt tekinthetj�k Trianont a vil�g legigazs�gtalanabb "b�k�j�nek". Az orsz�g elvesz�tette ter�let�nek t�bb, mint 71%-�t, hegyeinek, erd�inek, �sv�nykincseinek, vizeinek �s vas �tvonalainak z�m�t. Odaveszett a lakoss�g 64%-a, �s ami m�g f�j�bb: az �j hat�rok m�ly�n belev�gtak a magyar nemzet test�be. Idegen fennhat�s�g al� ker�lt a K�rp�t-medenc�ben �l� magyars�g kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, r�ad�sul t�bb, mint fel�k az �j hat�r t�szomsz�ds�g�ban, egybef�gg�, sz�nmagyar ter�leteken �lt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetis�gi elvnek megfelel�, igazs�gosabb hat�rokat h�zni, de a gy�ztesek, �s f�leg a csatl�saik �tv�gya csillap�thatatlan volt. Ezek az "ut�d�llamok" csak annyiban v�llalt�k a folytonoss�got a r�gi Magyarorsz�ggal, hogy megsz�llt�k annak ter�leteit, ezen k�v�l viszont csak egyetlen c�ljuk volt (�s van a mai napig): a "megkapott" magyarok elpuszt�t�sa, el�z�se. Az�ta is - f�leg a megsz�ll� orsz�gok - el�szeretettel s�tik r�nk az "irredenta" b�lyeget (b�r sajnos egyre ink�bb ok n�lk�l). De vajon belegondoltak-e abba, ak�r csak egyszer is, hogy �k mit tenn�nek hasonl�
helyzetben!
!...................................................................................................

...... .. ........................... ..................................................................................................... .
El�sz� /a .II.-dik V.H /

Nagyon neh�z meg�rteni, mi�rt l�nyegtelen, �dvt�rt�neti szempontb�l,
hogy egy h�bor�ban ki lesz a gy�ztes. Esem�nyt�rt�netet tanulva, csak
arra figyelve, ki volt az er�sebb �ppen a l�nyeg veszik el, m�gpedig az,
hogy ki volt a k�zdelem erk�lcsi nyertese, melyik az a f�l, amely a j�v�je
sz�m�ra val�di �rt�keket nyert. Azt szokt�k mondani, a gy�ztesnek mindig igaza
van, de minden muland�. A ma gy�zteseib�l a holnap vesztesei lesznek, �s amit
esem�nyt�rt�netileg nyerhet egy harcol� f�l, az eleny�szik, �s m�g a legnagyobb
anyagi �s embervesztes�get is p�tolhatja az id�. Amit �dvt�rt�netileg nyerhet
vagy veszthetnek a felek, azok az �rt�kek nem anyagiak, ez�rt nem is muland�k.
Sokkal fontosabb teh�t egy k�zdelemben az vajon melyik f�l erk�lcse diadalmaskodott.

Henryk Sienkiewicz Sivatagban �s vadonban c�m� m�v�ben Sztas a lengyel fiatalember pr�b�lja megtan�tani, mi a j� �s mi a rossz Kalinak, a n�ger fi�nak. - Mondj egy rossz cselekedetet, Kali! - a n�ger fi� gondolkodik, majd kib�ki: - Ha valaki ellopja Kali tehen�t, az rossz cselekedet! - Nagyszer�, Kali! - �r�l Szt�s - Most mondj egy j� cselekedetet! - Kali most m�r nem is gondolkodik, hanem egyb�l r�v�gja: - Ha Kali lopja el valaki m�s tehen�t! Ebb�l a p�ld�b�l meg lehet �rteni, mi�rt mindegy, hogy ki gy�z. Mindegy, hogy Kali tehen�t lopj�k el, vagy Kali lopja el m�s tehen�t - mindenk�pp rossz cselekedet. Mindig az a l�nyeg, kinek az erk�lcse gy�z. Az erk�lcsi gy�zelem, akkor is a mi�nk, ha ki tudtunk tartani a saj�t erk�lcs�nk mellett, m�g akkor is, ha ez�rt le kellett mondanunk gy�zelemr�l. Az els� vil�gh�bor� erk�lcsi gy�ztese N�metorsz�g �s a Monarchia, k�l�n�sen az els� vil�gh�bor�t lez�r� b�k�k miatt. Ezeknek a hat�sa, felh�bor�t� volta, megingatta az antant orsz�gok k�zv�lem�ny�t is, a legkiv�l�bbak el�t�lt�k a b�kedikt�tumokat. A II. VH eset�ben m�r nincs a h�bor�nak igazi, �s teljes erk�lcsi gy�ztese, mert a n�metek nem voltak k�pesek arra, amire az els� vil�gh�bor�ban, meg�rizni erk�lcsi fels�bbrend�s�g�ket. Engedm�nyeket tettek, �tvett�k az ellens�geik erk�lcseit, ideol�gi�j�t, ez�rt esem�nyt�rt�neti szempontb�l eredm�nyesebbek lettek, de nem el�gg� a t�nyleges gy�zelemhez. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen feladtak volna mindent, �s messze nem azt jelenti, hogy minden n�metre ez jellemz� lett volna erk�lcsi �rt�keikkel val� szembe fordul�s. A h�bor� pozit�v szerepe Ami a pozit�vuma a II. Vil�gh�bor�nak, hogy voltak a sz�vets�gesek oldal�n is olyanok, akik k�pesek voltak magasabb erk�lcsi szintre emelkedni. �dvt�rt�neti szempontb�l a sz�vets�gesek sz�m�ra Patton �s Nimitz valamint MacArthur embers�ge az igazi nyeres�g, a n�metek sz�m�ra Rommel �s a t�bbi t�bornok, Manstein, Guderian, Kesselring, Bock, DIETRICH r�termetts�ge, a n�met katon�k h�siess�ge, a m�rn�keik szak�rtelme, ellens�geik k�ny�rtelens�ge, a n�met n�p helyt�ll�sa minden hib�j�k, vagy b�n�k ellen�re is biztos�totta a r�szleges erk�lcsi gy�zelmet. Igen, a tudom�nytalan fajelm�let ellen�re, a koncentr�ci�s t�borok ellen�re is, a II. VH erk�lcsi gy�ztesei a tengelyhatalmak, erk�lcsi gy�zelm�k azonban �ppen ezek miatt nem lehet teljes. A faj elm�letet a n�metek r�szben a franci�kt�l, angolokt�l, r�szben pedig a zsid�kt�l vett�k �t, �s r�juk alkalmazt�k. A koncentr�ci�s t�borokat az angolokt�l, r�szben az oroszokt�l. Mind a k�t esetben feladt�k a humanista n�met erk�lcs alapvet� elveit, az ellens�g erk�lcs�t vett�k �t, ami egy�rtelm�en vesztes�g �dvt�rt�neti szempontb�l. A jap�nok a gyarmattart� eur�pai hatalmak k�ny�rtelens�g�t �tv�zt�k a szamur�j erk�lccsel, ahogyan a n�metek az antant hatalmak g�tl�stalan machiavellizmus�t a n�met precizit�ssal, porosz mentalit�ssal. A II.VH-ban olyan b�n k�vettetett el, amely p�ld�tlan az emberi t�rt�nelemben. Ez a b�n, nem a holokauszt, hanem az atombomba. Ugyanis ez a f�ldi �let teljes kipusztul�s�nak r�m�t vet�tette el�. Minden ember elpusztul�sa, minden �let megsz�n�se, ny�lv�n sokkal nagyobb trag�dia, mint egy n�pet �r�. A sz�vets�gesek nemcsak az atombomba felrobbant�s�val k�vettek el h�bor�s b�n�ket, de a n�metek hi�ba is igyekeztek �vtizedek �s �vsz�zadok n�pirt�s�t utol �rni. �tvenni az ellenf�l m�dszereit, m�r az�rt is v�gzetes hiba volt a n�metek sz�m�ra, mert az ellenfeleik gyakorlottabbak voltak, �s ki tudt�k haszn�lni a n�metek tapasztalatlans�g�t, s�t nemegyszer naivit�s�t is. A b�n�k A n�metek is sok esetben fertelmes b�n�ket k�vettek el, de sokkal �gyetlenebb�l, mint ellenfeleik. Lidice lak�inak lem�sz�rl�sa elborzaszt�, �ri�si erk�lcsi vesztes�g az elk�vet�nek. Egy angol-amerikai terrorbomb�z�s sokkal t�bb embert meg�lt, mint egy ilyen akci�. A katini m�sz�rl�s titokban maradt �vtizedekig, nem k�l�nben az, ahogy a h�bor� ut�n az oroszok saj�t ter�let�k�n hajtottak v�gre sz�nyegbomb�z�st, t�bbek k�z�tt fell�zadt magyar fal� elpuszt�t�s�ra, vagy felkelt gul�g t�bor�ra. Szt�lin g�tl�stalans�g�val nem is versenghetett a III. Birodalom, m�r abban sem, hogy Szt�lin miatt t�bb orosz halt meg, mint Hitler miatt, de lehet, hogy t�bb zsid� �let is sz�rad rajta. Mi�rt vett�k �t a n�metek az ellenfeleik m�dszereit? Az ok egy�rtelm�en az volt, miut�n az els� vil�gh�bor�ban fel�lkerekedtek a t�ler�ben l�v� antanton, az USA hadba l�p�se elvette N�metorsz�gt�l a meg�rdemelt gy�zelmet. Ez olyan v�ls�got id�zett el�, amelyet nem lehetett feldolgozniuk. Ha ti �gy, mi is �gy l�pett el�. Ez olyan hiba, amely m�r az els� puskal�v�s el�tt vesztess� tette a n�meteket. Ha megnyeri a III. Birodalom a m�sodik vil�gh�bor�t, akkor azzal �ppen ellens�gei erk�lcs�t viszi diadalra N�metorsz�g, vesztese lesz a h�bor�nak �dvt�rt�neti �rtelemben, mindent elvesz�t, amit az els� vil�gh�bor�ban megnyert. Szerencs�re nem ez t�rt�nt, s�t, mindennek ellen�re a n�met hadsereg, a m�g nagyobb t�ler� elleni helyt�ll�s�val meg tudta ford�tani a h�bor� kimenetel�t, �dvt�rt�neti szempontb�l. Az esem�nyt�rt�neti veres�g ellen�re, a II. VH legnagyobb tiszteletnek �rvend� t�bornokai n�metek, a legh�resebb �szpil�t�k, harckocsiz�k, tengeralattj�r� parancsnokok n�metek. A m�rn�ki teljes�tm�nye is tiszteltre m�lt� a III. Birodalomnak, hosszan lehetne sorolni mi mindenben j�rtak �len. Egy-k�t ter�leten nem, nem �p�tettek atombomb�t, nem k�sz�tettek m�rges g�zt, nem voltak anyahaj�ik sem. Nem, mert Hitler megtiltotta e fegyverek fejleszt�s�t. Ez a tilalom, esem�nyt�rt�neti szempontb�l hozz�j�rult a n�met veres�ghez, de �dvt�rt�net szempontj�b�l N�metorsz�g fel� billenti a m�rleget. Fajelm�let Sokak szerint mindez nem �rdekes, mert a n�cik fajelm�letben hittek, koncentr�ci�s t�borokat l�tes�tettek, n�pirt�st hajtottak v�gre. Igen elk�vett�k a n�metek is ezeket a b�n�ket, amit nem lehet el�gg� el�t�lni, de a sz�vets�gesek is, nemcsak a h�bor�ban, hanem el�tte is �s ut�na is, s�t az USA ma is "n�ci" m�dszereket alkalmaz. Nos nem n�ci m�dszerekr�l van sz�, hanem a "n�cik" �ltal is �tvett m�dszerekr�l. Az nem menti a n�meteket, hogy m�sok is elk�vett�k ezeket a b�n�ket. Ami a fajelm�letet illeti, a II.VH idej�n minden hadvisel� f�l meg volt gy�z�dve saj�t fels�bbrend�s�g�r�l, egyiknek sem volt, semmi erk�lcsi g�tl�sa semmilyen b�n elk�vet�sekor sem. Az USA ma is �pp �gy semmibe veszi a nemzetk�zi jogot, mint annak idej�n a n�metek is �s az �sszes t�bbi f�l. Erk�lcse Kali szintj�n van ma is. A n�metek nagyon nagy �rat fizettek az�rt, mert feladt�k saj�t erk�lcseiket. Egy tot�lis �llam j�tt l�tre, mely hat�kony volt, de embertelen �s k�ny�rtelen is. Mikor a n�met tisztikar legkiv�l�bbjai, Von Staufenberg vezet�s�vel, Erwin Rommel t�bornok k�r�b�l megk�s�relt�k N�metorsz�got megmenteni Hitlert�l, egyik �sszeesk�v� megk�rdezte, mi van, ha t�vednek, ha Hitler N�metorsz�ga m�gis gy�ztes lesz. Staufenberg v�lasza erre az volt, ha gy�zn�nk, akkor m�g fontosabb lenne megszabadulni Hitlert�l, a tot�lis �llamt�l. A h�bor� legfontosabb tanuls�ga n�met �s magyar szempontb�l is az, hogy soha nem adhatjuk fel �rt�keinket, nem vehetj�k �t az ellens�g erk�lcs�t, m�g akkor sem, ha nagy a cs�b�t�s erre, f�leg egy veres�g ut�n. Ismerve az esem�nyek menet�t, �s tudva azt, mindenk�ppen sz�ks�ges volt ennek a felismer�se, vil�gos nem ker�lhette el a vil�g a II. VH v�rzivatar�t, �s azt a sz�rny�s�get, ami azut�n k�vetkezett, melynek a hat�sait m�ig ny�gj�k. �n meg�rtem, hogy a hozz�tartoz�ikat elvesztettek a saj�t egy�ni trag�di�jukkal foglalkoznak, de az�rt ezen a szinten t�l kell l�tni. Nemcsak az a sz�rny�, ami a zsid�s�ggal t�rt�nt, hanem az is ami a vil�g t�bbi n�p�vel, r�szben a h�bor� alatt, r�szben pedig k�vetkezm�nyek�nt. Magyarorsz�g alig t�bb mint egy �lvig volt n�met megsz�ll�s alatt. Ezt a megsz�ll�st v�szkorszaknak a lakoss�g egy t�red�ke tekinti. Az a t�red�ke, amely az orsz�g oroszok �ltali elfoglal�s�t - szabad feld�l�s�t, felszabadul�snak nevezi. Sz�munkra - a t�bbs�g sz�m�ra nem a szabads�g, hanem 45 �v rabs�g kezdete volt. Ha van tanuls�ga a II.VH-nak az �ppen az, hogy minden ember, minden k�z�ss�g, n�p egyenjog� kell legyen, senki nem helyezheti saj�t �nz� �rdek�t m�sok fel�, senki sem lehet sem jobban sem kev�sb� egyenl� mint m�sok, mindegy, hogy Kali tehen�t lopj�k el, vagy Kali lopja el m�s tehen�t. Aki ezt k�pes meg�rteni, megtanulni, az nyertese a II. VH-nak, aki nem az vesztese. Hogy ki nyert �s ki vesz�tett, �dvt�rt�netileg azt legink�bb a II. VH ut�ni t�rt�n�sekb�l der�l ki. Ezekb�l vil�gosan l�that�, hogy a sz�vets�gesek nem tanultak bel�le, tov�bbra is az a j� cselekedet szerint�k, ha Kali lopja el m�s tehen�t. A n�metek, jap�nok �j strat�gi�t tal�ltak, amely sokkal sikeresebb lett, mint hadseregeit valaha is voltak. Mi Kelet-Eur�pa n�pei lett�nk az ellopott teh�n, 45 �ven �t leig�zottak, nem dolgozhattuk fel szabadon a tapasztalatokat. 15 �ve, a Szovjetuni� buk�sa ut�n, nem is mert�k �nmagunkat v�llalni, nem mert�nk, nem tetszett�nk forradalmat csin�lni, �s ennek m�ig isszuk a lev�t. B�n�s nemzetnek lett�nk be�ll�tva, aki h�l�t adhat a leig�z�inak, aki �r�lhet, hogy ideig-�r�ig m�g �lni hagyj�k, aki csak vagon k�rd�s, b�rmikor elhurcolhat�, elpuszt�that�. 1956-ban m�g volt a nemzetben gerinc, hogy fell�zadjon az oroszok �s a vel�k kollabor�l�k ellen, 1990-ben m�r nem. Lassan megindult azonban a magyars�g �ntudatra �bred�se. Ennek elengedhetetlen r�sze, hogy megismerj�k az igazs�got, szemben azzal az egyoldal� be�ll�t�ssal, amit bel�nk akarnak sulykolni. K�vettek el a n�metek b�n�ket, de az, hogy Hitler szak�tott sz�vets�ges�vel, Szt�linnal, nem a b�ne, hanem az �rdeme. Nek�nk nem kell sz�gyellni, hogy ebben a harcban sz�vets�gesei voltunk a n�meteknek, �ppen ellenkez�leg, egy nagyszer� had fegyvert�rsai voltunk, melyet legy�z�tt a t�ler� ugyan, de b�tors�ga, helyt�ll�sa tiszteletet �rdemel. A gy�ztesek �ltal �rt t�rt�nelemben, mi utols� csatl�sok vagyunk. Ez a k�p azonban hamis, ha k�zelebbr�l megn�zz�k, sz�tszedj�k apr� mozaikokra �s �jra �sszerakjuk, akkor kider�l, nincs mit sz�gyelln�nk. Sz�mtalan m�, irodalmi alkot�s, film mutatja be a n�cik gonoszs�g�t, b�neit. Val�ban nincs ments�g semmi b�nre sem. Nem ment fel az sem, hogyha a m�sok is elk�vett�k a b�n�ket, amelyeket �n is. Azzal m�soknak, a saj�tjaimmal meg nekem kell elsz�molnom. �t�lni azonban nincs joga a gy�ztesnek sem, legkev�sb� pedig azoknak nincs, akik magukat a vil�gh�bor� legnagyobb �ldozatnak �ll�tj�k be. 1945 ut�n a zsid�s�g a II. VH szenved�seib�l k�t m�don nyerhetett volna, �dvt�rt�netileg, �s esem�nyt�rt�netileg, azaz lelkileg �s anyagilag. A kett� egy�tt nem megy, �s sz�mukra fontosabb volt a holokauszt anyagi, politikai er�forr�sa alak�t�sa, felhaszn�l�sa. Az�rt nem megy a kett� egy�tt, mert maga a zsid�s�g is akt�v r�szese volt az esem�nyek alak�t�s�nak, saj�t maga is felel�s volt a t�rt�ntek�rt. Ny�lv�n nem a n�metek �ltal megk�nzottak voltak a felel�s�k, hanem azok, akik p�holyb�l n�zt�k az esem�nyeket. A sz� szoros �rtelm�ben, p�holyb�l n�zt�k, onnan mozgatt�k a sz�lakat, �s k�s�bb ugyan �k tett�k p�nz� m�sok szenved�s�t. Az igazs�g mindig napvil�gra ker�l, csak id� k�rd�se. M�g ma is b�tors�g kell az igazs�g kimond�s�hoz, t�nyek felt�r�s�hoz. Aki oly �r�lt, hogy erre v�llalkozzon, az b�rt�n fenyegeti, azt minden eszk�zzel, t�rv�nyes �s t�rv�nytelen m�don t�nkre akarj�k tenni, fizikailag meg akarj�k semmis�teni. M�gis meg kell tenni ezt, a h�bor� minden �ldozata �s h�se �rdek�ben. Szerte a vil�gon, m�g a gy�ztesek orsz�gaiban is revizionista t�rt�n�szek v�vj�k a k�zdelmet az igazs�g kider�t�s��rt �s elmond�s��rt. Ez a k�zdelem a II.VH utols� nagy csat�ja, amelyben, mint ahogy a h�bor�ban is, az ellens�g oldal�n irdatlan t�ler� van. A mi oldalunkon csak ig�ny van az igazs�g megismer�s�re, akarat �s tiszta sz�nd�k, �ldozatv�llal�s. Mikor a bevezet� sorait �rom, csak rem�lhetem, hogy lesz er�m befejezni a munk�t, amit fiammal, a II. VH fegyvereinek egyik legjobb szak�rt�j�vel �rok. A fiatal nemzed�k, nem v�letlen�l fordul, sokkal t�bb rokonszenvvel a n�metek fel�. Egyr�szt a teljes�tm�nyt �rt�kelik, m�sr�szt a jelen val�s�g�t, azt a val�s�got, melyben a vil�g egy sokkal nagyobb katasztr�f�ba rohan, meg�ll�thatatlanul. A m�lt felt�r�sa kev�s ahhoz, hogy ezt elker�lj�k, de abban seg�thet, hogy legyen er�nk kij�nni bel�le.
..........................................................................................................................................................................
A m�sodik vil�gh�bor� kirobbant�s�ban Hitler b�nt�rsa �s sz�vets�gese volt a Szovjetuni�.
Hasonl�k�pp, mint a n�metek eset�n, Oroszorsz�gban, mely kimaradt a gy�zelemb�l tot�lis
rendszer alakult ki Szt�lin vezet�s�vel, m�g ocsm�nyabb, mint Hitler rendszere.

Az addig perif�ri�lis Marx - Engels f�le tanok az okt�beri forradalommal �s a Szovjetuni�
megsz�let�s�vel lettek vil�ghatalmi t�nyez�k a XX.- sz�zadban. Szt�lin rendszere kor�ntsem
volt olyan stabil, mint ahogyan azt gondoln�nk, mert kezdeti sikerei ellen�re sokkal
kev�sb� hat�kony volt, mint a nemzeti szocializmus�, kezdet kezdet�t�l nagym�rt�kben
rabszolgamunk�ra a t�rsadalom kiszolg�ltatott r�tegeinek kifoszt�s�ra alapult.

El�sz�r tekints�k �t a Szt�lini rendszer kialakul�s�nak t�rt�net�t:

A c�ri abszolutizmus rendszere ellen az orosz �rtelmis�g �s nemess�g kezdett szervezkedni.
Ezek nem szocializmust akartak, hanem reformokat, Oroszorsz�g meger�s�t�s�t.
Nem voltak antiklerik�lisak sem, demokr�ci�t szerettek volna �s fejl�d�st.

Ezt nem t�rte el a hatalom, �s a c�ri id�kben kialakult rendszerben ezek�rt a
k�s�rletek�rt hal�l vagy szib�riai sz�m�zet�s j�rt. Oroszorsz�g volt a leger�sebben
zsid�gy�l�l� orsz�g, maga a pogrom kifejez�s is innen ered. Id�r�l id�re bek�vetkez�
pogromok kett�s c�lt szolg�ltak, az el�gedetlen n�pt�megek haragj�nak levezet�s�t �s a
zsid�k t�lz� hatalm�nak let�r�s�t.
Az orosz zsid�s�g sz�m�ra kap�ra j�tt Marx �s Engels ideol�gi�ja, mely
seg�ts�g�vel a n�pharagot a burzso�zi�ra, a nagybirtokosokra �s a kul�kokra ir�ny�thatt�k.
Vlagyim�r Iljics Uljanov egyike volt a felforgat� agit�toroknak, �s szem�lyes gy�l�let is
hev�tette a c�ri csal�d ellen. Az els� vil�gh�bor� idej�n a n�met titkosszolg�lat
felismerte, hogy a bolsevista agit�torok hasznos seg�ts�g�re lehetnek a keleti �ri�s
gyeng�t�s�ben. A sv�jci emigr�ci�ban �l� Lenint �k seg�tett�k vissza Oroszorsz�gba, a kell�
id�ben, mikor a 1917-es polg�ri forradalom megd�nt�tte a c�ri rendszert a k�zponti hatalom
meggyeng�lt. Lenin nemcsak n�met k�mm� lett, de egy�b emberi jellemvon�sait tekintve is
visszatasz�t� mocsok volt. P�ld�ul P�rizsban megismerkedett egy spanyol zsid� anarchista
n�vel, akit�l szifiliszt kapott, amit �tadott feles�g�nek, Krupszk�j�nak miut�n az is
ki�rkezett hozz�ja, h�rmasban �ldeg�ltek.

Vlagyimir Iljics Uljanov
A Lenin �lnev� kopasz zsid�
Engesztelhetetlens�g�vel �s g�tl�stalans�g�val ker�lt a bolsevik mozgalom �l�re.
Szem�lyes parancs�ra v�gezt�k ki a teljes c�ri csal�dot - a gyerekeket is. Lenin elvt�rs
nagyon szerette a gyerekeket! Meg�lni. B�r teljes b�nlajstroma m�g nem ismert, milli�k
�lete sz�rad a lelk�n, ha volt neki egy�ltal�n. Lenin f� vet�lyt�rsa a szint�n zsid�
sz�rmaz�s� Trockij volt, aki azonban Lenin elvt�rssal ellent�tben val�ban hitt a
szocializmusban �s j� hazafi is volt.
Trockij legy�z�s�hez Lenin olyan t�rsakat v�lasztott, akik n�l�n�l is aljasabbak voltak.
Ilyen volt Joszip Iszarionovics Dzsugasvili, ismertebb nev�n, Szt�lin. Gruziai zsid�
eredet� csal�d fia ortodox papn�vend�kk�nt kezdte, de botr�nyos magatart�sa -
bord�lyh�zakban val� r�szegesked�s miatt kicsapt�k. Erre felcsapott postarabl�nak, de
elkapt�k. Hogy mentse az �rh�j�t, be�llt a titkos rend�rs�g bes�g�i k�z�, mag�t
anarchist�nak, majd kommunist�nak adva ki, rend�rk�zre adta a teljes bakui bolsevik
sejtet.
A polg�rh�bor� idej�n, mint politikai tiszt �s h�h�r jeleskedett a Kolcsak elleni
harcokban, majd � lett Lenin v�res jobb keze. Lenin k�s�n ismerte fel, hogy Szt�lin az
�let�re �s a hatalm�ra t�r. A Lenin elleni mer�nylet nem siker�l, de a sebes�lt vez�r
gy�gykezel�se lehet�v� teszi, hogy megm�rgeztesse arz�nnal az orvosaival.
Szt�lin 1922. �prilis 3.-�n lett a bolsevik p�rt f�titk�ra.Lenin ezt az�rt t�mogatta,
hogy Trockijt le tudja gy�zni. Szt�lin, igaz�n egyeduralmat csak 1924 janu�r 21-e Lenin
hal�la ut�n tudott kialak�tani mikor Trockijt �s Zinovjevet 1927. december 2-19 k�z�tti
XV. SZKP kongresszuson kiz�ratta a p�rtb�l.
Joszip Iszarionovics Dzsugasvili ekkor m�g (Bar) Koba �ln�ven. Nomen ezt onem,
rabl�gyilkos gazember volt, mint a kett�. B�r ki tudja, lehet, hogy a �kori zsid�
rabl�gyilkos sz�letett �jj� benne....


A sz�m�zet�sbe k�nyszer�lt Trockijt 1940 augusztus 20.-�n j�gcs�k�nnyal verik agyon
Mexik�v�rosban. B�r Hitler is lesz�molt p�rton bel�li ellenfeleivel, (Hossz� k�sek
�jszak�ja 1938. november 9-10) de gyorsan �s hat�rozottan tette, nem �lland� terror
mellett �s nem oly beteges bizalmatlans�ggal, mint Szt�lin.(Hitler csak a h�bor� v�g�n
lett paranoi�s, mikor lelkileg �sszeomlott.)
Szt�lin senkiben sem b�zott �s nem is b�zhatott rendszer�t a buk�st�l csak a h�bor�
mentette meg. A Szovjet hadseregben a n�metekt�l kapott adatok alapj�n elv�gzett
tisztogat�s mutatta, hogy Szt�linn�l elvetem�ltebb gazembert, �r�ltet nem lehetett
tal�lni. M�g egy ilyen �r�ltn�l is vannak, akik rajong�sig szerett�k, isten�tett�k.
Ebben szerepet j�tszott, hogy az oroszok hozz� szoktak a c�r egyeduralm�hoz.
Car szkazal - a c�r parancs�val nem szeg�lhet senki sem szembe. V�g�l majd az menti meg
Oroszorsz�got, aki a legkev�sb� tartotta mag�t ehhez. Zsukov Marsall, aki �ppen hogy
meg�szta a tisztogat�st, t�vol-keletre val� helyez�ssel.

A kommunista rendszer szinte mindent lerombolt Oroszorsz�gban. A vall�st, a tulajdont,
az erk�lcs�t. Barb�r hord�v� z�llesztette a n�pet, egy maradt csak meg, a hazaszeretet.
A kolhozba k�nyszer�tett muzsikok kor�bban olyan nyomorban �ltek, hogy fel sem fogt�k a
rabszolga l�tet. A m�dosabb parasztokat, kul�kokat �ld�zt�k, �s sanyar� sorsa volt a doni
koz�koknak is, �s ezek t�bbs�ge gy�l�lte a szovjetrendszert - sokan elrejtett�k a feh�r
orosz egyenruh�jukat, �s sokan a n�meteket felszabad�t�k�nt �nnepelt�k.
Szt�lin egyik legocsm�nyabb r�mtette volt, Ukrajna tot�lis kifoszt�sa, padl�sok les�pr�s�vel,
�s az �gy elrabolt gabona export�l�sa. Milli�k haltak �hen, de a nyugat mit sem t�r�d�tt
vele, s�t 1934. szeptember 18.-�n felvett�k Szovjetuni�t a N�psz�vets�gbe. N�metorsz�g �s a
Szovjetuni� k�z�tti sz�vets�g �ppen az �ltal volt kecsegtet� mind a k�t f�l sz�m�ra, mert
mind a k�t orsz�g nemzetk�zi elfogadotts�ga alacsony volt. A n�meteket m�g mindig g�zsba
k�t�tte a versailes-i b�ke. Nem k�pezhette ki a hadsereg�t, az orosz hadsereg pedig
technikailag maradtak v�gzetesen le. Az orosz - n�met egy�ttm�k�d�s keret�ben n�metek
fegyvert sz�ll�tottak az oroszoknak, az oroszok pedig kik�pezt�k a n�met tiszteket, a
pil�t�k sz�m�ra gyakorl� terepet biztos�tottak. K�s�bb ez nagy haszn�ra volt a n�meteknek,
de egy�b kereskedelmi kapcsolatok, �rusz�ll�t�sok is kedvez�ek voltak mind a k�t f�lnek.

Ha �sszehasonl�tjuk a n�met �s az orosz rendszert, a n�met szabadabb �s hat�konyabb is
Ami rokon elem volt m�g a k�t birodalomban, hogy mind a kett�ben p�rturalom volt, ami
egyszem�lyi hatalomm� alakult �t. A p�rttagok elvt�rsnak illetve p�rt-elvt�rsnak sz�l�tott�k
egym�st, mind a k�t ideol�gia tot�lis eszme volt, de a n�met bizonyos szintig nem
k�rd�jelezte meg a mag�ntulajdont. Mind a kett� szocializmust hirdetett, de a n�met sokkal
hathat�sabban meg is val�s�totta a szoci�lis gondoskod�st, mint a nyomor k�sz�b alatt �l�
orosz rendszer. A mag�n tulajdon l�te miatt a n�met rendszer nem lehetett annyira tot�lis
mind az orosz, de k�m�letlen �s hat�kony volt, m�g az orosz k�ny�rtelen �s tot�lis cs�d.
Oroszorsz�gnak nem volt elegend� ereje ahhoz, hogy a n�meteket meg�ll�tsa, b�r
nyersanyagokban hihetetlen�l gazdag volt, m�g N�metorsz�g sokkal szeg�nyebb, de ipari
feldolgozott term�kekben szeg�ny. A hadipar minden pr�b�lkoz�s ellen�re se �rte el m�g a
sz�vets�gesek szintj�t se a harmincas �vekben. A n�metekkel val� egy�ttm�k�d�s sokat
jav�tott a helyzeten, de ny�lv�n nem annyit, hogy a n�metekkel versenyre kellhessenek.
A n�metek j�l ismert�k Oroszorsz�g k�pess�geit, �s re�lis volt az, hogy k�pesek legyenek
legy�zni Szt�lint, hiszen a c�ri Oroszorsz�got is megvert�k az els� vil�gh�bor�ban.
Nem vett�k tekintetbe azt, hogy az USA-nak k�ld�tt had�zenet ut�n az oroszok anyagi,
hadisz�ll�t�si �s technol�giai seg�ts�get is kapnak. Szovjetuni�, Szt�lin �lt is ezzel az
es�llyel, s�t vissza is �lt vele, mikor �gyn�keivel megszerezte az atombomba titk�t.
Maga Szt�lin is, b�r zsid� sz�rmaz�s� volt, egyes felt�telez�sek szerint, szint�n a zsid�kat
ki akarta telep�teni, erre hozta l�tre a Zsid� Auton�m K�zt�rsas�got. �gy b�nt�rsai �s
�ldozatai k�z�tt is sz�p sz�mban voltak zsid�k.
M�g N�metorsz�g l�t�t a nyersanyaghi�ny fenyegette, addig Szt�lin rendszer�t m�g a
kimer�thetetlen k�szletek sem menthett�k meg. A h�bor� ut�n az oroszok Kelet Eur�pa
Kifoszt�s�val-szipolyoz�s�val tudt�k ideig-�r�ig stabiliz�lni a rendszer�ket. Tragikus,
hogy Oroszorsz�got �ppen az elpuszt�t�s�ra ind�tott h�bor� mentette meg. Az term�szetesen
nem igaz, hogy a h�bor� kirobban�s�ban az oroszok �rtatlanok. �ppen ellenkez�leg, Szt�lin
nagyon is tudta, hogy csak az mentheti meg, ha idej�ben szembefordul a n�metekkel, ez�rt
vonultatta fel a csapatait, �s ez�rt nem hagyott m�s v�laszt�st Hitlernek, aki csak megel�zze
az orosz t�mad�st. Szt�lin is lebecs�lte ellenfel�t, de � is Hitlert tartotta vil�guralmi
v�gyai legnagyobb vet�lyt�rs�nak.
..........................................................................................................................................................................
Hamis m�toszok



Az iskol�nkban bel�nk sulykolt t�rt�nelem felfog�s szerint N�metorsz�g az eg�sz
vil�g leig�z�s�ra k�sz�lt. Sz� sem volt err�l, puszt�n arr�l, hogy a nemzeti
szocialista ideol�gia a n�met �lett�r kit�g�t�s�t t�zte ki c�lul, �s abban
rem�nykedtek a n�metek, hogy m�s �rja n�pek is �tveszik az eszm�iket.


Az els� VH k�vetkezm�nyek�nt a sokkal nagyobb gyarmatokkal rendelkez� angolok �s
franci�k leny�lt�k N�metorsz�g k�lbirtokait is, besz�k�lt a n�met n�p �s gazdas�g
�lettere, a vil�g feloszt�sa m�g igazs�gtalanabb� lett. Oroszorsz�g val�ban azt a
c�lt t�zte ki maga el�, hogy leig�zza az eg�sz vil�got, azt amelynek a fel�t a II.
VH kit�r�sekor Anglia �s Franciaorsz�g uralt. Ha a jelenlegi helyzetet n�zz�k,
akkor az USA az eg�sz vil�got uralja. Hitler legfeljebb �lmodhatott ilyen tot�lis
vil�guralomr�l, amit az USA megval�s�tott. Ahogy ma az USA �s az EU a glob�lis
vil�grendet r�k�nyszer�ti mindenkire, a n�metek is szerett�k volna a nemzeti
szocialista eszm�ket terjeszteni, ehhez azonban a katonai er� csak lok�lis eszk�z
volt. M�r az�rt sem lehettek volna re�lisak a n�met vil�guralmi tervek, mert a
n�metek nem is voltak ehhez elegend�en sokan



A n�metek egy �llamot val�ban meg akartak semmis�teni, a vet�lyt�rs Szovjetuni�t,
Szt�lin rendszer�t, de nem akart�k Oroszorsz�g teljes pusztul�s�t. Csehek �s
lengyelek eset�n is, az orsz�g egy r�sz�t, a protektor�tusok ter�let�t meghagyt�k
volna. Az oroszok ezzel szemben a lengyeleket is, cseheket is, �s minket is 45
�vig gyarmatt� tettek.

N�metorsz�gnak m�g Eur�pai gy�zelem eset�n sem lett volna es�lye arra, hogy legy�zze
az amerikaiakat. Eur�pai hegem�nia, gyarmati, f�lgyarmati �s csatl�s orsz�gok
rendszer�re �p�lt volna a n�met vil�grend, amely messze nem terjedt volna ki az
eg�sz f�ldre. Nem, mert ez minden id�ben irre�lis v�llalkoz�s lett volna, �s m�g
gy�zelem eset�n is �sszeoml�st eredm�nyezett volna. Nem szabad azt gondolnunk, hogy
a III Birodalom teljesen minden realit�s �rz�k n�lk�l, az eg�sz vil�gra akarta volna
kiterjeszteni a befoly�s�t.

Hitler abban rem�nykedett, hogy id�vel az USA �s Anglia nemzeti szocialista mozgalmai
jutnak hatalomra, �s ezekkel az �llamokkal m�r a k�z�s ideol�gia alapj�n tarthatott
volna kapcsolatot. Franciaorsz�g eset�ben l�tre is j�tt n�metbar�t korm�nyzat Vichy
korm�ny, �s m�shol is t�maszkodtak a n�metek a helyi er�kre. N�metorsz�g t�rekedett
is a b�kek�t�sre Angli�val, �pp �gy, ahogy az els� vil�gh�bor� v�g�n is k�sz lett
volna kiegyezni az antanttal. A n�met hader� a Szovjetuni� megt�mad�sa �s az USA
hadba l�p�se el�tt sem volt elegend�en er�s egy Angliai inv�zi�hoz sem. Nem is
gondolhattak re�lisan arra a n�metek, hogy a sokkal t�volabbi USA ellen t�mad�st
int�zhetn�nek, de az amerikaiak korm�nyzata ism�t elhitette a n�ppel, hogy az a
vesz�ly fenyeget, hogy a N�metek Mexik� fel�l el�z�nlik az orsz�got.

Roosevelt pontosan tudta, hogy Amerika sz�gyenletes els� vil�gh�bor�s szerepv�llal�sa
ut�n nem kock�ztathatja meg a hadba l�p�st N�metorsz�g ellen, Anglia oldal�n. Nem,
m�gpedig az�rt nem, mert egy�rtelm�en bels� fesz�lts�gek keletkeztek volna,
feler�s�d�tt volna az antiszemitizmus �s �j polg�rh�bor� is kirobbanhatott volna,
ha az amerikaiakkal nem siker�l elhitetni, fenyegetettek. Jap�n �s maga Hitler
j�tszott Roosevelt kez�re. A F�hrer abban a meggy�z�d�sben volt, hogy az amerikaiak
t�bbs�g�nek elege van a zsid� uralomb�l, �s n�metekkel rokonszenvezik, a n�met, olasz
�s �r bev�ndorl�k s�ly�t t�lbecs�lte, azt hitte, hogy az Amerikaiak m�g eml�keznek
arra, hogy Anglia volt a gyarmattart�juk, hogy az angolok fel�gett�k a Feh�rh�zat.
Sokkal er�sebbnek gondolta az amerikai n�ci p�rtot is. Ezekben a k�rd�sekben nem is
lehetett jobb bel�t�sra t�r�teni. Arra sz�m�tott, hogy a t�szk�nt fogva tartott
zsid�s�got is alku alapp� tudja tenni. A II. VH kit�r�se el�tt a N�metorsz�gi
koncentr�ci�s t�borokb�l egy haj�rakom�nyi zsid�t n�met �ce�nj�r�n Amerika partjai
fel� k�ld�tt, azzal, ha ti szeretitek zsid�kat, akkor fogadj�tok �ket be.
Az USA korm�nyzata azonban nem merte v�llalni a koncentr�ci�s t�borb�l elengedettek
befogad�s�t. Kub�t, Batista eln�k�t k�rt�k fel, engedje be az orsz�gba a menek�lteket.
A kubai dikt�tor minden amerikai k�r�st teljes�tett, erre is el�sz�r igent mondott,
de olyan er�s ellen�ll�sba �tk�z�tt a terv, hogy vissza kellett vonnia az enged�lyt.
V�g�l a haj� visszafordult Eur�pa fel�, �s a menek�lteket k�nytelen kelletlen franci�k,
hollandok, belg�k, angolok fogadt�k be. A sorsuk k�l�n�sen tragikus, mert k�z�l�k
sokan ism�t koncentr�ci�s t�borba ker�ltek, mikor elesett Hollandia, Belgium,
Franciaorsz�g. Franciaorsz�g lerohan�sa ut�n is lehet�s�get adtak a n�metek a
zsid�knak az akkor m�g semleges USA-ba t�vozni, de az USA nem v�ltoztatott a
bev�ndorl�si politik�j�n. Egy alkalommal 2000 gyereknek adtak v�zumot, olyanoknak,
akiknek a sz�lei hozz�j�rultak ahhoz, hogy a gyermekeiket �r�kbe adj�k az �llamokban.
Csak a gyerekeknek, akiknek a sz�leir�l tudt�k, koncentr�ci�s t�borokba fognak ker�lni,
k�nyszermunk�ra! Hitler ezeket a jelz�seket t�vesen �rtelmezte, meg volt gy�z�dve
arr�l, az�rt ilyenek az amerikaiak, mert a n�ci p�rt er�s. Nem, szimpl�n jellemtelens�g
�llt az amerikaiak magatart�sa m�g�tt, r�szv�tlens�g. B�rdossy L�szl�t t�bbek k�z�tt
az�rt �t�lt�k hal�lra, mert nem engedett be az orsz�gba 100 ezer gal�ciai zsid�t.
Ilyen alapon Rooseveltet is hal�lra lehetett volna �t�lni, mert neki lehet�s�ge lett
volna az �sszes zsid� megment�s�re, de esze �g�ban nem volt. Nem �rdekelte az Amerikai
korm�nyt a zsid� emberek sorsa, ann�l ink�bb �rdekelte �ket a zsid� bankok �rdeke,
mint mindig. Hitler t�l naiv volt, azt hitte, hathat az amerikaiakra, �s le is
becs�lte az USA erej�t. Nem sz�m�tott arra, hogy az amerikaiak k�pesek lesznek nagyobb
csapatokat �thozni Eur�p�ba, mikor Jap�nnal h�bor�znak a Csendes �ce�non.
A jap�n t�mad�s ut�n hadat �zent, hogy ezzel feleljen Amerika I.VH v�gi had�zenet�re.
Tragikus t�ved�s volt, l�v�n az amerikaiakat nem fenyegette igaz�n Jap�n, mert ipari
potenci�ljuk lehet�v� tette, hogy lek�r�zz�k a Csendes �ce�ni ellenfel�ket is.
Roosevelt mesteri aljass�ga volt az, ahogyan Jap�nt r�vette a Pearl Harbour elleni
orvt�mad�sra. Az USA lakoss�ga egy�ltal�n nem akart volna h�bor�ba l�pni sem
Eur�p�ban sem pedig Jap�n ellen. A jap�n flotta f�parancsnoka tiszt�ban volt vele,
el�bb-ut�bb elker�lhetetlen lesz a Jap�n-Amerikai h�bor�, de azzal is, hogy csak egy
vill�mh�bor�ban lehetnek a jap�nok gy�ztesek, miel�tt beindul a haditermel�s az
USA-ban. El� tett�k h�t csal�tekk�nt a Pearl Harbor t�maszpont flott�j�t.
V�dtelen�l hagyva az �gyis nagyr�szt elavult haj�kat. Nem tudott Jap�n ennek a
k�s�rt�snek ellen�llni �s a legrosszabb pillanatban t�madott. Tudtak az amerikaiak
a t�mad�sr�l, de sz�nd�kosan nem riad�ztatt�k a t�maszpontot, hogy elegend�en sok
�ldozat legyen, el�g nagy legyen a felh�borod�s. R�ad�sul az oroszok is tudom�st
szereztek Ferdin�nd Sorge kett�s �gyn�k r�v�n a tervr�l, �s Zsukov csapatait �t tudt�k
dobni az Amur ment�r�l Moszkva al�. Roosevelt zseni�lis aljass�ga, amerikai �letek
fel�ldoz�sa �r�n megmenek�lt Moszkva, az USA hadba l�pett �s Hitler is elk�vette a
v�gzetes hib�t, hogy sz�vets�geseivel egy�tt hadat �zent. Roosevelt is megval�s�totta
azt, amit Wilson, az amerikaiak elhitt�k, hogy haz�juk vesz�lyben van meg kell
v�deni azt a jap�nokt�l �s a n�cikt�l. Pedig a h�tt�rben most is �zleti megfontol�sok
szerepeltek, bank �rdekek, kellett az �jabb h�bor�, amerikai bankoknak, hogy
n�vekedjen a szent profit.
Val�j�ban N�metorsz�g volt az a hatalom, amelyiknek a b�ke �rdeke lett volna,
de nem maradt m�s v�laszt�s, mint a h�bor�. 1939-1941-ben a n�metek eur�pai hegem�ni�t
akartak, �s szerettek volna gy�zelmeik ut�n b�k�t k�tni Angli�val. Ebben az id�szakban
Hitler k�nyszer� sz�vets�gesre tal�lt Szt�linban, de 1941 nyar�ra m�r elviselhetetlen
volt az orosz nyom�s, kiel�g�thetetlenek Szt�lin ig�nyei. Szt�lin maga is k�sz�lt
Hitler megt�mad�s�ra, �s a n�metek p�ratlan teljes�tm�nye, hogy siker�lt megel�zni�k.
A n�metek ellen t�mad�sra k�sz�l� orosz alakulatok k�z�tt t�rtek �t a Wermacht csapatai,
beker�tett�k �ket �s ennek k�sz�nhet�en gyors volt a n�met el�renyomul�s. 1941 v�g�n a
n�metek alaposan al�becs�lt�k az oroszok erej�t is, mert a Moszkva alatti veres�g�k
ut�n m�g kev�ss� lett volna szabad Hitlernek hadat �zennie az �llamoknak. Ez volt a
h�bor�nak az a pontja, amikor a F�hrer megingott, nem volt k�pes okosan d�nteni, nem
tudta felvenni a versenyt az ellene sz�vets�gre l�p� tri�val, Roosevelt, Churchill �s
Szt�lin h�rmas�val. � kiscserk�sz volt hozz�juk k�pest, nem tudott el�g d�rzs�lt,
el�gg� k�ny�rtelen, sz�m�t� lenni. Partnerei, Hirohit� Jap�n cs�sz�r �s a Duce pedig
nem voltak m�lt� t�rsai. Hogy ez�ttal a n�met n�p ag�ni�ja m�g h�rom �vig tartott, az
csak annak k�sz�nhet�, hogy a n�metek minden k�pzeletet meghalad� m�don k�zd�ttek.
Voltak persze a n�meteknek k�s�bb is gy�zelmi es�lyeik, eg�szen 1943-ig, de ezek is
sorra elvesztek, legt�bbsz�r Hitler szem�lyesen meghozott hib�s d�nt�sei miatt.
A nemzeti szocializmus m�g n�met gy�zelem eset�n sem uralhatta volna az eg�sz vil�got.
Oroszorsz�g korm�nyz�sa nem lett volna megoldhat� bekebelez�ssel. Vlaszov t�bornok ezt
felismerve �llt a n�metek oldal�ra, tudv�n, hogy a n�meteknek gy�zelm�k eset�n is
sz�ks�ge van egy vel�k bar�ti de t�bb�-kev�sb� f�ggetlen Oroszorsz�gra. Anglia kiszorult
volna a k�zel keleti t�rs�gb�l, Csendes �ce�ni gyarmatait elvesz�tette volna, de Afrika
nagy r�sze az � birtoka maradt volna �s India �s a Dom�niumok is, megmaradtak volna.
Az USA meg�rizte volna a befoly�s�t az amerikai kontinensen, �s nem v�lhatott volna az
eg�sz vil�g ur�v�. A nemzeti szocializmus, mint eszme t�rt nyert volna ugyan, �s
fenyegette az imperialista vil�grendet, hasonl�k�ppen, mint a kommunista ideol�gia, de
messze nem tudta volna az sem uralma al� hajtani az eg�sz vil�got, mint ahogyan az
oroszok is megbuktak. N�met gy�zelemnek s�lyos k�vetkezm�nye lett volna N�metorsz�gra
n�zve, hogy ott megmerevedik a tot�lis rendszer, ez pedig visszavetette volna a n�met
fejl�d�st.
A mi lett volna, ha nem a t�rt�nelem k�rd�se. Puszt�n az�rt kell ezeket megfontolnunk,
mert a h�bor� alatt is egy n�met vil�guralom r�m�vel fenyegett�k az embereket, �s
ut�na is az volt a propaganda eszk�ze, hogy b�rmilyen elnyom�s is van, m�g mindig jobb,
mintha a n�metek gy�ztek volna. V�g�l megval�sult vil�guralom, amerikai vil�guralom,
tot�lis rendszert is el kellett viselj�nk, orosz tot�lis rendszert. Azaz N�metorsz�g
veres�ge nem mentette meg az emberis�get att�l a rosszt�l, amivel fenyegett�k.
Hib�s az a felfog�s is, hogy jobb lett volna, ha a n�metek gy�znek. Teljesen mindegy
volt ki gy�z, mert nem az sz�mit, ki kit nyom el, ki kit foszt ki, hanem az, hogy
elnyom�sra �s kizs�km�nyol�sra �p�l ma is a vil�g. A II.VH-t term�szetesebben az
er�sebbek nyert�k meg, sokszoros t�ler� r�v�n. Ami �rdekes, hogy mik�nt haszn�lj�k fel
a t�megek manipul�l�s�ra a hamis m�toszokat. Az amerikai katon�k java r�sze ma is azt
hiszi Irakban, hogy Szaddam Husszein komolyan vesz�lyeztette Amerik�t.

Mind a k�t oldal�n harcol�k meg voltak arr�l gy�z�dve, hogy igaz �gy�rt harcolnak a
II.VH-ban is, de sz� sincs arr�l, hogy ak�r az egyik ak�r a m�sik f�l az igazs�gos
korm�nyz�st k�pviselte volna. Hogy a sz�vets�gesek nem a Gr�l lovagjai az m�r a
h�bor�ban is kider�lt, ut�na pedig m�g ink�bb, de a n�metek sem voltak az igazs�g
bajnokai, noha �ppen az �ket �rt k�ts�gtelen�l igazs�gtalan b�ke miatt ind�tottak
h�bor�t. Nem, mert a nemzeti szocializmus nem volt k�pes arra, hogy Nietzsche
eszm�inek megval�s�t�ja legyen. A szem�lyi kultusz, tudom�nytalan fajelm�let, agressz�v
�rdek�rv�nyes�t�s, machiavellista felfog�s, er�szakoss�g, b�n�k elk�vet�se, emberek
elhurcol�sa, megk�nz�sa, a nemzeti szocialista rendszer elemei b�r a n�meteket �rt
s�relem ellenhat�sai voltak, nem teszik a III. Birodalmat az igazs�gos korm�nyz�s
vil�g�v�. A n�met hadsereg ugyanakkor k�ts�gtelen�l megteremtette az emberfeletti
embert, aki k�pes �nmag�n fel�lemelkedni, de ez kev�s az �dv�ss�ghez, ha zsarnoks�g
van a t�rsadalomban, ha �rtatlanok szenvednek m�sok b�n��rt. A c�l szentes�ti az
eszk�zt elv�r�l der�lt ki, nagyon nem igaz.
A m�sik nagy tanuls�ga a dolgoknak, hogy �ppen olyan ostobas�g minden�rt a n�meteket
felel�ss� tenni, mint az, ahogyan a n�metek minden baj ok�nak a zsid�s�got tekintett�k.
Ha re�lisan �t�lj�k meg a f� hadvisel� feleket, �s a t�rt�nelem mozgat� rug�it, akkor
m�r egy�ltal�n nem �llja meg a hely�t, hogy Horthy korm�nyzata helytelen�l cselekedett,
amikor a n�metek oldal�ra �llt. A c�ljuk ugyanis nem m�s volt, mint min�l kevesebb
�ldozattal kiker�lni a h�bor�b�l, amelybe k�t tot�lis �llam k�z�tt k�nyszer�lt.
A Szovjetuni� val�ban a gonosz birodalma volt, ellene viselt h�bor� nem sz�gyen.
Ismerve az esem�nyeket az is vil�gos, hogy az �gy nevezett demokr�ci�k a saj�t
t�rv�nyeiket kij�tszva, nemegyszer a saj�t polg�raik fel�ldoz�sa �r�n, a k�zv�lem�nyt
manipul�lva m�k�dnek. Ez, ha lehet, m�g visszatasz�t�bb, mint a tot�lis rendszer.
.............................................................................................................................................................



Lengyelek veszte

A m�sodik vil�gh�bor� kezdet�t jelent� lengyel n�met �sszecsap�s sor�n nemcsak e k�t n�p
�rdekei �tk�ztek �ssze, hanem egy n�gyes kapcsolatrendszer lengyel-n�met-orosz-zsid�
alak�totta az esem�nyeket.


Mind a n�gy etnikum ellens�ges volt a h�rom m�sikkal, de saj�tos �rdekk�z�ss�gek j�ttek
l�tre k�zt�k. Az oroszok �s zsid�k a kommunista eszm�k terjeszt�s�ben voltak sz�vets�gesek,
n�metek �s oroszok pedig strat�giai �rdekeik miatt m�k�dtek egy�tt. Volt sz�nd�k a
k�zeled�sre Pilsudski marsall szan�ci�s korm�nyzata idej�n a lengyelek �s a n�metek k�z�tt
is - hiszen a f� ellens�gnek mind a ketten az oroszokat �s zsid�kat tar